Valami finomságra vágyom egy napsugaras délutánon. Kislattyogok a konyhában és örömmel látom, hogy meg egy bontatlan zacskó fokhagymás kenyérke van készleten. Pont jó lesz. Nekiesek hát, hogy kibontsam. Időbe telik, mire megadja magát a zacsek, méltó ellenfelem a küzdelemben. Amikor végül én győzök és megnyílik a zacsi szája, felnézek és meglepve látom, hogy mindkét gyermekem karnyújtásra tőlem, csillogó szemmel figyel. Csöndes áhitatban.
- Anya, mi finomat eszünk? - kérdezi végül Réka.
Valami sokadik érzékük lehet ezzel kapcsolatban. Hihetetlen éles, szelektív hallás, puha cicatalpak, hogy hang nélkül suhanjanak. Valódi szuperképességeik egyike ez. Nasi radar.
Ó, és nincs az a pont a lakásban, ahova a radarjuk ne érne!:-)
VálaszTörlésEz valami univerzális dolog :-D nálunk is igy müködik....
VálaszTörlésPersze, minden gyerek fel van ezzel szerelve.:-)
VálaszTörlés