Olykor előfordul, hogy betéved hozzánk a portás bácsi. Tegnap délelőtt le is ült szusszanni, mert kitikkadt a melegben, fűnyírás közben. Én dolgozhattam, válaszolgattam is a kérdéseire. Egyszer csak beállt nemi csönd, amit aztán hirtelen ő megtört.
- Maga hogy hogy itt dolgzik?
- ??
- Egyetemet végzett, nem?
- De, igen.
- Miért nem megy el valami multihoz? Ott biztos többet keresne....
Pislogtam rá párat.
- Két gyerkőcöm van és egy sokat dolgozó férjem.
- És? - kérdezte ő. Itt már sejtettem, nem biztos, hogy megértő lélekre találok a személyében.
- És két gyerkőcöm van és egy sokat dolgozó férjem. - mosolyogtam bájosan. - Szóval olyan állást kerestem, ahol 8 óra vagy akörül van a munkaidő, nincs idegbaj (na ebben nem teljesen felel meg ez a cég sem, de ezt nem mondtam neki)....munka után rohanok a gyerekek után oviba, suliba. - bólintott és szomorúan nézett rám. Nem értette.
Én igen. Lejátszottam ezt már magamban ezerszer. Az biztos, hogy valamennyi évfolyamtársam többre vitte nálam, ez tény. Legalábbis akiknek nyomon követem a sorsát. Nekem ez nem volt szempont vagy lényeg. Sem a vezető pozíció, sem a multi cég megfelelő fizetéssel. Nem mondom, néha fáj....felmerül bennem, hogy mire volt jó... Én csak békésen egyensúlyozom család és munka között. Sokszor nem könnyű, de egyelőre működik, működünk. Ha megfeszített tempóban kellene dolgoznom, 8-10-12 órákat....Na azt el sem tudom képzelni. Felnevelnék magukat a gyerekek? Vagy meg tudnék fizetni egy baby-sitter-t? Hurrá......Nem, az nem én lennék, nem mi lennénk.
Na, én aztán nagyon megértelek!!! Ugyanezek a problémáim, főleg az utolsó mondataidban ismerek magamra, pedig nálunk "csak" pár napot kellene így megoldani (sajnos hétvégékkel és ünnepnapokkal együtt)...
VálaszTörlésTöbb okból választottam a jelenlegi munkahelyemet az év végén a lehetőségek közül, és az egyik az volt, hogy sokat dolgoztam már sokat, stresszben, mindenhol megfelelni próbálva... ehhez képest most ugye megint olyan pozícióm van, ami nem biztos, hogy napi 8 órát jelent majd a jövőben (bár alapból sem, mert nálunk 8 óra 50 perc a munkaidő), de megvolt ennek a váltásnak is az oka. Mondjuk nálunk a családfő munkája stabilabb a napi végzést illetően, és ha elcsúszik időben, éppen az új beosztásom teszi lehetővé a rugalmasságomat (azt, hogy minden magyarázkodás nélkül kilőhessek a gyerekekért). De igen, én is szeretnék többet a gyerekekkel lenni, főleg, hogy voltam két évig 4, illetve 6 órás, és azt nagyon szerettem. Szóval... megértelek.
VálaszTörlésKöszönöm! :)
VálaszTörlésNa, nekem nem hiányzik a 8-10-12 óra munka és a stressz. Inkább kevesebb pénz, és alacsonyabb pozíció, az egészségem és a gyermekem fontosabb. :)
VálaszTörlésSzóval jó helyen vagy, jó ez így!