A harmadiknak van ma napja....

Azért érződik, hogy harmadik tagozatos dolgozat és karnyújtásnyira van a tanév vége. Tegnap Rékát szinte egyáltalán nem tudtam rávenni már, hogy tanuljunk bármit is. Az első előtt még 2-2,5 órán át biztosan nyomtuk. Átnéztük tényleg a fő hibaforrásokat a nyitott mondatoknál, szöveges feladatoknál és a sorozatoknál, aztán tovább nem volt értelme semminek. Magyarból van az a pár kivétel (másképp ejtjük, másképp írjuk), kb. tizet átismételtünk vacsora előtt. Németből nekiszegeztem néhány számot a fürdőkádban és kész. Lehúztuk a rolót. Nem érzem egyáltalán ,hogy felkészültünk volna, de nem érdekel már, elégnek kell lennie simán, akkor meg mit erőlködök. 

Reggel legalább 10x rászóltam, hogy indulni kell suliba, mert elkésünk. Azt felelte, most nem lehet elkésni, mert névsorolvasás van, meg minden. Nem tudom, hogy gondolta, hogy nélküle el sem kezdik írni a dolgozatokat? Háhá! Nagy nehezen útnak indultunk, majd 150 méterre a kapunktól eszébe jutott, hogy a kabala baglyok itthon maradtak. Zord anyaként közöltem vele, hogy esélytelen, hogy visszaforduljunk, mert akkor biztosan elkésünk. Nem hogy az ötvenes csengetésről, arról már otthon lemaradtunk, hanem a nyolc órásról. Horroromra, bár nem meglepetésemre sírva fakadt, olyannyira, hogy ellenállásom elolvadt és belementem, hogy visszaszaladjon azokért a nyavalyás baglyokért egyedül. Közben a szomszéd nyolcadikos srác, aki egy ideig csak akkor köszönt, ha a kapuban látott vagy a ház előtt, későtt jó reggelttel fogadta az ÉN köszönésem, mostanában pedig laza hellót küld felém minden reggel.....szóval a szomszéd srác is iskolába indult, ami a sárga villogó lámpákat felgyújtotta volna a fejemben, ha már nem villogtak volna eleve vadul. 

Végül a megkönnyebbült és mosolygós Réka felbukkant a kapunk alól, kezében a kis kosárkával, benne az L. mama által horgolt sálakkal, melyek a fészküket képzik a madárkáknak. Nyilvánvaló, hogy senki nem tud tagozatos dolgozatot írni baglyok nélkül. Remélem, nem fognak megszólalni egyik dolgozat kellős közepén sem....

Az első padban volt a helye, ugyanúgy, mint annak idején a legelső tanítási napon. K. mellett, ugyanúgy, mint az első tanítási napon. Egy ideig csak beszélgettünk az anyukákkal nem pont az ajtóban, de pont rálátással a gyerekekre. Mígnem kikukkantott az ofő, hogy É. (a párja) nem lesz jelen a dolgozatoknál, mert "szakfelügyel"...rá várunk? Persze nem, de azért arrébb toltuk a szekerünket. Eredmény hétfőn vagy kedden.