Zalánmondta

 

 

Reggel már fél lábam a bejárati ajtón kívül. amikor Zalán utánam szól álomtól rekedtes hangon.

- Anyaaaa.... - visszakukkantok.

- Nem kaptam puszit....- persze lépek kettőt, bár már mennem kellene és megszeretgetem a Zalán illatú Zalánt.

- Mehetsz. - deklarálja Zalán nagylelkűen és figyelmét újra a mese foglalja le.

 

---

 

Máskor ébreszgetem Zalánt (Ezt már meséltem????) Semmi reakció.

- Zaláááán, boldog névnapoooot (Tibor napján), mama küldött neked egy kis ajándékoooot! - semmi reakció. Negyed órával később kinyitja pilláit és minimális artikulációval így szól.

- Mimonnálblablabla....

- Tessék? - megismétli ugyanazt.

- Őőőő...még egyszer esetleg hallhatnám?

- Mit mondtál az előbb, amíg aludtam????

Milyen érdekes, amit kell, amikor kell, azt álmában is  meghallja!