2011. november 3., csütörtök

Réka mondta - 26. rész

Azt játsszuk, hogy Réka az anyuka, én vagyok a csemete, akit elvisz az oviba. A háló az Ovi, a nappali az Otthon. Kézen fogva átballagunk a hálóba, mármint az oviba, én vigyorgok, mint a tejbetök, mert ugye, oviba járni, milyen jóóóó!.... Réka integet és megnyugtat, hogy uzsonna után jön értem. Bőszen pápázok, kérek egy ölelést és puszit, majd "jóanyám" eltűnik a folyosón. Egyedül maradok, leülök az ágyra, amikor eszembe jut, hogy van egy apró dolgom a fürdőszobában. A fürdőszobában állok, amikor hallom Rékát a háló ajtajában: 
- Ó...............megszökött. (A hangsúlya az, amit blog meg nem örökíthet. Egy biztos, nagyot nevettem.) 

***


Párbeszéd fürdés után: 
Réka: - Anya, nem adtál rám bugyit.
Én: - Azt hittem, pizsama alá nem szoktál felvenni....
Réka: - Dehogynem, megfagy a puncim. - zsémbel a fiókban bugyi után kutatva.

***

"Ba-baaa blacksheep" megy a rádióban.
- Anya, én ezt nem is tudom. - nyafogja Réka. 
- Persze, mert angolul van. 
- Dehát te nem is tudsz angolul! 
- Hát...én megtanultam azért egy kicsit... - most nem terhelem a részletekkel és hogy pontosan hány évig is nyomattam az angolt.....
- Nem, nem tudsz!....- pattog Réka mérgesen.
- De, tényleg tudok.
- Nem tudsz. Nem és nem.... 
Nem értem mitől ilyen mérges, de ráhagyom.


***


Tipikusan Rékás:
Én: - Ma Apa fog hazahozni az oviból, mert szülői értekezlet lesz.
Réka: - Nyifi...nyafi...nemááár....
Én: - Én maradok az oviban, de téged hazahoz apa...
Réka: - Brühü..brühü...Nem akarok hazajönni, meg akarom nézni a vonatokat....
Én: - Na látod, milyen jó lesz, Apával kisétáltok a vasútállomásra és megnézhetitek a vonatokat.
Réka: - Vonatokat? Ebben a hidegben?????


***

Réka reklámot néz, és kommentálja is.
- Nézd, megszült a néni.....és kikelt a kisbaba. 
Ennyit arról, hogy végigkísérte terhességem, pocaknövekedésem minden fázisát. Az látszik, hogy a szülésnél nem volt ott (ami persze jó dolog).

***

Reggel magyarázom Rékának, hogy délelőtt torna órája lesz, idén az első a tornateremben.
Okoskodik, hogy nem lesz és ha lesz is, ő aztán nem megy....Tovább magyarázom, hogy nem a FitKid óráról van szó, ez másfajta óra lesz, amit az óvónéni tart és mindenki ott lesz, az összes épkézláb (értsd: nem beteg) Manó csoportos....blablablaaaa....Réka nem akarja érteni, tiltakozik minden ellen, ami torna. Végül elunom a saját hangom hallani, elhallgatok.Délután, amikor megyek érte, hozzám szalad a szokásos széles mosollyal a képén, aztán megtorpan és azt mondja:
- Sajnálom, anya, de reggel volt a torna, nem délután. - 
Igen, drágám, pont ahogy mondtam. 


***


Tibi múltkor kérdezte, hogy jegyzem e, hogy Réka mi mindent mond álmában. Az az igazság, hogy nem. Szóval csak a legutóbbi néhány jut eszembe, ami egész vicces volt.
1)
- Anyaa...anya....anya....- totális kétségbeesés  a hangjában és max. hangerő a torkában...majd folytatja: - Az nem philadelphiááás! (krémsajtról van szó)
2)
- Hol van a garas? Hol van a garas? - kellő mennyiségű kétségbeesés itt is volt.
Nekem a Dezső ugrott be, de biztos nem azt kereste.


***


Múltkor írtam már arról, hogy nincs köztünk egyesség bizonyos dalszövegek tekintetében.


Lassan jár a csiga-biga
Táskájában eleség
Lárja otthon, lárja fia, csiga-biga feleség....


Nohát Réka szerint nem VÁRJA, egyáltalán nem. Az óvónéni is Lárját énekel, ez tuti. 


***


Réka: -"Anya, én nagyon anyás vagyok...."
Én: - És mit jelent az, hogy "anyás" szerinted?
Réka: - Hát....azt nem tudom....azt, hogy anya nagyon szeret engem.




***


Ebéd közben nagy komolyan kimutat az ablakon. 
- Arra van Amerika..... És ott jó meleg az idő, arra mennek a kismadarak..... De az nagyon-nagyon-nagyon messze van ám.....
Kinéztem az ablakon a mutatott irányba, és figyeltem egy ideig az egykori, ma már használaton kívüli malom magas épületét a Tisza parton. Hát Amerika tényleg jó messze van tőlünk.... és jobb, ha a vándormadarak maradnak a déli irányzéknál. Mondjuk....éppen arra mutatott....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!