2016. szeptember 28., szerda

3 B-s szülői értekezlet - update



Huh, nagyon le vagyok maradva, még Réka maratoni 2 óra 45 perces szülői értekezletéről sem írtam.....Ha olyat játszanánk, hogy mi az a 10 dolog, ami erről eszembe jut, akkor ezek a következők lennének. Próbáljuk ki!

1) Megszavaztuk a havi 1000 Ft osztálypénzt, mival a tavalyi 500 Ft/hóból 20, azaz húsz forint maradt a tanév végére (tantónéni búcsúztatás gondolom elvitte az emlékkönyvekkel, vásárlási utalvánnyal és virággal. Nem gond, megérdemelték, csak mondom.) A szavazás egyhangú volt.

2) Megszavaztuk, hogy a Hajdú féle matek könyvből tanulunk idén is, visszatérve tehát az elsős könyvünkre, mert állítólag ez a legjobb matek könyv a kínálatban. 2150 Ft extra kiadás, de mindenki bevállalta. A másik könyv, amiből ugye a TK tartós könyv, könyvtári példány, tehát vissza lehet szedni, amint a Hajdú megjön, a munkafüzet pedig jó lesz gyakorlónak.

3) Szinte minden szülő jelen volt a 31-ből, talán 2 hiányzott, ebből az egyik valami továbbképzésen (mint tanár), a másikat nem ismerem (az is tanár. Lehet, együtt voltak okosodni.)

4) Egy órán át hallgattuk az új ofőtől, hogy milyen idegesítőek a gyerekek milyen problémákat talált az első hónap során. Egész más a stílus, mint amit megszoktunk, E. néni olyan joviális, ami rossz, azt is becsomagolja úgy, hogy nevetünk rajta....Hát I. nem ilyen egészen, bár egyébként szimpatikus. Problémái: a gyerekek forgalommal szemben is csúszdáznak, csapkodják a könyvet a padhoz, a használt PZS-k az asztalon halmozódnak, rendetlen a pad, hiányos a felszerelés, nincs kész mindig a házi, van, aki passzív, egyes gyerekek nem érnek be időben a suliba (itt érintve éreztem magam némiképp, Réka ugyanis tagadja, hogy7.45-re be kell érni a suliba. Pedig de, be. És mivel óra 35-kor még javában itthon szöszöl, hát élek a gyanúperrel, hogy csak 50 után esnek be a suliba. 

5) A második órában (itt már zsibbadt a fenekem) tantárgyanként átvettük az év eseményeit, minden tudnivalót, blablabla,végül a fennmaradó 45 percben áradoztak a tanárnénik, milyen cuki osztály. Milyen okosak, érdeklődők, összeszokott banda, akik tényleg szeretik is egymást...na végre valami jót is hallottunk.

6) Tantónéni többször felhívta arra a figyelmünket, hogy ELSŐ a TANULÁS. Szerintem első a gyerek, de nem szóltam semmit. Értette ezt úgy, hogy minden egyéb sport vagy mezei tevékenységet úgy vállaljunk be, hogy mellette kényelmesen kész legyen mindig a lecke. Nahát ilyen alapon otthon kuksolhatna szegény gyerek, se sport, se zene, ami azért jelentős és indokolatlan lemondás mindenféle földi örömről. Szerintem.

6,5) 7 után finoman elkezdett kórust korogni a gyomrunk.

7) Nem tegeződtünk össze a tanárokkal. Nem is fogunk. Nekem ez nem tűnt fel, nincs is hiányérzetem, csak ugye az előző tantónénik nagyon lazák és rugalmasak voltak, amellett, hogy még tanítani is tudtak.

8) Nem lesz könnyű évünk, nem lesz könnyű évünk....Nem károgok!

9) Azért klassz ez a közösség tényleg, a szülők is, a gyerekek is. Sajátos nevelési igényű vagy kisebbségi nem maradt benne. Tavaly még voltak hatan. Nem mondom, hogy ez előny, mert önmagában nem az, de az bizonyos, hogy csak jóképességűek (vagy éppen kiemelkedő képességűek) a tagjai. Ebben sincs önmagában semmi, de azt máris megemlítették a tantónénik, hogy öröm őket tanítani...

10) Egy olyan anyuka mellett ültem (Réka padtársának anyukája), akinek a negyedik gyermeke koptatja a padokat ebben az iskolában....Kicsit felnéztem rá...egyben egy kicsit sajnáltam őt. Mármint abból a szempontból, hogy neki ezt már sokadszorra kell végig ülnie és ennek megfelelően meglehetősen unatkozott. Azért jól szórakoztam mellette, jókat röhögtünk. Tisztára mint a rosszgyerekek....


3 megjegyzés:

  1. Több dolog is eszembe jutott.
    A négy gyerekes anyukát nem csodálom, hogy unta. Én már 3 gyerekkel is mindig úgy jövök ki a szülőiről, hogy nem megyek többet. Úgysem mondanak semmi újat. Arra pedig, hogy hogy szidják a gyerekeket, mint fentebb is írtad, na arra nem vagyok kíváncsi. Utálom az ilyet. Pláne első szülőin. Pedig talán nem is nagyon volt benne részem testközelből.
    Az első a tanulásról meg az, hogy érdekes, hogy nálunk Angéla néni pont azt hangsúlyozta, hogy bár első a tanulás, de a gyerekek akkor fognak tudni az iskolában kiteljesedni, ha hagyjuk őket iskolán kívül is érvényesülni. Akár sport, akár zene, akár bármi.
    A Hajdú-féle könyvre Angéla néni is esküszik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt nem mondanám, hogy szidta őket, de volt benne elég kritika, kicsit túl sok is, hiszen 8-9 éves gyerekekről van szó. Legelső szülőin...nem fura? Utána pedig jött azzal, hogy milyen ügyesokosak...Egyébként nincs saját gyereke. Nem tudom, ez mit nyom a latba, megoszlanak a vélemények.

      Nem tudom, nekünk az iskolai szülői mindig informatív, az ovit tartom teljesen feleslegesnek. És akkor még kötelező elemként észosztás is bele van építve, hogyan neveld a gyereked címmel. Brr...

      Törlés
  2. A Hajdú-matekot dicsérik szakmai körökben is (ahol régen dolgoztam, onnan tudom). A szülőik meg... eh, hagyjuk is, bár nálunk határozottan üdítő az iskolai az óvodai után.

    VálaszTörlés

Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!