Nyáron még kettő darab cumija volt Zalánomnak. Ami roppant praktikus volt, mert ha egyiket szét is hagyta/-tuk valahol, még mindig ott volt a másik. Nyaralásunk alkalmával azonban az egyik kilyukadt és némi hezitálás után a kukába helyeztük őkelmét. Meg is egyeztünk Zalánnak (akkor is, korábban is), hogy cumi addig lesz napirenden, amíg vigyáz rá és nem lesz rajta lyuk. Újat nem veszünk, mert a cumi leginkább kisbabáknak való, az évek pedig szállnak, repülnek.
Igazából változó a viszonya cumihoz. Van, hogy a szájában van egész éjszaka és szopja bőszen (amitől viszont az apja kap kiütéseket...), máskor napokig nem is keresi, megint máskor, főleg ha beteg, akár nappal is rálel és boldogan tömi a szájába. Ilyenkor próbálkozunk lebeszélni róla, hogy ugye megbeszéltük, csak alváshoz van már cumi, inkább játszunk valamit, de cumi nélkül....Általában x idő elteltével ha kellőképpen lefoglaljuk, eltüntethető a szeme elől a cumi. Máskor meg nem, ragaszkodik hozzá. Minap pl. volt egy ilyen párbeszédünk.
- Zalán, cumi? Napközben?
- Jól van, hagy szívjam már egy kicsit, még csak most találtam....
Erre mit lehet reagálni, túl azon, hogy vigyorogtam egy jót. Perszehogy maradt nála.
Múlt héten egyik nap viszont éppen azon voltam, hogy kifőzöm a cumiját, erre oly régen nem volt példa, amikor valami olyasmit láttam, ami egy "egészséges cumival" nem fordulhat elő. Valami izé pislogott odabenn a belsejében. Bizony kilyukadt a második cumi is. Mielőtt átgondoltam volna alaposabban a dolgot - úgy éreztem, nincs mit - a szemetesbe pottyantottam a dudókát.
Azóta kereste néhányszor. Elmeséltem neki, hogy sajnos kilyukadt és ki kellett dobni, ahogy arról megegyeztünk. Majd hozzátettem, hogy....izé...ha nagyon szeretné, veszünk másikat. Itt adtam egy pofont a következetességnek, mert hát nem erről volt szó korábban.....de nem bírtam megállni. Beleegyezett, megnyugodott ettől.
Közben Tibi azzal borzolta a kedélyeket (főleg Zalánét), hogy elmesélte, amikor ő kisfiú volt, egy nem annyira szép napon az ő apukája (mai nevén Tata) fogta a cumiját és egy ívelt mozdulattal bevágta a kályhába az egyetlent, a drágát, az imádottat. Zalán csupa részvét volt, ahogy az apját figyelte a történet zárása után, majd megölelte, megpuszilta. Hogy aztán Tibinek milyen ebből az esetből fakadó lelki sérülései keletkeztek, nem tudni...
Szóval most itt állunk cumi nélkül. Tegnap jutott ez egyébként eszembe, az utóbbi néhány nap úgy pergett le velünk, hogy cumitalanságunkra fel sem figyeltem. Zalán sem emlékeztetett rá. Most így állunk. Jó lenne, ha több cumi nem lenne már a házban (csak abban a dobozkában esetleg, amiben a babaholmijuk gyűlik). Lehet, hogy idiótán fog hangzani és nincs is értelme, nekem egy kicsit hiányzik....
Jaj hát én nagyon megértem Zalánt, magam is sokáig cumiztam. Engem is megpróbáltak mindenféle szép szóval lebeszélni, nem jött össze. Egyszer a bátyám (kevés humánus módon) bedobta a cumimat szintén a kályhába és annyira üvöltöttem folyamatosan, hogy ő maga próbált valami hasonló formát alakítani az új cumiból, mint amilyen a régi volt (konkrétan azt a fityegő izét szedettem le vele). Aztán sem voltam elégedett persze, mert az íze a friss guminak nem olyan. Szóval, mint látható, az ilyesmi élénken megmarad az emberben, mert én is csak pár éves voltam. :)) Még arra is emlékszem, hogy üvöltés közben arra gondoltam "nehogy azt higgyétek, hogy megkönyörülök rajtatok, ha ez történt a cumimmal". :) ...de aztán nálam is abbamaradt, magától. :)
VálaszTörlésMilán még elalváshoz cumizik. LEbeszélhetetlen róla. Én is a magától leszokásban bízom. Ő biztos nem lenne ilyen ügyes, mint Zalán, tuti ordítana egészen addig, amíg valahonnan le nem akasztok egy másik cumit.
VálaszTörlésNem ügyesség kérdése ez. Többször volt már, hogy hetekre hanyagoltuk a cumit. Aztán jön valami krízis - remélem, most nem lesz ilyen - mint pl. a kukiműtét és visszaszokik rá, mintha sosem hanyagolta volna. :)
VálaszTörlésZsanett: AKkor nagyobbacska voltál már, ha emléked is van. :)) A férjem is ordított, ő is emlékszik. :)))
"- Jól van, hagy szívjam már egy kicsit, még csak most találtam...." :)
VálaszTörlésMicsoda duma!!! :)))