- Olvassunk mesét!
Mire Réka:
- Ááá, nem. Még nem vagyok álmos.
***
Réka a mérlegre pattan, hogy kiderüljön, hány kiló is pontosan.
- Hány kiló vagy? - kérdezem, mert a lány nagyon hallgat.
- Harmincezer forint. - feleli lazán.
***
Egy délután azt játszuk, hogy Rékának ki kell találnia, milyen állatot utánzok. Tenyeremmel a füleim körül kavarok, némán tátogok és a szemem is düllesztem. A válasz nem is marad el.
- Halacska a Teszkóban! - vágja ki.
Na igen, ha belegondolok, máshol még nem igen láthatott halat a lelkem. Max. filét.
***
Rossz fát tesz a tűzre, egyiket a másik után, hogy már sokadszorra szólok rá Rékára, de nem fogad szót. Egyre csak huncutkodik. Végül felemelem a hangom és eréjesebben rászólok.
- Ezt nem szabad, Réka. Tessék befejezni!!!!!!! - mire ő lebilincselően rámmosolyog, nyugalma meghökkentő.
- Anyaaa, ne mérgeskedjél már! - hallani kellett volna, ahogy mondta. Rögtön elnevettem magam.
***
Egyik rossz szokása Rékámnak, hogy nyalogat dolgokat. Például építőkockát vagy akár a saját (piszkos) kezét, padlót, asztal lábát, papucsa talpát....mikor mit. Talán Zalán ihleti meg időről időre, talán csak a figyelmünkre pályázik, de nagy mák, hogy még semmilyen fertőzést nem szedett össze.
Egy nap Tiborom unokahuga jön látogatóba, aki nem tud Réka fenti perverziójáról.
- Réka, ne nyalogasd a legót, baci van rajta, beteg leszel! - szól rá kedvesen.
Réka meghökkenve veszi alaposabban szemügyre a szóban forgó legó darabkát.
- De ezen nincsen boci. Semmilyen boci nincs rajta....- azzal nagy szemekkel néz hol egyikőnkre, hol másikónkra, nem értve a helyzetet...
***
Véletlenül eltör egy tányért. Látom rajta, hogy nagyon bántja a dolog, így hát vígasztalom.
- Nem baj, semmi baj, előfordul az ilyesmi. - nem nagyon hatnak rá szavaim, járkál a szobában fel és alá, emészti a történteket.
- Semmi baj, Réka, anya is el szokott törni olykor egy-egy tányért. Nem haragszom. - eképpen próbálom felpörgetni a történtek feldolgozását. Ez sikerülhetett neki, mert egyszer csak megszólal:
- Neeeeem baj, anya, neeem baj. Van másik!
Van. Egyelőre van....
***
Olyat játszunk, hogy én mondok egy állatot, Réka pedig rávágja, hogy az adott állat hogyan mozog. Például:
hal - úszik, kacsa - totyog
- Légy! - mondom én.
- Repül. - ragyog Réka arca. - Repül, aztán egy nagy puff...és leesik a földre.
Na ja. Ez az életgörbéje egy hozzánk berepülő egyednek.
- Harmincezer forint. - feleli lazán.
***
Egy délután azt játszuk, hogy Rékának ki kell találnia, milyen állatot utánzok. Tenyeremmel a füleim körül kavarok, némán tátogok és a szemem is düllesztem. A válasz nem is marad el.
- Halacska a Teszkóban! - vágja ki.
Na igen, ha belegondolok, máshol még nem igen láthatott halat a lelkem. Max. filét.
***
Rossz fát tesz a tűzre, egyiket a másik után, hogy már sokadszorra szólok rá Rékára, de nem fogad szót. Egyre csak huncutkodik. Végül felemelem a hangom és eréjesebben rászólok.
- Ezt nem szabad, Réka. Tessék befejezni!!!!!!! - mire ő lebilincselően rámmosolyog, nyugalma meghökkentő.
- Anyaaa, ne mérgeskedjél már! - hallani kellett volna, ahogy mondta. Rögtön elnevettem magam.
***
Egyik rossz szokása Rékámnak, hogy nyalogat dolgokat. Például építőkockát vagy akár a saját (piszkos) kezét, padlót, asztal lábát, papucsa talpát....mikor mit. Talán Zalán ihleti meg időről időre, talán csak a figyelmünkre pályázik, de nagy mák, hogy még semmilyen fertőzést nem szedett össze.
Egy nap Tiborom unokahuga jön látogatóba, aki nem tud Réka fenti perverziójáról.
- Réka, ne nyalogasd a legót, baci van rajta, beteg leszel! - szól rá kedvesen.
Réka meghökkenve veszi alaposabban szemügyre a szóban forgó legó darabkát.
- De ezen nincsen boci. Semmilyen boci nincs rajta....- azzal nagy szemekkel néz hol egyikőnkre, hol másikónkra, nem értve a helyzetet...
***
Véletlenül eltör egy tányért. Látom rajta, hogy nagyon bántja a dolog, így hát vígasztalom.
- Nem baj, semmi baj, előfordul az ilyesmi. - nem nagyon hatnak rá szavaim, járkál a szobában fel és alá, emészti a történteket.
- Semmi baj, Réka, anya is el szokott törni olykor egy-egy tányért. Nem haragszom. - eképpen próbálom felpörgetni a történtek feldolgozását. Ez sikerülhetett neki, mert egyszer csak megszólal:
- Neeeeem baj, anya, neeem baj. Van másik!
Van. Egyelőre van....
***
Olyat játszunk, hogy én mondok egy állatot, Réka pedig rávágja, hogy az adott állat hogyan mozog. Például:
hal - úszik, kacsa - totyog
- Légy! - mondom én.
- Repül. - ragyog Réka arca. - Repül, aztán egy nagy puff...és leesik a földre.
Na ja. Ez az életgörbéje egy hozzánk berepülő egyednek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!