2016. április 6., szerda

Alvás előtt....



Még mindig tart a nyár. Egész nap nyitva tátong az erkélyajtó és finom illatos levegő járja át a lakást. A ruhák az erkélyen száradnak immáron, ma éppen a fehéreken volt a sor. Az úgynevezett fűtés szag is megszűnt a levegőben, szóval nem csak mi kapcsoltuk ki a fűtést - legalábbis egy időre - a környéken.

Mostanában megint sokat filózok a blog sorsán, bezárom, nem zárom, meghívós, nem meghívós, végül nem jutottam semmire, pontosabban semmi újra, úgyhogy marad, ahogy volt. Érdekes elem, hogy ahogy nőnek a gyerekek, egy nap majd eljön az a pillanat, amikor megkérnek, hogy legyek szíves erről NEM írni a blogban...aztán egyre több ilyen lesz és végül értelmét veszti az egész. Vagy csak átalakul? Fene se' tudja! Lehet, eljön még a nap, amikor komment érkezik Rékától. 

Zalánéknál lezajlott a fotózás, állítólag "megjelent" a fiatalember a fotózáson. Eddig sem azzal volt a baj, hogy nem volt hajlandó kamera elé állni, hanem amilyen képet vágott a vaku villanására, azzal volt kifogásolható elem. Megkértem, hogy szép mosolygós képek születhessenek, ez lenne az én anyák napi ajándékom....Hát nem tudom, ez nyomott e  valamit a latba'....

Rékának nem került elő a kardigánja a suliban, bár új emlékeket tudott felidézni, melyek merőben felesleges körként tudják le az uszodai tudakozódást. Állítólag amikor táncra ment, a kardigán még a szék karfáján figyelt, amikor visszajött, szintén, viszont mire szolfézsról beesett az osztályba, addigra hűlt helye volt a kardinak. Egyből az ugrott be, hogy talán ellopta valamelyik osztálytárs (jellemző)....bár amennyire tudom, az utóbbi egy évben nem tűnt el semmi. Ha tényleg ellopták, akkor arra keresztet lehet vetni, ám mégis pislákol még a remény, hogy valahonnan előkerül. A portás néni szerint holnap 5 körül belenézhetünk a "talált tárgyak raktárába".....én lennék a legjobban meglepve, ha ott feszítene a bézs színű kis ruhadarab. Ha az is negatív , akkor le kell zárni a "nyomozást". Döglött akta lesz az ügyből. Ezzel kapcsolatban egy RékaMondta: 

Barátosnője is elhagyta a pulcsiját ugyanazon a napon, amikor Réka. Kérdezem, hogy K. megtalálta e az övét. Mire Réka.
- Az övét? Azt is elvesztette?? Hogyan???

Nagyon álmos vagyok, megyek is aludni.....




3 megjegyzés:

  1. Jujj..., miket olvasok itt, bezárni-nem zárni, nahát, ez meg hogy :) ??? Nekem nagyon hiányoznál, és az biztos, hogy ahogy nőnek a gyerekek változik minden, nálam ugye Máténál látni ezt, aki nem akarja magát viszont látni a blogon fénykép formájában és nagyon is megfigyelhető a változás, még 2 évvel ezelőtt is teljesen máshogy viszonyult a blogos "megjelenésekhez" :) , de legalábbis egyelőre ennyiben kimerül a dolog, mert legutoljára jutna eszébe szerintem olvasgatni a blogot :) ... Hát, az biztos, hogy átalakul egy picit a dolog, de szerintem ez nálatok még években mérhető, amire megváltozik :) ...

    VálaszTörlés
  2. Ó, ezen én is gyakran gondolkozom, hogy meddig? bezárjam? ne zárjam? mennyire jó ötlet kiirni a gyerekek/családom viselt ügyeit nyiltan? de az az igazség, hogy sok jót kaptam a blogolás alatt - illetve, helyesbitek csak jót! és lassan 7 éve irogatok, nagyon hiáynozna, ha nem lenne - úgyhogy rendszerint arra jutok, hogy nem agyalok ezen, hanem irom, ameddig lehet :-)

    VálaszTörlés
  3. Nem bezárni, így hagyni! :)))

    VálaszTörlés

Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!