Hét közepi füstölgések

Tegnap megállt a kezemben a kanál vacsoránál, amikor Zalán elújságolta, hogy megint elültették, ugyanúgy az utolsó padsorban maradt, csak A. mellett találta magát. Akiről mindig azt hallom, hogy sok mindent csinál az órán, csak azt nem, amit kellene. Máris összefirkálta Zalán matek könyvét házi írás közben, amíg ő előre ment, mert nem látta a táblát. Ez rögtön vészfényeket gyújtott a fejemben, mert Zalán nem az a fajta, aki szól a tanító néninek, így a két kérdőjellel sem tudott mit kezdeni, amit hazahozott a könyvében….Az meg hogy nem látja a táblát, duplán para, bár október végén megy szemészeti vizsgálatra, úgyhogy ezzel teendő egyelőre nincs.

Közben fogalmazom a levelet a tantónéniknek nyomtatvány, logopédia, Zalán logisztika témájában.

Alig vette fel a kanalam a normál étkezési ütemet, Réka kibökte, hogy mégis dolgozatot írnak németből holnap, azaz ma. Mert bár a másik csoport tantónénije beteg, ám ugyanabból írnak, úgyhogy akkor miért is ne íratná meg az egész osztállyal? Istenem, hát nem igaza van?  Miután már elkönyveltük, hogy jövő hétre tolódik….De nem baj, mert jövő hétre már szövegértés, nyelvtan és matek doga is be van ígérve. Annyira jó! 

Szülőiről akartam még megemlíteni, hogy elhangzott, negyedikben már bármikor várható szóbeli vagy akár írásbeli számon kérés, minden előzetes bejelentés nélkül. Készüljenek a gyerek! Illetve a szülők is, adott esetben. A TZ-t kötelesek egy héttel előbb bejelenteni és ezt meg is teszik, ámde más cumival számonkérésekkel szabadon arathatnak. Ez egyébként már tavaly is így volt olvasásból és tartalom visszamondásból, de csak alkalmanként, úgy tűnik ez sűrűsödik illetve bővül környezet feleléssel pl….Én ezt világéletemben utáltam. Ha van 4 órája a gyerkőcnek, ami nem rajz/technika/tesi (éneket nem mondom, mert simán felelnek belőle vagy írnak az elméletből) , akkor mindig ott a lehetőség, hogy felelhet .Ez nem éppen ideális, nem tartom gyerekbarátnak. Kíváncsi lennék, hogy a finnek is így csinálják e vagy akár a svájciak….Mégis egész tökös oktatást össze tudtak barkácsolni. 

Zalán újabb "beírással" gyarapodott, ezúttal az ABC-s munkafüzete tűnt el a süllyesztőben. Írt az ofő, hogy nagyon fontos anyagot vesznek és itthon maradt a könyv. Fájdalom, nincs itthon, valahol a suliban kering. Ezért tartom baromságnak, hogy a könyvek és füzetek nem jönnek mindig haza. Ennél már az is jobb lenne, ha mindig benn lennének, mert íg lila gőzös sincs, hogy merre sétafikálhat. Persze akárhogy is van, csak egy opció van, a pad. Ha ott nincs illetve az előzőben sem, mert ugye ültették, akkor gubanc van. És hogy mi az a nagyon fontos anyag, úgy látom az a pöttyözős feladat. Ahány hang, annyi betű, ha minden igaz, amit már logopédián tavaly orrvérzésig gyakoroltok és jól ment Zalánnak. Közben valamelyik füzete maszatos és azt mondta neki a tantónéni, hogy még egy maszat és feketepont. Jól esett a gyereknek, láttam rajta. 

Egyelőre nem vagyok elájulva a tantónéniktől, maradjon közöttünk! Zalán - ahogy várható volt - ugyanúgy nem nyit feléjük, mint az óvónők felé, de ezen egyáltalán nem csodálkozom. Remélem, szökőévente kiesik a szájukon egy jó szó. Mivel nem vagyok ott, így lövésem sem lehet, csak mondom....

Szülői értekezlet nr. 2

Igazából azon töprengtem este, villanyoltás után, hogy mi a fenének járok én tulajdonképpen szülői értekezletre? Az aktualitásokat beírják az üzenőbe, értekezlet után nem rohanom le a tanító nőket, mindenről csak általánosságban van szó….na jó, befizetem az osztálypénzt egész évre és trécselek a csajokkal. Ezt meg egy kávé vagy forró tea és süti mellett sokkal kellemesebben is megtehetném, igaz, egyébként soha nem járunk össze. Szóval meg is van, miért kínzom magam a szülővel, hehe….

Fél öttől majdnem 7 óráig ott ültünk, még a szolfézsról negyed hétkor távozó Réka is unta és inkább haza sétált. Egyedül! Mondom én, hogy egyre nagyobb ez a nő!  Vetődtek fel problémák egyes kisdiákokkal kapcsolatban, ám mivel nevesítve nem lettek (jogok is vannak a világon), én csak pislogtam és találgattam, kiről lehet szó. Végül kiderült, hogy az illetékes szülők is jelen voltak, szóval nem is értettem ez az egészet….Ment a nagy levegőbe beszélés (szó szerint), közben meg a címzettek is ott sunyítottak…..Megoldás persze nem született egyetlen témában sem….Hm….

Közben megtudtam, hogy egyesek csapkodják az ajtót (ómájgoood), feleselnek, kiskamaszok és a többi, ezer apróság, hogy megjegyezni is nehéz lehetett a tanárnőnek. Miért van olyan érzésem, hogy az iskola is rám próbálja hárítani minden feladatát? Tanuljunk a gyerekkel, kérdezzük ki, mondjuk el neki, hogy ajtót nem csapkodunk, felnőttel nem feleselünk, köszönünk. Persze és természetesen nevelésben nem szenvednek hiányt a gyerekeim, de én nem bánom, ha a tanárok is próbálkoznak a maguk széles eszközrendszerével…. tanár sem csak azért van ott, hogy leadjon és számon kérjen. Vagy tévedésben vagyok? 

Egyébként a NégyBé összeszokott gárda, kiállnak egymásért, jó kis társaság (bár szerintem tanulmányilag már nem egészen olyan erős, mint bármelyik felsőbb évfolyam, ahol az átlag veszélyesen 4,8 feletti), ez is elhangzott a sok rossz közé beágyazva, hogy örüljünk is.
Az aktualitásokat felfirkáltam, javított órarendet lekörmöltem. 

Újítás, hogy akármikor nem lehet besétafikálni a suliba. Pár héten belül fél három után és négy előtt akkor sem enged be a portás a suliba, ha nagyon szépen kérem. Ez bennünket fájón érint a logopédia kapcsán, amikor is fél négykor Tibi elvinné Zalánt a négy órás logopédia órára, de neeeem, vigye el fél háromkor, mert később már nem lehet. Lesz egy levelem a tanító nénikhez, hogy most akkor ez hogy van? 1) kérek akkor nyomtatvány, melyben a szakszolgálat leigazolja, hogy ühümmm, jár hozzájuk egy Zalán nevű 2) tényleg vigyem el fél háromkor leckeírás nélkül? Csak hogy ne fél négyre menjek, amikor fél négy és négy között amúgy is csak uzsonnáznak? Nehogy már kész legyen a leckéje? Mi a gyerek érdeke? Ja, hogy nem az a lényeg? Értem. 

Réka esetében is elvileg el kell vinnem egy bizonyos nyomtatvány a zeneiskolába, aláíratni, a vívókhoz aláíratni, míg a gyeses anyuka/otthon dolgozó anyuka/kettőkor már nem dolgozó anyuka, aki csak hazaviszi ebéd után a csemetét, mert otthon jobban tanul, utána úgyis edzésre sietnek, neki elég annyit beírni, hogy „felügyeletéről gondoskodom”. ???? Mi van??? Mekkora baromság már megint ez az egész? Tibinek még nem mertem megmondani, hogy lesz egy köre a zeneiskolában egy nyomorult pecsétért….De ha nagyon felbosszantanak, áthúzom az igazolós részt és odaírom én is, hogy „felügyeletéről gondoskodom”. 

Később még a suli előtt csiviteltünk fél órát a csajokkal, az volt a legjobb. … Ilyenkor annyi sztori felbukkan, amiről nem is tud az ember, mert egész tanévben elkerüljük egymást.
Otthon frissen sült kenyér várt a pékségből, úgyhogy gyorsan betoltam négy szelet baracklekváros – vajas kenyeret, anyu isteni lekvárjával….Közben azon tűnődtem, mi a bánatnak rendelek diétás, max. 600 kalóriás ebédet, ha este , kóvályogva az éhségtől telezabálom magam??? 

Sült a Lidlis lasagne is a gyerekeknek (bocs, bio kajára nem mindig futja), Réka leckéjét is átnéztem (a matek hibátlan lett, kezdi utolérni magát a Cicus), majd Zalánét is (tagadta, hogy szavakat kellene tanulni) a gyerekek fél kilencre meg is vacsoráztak és Harry Pottert követeltek. Mondjuk Zalán nem, ő inkább az apját.

Komplett órarend

Véglegesültek a heti elfoglaltságok a gyerekek szempontjából erre a tanévre. Természetesen cumit kaptunk szolfézsból, magyarán – ohne szleng - fél öttől negyed hétig tart a szolfézs óra Rékának minden hétfőn. Tibi egyelőre hazahozza ebéd után és egyedül (!) tanul otthon (nem Tibi) illetve messenger webkamerával be szokott hozzám jelentkezni a munkahelyemen, hogy izé…anya….ezt a feladatot nem érteeeem….Elég nehéz lerázni, merte ő azt hiszi, nekem az a munkám, hogy ülök az asztalomnál és randomra verem a billentyűzetet, felveszem a telefont és békésen ücsörgök. Na jó, lehet, hogy Réka nem ezt hiszi, de Zalán biztosan. Szóval hétfőn fél kettőtől négyig otthon van egyedül. Most erről lehetne vitatkozni, hogy mennyire korai és mennyire eredményes, mindenesetre, azt gondolom, ez a jobbik, mint hogy reggel 7:45 és 18:15 között a suliban tartózkodjon. Azt nem tudom elképzelni. Viszont a fuvola imádat miatt sakk és matt a helyzetem, nem lehet a szolfézst elfelejteni. Mindenesetre Réka mindezt marhára élvezi, mármint ezt az „egyéni tanulmányi rendet”, tanulgat, szerintem dupla idő alatt abszolvál mindent, mint egyébként, velem, de nem baj, aztán négykor spurizik vissza a suliba, picit idő előtt, hogy még tudjon játszani a csajokkal. 

Ugyanezen a napon van Zalán logopédiája, melyet elmozdítottak a keddi napról. Hétfőn Zozómnak 8 óraja van egy dupla rajzzal megspékelve, úgyhogy remek....ezt követően négytől ötig ül a szakszolgálatnál. A logopédus szerint minden hangja megvan, tudja képezni, csak tojik rá, hogy a beszédben is használja. Ez jelentheti azt, hogy feleslegesen járunk oda?? Nem tudom. Az „sz” még mindig nem igazi. Közben akkora nagy fiú lett, hogy én csak bámulok. Mindig úgy képzeltem, hogy a szülők nem látják a gyerekeiken a változásokat, hiszen az orruk előtt cseperednek fel…. Ez egyáltalán nem így van, mint gyakorló szülő ezt bátran mondhatom….Zalánnak valahogy a feje is olyan nagy lett, a maradandó fogai elől óriásiak a pici tejfogakhoz képest….és egyáltalán….Hiába, elmúlt 7 éves, tavasszal nyolc lesz, őrület!!! 

Kedden vívó edzés Rékának, ide sógornőm, Tibi nővére viszi és Réka vívótársának anyukája hozza haza. Most hogy elköltöztek a vívók a közvetlen közelünkből (pont 1km-re voltak, de felújítás után visszatérnek), nem ténfergünk gyalog, autóval jön és megy a csaj. Tibi tehát kedden szabad. Nekem Zalánt kell elhozni a suliból és otthon mielőbb végezni a tanulással és a főzéssel mielőtt Réka hazatér az edzésről, mert utána vele tanulok. Ez is új. Kedden úszik Zalán, ezzel teendő nincs, csak az úszócucc otthon ne maradjon! Október végéig a szabad ég alatt úsznak. 2017-ben egy megyeszékhelyen nincs olyan uszoda, ami az év 365 napján fedett lenne….(vízilabda csarnok nem számít) ….megoldás lesz, persze, csak hát mégis fura. Múltkor, amikor álló nap szakadt az első és hideg volt nyárhoz képest nem is vitték el őket úszni. Csodálkoztam, mert a bejáratott úszókat nem szokták kímélni, persze Zalánék kétszer járnak, nem háromszor, mert az órarendbe egyszerűen nem fért bele a három alkalom és hát még csak 2 hete úsztak akkor. 

Szerda az egyetlen nap, amikor nincs különóra, bár ez sem igaz, mert Rékának fuvola (egyelőre furulya – hangszer híján), de az órarendbe iktatva. 4-kor végez. Ezen a napon nem főzök (elvileg), mert kettőjükkel kell egyszerre tanulni, úgyhogy max. melegszendvics, hotdog vagy rántotta fér bele a vacsiba, már ha nem rendelek.
Csütörtökön ismét vívás Rékának, ekkor Tibi viszi és ugyanaz az anyuka hozza haza. Neki majd karácsonyra csinálok valami csomagot hálám jeléül, Réka meg majd jól átadja, tőle csak elfogadja. Zalánnak persze semmi megint , így, ahogy kedden, csütörtökön is megtanulunk Zalánnal bőven, mire Réka hazatér. Még meg is főzök, többnyire. Csütörtök is úszás, úszócucc és külön nasi a tatyóba legyen!

Pénteken mindketten rajziskolában vannak, már be is fizettem múlt pénteken. Ez 13 és 17 óra között van „alkotói csöndben”, 4900 Ft/ félév az ára. Elvileg Zazi csak napközi után csatlakozik….hm….de mivel pénteken van, hát nem fontos annyira, hogy kész legyen a házija. Mert amúgy sincs kész. Közben Réka fél négy és négy között eloson fuvolára/furulyára.
Ennyi. 

Fuvolában nincs előrelépés. Kapcsolatba léptem az egyik olyan tanítvánnyal, aki idén már nem folytatja zenei tanulmányait, abbahagyja a fuvolát, eladó is a hangszer, de csütörtök óta nem derült ki, hogy milyen márka és mennyibe kerül….úgyhogy én nem erőltetem a dolgot. Tibi úgyis ragaszkodik valamiért az újhoz….hát legyen!

UI: Fél nyolckor estem haza Rékáék szülői értekezletéről...Teljesen kész vagyok.

Off - avagy hétköznapi bosszúságok

Tegnap meló után még be kellett ugranom tejért és kenyérért a boltba, emiatt a szokásosnál 5-10 perccel később vágtattam be a suliba. Hátramentem az udvarra automatikusan, mint egy beprogramozott robot, majd az űrt (gyerekek hiányát) látva kapcsoltam, hogy benn lesznek a csemeték inkább a napközis teremben. És tényleg. Megálltam a küszöbön (tanterembe szülő nem igazán léphet be elvileg, ezt takarítás után meg is értem és hát idegen terület is.... és illendően köszöntem felnőttnek és gyereknek. 

A tanítónő (az a tehén) éppen beszélgetett az egyik apukával (merthogy ha nem is ő az osztályfőnök, ahhoz még túl pályakezdő, de van osztálya, nem csupán napköziben van foglalkoztatva). Rám nézett, majd csicsergett tovább, mintha ott sem lennék. Nem köszönt. Na most biztos vannak bajok az én idegeimmel is, de baromira berágtam rá. Mézesmázosan cseverészik az apukával, akinek a fia az ő osztályába jár, nekem meg nem is köszön? Másfél méterre elterülve tőlem?? 

Réka megnyugtatott, hogy a hölgy, nevezzük C néninek nem köszön neki sem, sőt Zalán is ezt bizonygatta, viszont a saját osztályában levő gyerekekkel és szülőkkel nagyon kedves és odaadó, szóval jó tanár, semmi panasz rá osztályon belül. Ez utóbbit már olyan szülőtől hallottam, aki úgymond bennfenntes, szóval a gyereke eme osztályba jár. 

Ez a nő már tavaly is kihúzta nálam a gyufát többször, szóval némi hendikeppel indult, de még ilyet soha nem tapasztaltam ebben az iskolában, hogy valaki ne fogadta volna a köszönésem, úgy, hogy az orrom előtt tehénkedik. Hallatlan! Lehet, írok egy névtelen, bemártó levelet az igazgatónak. (Eh, foglalkozok is én vele!) Tibi azt mondta, hogy nekem alacsony az ingerküszöböm, ezen ő simán felülemelkedik , átsiklik, lerázza, mint a kutya a vizet, szóval nem háborodik fel ilyesmin. Persze, mert ő meg mikor állt utoljára mellém? Akárhogy is, ami sok az sok.

Következő alany, aki felidegesített a héten, a szomszéd volt. Még kedden történ.  Zalánék egy korhadt faágból puskát eszkábáltak maguknak. Maradjunk annyiban, hogy egy száraz fadarabbal baktattak haza, majd itthon hátra szaladtak a kertbe. Ő és a cimbora. Jöttünk – mentünk cimbora apukájával, majd egyszer csak megjelent egy nő a kerítés túloldalán és a 180 centis, átláthatatlan kerítés felett  felém nyújtott egy tenyérnyi száraz fadarabot, amit elmondása szerint az én gyerekeim dobtak át az ő telkére, kertjébe, udvarába, „bizonyára véletlenül”. Mondtam neki, hogy bizonyára, de pottyantsa csak le a kerítésen túlra nyugodtan, nekünk nincs a botra szükségünk... Megerősítette irritált hangon, hogy neki sem. 

Mea culpa, mea culpa, illetve a gyerekeké, nem tudom, melyik hajította át a fadarabot, tényleg megsérülhetett volna valaki. Megdorgáltam őket. Inkább az az elképesztő, hogy meg mer engem egyáltalán szólítani ez a szomszéd (köszönni nem köszönt, bár nem is vagyunk olyan viszonyban) azután, hogy a közös kerítésre likat vágott. Két hófehér, nemes vérvonalú macskája a mi kertünkbe üríti a béltartalmát, ahelyett, hogy otthon sz….na a saját tulajdonú földbe ( hogy macskaalmot venne, bennem fel sem merült, gondolom, benne sem) az már mégiscsak túl sok. 

Nem is ez a történet mélypontja, hanem az, amikor fél évvel később a kerítésen a lyukat mi lezárjuk, megfenyegeti a gyerekeket, hogy ha bármi átrepül, soha vissza nem kapjuk, ha nem tesszük szabaddá a kerítés a macskái szabad szomszédbanürítése céljából. Na most tízes skálán mennyire önző idióta az ilyen? El is határoztam, hogy tavaszra, ha az még itt talál bennünket, ezen a portán, lezárom a lyukat a kerítésen, egy életem, egy halálom. Focizni már úgy sem merünk a kertben, nehogy macskaszarba lépjünk illetve nehogy átrepüljön valami, mert az ha vissza is kerül idővel, legalább két hét kivárás mindig van és külön kérelmet kell benyújtani. 

Ehhez képest Tibi már csak hab volt a tortán, aki csütörtök este kibökte, hogy határidős munkája akadt hétfőre….és izéééé….pénteken szállítják még csak neki hozzá a papírt. Értitek. Szóval a hétvégi programja borítékolható. Munka, munka és még egy kis munka. Nem gond, dehogy! Majd feltalálom magam. Sütök és főzök, teszek és veszek. Illetve vasárnap elhívtam a barátnőmet moziba. Azt a Judy Dench-es királynőt filmet nézzük meg. A Harry Potter 3 óta nem voltam "felnőtt" filmen, ami azért gáz, mert már a HP3 sem volt az. Szóval hurrá hétvégeeee, a tiéd vagyok! 

UI: Majd mesélek azért a gyerekekről is, izé....MIndig van mit.... e tanulni, mert lecke biztos lesz….

No problémó, keep smiliing!

Egyelőre még nincs fuvolája Rékának, de rajta vagyunk az ügyön. Tegnap fontolgattam, hogy mégis a zeneiskolánál kellene ütni a vasat, hátha lenne egy hangszer, amit éppen lead valaki….de Tibi azon a véleményen van, hogy inkább legyen új fuvola, az az övé, jó minőségű, akár el is adható (forgalomképes) ha pár év múlva abbahagyja….Ez a kevésbé pénztárca (pontosabban bankszámla) barát opció. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy új hangszer lesz és Trevor James….de persze nyugtával a napot. Én jobban örülnék egy első gazdis használtnak, amit féláron megvehetünk, ám ebben egyedül maradtam. Megmondom őszintén, fáj kiadni ennyi pénzt egy hangszerre, főleg, ha összeszámolom, hányszor láttam a furulyát a földön heverni, tok nélkül….Hátha másképp lesz a fuvolával! (Az tuti, hogy másképp lesz, ezt a vitrinben őrizzük, ha lenne ott még hely.)

Este fél hét utána hazaérkezett Réka edzésről (pont kisült az egészben csirkém és fantasztikus lett a hagymás sültkrumplim, a tepsis), jobb kezében egy vadonatúj vívó kesztyűt lóbált, melynek ára 4000 Ft. Késő este kerestem a párját, én naív, én amatőr, de rá kellett jönnöm, hogy ebből csak egy van. Réka pislogott párat rám, mintha nem akarná elhinni, hogy tényleg a párját keresem, majd megjegyezte elnézően, hogy a másik keze a háta mögött van az asszó alatt, arra ugyan minek kesztyű? Jaj, anya….
Hozzátette, hogy decemberben versenyezni fog….Hm….Lassan szinte teljesen mellékesen fog általános iskolába járni, mert fő foglalatossága a szolfézs, a vívás, a fuvola és a rajzsiskola lesz. Ez aggaszt némileg, de hát tavaly is megoldottunk mindent….Azért akinek csak az alap órái vannak, jóval egyszerűbb az élete….de hát nem kényszerítünk rá semmit, sőt! 

Tanultunk még egy órát nyolcig, mert akkora baromságokat írt a nyelvtan háziban, hogy azt hittem rám szakad a plafon….Ezek az alibi házik a napköziben….erről már nagyon le kellene szokni. Összecsapja, csak hogy kész legyen, csak hogy túl legyen rajta….aztán meg itthon este lehet átgondolni mindent. Aztán az órarendre pillantva ráébredtem, hogy nincs is szerdán nyelvtan órája. Nanembaj, legalábbeziskész…
Zalánék vonalakat húzigálnak, sokszor nem tudom eldönteni, hogy milyen tartárgyból….Matekból 2 oldalat írtak eddig a füzetbe, de elég sok lapot kapnak. Ami aztán úgy gyűrődik a táskában, amennyire nem szégyell. Magyarból a tetővonalat tanulmányozták, azt hiszem. Németből a testrészeket gyúrják, kizárólag szóban persze. Egyelőre nem vészes a tempó. Úgy néz ki, külön nem kell még gyakorolni semmit, igaz, pár hétbe még beletelik mire az első betűt venni kezdik illetve az első számot. Hawaii ez az első osztály, kár, hogy ott figyel a kéttan mellette! 

Zalán is hazarobbant este nyolcra (logopédia volt neki a szakszolg.nál ötig, csak hogy ne unatkozzon. Rögtön elkezdett egy lapot lóbálni, hogy járni akar a suliban rajziskolába. Van pár dolog a suliban, ami ingyenes, a rajziskola nem tartozik közéjük, 5000 Ft fél év, legalábbis asszem és hát sok dolog nem történik ott, leszámítva, hogy általában szeretnek oda járni. Így a fuvola és a kesztyű csapásai után még ezt is megemészteni….Tibi azzal vigasztalt, hogy parkolópályás Zalán vívó karriere, úgyhogy legalább azt nem kell fizetni….na igen, viszont úszik 5300 / hó….nade ne számoljuk, minek is számolom! Attól még ki kell fizetni. Csak én nőttem fel úgy, hogy fizetős különórára soha nem jártam, nem sportoltam és hangszeren sem játszottam. Igazán takarékos gyerek voltam.

Délután váratlanul találkoztam a tantónéninkkel, illetve Zalánéval. Sok jót nem mondott, bár kellett nekem megkérdeznem, hogy pl. mennyire aktív Zalán. Nagyon jól tudtam, hogy semennyire. Azt is elmondta, hogy Zalán nincs jelen az iskolában fejben, ami akár ijesztőn is hangozhatott volna, de én valahogy nem vettem komolyan. Illetve nem gondolom, hogy a tanítónő kritikája, mosolyogva megfogalmazott véleménye számítana...hosszabb távon semmiképp. Főleg, hogy a munkájával (mármint Zalánéval) nagyjából elégedett vagyok. Nem hibátlan, de majdnem. Milyen érdekes, hogy pozitív dolog nem hangzott el abban a pár perben, amíg beszélgettünk, először az elmúlt 20 nap során. Valahogy jellemző....cseppet sem meglepő. Eszembe jutott Réka korábbi osztályfőnökének legelső vélemény alkotása Rékáról....hát abban sem volt sok minden pozitív. De hogy miért kell az, hogy ez így legyen?  Költői a kérdés. 

Akárhogy is, amíg Zazó szépen dolgozik, boldog és szívesen megy a suliban, no problémó. 

 

Két hét után

Nem is tudom, kell e írnom ilyen összefoglalót, hiszen a lényeget leírtam, de azért: 

- A tervekkel ellentétben én hozom haza mindkét iskolatáskát a suliból délután az esetek többségében. Zalán hátán durván néz ki a táska, pedig nem pici a fiú, szóval volt már, hogy azt csináltam, hogy Rékáéba pakoltam át ezt és azt, majd a hátára adtam és úgy hozta haza. Réka Budmil-ja tök kényelmes még csurig megrakva is.  Mielőtt a suliba indulok, le szoktam pakolni minden tatyót és ki van zárva, hogy a suliból még beugorjunk a kisboltba, akkorla lúzer nem vagyok. Inkább hazacuccolunk és átiramodok egyedül, ha mondjuk nincs tojás a kekszhez, amit sütni szándékoztam, mert elfelejtettem, hogy a rakott krumpli eléggé apasztja a tojás készletet.

- Kiderült, hogy a 134-es tornapóló baromi nagy Zalánra (pedig amúgy  maga a méret nem), úgyhogy azt nem tudja viselni tornaórákon. Helyette múltkor beletettem a cumójába Réka Decathlonos pólóját (sima fehér 590 Ft-os). Veszettül meg voltam magammal elégedve. Csak nem számoltam azzal, hogy Zozóm nem fogja felismerni a pólót, ha esetleg már nem lesz rajta. Nem tette vissza a tornazsákba, valahogy leesett a fogasok alá és amikor a tantónéni megkérdezte, kié az a póló, nem jelentkezett, mert fogalma sem volt róla, hogy az övé. HIszen nem is az övé. Legalább azt beleírhattam volna, hogy DÁVID GYEREKEK, úgy mindenki tudja, hogy melyik klánhoz tartoznak, hát nem?

- Délután mindig utoljára távozunk a suliból, mert ezek ketten nem akarnak elválni egymástól a cimbijével. Pénteken már baromira elegem volt belőle, előadtam a hárpia anyát, hogy az életben többet telefont és minecraftot nem lát, ha első szóra nem jön velem haza. Ugyanis el szoktam bújni a bicilitároló mögé és nekem 8 óra meló után semmi kedvem még a gyerekeket is kergetni a suli udvarán. Majdnem két hétig vicces volt, de inkább csak első két nap, de utána nem, elhihetitek. Közben hiába pattogtam tegnap, ha Réka zenetanárjánál fél hat előtt 5 perccel végeztünk...na mindegy.

- Tanulmányi előmenetelével kapcsolatban meg vagyok elégedve. Nagyobb a találati arány a matek könyvben (helyes találatra gondolok), mint Rékáéban, aki a kísérletiben annyi baromságot beírt már megoldásnak, hogy komolyan elgondolkodtam, minek a napközi??? Hol van benne ennyi ész?

- Reggel nem gond az ébredés, de a lefektetés 9 órakor annál inkább. Immáron fél  10-nél tartunk, amikor villanyoltás van. Akkor viszont gyorsan elszenderednek szerintem .Ami a legjobb, hogy nem rimánkodnak: "Anyaaaa....ti is gyertek aludniiii!.....", koppkoppkopp..... A fél 10-en feltétlenül változtatni kell, 8-kor mese az ágyban, fél 9-kor már csak a kislámpa ég, 9-kor meg az sem. Ez a cél. Persze ha ötkor esünk haza, akkor ezt nehéz abszolválni.

- Házira kb. fél órát fordítunk itthon, sok mindent megcsinál Zalán a suliban. A német szavakat ki szoktam kérdezni, bár sok mindent még nem tanultak. Mivel az elsős matek anyag már benne van, amiatt nem aggódom, szerintem az írással nem lesz gond, mármint a folyamatossal, az folyékonyabb olvasáshoz is meg van minden alapja. Rékáék még ismételnek.

- Mivel a suliban kicsit a tornaterem, Rékáék hetente kétszer átjárnak egy másikba, állítólag futni, mégpedig dupla órában. Fura, hogy "csak" 3 tesi van, Réka ugye leadta az atlétikát és a karaktertáncot is. Hála az égnek!

- A gyerekeim fényevők a suliban is. Két szelet kenyérből készítek szendvicset minden reggel, vékony szelet kenyérrel. Ezt háromszög alakra vágom, máskor kockákra, máskor pogácsa szaggatóval kerek kis szenyókat fabrikálok héj nélkül. A maradék kenyeret megeszem én reggelire. Nem tudom, ezt mikor unom meg és vágok be a dobozba reggelente egy sima vajas-szalámis szendót....  Na most fél szendvics elég Zalánnak tízóraira és uzsonnára is, igaz, ő kap mellé pótlást a suliban.....Ha én is ennyit ennél, biztos éhen haltam volna már....

- Állítólag, amióta csak 11-ig van büfé, tömegnyomor van előtte minden szünetben, úgyhogy a rántotthusis szendvicsek nem tudom, létezneke e még.... Marad az én kajám Rékámnak 

-  Zalánnak - ahogy írtam- nincs különórája semmi. Szerintem Rékának sem volt még elsőben, de majd visszaolvasom magam a blogban. Á, inkább nem.  Zalán osztálytársai közül többen jelentkeztek furulyára....hát ők tudják, szerintem elsőben korai, főleg kéttan mellett, főleg 5-7 tesivel, de persze mindenki maga dönti el. Szerintem első gyerekesek. 

- Kérdezte ma a szomszédnéni, hogy mikor kezdi Réka tanulni a másodnyelvet, ami a mi esetünkben az ángol. Ez jó kérdés egyébként, marha jó kérdés, mert fogalmam sincs. Mindig úgy van, hogy majd jövőre. Most is. Pedig nem biztos, hogy abban az évben kellene belefogni, amikor felső tagozatba lép a gyerek. Hozzáteszem, hogy nem féltem Rékát a felső tagozat gyötrelmeitől, nehéz volt a harmadik is, fos volt a tagozatos felvételi miatt a második is, a negyedikről meg még nem tudok nyilatkozni. Szóval ötödikben kezdi, mondom ezt most. Addigra kiderül az is, mit akar a vívással, folytatja e vagy sem. Ha a fuvola a miénk lesz, az nem lesz kétséges, hogy a fuvolát folytatja, legalábbis melegen ajánlom neki.  A haditerv az, hogy nyolcadikra, első gimire lesz egy stabil középfokja németből és akkor érettségiig, de inkább harmadikig abszolvál egy angolt is. Persze ha akarja. Ami azt illeti, Zalán angol szókincse egyelőre veri Rékáét, hála neked Minecraft! Zalán esetében másodnyelv nem jön szóba egyáltalán általánosban.  Pont eléggé fogják nyomni a németet...Ennyi. 

 - Tantó néniket nem láttam a szülői értekezlet óta és nem is fogom majd csak az október végi fogadó órán. Jó, nem? Nem. 

- Kitöltöttem a nyomtatványt, amit ha aláír a szolfézs tanár, majd aláír a diri a suliban, hétfőnként ebéd után hazajön Réka a suliból tanulni, hogy aztán fél ötre visszabattyogjon szolfézsra. Hogy a kettő között megtanulja e a leckét kellőképpen vagy viberen fogok vele tanulni a céges mosdóból, még nem tudom.....Szerintem a mosdóban már nincs is Viber.... 

- Az 1 A- ról, mint osztályról nem tudok semmit, még a szülőin sem volt szó róla, hiszen 2 nap telt még el a suliból akkor. Remélem, jó kis banda lesz és összekovácsolódnak. 
- Döbbenet, hogy a 4.B-sek mekkorára nőttek röpke 3 év alatt. Pont 3 éve pöttöm kis cukorbogarakként futkároztak ugyanazon a folyosón, ahol Zalánék, most meg hatalmasak.... Nem tudom, mit fogok mondani, ha nyolcadikosok lesznek, szerintem semmit, csak spontán elbőgöm magam a puszta tény hatására.  
- Na most kell a gép Tibinek, új mániája a napelem illetve napkollektor....SZóval pááá!

Réka rajzol

 

Az ugye nem újság, hogy Réka egész jól rajzol. Másfél évesen ismert minden színt, a bordót, szürkét és vajszínűt is. Nagyon sokáig nem lehetett eltenni a nappali asztaláról a ceruzákat és a rajzfüzetek garmadáját. Igazából most sem nagyon lehet, csak már a saját íróasztalán tárolja őket és a rajzeszközök széles skáláját. (Tanulni nem ott szokott, tiszta anyja) Azt nem mondom, hogy zseniális szintű a rajzkészsége, bár engem újra és újra meglep azzal, amit rajzol. Tibi szerint meg csak technikákat kellene tanulnia és lehetne akár zseniális is. Én ehhez nem értek, mert bár jobban rajzolok, mint anyukám, aki csak a pálcika emberig jutott (pedig gyönyörűen hímzett géppel, kézügyessége van), azért azt sem mondanám, hogy tudok rajzolni. 

Mindig vannak aktuális témái, korszakai. Most jutottunk el odáig, hogy saját kreálmányai, figurái vannak, melyeket az LPS és MLP világából gyúrt - szerintem - össze és hozzátette a saját ötleteit. Ezekből történeteket gyúr, lerajzolja, majd kiszínezi. Ez a színezés egyébként új dolog, sosem érdekelte, de most valahogy mégis. Most lefotóztam néhány rajzát, sajnos nem adja vissza egészen a kép az "élményt", mert telefonnal fotóztam, de azért mégis legalább tudok valamit mutatni. :) 

Nekem olyan érzésem volt, hogy valahonnan másolta ezeket a figurákat, de nem. Ezek szabadkézi rajzok, raját kútfőből. Hű....

Endlich Feierabend

Törrrrrténelmi esemény – ma Réka egyedül indult iskolába. Mi több, a jelek szerint el is jutott oda. Mivelhogy hazahozni hazahoztam délután. A lelki szemeim előtt egyre hosszabb az a bizonyos köldökzsinór....Most már akár egy kilométer hosszú is lehet. Reggel Zalán addig vacakolt, hogy nem bírta cérnával Rékácska és a kötelességtudat bevonszolt a suliba, akár a mágnes.....Mérföldkő Nr. 25 781….abszolválvaaaa!

Mondanám, hogy Rékát egyre inkább „magára lehet hagyni” iskola dolgokban, mert ezt tapasztalom, ámde….Ámde pont tegnap derült ki, hogy szerdán itthon maradt a nyelvtan munkafüzete, ami miatt nem tudta a két oldalas házit megírni a napköziben (itthon meg elsunyizta), ami miatt este 8-kor még az ágyában hasalva leckét írt (mert ugye ha csütörtök, akkor vívás). Meg is jegyezte, hogy ez az év is rosszul kezdődik szorgalmat tekintve, de megnyugtattam, hogy magasról tojok a szorgalom jegyre. Illetve nem tojok, ha igazságtalan. 

Az új tantónéni feladott nekik valami memoritert németből, amit meg lehetett mára tanulni egy nagy ötösért. Nem vettük véresen komolyan, inkább az érdekelt, hogy rájön e, hogy ha úgy kezdjük a mondatot, hogy …Für die Stunden….akkor milyen szórenddel illetve igével folytatja, mit kezd a mitnehmen igével, ami ugye elválós, ilyenek. Helyenként ugyanazon tartalommal, de más igével fejezte ki magát, de ez csak jó szerintem. Nem magolta be, annak nincs értelme. Hogy kap e érte ötöst, szinte lényegtelen számomra.

Vívásról egy vívótársa anyukája hozza haza vívóteremtől házig, ami nekem egyrészről kicsit lelkifuri, mert a kedvemért két perc kitérőt kell tenniük kocsival, mielőtt haza indulnának (és ott is van négy gyerkőc, Réka osztálytársa a legidősebb). Majd igyekszem valahogy meghálálni, fogalmam sincs, hogyan. Másrészről fura élmény, amikor vacsorafőzés közben egyszer csak belibben a lány a lakásba, a kulcsát lóbálva….hazatér….újabb mérföldkő, na...Maholnap egy 190 cm-es, kócos kamasz pasit hoz fel. Brrrr.......És még azt kiabálta utánam Réka rajztanára, hogy úgy repül az idő, Réka is nem sokára nyolcadikos lesz, milyen jó lesz nekem, biztosan várom.... Mi az ördögnek várnám?? Nem is értem...Ha lehetne visszatekerném az időt és Réka újra elsős lenne, Zalán meg ovis...

Tegnap hazahozta Réka a szokásos éves sulis sítábor szórólapját. Idén a szlovén-olasz határra mennek majd a síszünetben februárban. Hogy miért ilyen messze, amikor itt van Ausztria vagy Szlovákia, fogalmam sincs. Sajnos egyszer tettünk egy olyan meggondolatlan ígéretet, hogy a 8 év alatt egyszer Tibi elviszi Rékát sítáborozni, mert állítólag ez mindig nagy buli, még középiskolából is visszatérnek diákok…és olcsó is. Háttt….Kiszámoltam, hogy kb. 700 EUR + felszerelés + ruházat a költsége kettőjüknek, ami lehet, hogy másnak olcsó, mi nem tartozunk közéjük…Persze síelni nem tud Réka, sem Tibi, mondanom sem kell….Plusz ugye itt van most már Zalán is, aktív iskolásként, szóval abban maradtunk, hogy ha felsős lesz, kb. hatodikos-hetedikes, elmennek hárman. Titkon reménykedem, hogy addigra olcsóbb helyszínre mennek illetve azt gondoltam ki, hogy létre hozhatnánk egy pénzalapot, amit addig hizlalunk, hátha úgy nem megyünk tönkre a sítábort követően. Meglátjuk. Egyébként a mi osztályunkból a kutya nem megy, ez inkább felsős buli, de persze Réka semmiből nem akar kimaradni, hogy is nézne az ki?!

Ha már pénzügyek, délután beszéltem a fuvolta tantónénivel, éppen TUC kekszet tömött magába, amikor bekukkantottunk az ajtón és  eléggé zavarba hoztam, pedig nem állt szándékomban. Nem mertem megkérdezni, hogy friss diplomás e, de annyira fiatal, hogy ha azt mondja, tegnap érettségizett, azt is elhiszem. Szimpi, kedves lány. Ott egy kicsit elakadt a lélegzetem, amikor ahhoz a részéhez ért a mondandójának, hogy olcsó, sz...r fuvolát nem érdemes venni (érti ez alatt a 70-100 ezer alattiakat), mert azok oxidálódnak és nem is úgy szólnak, ahogy kellene. Lelki szemeim előtt megjelent öt darab nulla, öt darab és kedvem lett volna elmorzsolni pár könnycseppet. 100 000 egy fuvolásért? És ha holnap elhajítja, ellopják vagy megunja?  

Viszont azzal biztatott Zs. (aki a tanár), hogy egy Trevor Jamest (ez nem pasi, hanem egy márka) később el fogok tudni adni, akkor is, ha már nem fuvolázik a lány. Persze Réka rögtön belekotyogott, még mielőtt felcsillant volna a szemem, hogy ő márpedig még gimiben is fuvolázni szeretne...Hurrá. Úgyhogy most keresünk Trevor Jamest vagy valami ilyesmit. Ja és nehogy azt higgyétek, hogy ez új fuvola. Áááá....az 150 felett van. Első felhasználó utáni. Kérdezte is a tanerő, hogy el tudunk e menni a fuvoláért, ha mondjuk Győrben vagy Miskolcon bukkan egy elő. Rábólintottam, hogy ja, majd rájöttem, hogy én megveszek bármit....ami aranyszínű és fuvolának látszik. Hát nem egyszerű a történet. Megyek is, szörfölök a neten és informálódom fuvola ügyben....

Mielőtt elalszom.....

Ma sikerült MINDENT befizetni Zalánnak a suliba a sok - sok költségből. A hangsúly a MA szócskán van és halljatok ki belőle egy kis rosszalló élt! :) Merthogy Réka még hátra van, rá majd hétfőn gyűjtünk dobjuk össze forintra a szükséges összegeket (matek könyvre, Bólyai versenyre, osztálypénz, vívó edzés havi díja és még ami most ippen nem jut eszembe. ) Ebből a vívás lesz a legkönnyebb, amiből bevezették az utalásos fizetést....most gondolkodom is, hogy kifizetem előre az egész félévet...az kb. 30 000....szóval inkább mégsem. 

Rékácska kitalálta, hogy saját fuvolát szeretne, ha már lúd, legyen kövér....A tanárnéni (ami majdnem friss diplomás) megígérte, hogy megpróbál nekünk szerezni hangszert, de valahogy azt érzem, hogy nem  fog menni, mert fuvolából mindig hiány van és nyilván, aki nem most kezdte, attól nem feltétlen veszik el...vagy nem tudom, mi a rendszer a zeneiskolában, engem valahogy mindig sikerül meglepniük. Máris néztünk fuvolákat....hát ha azt mondom, hogy nem egy kategóriában van a furulyával (bruttó 3000 ft tokkal vonóval) akkor még nem mondtam semmit, mert az nyilvánvaló. Ejha, azt azért nem hittem volna, hogy több milliós fuvolák is vannak, azok nem tudom, miből vannak, de még itthon tartani is félteném, nem hogy engedném, hogy Réka akár kézbe vegye. Mi egy alsó kategóriásat célozunk be, valahol 50 000 körül, ami elég soknak hangzik, de a fuvolák ez semmi (majdnem)....Na mindegy, még a tantónéni nem ajánlott semmit, majd ha ezt megteszi, kitaláljuk, mi legyen. Egyelőre azt sem tudom, hogy milyen részei vannak és melyik a fuvola eleje és vége....Hétvégén a tankönyveket, kottákat is be kell szerezni az antikváriumból, hurrá....

Ma kikaptuk a nyomtatványt, ami ahhoz kell, hogy Réka hétfőn ebéd után hazajöhessen a suliból....Le kell igazolnia a szolfézs tanárnak, aztán nekem kitölteni a papírokat, majd mindezt beadni az igazgatónak, aki azt vagy jóvá hagyja, vagy jóvá hagyja, gondolom én, mert miért ne hagyná jóvá? 

Bláááá....leragad a szemem. Jó éjt!

Máris itt tartok

Ott, hogy tegnap ki akartam számolni, mennyi idő van még hátra az őszi szünetig. Aztán, amikor elhagytam a negyedik hetet is, rájöttem nagyon nehezen, amit addig is tudtam elvileg, hogy még csak múlt héten kezdődött a suli. :)  Jaj, nekem!

Zalán rendszeresen hoz haza házit, nem sokat, de hoz. Ennél csak az a rosszabb, amikor nem tudja, mi a feladat. Még szerencse, hogy ismerős van bőven az osztályban, egy szál magamban már dugámba dőltem volna.  Így is volt már, hogy teljesen véletlenül, a facebook csoportban találtam meg a német házit és negyed 11-kor én magam láttam neki. Nem akartam felverni szegény gyereket, ott meg még nem tartok, hogy hagyom a a feladatot megoldatlanul, nem bírná el a lelkiismeretem. Pedig lehet, hogy többet segítenék neki hosszútávon….

Elültették a leghátsó padba, de úgy láttam rajta, ez nem rázta meg. Igaz, Zalánnál nem lehet tudni, de nem panaszkodott. Csak amiatt, hogy azonnal vegyem ki úszásról, mert nagyon …nem is tudom, milyen jelzőt használt. Mindegy. Pedig amikor konkrétan mesélt róla, élvezte, nekem az jött le a sztoriból. Hogy ő milyen ügyes, ezt is megcsinálta meg azt is. Viszont nincs fenn még a sátor a medence felett, nem is lesz október végéig (okt. 23 már fedett szokott lenni) az úszósapkáját pedig a táskájában hagyta, úgyhogy némileg aggódok, hogy lefagy a feje. Még elég jól emlékszem, amikor októberi zimankóban úsztunk (még a megboldogult Damiban, de egykutya, az is sátoros buli volt, csak ott még a koncentrációs táborok világa is bevillant, brrr….) a fősulin kötelező tesi címszó alatt és ahogy hullámoztam a mélyvízben, azon gondolkodtam, vajon itt e a vég és azt akarja e a Jóisten, hogy agyhártyagyulladásban végezzem?! Nem, semmi bajom nem lett, amin máig csodálkozom. 

Szóval az úszás (sem) jött be, de ha minden kötél szakad és idegösszeroppanást kap az úszás miatt, végülis van kiskapu, orvosi igazolással átnyergelhet atlétikára. Ám az nem akarom, mert arról meg azt sejtem, hogy extrém időpontokban kerül megrendezésre a zsúfolt órarend miatt, abból meg elég nekünk egy extrémitás, Réka hétfői szolfézs rémsége. 

Bocs, dög unalmas lehetek, de hát ez az életünk mostanság..

Tibi legyártotta a csodaszép katalógusokat, ami miatt egész hétvégén cumiztunk, mert ugye nem volt itthon. Nagyon szép lett, remélem, iszonyú drágán fogja leszámlázni és akkor még pénzt is kap érte túl a sikerörömön. 

Szóval egyébként minden oké Zalánnal a suliban, so far so good, de én még mindig azt mondom, hogy ez csak a bemelegítés, lesz ennél durvább is. Rékának mindenképpen….de nincsenek illúzióim Zalánnal kapcsolatban sem. Illetve a sulival kapcsolatban úgy általában….Délutánonként nem akarnak hazajönni a suliból, bár ez nem annyira az iskola érdeme, csak akkora a cimboraság, hogy nem akarnak elválni. Már javasoltam, hogy zárjuk őket össze egy koleszban, illetve M. apukájáé az ötlet….na majd a fősulin.  Az én ötletem az volt, hogy két hét itt, két hét náluk és akkor a két fiúnak soha nem kell elválni, de belegondolva, három gyerekeket navigálni ekkora lakásban, ahol minden üres négyzetméter maga a csoda és örömtáncot járok felette, ha megüresedi egy, hát inkább passzolnék….

Réka füzeteit és könyveit először néztem át, amióta suli van, rácsodálkoztam, már mennyi mindent írtak a füzetekbe. Kijavítottam a német háziját, aztán a matekot is, bár most hogy erről írok, bevillan, hogy nem ellenőriztem, hogy tényleg kijavította e. Mindegy, önállóság van, vagy mi. Vívásból beírták a versenyzők közé Rékát….hátttööö…Szerintem csak papíron. 

A főzéssel elég hadilábon állok, mintha ős ellenségem lenne. Most két napig bolognait eszünk, én alkottam mama paradicsomszószából, finom is lett nagyon. Holnapra rakott krumplit gondoltam, vagy sajtos csirkét, majd attól függ, milyen gatya lesz rajtam, mire hazamegyek. Igazából vannak napok, amikor jobban ráérek főzni és van, amikor kevésbé. Kedd-csütörtök pl. ráérősebb, mert Réka vív és olyankor csak Zalánnal kell tanulnom, ha van mit. Mármint az 5-7 órás idősávban. Ilyenkor Rékával fél 8 és 8 között tanulunk, ami szörnyen hangzik, meg kevés is, de ezek afféle utolsó simítások, mert szerdára hétfőn megtanul elvileg, péntekre pedig szerdán….

Az aranygaluska még mindig nem készült el, de ami késik, nem múlik, főleg amíg a dió kitart a hűtőben….Hát ennyi. Őrület, hogy holnap már csütörtök. Ez a hét nagyon gyorsan pereg....

Emésztendő

Természetesen már jövő héttől fél ötkor kezdődik a szolfézs és 18.10-ig tart minden áldott hétfőn. Első felindulásomban mondtam is Rékának, hogy na jó, itt a vége, az nem lehet, hogy az iskolában üljön (vagy szaladgáljon) reggel fél nyolc és este negyed hét között. Nem én nem, lehúzzuk a rolót!!! Ott nyomban elbőgte magát a lány. A véleményem ettől még fenntartom, egyébként most is így gondolom. Ha nem tudjuk megoldani, hogy ebéd után vagy valamivel utána hazahozhassuk, akkor sajnos fel kell adni a fuvolát. Vagy a fél vívást. Mert azt nem tudom elfogadni, hogy hetente 3x fél hétkor essen haza....Nem versenyló ez. Ráadásul nem mini Szász Emese, sem Horgas Eszter (nem akarom leírni, de hát igaz, ami ténynek tűnik.) hogy áldozatokat érdemelne....

Tibi persze a szemét forgatja, mert kedden el kell vinnie Zalánt a logopédiára 16 órára, csütörtökön meg Rékát vívásra 17-re. De semmi mást nem kell csinálnia, ott ülni, szólni valakihez, uram bocsá, várakozni, hazahozni őket, úgyhogy szerintem baromi olcsón megússza ezt a tanévet. Tanulni én tanulok velük, és már látszik, hogy szimultánban ezt nem lehet nyomni, csak úgy, hogy az egyik el van hanyagolva. Ez pedig - értelemszerűen? - Réka, hiszen ő az idősebb, de erről majd még írok. Visszatérve Tibire, nos hát ő már az ellen is tiltakozik, hogy Rékát hétfőn ebéd után haza hozza, de azt hiszem, nem nagyon lesz más választása. Tett egy erőtlen próbálkozást, hogy hozzam el én, ám mivel kettőnk között én állok alkalmazotti státuszban és ő a naaagy vállalkozó, hát ha már szánalmasan kevés időt tölt itthon, legalább ennyi örömöm legyen az életben az egészben. 

Az osztályfőnöknek rá kell még bólintania, ami érdekes lesz, mert egyik alapelve, hogy első a tanulás és mindenki csak annyi különórát válasszon, amennyit elbír....de hát na....hátha meg tudjuk győzni, hogy Réka hazajöhessen, itthon megtanul és fél ötre vágtat szolfézsra. Majd meglátjuk, mindenesetre már lehiggadtam. Immáron távol áll tőlem, hogy fel akarnám gyújtani az egész zeneiskolát. 

Este felhívott a fuvolatanár, hangjából ítélve nagyon fiatal. Szerdára és péntekre tettünk be fél-fél óra hangszeres órát, fél négy és négy óra közé. Hangszer nem biztos, hogy lesz, mondja a tanárnő....szerintem kb. biztos, hogy vennünk kell, habár erre annyira nem is voltam felkészülve (mármint anyagilag....), node hipphopp itt van Réka nap, karácsony és a szülinapja....:)  ezen nem fog múlni, csak akkor ideje eldönteni, hogy akkor bírjuk ezt a heti háromszori fél hetes hazaérkezést avagy nem....

Lassan formálódik a végleges órarend, kialakul egy menetrend, amit aztán lehet megszokni, belesimulni. Csak ezt a szolfézst, ezt a szolfézst nem tudom megemészteni.... 

UI: Zalán elkerülte a smasszer stílusú német tanárnőt, de meglepő módon ennek egyáltalán nem örül. Hm...ezen kellőképpen összezavarodtam és elfelejtettem örülni, hogy végül azt kaptuk, akit szerettünk volna. Majd kiderül, jól jártunk e. Szerintem igen. 

Réka órarend, némi stat

Maradjunk a "B" hétnél.

Hétfő

1. irodalom (olvasás helyett immáron megérkeztek az irodalom világába, elvileg)

2. nyelvtan (idén is szófajok a terítéken)

3. német

4. matek (ugyanaz, mint harmadikban, csak tízezres számkörben) 

5. ének

6- szolfézs

7. szolfézs

Kedd
1. irodalom
2. tesi
3. német
4. matek
5. rajz
6. tehetségg/felzárkóztató  
17.00-18.30 - vívás egy másik suliban - nem számít különórának, mert a testnevelésbe beleszámít.

Szerda
1. német
2. fogalmazás
3. német
4. rajz
5. ének
6. fuvola?  

Csütörtök 
1. matek
2. környezet
3. irodalom
4. nyelvtan
5. etika (lényegében ofő óra)
 17.00-18.30 - vívás 

Péntek
1. Tesi
2. Tesi
3. Matek
4. Német
5. Technika
6. Rajziskola
7. Rajziskola
8. Rajziskola 
9. Rajziskola  

Szóval 26 órája van alapból és ehhez jön 9 különóra (a rajziskola csak kettőt ér négy helyett) 

matek: 4
nyelvtan: 2
irodalom: 3
fogalmazás: 1
német: 5
környezet: 1
ének: 2
rajz: 2
technika: 1
etika: 1 
tesi:3
tehetséggondozás: 2 
--------------------------
összesen 27 óra + vívás, mely a tesi része 


Zalán órarendjének statisztikája:

matek:5
magyar:  7 összesen (írás és olvasás)
német: 5
környezet: 1
ének: 2
rajz: 2
technika: 1
etika: 1
tesi: 3+4 úszás = 7
----------------------------------------------
összesen 31 óra, úszással együtt, ami a tesi része

 

Első hét mérlege

A hétvége elemzése után tehát a visszatekintő.

Pontokba szedem, úgy könnyebb.

1) A reggeli ébresztők könnyebbek, mint gondoltam. Zalánt simán fel lehet ébreszteni, nm kínlódik, nem nyavalyog. Igaz, nagyon semmit nem csinál, mivel én öltöztetem fel és a táskájába és én nyomok bele mindent, de legalább hiszti sincs és nyavalygás. Pirospont.

2) Na mondjuk, ennek az is része, hogy 9 órakor este szigorúan ágyban vannak (tudom, tudom, máshol ilyenkor már alszanak is, de nekünk ez is nagy dolog) és legkésőbb 9.15-kor sötétben pislognak. Szerintem fél 10 körül alszanak el....Jövő héten már úszás is lesz, úgyhogy 8-kor ágyba, fél 9-ig mese, 9ig szabad ágyprogram. Réka olvasni szokott, Zalán meg vési az izgalmaktól hemzsegő kalandjait a macis takarójának. Lebilincselő  olvasmány....és letehetetlen. Főleg, mert Zalán nem hagyja. Nem tudom, mikor érjük meg, hogy szóközök is legyenek....

3) A német tanár újfent leszúrta őket, mert valamelyik német lap nem volt ott mindenkinél. Zalán elmesélte, hogy ahogy ott rikácsolt a némettanár, ő körbe nézett és látta, hogy mindenki be van tojva. Ő nem, mert neki aztán ott volt minden. És különben is....Én büntetném az elsősökkel kegyetlenkedőket illetve eltanácsolnám a pályáról, de erről ennyit...Mindenesetre az már látszik, hogy a német tanár nem Zalán kedvence, ami kár, mert a második legnagyobb óraszámban tanult tantárgy pont a német a magyar után....Csak remélni tudom, hogy a nemtetszése nem fog átterjedni a német nyelvre is, mert az igazán gáz lenne....

4) Színezni utál, mint a bűn és olyan lassú benne, mintha azzal felmentést lehetne szerezni a színezés alól...Hát pedig nem.

5) NIncs kész a házija sok esetben. Ha színezés, akkor tutira nem, ha más, akkor van esély. Ilyenkor mindig meglepődik, amikor haza érve rögtön irányt mutatok az íróasztala felé. Meglepődik, felháborodik, ordít, majd megcsinálja.

6) Sok jellemzést nem hallottam az osztálytársairól, szerintem nem is érdekli őt, hogy megismerje őket. Elég neki M. , a cimbi és G, a szerelem....( a kiscsaj tiszta SzofiMárszó, van ízlése a gyereknek. 

7) Van egy halom pirospontja, de mivel második gyerek, meg nem mondom, pontosan hány. A legelsőt matekból kapta, rögzítsük a krónikának! Szerinte rajzból volt az, mert sormintát kellett rajzolni, de én tudom, hogy az valójában matek volt.  

8) Az iskolatáska könnyen nyitható és zárható, nem véletlenül szerettem ebbe bele. Igaz, tantónéni nem tudta kinyitni a minap, de mindegy, ő még egy másik generáció gyermeke....

9) Bár full koszton van, vagyis tízórait és uzsit is kap, ragaszkodik, hogy csomagoljak neki is tízórait, ugyanúgy, ahogy Rékának. Mit is képzeltem, hogy lehetne máshogy is? Bonyolítja a helyzetet, hogy kétfélét kell, mert Réka szerint a halkrémes szendvics büdös, úgyhogy azt hanyagoljuk! Mivel elég drága, ez tetszett. Úgy néz ki, egész nap az én kajámat eszik plusz amihez hozzájutnak a suliban. Múltkor kapott az osztály egy öt literes csapolható gyümilevet pl, kérdeztem is Zalántól, hogy ivott e belőle, de megcsóválta a fejét, hogy neeem, mert pont akkor esett ki a foga (jobb ketteske fenn), úgyhogy el volt foglalva azzal ,hogy azt keresse. Nem lett meg, úgyhogy megint én leszek a fogtündér. Hoz neki két tubus halkrémet, hehe....Egyébként a kaja mindig elfogy, arról viszont nem vagyok meggyőződve, hogy mindig elveszik a kosárból az uzsonnát. Múltkor pl. brokkolis párna volt, háttt....nem tudom, hány gyereknek ízlett. Tegnap készítettem padlizsánkrémet, kaptam frissen sütöttet, isteni füst ízűt a szomszédasszonytól, Zalán abból kap holnap. Réka utálja, szóval neki marad a sajtos szenya reszelt répával. Nyúl a lány. :) Szerintem finomakat kapnak, nyami. Habár a múltkor Réka megjegyzést tett, hogy miért tettem 6, azaz hat darab maci alakú chips-et az uzsi dobozba, olyan kevés volt, hogy észre sem vette, már megette. Na azóta még annyit sem kaptak. 

10) Még mindig Máté cimborájával ül egy padban, bár volt már némi ültetés.

11) Állítólag  - vagyis Zalán szerint - Alex a legrosszabb az osztályban, mert az színezés helyett is mindig csak ül és bámulja a falat. Nem csinál semmit. A házi feladat elkészültségi fokából ítélve, Zalán sem sokkal buzgóbb....

12) 100 oldalas német könyvük jövő héttől elérhető valami szerveren, nem tudom, hogy fogom kinyomtatni....keresem a megoldást.

13)  Különórák száma nulla, amire egyébként tök büszke vagyok (nem tudom, miért). Ott van heti négy úszás (2 alkalom) és a logopédia plusz a német, szerintem ez több, mint elég így első évre. Aztán jöhet még a vívás vagy valami más, ha ezt a szintet megszokta.

14) A tantónénikkel soha nem találkozom, reggel Tibi viszik őket, mármint a gyerekeket, fél ötre sehol senki.

15) A héten minden cuccot hazahordtam, hogy lássam, mit küldenek haza és mit nem. Szerintem ezen túl is hazapakolok mindent, majd meglátjuk.

16) Keddtől indul az úszás és vele a terhelés egy újabb lépcsőfoka.

17) Zalánt sem pénteken, sem szombaton nem kellett altatni, igaz, későn, de 10 óra körül magától elaludt az ágyában. Reggel viszont fél 8 körül mindig felkel frissen, ropogósan, fiatalosan. Ma reggel arra ébredtem, hogy simogatja a hajam. Nem cuki? Meg is jegyeztem Tibinek, hogy tanulhatna tőle, ő már leszokott a simisimiről....

18) Koppkoppkopp még nem veszett el semmi. 

19) Vagyis az a bizonyos fog...de az nem hiányzik senkinek.

20) Logopédia indul 19-én, kedden. SZerencsére nem csak 3 órakor volt hely, hanem egyel később is.

Nagyjából ennyi. 

 

Mérleg előtt

Túl vagyok a Trónok harca első évadán. Nem gondoltam volna, hogy valaha én szemet vetek erre a sorozatra, de hát mégis. Jellemző, még annyit sem tudtam róla, hogy HBO-n fut....Erre vasaltam, teregettem, főztem a hétvégén és máris bedaráltam egy évadot. Ehhez az is kellett, hogy Tibi a hétvégét munkába temetve töltse, amit igazán nehezen viselek, tényleg pont úgy, mint egy gyerek. Igaz, a gyerekek jobban viselik. :) :) Na mindegy, szóval kínlódok és prüszkölök, lógatom az orrom és kínlódok, de persze attól még ő nem lesz itthon.....Mivel ez már a múlt vasárnap is így volt...na hát az sem segít.

Kezdjük a péntekkel. A nap jelentős részét egy forró teáscsészével a pofázmányomon töltöttem, ugyanis valahogy úgy tűnt, megfáztam, iszonyúan fájt mindkét arcüregem. Pislogtam ki a fejemből, tőlem nagyjából össze is dőlhetett volna körülöttem minden....és fél óránként melegítettem ugyanazt a teát, hogy szenvedéseim enyhítse. Érdekes módon, ahogy hazatekertem (baromi lassan, mint egy vénasszony, hogy a menetszél ne ártson), jobban lettem. Itthon hagytam a bringát, vágtattam át gyalog a suliba a gyerekekért, akik már vártak rám. 

Csoda jó ám, hogy egy intézményben tanulnak, ennél már az lenne a még jobb, ha maguktól haza is jönnének ezt nagyon élvezem egyelőre. Mivel zeneiskolába viszont máshová jár Réka és kiderült, hogy aznap, azaz pénteken is lehetett iratkozni, hát oda vezetett az utunk. Na most lehet, hogy a gyerekek iskolai előmenetele iránt az átlagosnál fejlettebb az érdeklődésem, de ez egyáltalán nem mondható el a zeneiskolára. Egész nyáron nem voltunk képesek kikérni a bizonyítványát - azt meg sem említem, hogy az évzárót kihagytuk - illetve évnyitóra sem szoktunk járni. Most másodikos, vagyis harmadik évét kezdi a zeneiskolában, de először van az, hogy beiratkozni beugrottunk. Most is csak azért, mert ha már megérdeklődtem, hogy jut e fuvola Rékának és a válasz igen volt, menjünk is be pénteken, nem volt pofám azt mondani, hogy kösz, de kösz nem....

Szóval 5 után nem sokkal becsámpáztunk a zeneiskolába, ami már eléggé kongott, vagyis előző nap talán már aki akart, elintézte a becsekkolást. Nagy nehezen megtaláltuk az utunkat az emeletre, ahol a szolfézs tanárt elcsíptük. Előre szóltak, hogy fuvola tanár az nem lesz, így azzal nem erőlködtünk.  Meglepetés ért, mert a szolfézs tanár megosztotta velünk minden gondját és aggályát, ami hirtelen nem is izgatott fel, mert láttam, hogy a véleményemen semmi nem múlik, annál inkább kiborultam távoztunk után. Kellett öt perc ülepedés az agyamnak. 

Az van, hogy idén dupla szolfézs lesz az eddigi hétfő - péntek 1-1 óra helyett, ami maga is felér egy kisebb fajta tragédiával, annyira utálják a gyerekek . Rögtön hétfőn, ahogy eddig. 13.40-kor indul az óra és valamikor 15 óra magasságában ér véget. Igen ám, de a negyedikes zeneiskolások (vagyis a hatodikosok) egytől egyik sportolnak is versenyszerűen és nekik ütközik a 16.40-18.10-es szolfézssal a összes edzés. Mind a négyőjüknek. Hallottatok már ilyet? Szóval mit szólnék, ha Rékáékat áttenné ebbe az idősávba és 18.10-kor végeznének? Mivel hozzátette, hogy nem rajtunk múlik a dolog, nagyon nem fontolgattam a választ, csak csalódott  voltam, hogy már megint cumizunk a zeneiskolában. MIndig van valami. Vagy nem jut fuvola, vagy egy némber a tanár vagy ez....

Egyelőre a 13,40-es idősávban vannak, de hogy hogy lesz pontosan, még senki nem tudja. összevonhatná éppen az elsősöket a másodikos Rékáékkal, de azt meg nem akarja a tanár....pedig talán ez lenne a legjobb. Így mikor a bánatban fog tanulni? Főleg, hogy kedden és csütörtökön is hétkor jár haza....Persze két kézzel kapaszkodik a fuvolába (képletesen) és két év furulya után alig várja, hogy kezdjen.....de nekem aggályaim vannak, mi lesz így a tanulással. Ha felsős lenne, nem lenne gond, mert ebéd után hazacammog, megtanul és mehet amerre lát fél öttől....de így....Arról meg infóm sincs, hogy egyáltalán negyedikes hazamehet e ebéd után, de vannak kételyeim. Főleg, hogy egyedül lenne fél kettő és fél öt között itthon.....Hát várom valami megoldásra, csodára, mert ez a negyed hetes befejezése a hétfői napnak nagyon piszkálja a csőröm....

Szombaton reggel elfogyasztottuk fincsi reggelinket és a gyerekeket rögtön tanulni küldtem. Arra akarom rászoktatni őket, hogy uram bocsá, szombat délelőtt mindent megtanulnak és akkor a hétvége szabad. Ez azonban nem sok megértésre és támogatásra talált gyermekeim lelkében, mert úgy fel voltak háborodva, mintha egy életre megvontam volna tőlük a csokoládét. Végül azért nekiláttak, amikor felfogták, hogy nincs más választásuk. Természetesen rekord hamar végeztek, Rékának 3 furfangos matek feladata volt, a nyelvtant, irodalmat nem is kérdeztem, állítólag készen van, egyelőre elhiszem neki és ráhagyom, szoktatom az önállóságra. Kedden felelnek németből a lakásból és hogy ki mit csinál ott. (Pl. A Morzsi kutya húst zabál a kutyaházban. Anya a konyhában levest főz. - jellemző, nem ám, hogy a száját rúzsozza a fürdőszobában vagy áztatja a fenekét a kádban, áááá...na mondjuk, ez már erősebb nyelvtudást feltételez, oké. Vagy: A konyha lent van jobbra...meg ilyenek.) Ismétlő anyag, mivel új német tanárt kaptak, hát gondolom, a tanerő próbálja belőni, mit tudnak és mit nem. Zalán csak háromszor kezdett ordítani, amikor újabb és újabb házikat találtam, de délre simán végeztünk mindennel.

Este fél 7 körül ért haza Tibi, addigra mindent kimostam, kiteregettem (aztán be, mert esett az eső). Kiszaladtunk mamához, mert a gyerekek alig várták, hogy macskázzanak. Kidobtuk őket mamánál, aztán elindultunk bevásárolni. Az Auchant vettük célba, de beugrott, hogy nyolcig van Aldi is, úgyhogy inkább az előtt parkoltunk le és szereztük be, ami kellett. A cicám (Pufi) nagyot nőtt, de ugyanúgy szeret aludni rajtam, mint korábban. Bevittem magammal a házba is, nem engedtem el a grabancát, amit egy idő után elfogadott és hangosan dorombolva bealudt. Imádom. Úúúúgy hazahoznám!!! Későn értünk haza, 10 körül, Zalán rögtön ágyba ájult, engem sem kellett sokáig altatni....

Vasárnap reggel anyunál jártunk, rendszereztem a ruhákat (kinőtt gyerekrucik), ettünk egy igazi mama féle, illatával és ízével múltba röppentő pörit uborkasalátával, tésztával....majd kosármeccset néztünk a tévében, amit Tibi békés, de annál hangosabb horkolása kísért, szegényke a fél ötös ébresztőt követően kidőlt a kanapén és szundított egyet.  Ötre haza is értünk. Ennyi volt a hétvége nagyjából.

Első hét mérlege? Na arról írok egy másik bejegyzést, megérdemli. 

Órarend elsős módra

Zalán heti programja a suliban így néz ki:

Mondjuk egy cuki "B" héten.

Hétfő - magyar - tesi - matek - német - technika -  nk - rajz - rajz - tánc / napközi  (ez vicces, aki táncol a csajok közül, annak  9 órája van, bruhhhahhhaaaa....na jó, csaaaak 8, mert a napközi az neeeem igazi óóóóra)

Kedd  - matek - tesi - német - magyar - úszás - úszás - nk - etika - nk 

Szerda - magyar - magyar - német - matek - tesi - nk - ének - nk - nk 

Ez egy könnyű nap :) 

Csütörtök: német - magyar - magyar - ének - úszás - úszás - (a többi napközi)

Péntek: matek - német - magyar - magyar - környezet - (többi napközi)

A. héten hétfőn 7 órája van a napközit nem számolva, kedden szintén, szerdán öt (hurrrrrrááááááá), csütörtökön hét és pénteken is öt, mert mákunk van. Persze mondom, mind napközi nélkül. 

Amikor először megláttam, azt hittem, összecserélték egy nyolcadikoséval. Bár fogalmam sincs azoknak hány órájuk van, a 2x2 felvételi előkészítő miatt, biztos nem leányálom az sem. Aztán végigolvastam és majdnem elájultam. Megint később rájöttem, hogy ez ugyanaz az órarend, mint a Rékáé (kb.), csak ippen pont négy német órával több....per hét.....Hát ez van. Az rögtön látszik, hogy a heti 4 vívás óra még durvábban megdobná.....bár mozogni ugye arany.....Valamint az is, hogy a logopédia nem fér bele. Kedden negyed négyig mindenképpen órája van. Elsős, értitek?! Negyed négykor még alap órája van. Nem külön, nem választott. Jámbor általános iskolai. Remélem, mehetünk négyre.....

Holnap péntek. Végre. Nem is telik olyan gyorsan az idő. Olykor valósággal vánszorog......

Életkép a mini pokolban

Nem a sorozat után szabadon.....bár pont az megy tényleg a tévében. A reggelünket jellemezném így. A nap egész klasszul indult, bár csaknem fél órámba telt, mire elengedett a konyha. Összeütöttem a szendvicseket, Zalánnak a szokásos halkrémest, Rékának sonkásat. Teát főztem, ellöbböltem a felmerülő mosogatnivalót és a tegnapról véletlenül kimaradt lábost....ilyesmi apróságok, amiket jobb helyeken (Hogwarts - házimanók végeznk ingyen illetve varázslattal.)

A gondok inkább akkor kezdődtek, amikor az aprónép már felébredt. Réka egyik pillanatról a másikra visítani kezdett, amikor elejtettem a tényt, hogy citromos tea (igazi ceyloni, de hát mit érdekli őket ez!) lesz a kulacsában, sem nem A gyümölcslé , sem nem B. (Sőt, nem is C, bár arról nem tudták, hogy volt olyan itthon.) Két perccel később Zalán is visított, akit felébresztettem. Azzal indokolta viselkedését, hogy nagyon fáj a torka, egyszerűen őrjítően. Én nem tudom, ha nekem fáj a torkom, képtelen vagyok visítani, de hát vannak még csodák! Tibi profi a piros torkok témájában, megszakértette Zalánt és kijelentette, hogy szép a torka, de tényleg, egyáltalán nem piros. Zalán ettől még tovább alakította a Hattyú halálát, olyan meggyőzően, hogy a két gyerek vinnyogását egyszerre hallva, majdnem elsírtam magam kínomban.

Mire legközelebb a nappaliban jártam, Réka bealudt a kanapén, kénytelen voltam a következő 15 percben még legalább ötször figyelmeztetni:

- fésülködni

- mosdani

- táskát csekkolni

- uzsonnát elpakolni

Végül nagy nehezen összeszedte magát... Időközben Zalán kapott egy kis Nurofent Tibitől, hm....Majd egy sötét pillanatban Zalán kiejtette a száján azt a szót, amire Rékánál majdnem 3 évet kellett várni:

- Nem akarok iskolába menni! 

Tegnap a német tanár néni mérgeske (így mondta némely gyerkőc) volt a gyerekekre, amiért némelyiküknél nem volt ott valami német lap. Szerintem egyébként ott volt, csak szegénykék még nem találták. Zalán előtt is lefordítva hevert ott a lap. Ezek a gyerekek (legalábbis akik a mi ovinból jönnek) nem ismerik milyen az iskolásdi, a feladatmegoldós, kitöltős furmányságok. Ezeket be kell nekik mutatni először. Úgy látszik, türelmi idő, mint olyan, nincs,  puff, a 2. normál iskolai napon azt találta mondani neki tantónéni, hogy mindjárt ad neki egy fekete pontot, amiért nincs meg a lap. Nem édes? 

Most ezzel mit tudjak csinálni? Gondolkodtam, hogy egyenesen az igazgatóig megyek, ha ez még egyszer előfordul, bár azóta lecsillapodtam. Mit érnék el vele, nem tudom. Inkább Zalán lelkét masszíroztam, hogy tudja-e hogy rázza le a kutya a vizet, ha kijön a folyóból? Na, pont tegyen így ő is M. néni megjegyzéseivel. Nem számít semmit, sőt, az sem, ha fekete pontot hoz haza. Rékának ugyan soha nem volt egy sem, mit számít az?? Érdekes módon ahogy ezt elregéltem, hajlandó volt felkelni és a torka sem fájt már végzetesen....

Hát így jártunk. 

Fél 8 előtt 10 perccel Réka homlokon csapta saját magát, hogy a kis fehér táskája, tele a mütyűrökkel ugyan hol van??? Már hullottak is a könnyei frankón,...Pont, amikor Zalán kilábalt a krízisből, jajj.....Tibi felajánlotta, hogy megnézi a kocsiban, de lehet, hogy a vívóknál maradt vagy még inkább az ElsőÁban....Naná, hogy meglett, a folyosón lógott az 1A előtt a fogason....

Istenem, annyira szörnyű, hogy minden ilyen relatív. Nyári szünet idején mindig felsóhajtottam, amikor el kellett hagynom az én kis otthonomat, otthonunkat. Mostanában (amióta suli van) ellenben akkor lélegzem fel, amikor a kapu előtt a bringámra ülök és kedvenc lila PUMA pulcsimban nekivágok az útnak munkahelyem felé. Akkor csak én vagyok és a bringám. Illetve a friss levegő (belvárosi majd aztán külvárosi).  Olyankor nem szoktam gondolni semmire, legalábbis nem tűnt még fel.....Tekerek és hajtok, olykor max.ra tekert sebességben, combizomszaggató tempóban. Ezt nem sokáig csinálom, mivel csatak izzadtan nem akarok befutni, amíg nincs nálunk zuhanyzó. Mondtam már, hogy szeretem a bringám?