Április végén beírattam Rékát a Rákócziba. Szerintem az életben nem felejtem el, milyen volt A.-val szemben ülni az ő irodájában, mellettem az iskolatitkár....Fura érzés volt, de alapvetően nagyon jó. Figyeltem A. bámulatosan tiszta, sima vonásait....lám E. apukája, egy ovis társ felmenője hirtelen "megnőtt" és iskolaigazgató lett belőle.
Nem voltak eldöntendő kérdések, hittan helyett erkölcstant választottam. 7 évvel fiatalabb önmagam nagyon csodálkozott volna. Az, amelyik küzdött, hogy "bűnben fogant" "gyermekét megkereszteljék....Nincs persze jelentősége, ha akarja, meg fogja találni az utat a hit felé is, bár ennek hittan híján nyilván kevesebb az esélye. Ez megint egy kereszteződés volt, melyen elindultunk egy irányba.... A három tantermi tesi mellé az úszást választottuk, ez nem is lehetett kérdés. Ekkor még nem tudtuk, ki lesz a tantónénink és kik az osztálytársak. Nekem nem volt kérésem, sem titkos, sem nyílt. Gondoltam és reméltem, hogy a Manós csoportos banda, az a hat fő egy osztályba kerülhet majd. Így lett.
Áprilisban találkozhattunk azokkal a tantónénikkel a Törpsuliban, akik a következő tanévben elsősöket kapnak. E. néni (a későbbi ofőnk) nem tett rám túl jó benyomást, inkább félelmetesnek találtam....habár nem tudom, ő maga vagy a híre volt olyan. É. néni, a magyaros....ó, őt már akkor szerettem.
Áprilisban meg választást is nyertünk, meglett a kétharmad, ki hitte volna?
Zalánnal kapcsolatban az ovi pszichológusa felvetette a szelektív mutizmus gyanúját, amit aztán gyorsan elvetettünk. Kértem időpontot a GEKKO-ba, felmérésre, melyet végül lemondtam. Elvoltam, mint a befőtt....
Közben Juli második lett az X Faktorban...2014. decemberében....hogy hogy lehet, hogy még SOHA nem az nyert, akinek drukkoltam, én nem is értem. Ja, Réka most mondja, hogy Tibinek nagyon szorítottunk, szóval a KocsisTibit leszámítva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!