Újabban Zalán rákapott az olajos halra. Apja után szabadon. Kis túlzással, megőrül érte. Amit én fintorgásomat elnyomva figyelek csöndesen. Aznap, amikor először kóstolt ilyet (naná, hogy Tibinél) eképpen mesélt:
- Képzeld, anya, isteni finomat ettem!! Halat! Nagyon nagyon finom volt!...- majd kicsit halkabban, nosztalgikuosan - Még most is érzem...amikor büfögök.....
Védőnéni érdeklődik mézédes-szirupos hangon.
- Van étvágyad, Zalánka? Szeretsz e enni? - Zalán a védőnénire néz, pislog kettőt, majd embereset böffent.
- Jól van, Zalánka, úgy látom, hogy az étvágyaddal nem lehet gond..... - nyugtázza a védőnéni.
A rendelőbe beléptünk előtt nyomta le az utolsó falatka tölcsért a fagyijából, annak utolsó megnyilvánulása késett néhány percet.
Hát ennyi mindent össze tudtam hozni böfögés témájában....:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!