2015. szeptember 21., hétfő

Mennyit tudok pötyögni, amíg a Férjem zuhanyzik?



Ez a büdös Zalán nem akar aludni. Ott csicsereg az apja körül. Biztos apa megvonásos tünetei vannak....

Ma újra ültetés volt a suliban (bár számomra ezt csak késő éjjel derült ki), szerintem most már minden asztalhoz jut egy nagyon gyenge. Rékáék megnyerték az új kisfiút, a Kolompár fiút. Nem bánom, amíg csak akkor szólal meg és mozdul meg, ha kérdezik és kérik....

Ma Ruminit hallgatunk elalvás előtt (Köszi, Bea! :) Imádták a kölkök!! Három részt le kellett nekik játszani. A Katolikus Rádió archívumában ott figyel a rádiójáték mind a 10 része. Ma olvastam, hogy lesz még egy Rumini kötet, a Rumini kapitány, de hogy mikor....hát azt sajnos nem tudni. 

Fura volt látni, hogy új élmény érte őket, hang van, de semmi látvány. Lekapcsoltuk a világítást és kértem, hogy csukják le a szemüket és képzeljék el, amit hallanak. Reméltem, hogy majd jól belealszanak a mesébe, de ilyen persze - amilyen a formám - nem történt.  Úgy látom, lassan Zalán is Ruminivel fertőzött lett, ami jó. A suliban most valami Alma utca 22-es könyv a menő a fiúk között, már Réka is célzott rá, hogy kérné szépen....

Holnap szülői értekezlet a suliban. Várhatóan bejelentik hivatalosan is, hogy kéttannyelvű osztályt indít a suli jövőre és egyben nem lesz több tagozatosdi. Vagyis Réka osztálya az utolsó, aki még tagozatos. Hogy ez jó vagy rossz....leginkább irreleváns szerintem. Talán a Sakkpalota programról is több kiderül, az érdekelne. Főleg, hogy a jó kis Műszaki tankönyvkiadós matek könyveink helyett miért figyel kísérleti kötet a matek mappával. Nem örülök neki. A Műszakisat már megszoktuk, szerettük.

Suli után nyakunkba vettük a környező utcákat, csütörtökre terméseket kell vinni a suliba. Vakartam a fejem búbját, mert épp hogy elkezdett hullani a gesztenye, a mi környékünkön alig két tucatot ha találtunk. Nagy fahusánggal már csak nem esek neki,nem lenne anyukás tőlem.....

Gesztenyeszedés után kisétáltunk a játszótérre, ahol már 2 éve nem jártunk. Arra, ami a törzshelyünk volt öt éve. Persze szinte senkit nem ismertem a bandából már, kiöregedtek a gyerekek is...na jó, végülis ők jól érezték magukat. Nekem volt mini időutazás. Szinte tegnap volt, hogy a 2,5 - 3 éves Rékával fél életünket a játszótéren töltöttük a mini manó Zalánnal....Most meg a mini manó nagycsoportos....Ki tudja ezt felfogni? :)

Na ennyire futotta, eltesszük magukat holnapra. Majd reggel még írok zenéről és sportról, ha sikerül, amíg be nem fut a főnököm. 

2 megjegyzés:

  1. Mi is elkezdtük, nekünk is tetszett. Sajnos ma elmarad a folytatás, mert kimenőm van ;-)

    VálaszTörlés
  2. Na, ez jó! Megkeresem én is az archívumban!
    A játszótér nálunk is ritkás, a kertesházas élet átka (számunkra előnye), főleg, hogy az udvarban összesen öt gyerek van, így gyakran van nagy közös ricsajozás. Anno mi is jártunk gyakrabban, főleg Ákossal, amikor még panelben laktunk, de bevallom, én annyira nem szerettem. Aztán amikor már dolgoztam a két gyerek mellett, de csak hat órában, hetente egyszer-kétszer másik családdal jártunk óvoda után. Most hogy normálisan fél 6-nál korábban nem érek haza, esélyünk sincs... :-(

    VálaszTörlés

Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!