Még megvagyok

Múlt hétről

Szerda van. Tök olyan, mintha csütörtök lenne. De még nincs. Azt álmodtam, hogy a főnököm leültetett az irodájában, azzal, hogy ők megbeszélték a feleségével és a továbbiakban nem kívánnak alkalmazni engem. Mert a felesége azt mondta….Nem volt gyomorgörcs vagy verítékben fetrengés, csak a puszta tények ….Vannak álmok, amiből tök jó felébredni, úgyhogy ne becsüljük alá a rossz álmokat!

Zalánhoz jobb nem szólni reggelente, ez most is így volt. Ilyenkor számára nincsenek alapelvek és morál sem, gond nélkül eltörölné az összes általános iskolát, soha nem nézne vissza. Kezébe nyomtam egy pohár gyümölcslevet, de nem ízlett neki, sőt, be akart tőle hányni. Császárzsömlét megkentem sajtkrémmel, paprikás szalámival, azt mondta, fúj, sajtkrém! Készítenem kellett neki egy másik szendvicset, csak szalámival. Kissé el van kényeztetve. Egyszer láttam egy dokumentumfilmet egy mélyszegény családról, ahol minden reggel margarinos kenyér sima teával a reggeli….

Réka sem pattan ki soha az ágyból üdén és frissen, legalábbis nem hétköznap. Sokszoros felszólításomat, hogy este pakoljon be a táskába figyelmen kívül hagyja, így sokszor negyed nyolckor még szaladgál fel és alá és rikácsol, hogy hol van a töri füzete?? Hát fogalmam sincs, de ha nagyon őszinte akarok lenni, nem is érdekel.

Csütörtökön lemondtam Réka ebédjét. A nőci fel volt háborodva (az ebédlemondós), hogy ezt hogy gondolom, írásban kellene. Aztán megenyhült, amikor annyit mondtam, hogy jó, már küldöm is az email-t neki. Pénteken először evett otthon Réci és tök boldog volt ettől. Hát már megérte, a többit meg majd megoldom. Borsófőzelék volt rántott csirkével. Órák után haza ballagott, megevett egy doboznyit (egy adagot), majd visszatipegett a Rajziskolába a suliba. Ötkor tért újra haza. Jó, hogy már ilyen önállóan közlekedik, ami nem nehéz, mert tényleg 2 sarokra lakunk a sulitól, 5 perc gyalog….

Múlt héten üzemorvosin is voltunk a céges bandával. Már múlt csütörtökön beharangozták az ügyvezetők, amitől rögtön megfájdult a fejem és aggódni kezdtem, hogy vajon jó e a vérnyomásom?? Van egy kis orvosfóbiám hipochondriával keverve….A doki egy orosz repülőorvos, amitől rögtön űrhajós tanoncnak érzem magam, és alkalmatlannak mindenre, pedig kedves amúgy. Mindenkit tegez, mindegy hány éves. Végül minden rendben volt és már fél négy körül mehettem haza, végeztem, szóval üdítően korán otthon találtam magam. Átnéztük Rékával a törit, mert szerdán írtak, azóta kiosztották. Voltak benne érdekes dolgok. A tanárnő nem fogadta el a provincia definicióját, a tankönyvből idézettet, illetve kérte latinul az „oszd meg és uralkodj” jelszót, plusz valami ajtóból szavazó nem tommit, amiről szó sincs a könyvben, de még az órai jegyzetben sem. Hogy miért nem azt kéri számon, ami a tankönyvben van plusz órán leírják, nem tudom. Mivel Réka hiányzott, így nehezített a helyzet.
Szombaton csaptunk egy alapos nagytakarítást a földszinten, olyan jó volt, hogy illatos, tiszta volt minden és ragyogó rend. Most mondanám, hogy ilyen alapos, teljes takarításra sűrűbben lenne szükség, ha nem lenne überciki. Ebéd után elvittük az ebet a Zagyvához futni egyet. Ott találkoztunk egy drótos cimborával, Kabáttal és a két kutya nagyon jót játszott, szaladgált. Általában feszeng a kocsiban Dió, nem találja a helyét, mert ahhoz van szokva, hogy ugyanolyan ülőhelye van mindenütt, mint az embereknek és ez csak az autóban nincs így…de úgy elfáradt negyed órára, hogy most lefeküdt a lábamhoz és hagyta, hogy simogassam.

Este alapítványi bálban voltunk a suliban. Jól szórakoztunk, Marót Viki és bandája volt a sztárvendég, finom volt a vacsora, nagyon teleettük magunkat, már a tortára (4 féle volt) rá sem bírtam nézni. Tibi gesztenyéset kért, abból csíptem egy falatot az íze kedvéért. Jókat vihorásztunk, könnyesre nevettük magunkat. Kezdetben voltak aggodalmaim, mert az ofő mellé ültettek, laza volt és a férje nagyon jófej. Végül fél kettőre értünk haza. Réka virrasztott a kanapén, gyorsan az ágyamba vettük, mire azonnal elaludt.

Vasárnap bevásároltunk, elvittük a kutyát újfent sétálni, tanultunk és ennyi volt a hétvégének. Még mindig nem jártunk a Munkácsy kiállításon, pedig mindig készülünk. Rékáék mennek az osztállyal március végén, mi majd kettesben beosonunk, Zalánt nem hinném, hogy érdekli, persze, ha szeretne, jöhet ő is.
Ennyi volt, minden hétvége egy villanás csupán…

A héten vannak kisebb zökkenők a tanulással, de semmi új igazából. Réka nyűgös, mert egyedül tanulni nem tud/akar, szóval a régi nóta. Tegnap hazaballagott egy négyes német felmérővel – birtokos névmások ragozása. Persze ötös lett volna, ha egyeztet egyes és többesszámot, odafigyel, nem érdekes. Egyébként nagyon szép jegyei vannak, ötöstenger…nem lehet rá panaszom. Mondta is az ofő a bálon. Igazából nincs is. Csak ha róla van szó, olyan maximalista leszek, mert tudom, hogy félgőzzel csinál mindent. De nem baj, nehogy nekem kiégjen hetedig-nyolcadikra, amikor már készülnek ezerrel a felvételire, nyelvvizsgákra.

Zalán ügyében rosszabb a helyzet, ő nagyon hullámzó és olykor kétségbeejtő eredményekkel ballag haza. Tegnap is felmerült a fejemben, hogy mit keresünk mi ebben az iskolában…..Nagy is a követelmény, a tanárait sem szeretem igazán. Nyilván maradni akar, úgyhogy maradunk, nem kérdés, csak én nem tudom megszokni ezeket az újfajta jegyeket….Matekból a legügyesebb, de ott is vannak kételyeim, hogy az ötöst meg tudja e tartani.

Persze akkor sem egyszerűbb sokkal, ha a gyerek eminens, mert akkor meg ott a dilemma, hogy mennyire nyomja az ember elit suliba, általános után, ha a legjobbak elitbe mennek, ahol nagy a nyomás és a stressz, a diákok mind válogatottak, nagyon ügyesek. De könnyebb onnan egyetemre bejutni, az ott végzett diákok mégiscsak ott végeztek, nem gyengébb iskolákban. Ugyanakkor én sem elitbe jártam, mégis élek és boldogultam, nem éreztem soha hátrányát. Hát szóval nem egyszerű. Még szerencse, hogy nem tartunk itt…..

Ez az első hét, hogy Réka otthon ebédel, 2 napja cigánypecsenyét eszik krumplipürével és borsólevessel, felváltva, bár volt egyszer sült krumpli is kolbásszal és milánói is, de azokból nem evett csak én vagy az apja. Ma rakottas lesz, ami úgy készül, hogy egy réteg zöldség, egy réteg krumpli, egy réteg hús, ez még egyszer, tetejére tejföl meg minden finomság. Ha szerencsém van, ezen is elnyammognak két napig. Van még egy csomó ötletem, de valahogy egyik sem konkrét, pl.
- paradicsomos káposzta – natúr szelet, sült csirke
- paradicsomszósz húsgombóccel
- zöldbab főzelék
- szárazbab főzelék – füstölt hússal
- tökfőzelék – pörkölt
- pörkölt tarhonyával
- halpaprikás túrós csusza
- hamburgerhúst készíteni 1kg húsból
- fasirtot összedobni – stefánia szeletet, az jó főzelékekhez
- brassóit mindig imádják

Majd kitalálom még, mi legyen jövő héten vagy éppen ezen a héten ezekből. Az a kis probléma van, hogy nem vagyok elég lelkes, sem a hétvégi főzőcskében, sem az előretervezésben.

Az biztos, hogy virsli mindig van otthon, biztos, ami sicher. És a pizzások telefonszámát is kívülről tudja Tibi.