2013. április 6., szombat

Hogy kezdődött?



Igazából, ha belegondolok, én mindig szerettem írni. A gimnáziumban krimi novellákat alkottam a nyári szünetben, titokban. Máskor pedig romantikus történeteket a nagy szerelemről. Persze a legjobb barátnőmnek megmutattam kis irományaimat. Nagyon jól szórakozott rajtuk, pl. osztályfőnöki órán mutyiban.....majd' kiesett a padból a néma kuncogástól. Kicsit csodálkozott, amikor kisült, hogy egyáltalán nem szándékoztam vicceset írni....majd meg is sértődtem, el is szomorodtam, hogy miért nem tudok én jobban írni? Egyébként a magyar tanárnőm szerint sem tudtam, bár ő inkább nézte azt, hogy minden sort szépen végig írok e a vonalas füzetben és hogy helyesen kanyarítom e a G betűket.... mint a tartalmat....

Később is írogattam. Írtam, kitöröltem, írtam, széttéptem, írtam, kihajítottam galacsinná gyűrve a papírt.  Így ment ez éveken át. Pár életszakasszal később, ahogy Rékát vártam kerekedő pocakkal, elhatároztam, hogy naplót fogok vezetni a boldog (kínokkal teli) várandós hetekről, hónapokról. Akkoriban (ó, borzalom!) még nem volt itthon számítógép, csak Tiborom irodájában, így egy határidő naplóba irkálgattam a 20. héttől addig a hajnalig, amíg el nem indultunk szülni.

Egy héttel később nagy élmény volt szavakba önteni a szüléstörténetemet is. Mire Réka 1 hónapos lett, megkaptam életem első laptopját. Még internet nélkül, de wifi-vel....:)
Majd a végtelen világhálón szörfölgetve egyre másra botlottam babás, kisgyermekes blogokba, naplókba. Az ötlet nagyon megtetszett és heteken belül megszületett az én első, saját bejegyzésem a POPINAPLÓban. Így szólt:

"Indító


2008.04.06

Hogyan is kell blogot indítani? Én belecsapok nyomban a közepébe. Minek a körítés? 2007. 12. 12-én megszületett kislányunk, Réka. Körülötte forog a világ azóta, róla szól naplóm is. Popipopi, vagy röviden Popi jövő héten 4 hónapos. Minden normális ember akkor indít babás blogot, amikor a babája megszületik. Vagy megfogan. Vagy legalább tervben van a fogantatás. Én vártam míg a kislányom 4 hónapos nem lett. Persze nem szándékosan, mit tegyek, ha csak most jött az isteni szikra? Optimista szemszögből végülis jobb később, mint soha. Így aztán nem azzal kezdeném, mint tán illene, hogy "ma pozitívat teszteltem" vagy..." pár héten belül megszületik régóta várt gyermekünk"....hanem egyből a lényegre térek. Később majd visszatekintek az elmúlt hetekre, hónapokra, van mesélnivalóm bőven.  "




Csaknem két évig élt a blog (és virult), majd Zalán érkeztével átköltöztünk a jelenlegi helyünkre, amely egyben minden valószínűség szerint a végleges is.

Mit is mondhatnék, kedves blogom, boldog 5. szülinapot neked!!!! Hosszú, boldog életet kívánok! 

A rendszeres olvasóknak pedig köszönet, hogy "velem vannak" (még mindig...), a kommentekért pedig külön extra köszönet! :)

Hogy a betűtípusok miért szórakoznak velem eme ünnepi bejegyzésben, én nem tudom.....








6 megjegyzés:

  1. Remelem, meg soka folytatod!
    En 2006-ban lettem internet es szamitogep-tulajdonos, ez ido tajt talaltam ra az elso blogokra is, de mindezidaig maradtam az olvaso statuszban:)
    Az elso babas blogok kozul, amiket olvasni kezdtem, nem sok maradt meg mara...
    Azt hiszem, a tied is koztuk volt:)
    En mindig csodalom, hogy mennyire jol irsz, a magyartanarod egy hulye volt.
    :D

    VálaszTörlés
  2. Szerintem is jól írsz! Élmény olvasni. De hogy már 5 éve? Röpül az idő...

    VálaszTörlés
  3. Én köszönöm hogy itt lehetek!!!
    Nagyon szeretek ide járni!!!♥

    VálaszTörlés
  4. Mariann: Köszönöm! (Egyébként tényleg hülye volt a tanárnő. :)))) Első vagy egyik első kommentedre emlékszem, amikor megírtam, hogy Ketteske érkezik. :) Neked nincs blogod véletlenül??? Már régen meg akartam kérdezni.

    Bea: Köszi! Sajnos repül. Próbálok visszaemlékezni, mióta olvaslak, legalább négy éve. És még néhány éve vissza is olvastam a kezdetekig. Nagyon jó volt! :)

    Julcsi: Én köszönöm, hogy itt vagy! :)

    VálaszTörlés
  5. Igen, arra en is emlekszem, az eskuvoi kepeiden mar valami "gyanus" volt:)
    Hat igen, nem kapkodtam el a kommentelest:)
    Nincs blogom, lusta vagyok irni, (nem irok, csak olvasok, pedig nem is vagyok nemesasszony:)
    Mondjuk, eleg sokszor eszembe jut, hogy a kivandorlasunkrol es legalabb az elso nehany evrol erdemes lett volna naplot irni, most mar keso...

    VálaszTörlés
  6. Mariann: Kár, én olvasnálak!! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!