2011. október 25., kedd

Folytköv. különóra

Múltkor némiképp félbehagytam a különórás bejegyzésemet. Illetve nem fejtettem ki, pontosan mi is történt aznap, amikor a legelső hittan foglalkozás került megrendezésre az oviban. Röviden és tömören annyi, hogy Réka nem volt hajlandó elmenni az órára. Szokás szerint jött a tanárnéni begyűjteni tanítványait, báránykáit, az én lányom viszont ahelyett, hogy vele tartott volna, kiverte a teátrális nagy hisztijét, hogy ő nem megy, nem akar, semmiképpen, sohasem....E. óvónéni nyakába kapaszkodott, sírt-rítt, hogy aztán persze nem lett a hittanból valóban semmi. Csodálkoztam is a dolgon, meg nem is. Rékának halovány lila fogalma sem lehetett, mi fán terem az a hittan és bár elmagyaráztam neki, hogy játszani fognak, történeteket hallgatni (legalábbis úgy gondoltam), szóval klassz lesz, mégiscsak idegen területre tévedt. Mármint tévedt volna, ha elmegy az órára. 

Kedden (szóval ma) volt esedékes a második óra. Az elsőről simán lemaradtunk a múlt héten, amikor leterítette a gyerekeket a köhögős takonykór. Az elmúlt napokban óvatosan közelítettem meg az angol óra témáját Rékánál. Ahányszor olyan húrokat pengettem, melyben az angol órákról regéltem és  buzdítottam a lányom, Réka többnyire egy mosolygós "hurrááá"-val nyugtázta a hallottakat ("mármint, hurrrá, lesz angolóraaaa...", így optimistán néztem a kedd délután elé.

Biztos ami ziher alapon azonban fél ötre az oviba vágtattunk, elméletileg majdnem fél óra még hátra volt az angol órából. Pont arra léptünk az öltözőbe, hogy ez ütötte meg a fülem:
- Réka nem ment angolra, óvónéni, ugye tudod?? - a dadus volt. A miénk. A megnevezett Réka pedig kétség kívül az én lányom, mivel légyen a keresztneve mostanság bármily gyakori, nevének egyetlen képviselője ő a csoportban. 

A lány nem volt látótávolságon belül, a szomszédos Katica csoportban játszott valamivel. Nem is volt gond, mert legalább kicsit volt időm kezelni a mérgemet, ami hirtelen elöntött és füstként távozott minkét fülemen. A dadus hívására Réci nagy ártatlanul előtrappolt és a nyakamba ugrott....

Az óvónéni nem volt tanúja Réka nagyjelenetének, melynek során kinyilatkoztatta, hogy nem akar angol órára járni, így sokat nem segíthetett. Annyira jutottunk, hogy jövő héten folytköv. De nem lesz folytköv., hisz ovi sem lesz aznap, nem hogy angol. Utána pedig ki kell pengetni a nyelviskolának a féléves/éves tandíjat, amit nyilván  nem fogok kifizetni, ha a lány oda sem volt hajlandó dugni az orrát. Még egy terepszemlés, beszimatolós, megnézemmilyen próba órára sem

Hazafelé  Réka azt nyafizta, hogy nem akar sem hittanra, sem angolra járni, csakis tornára. Hát gondoltam én, hogy Isten tervez (no meg Anya), Réka végez, mégis ilyen határozott "válogatásra" a különórák kapcsán ilyen zsenge korban valahogy nem számítottam....Remélem azért iskolába hajlandó lesz majd egyszer járni, ha arra érett lesz és nem szorongatja az óvónéni szoknyáját a nyolcadik életévének kapujában is. Lelki szemeim előtt máris láttam, ahogy repülnek felém a füzetek, hogy nem, márpedig ő nem tanul, soha nem is fog tanulni, sőt, iskolába sem jár soha többé, jó volt neki az óvoda és a Manó csoport.....


Hogy búmat tetézze, mamától egyből megkaptam, hogy genetikailag másképp vannak beállítva ezek a mai gyerekek, mert ha őket 60 évvel ezelőtt angol órára akarta volna beíratni az anyjuk, biztosan örömtáncot jártak volna, amit két hétig abba sem hagynak. De ők örültek, ha iskolába járhattak és volt mit enniük. Ezen vigyorogtam egyet, félig meddig kínomban. Nem nagyon tudok ezzel mit kezdeni, az én gyerekem ilyen, mit csináljak, na....Üssem agyon, kergessem sodrófával lakásszerte, mert nem akar angolra, sem hittanra járni?? Egy biztos, picit több pénzem marad a karácsonyi shoppingra. És ez is valami....



9 megjegyzés:

  1. Nem tudom, mit fogsz most szolni, de remelem, ismersz mar annyira, hogy tudd, megmondom a velemenyemet, de semmikepp sem akarlak megbantani se teged, se a kedves nagyit.
    Mar az elozo kulonoras bejegyzeshez akartam irni, hogy angolra semmikepp nem jaratnam ilyen kicsi korban a gyerekemet, es ugy osszessegeben azt gondoltam, hogy haromfele kulonora kicsit sok egy 4 evesnek.
    A mostanihoz csak annyit irnek, hogy a gyereknek ugy latszik, tobb esze van:)
    A nagyirol pedig annyit, hogy szerintem csak a megszepito messzeseg lattatja vele igy a dolgokat:)
    (Ha azt akarod, hogy halljon es szokjon angolt a Reci, szerintem tok eleg, ha angol nyelvu rajzfilmeket vagy gyerekmusort nez. Teletubbies, vagy mittudomen:)
    Azt mondjak az okosok, hogy mindenkeppen az a jo, ha olyan embert hall beszelni, akinek az az anyanyelve.)
    Remelem,nincs harag, tudod, hogy csak jot akarok!:D
    Azt meg elkepzelni se tudom, hogy Reka ne akarjon iskolaba jarni vagy tanulni!
    Nem olyan tipus:) Mellesleg van 3 eve az iskolaig, elkepzelhetetlenul sokat fog meg valtozni!

    VálaszTörlés
  2. Hát ha nem, hát nem....
    De szerintem is elég neki egy különóra, ami mozgás. Persze egy próbát megért (volna), mert ha tetszik neki bármelyik másik a kettő közül, hát miért is ne....
    Én azt látom Mátén, hogy hatalmas mozgásigénye van. Nem elég neki a délelőtti ovis udvar, meg az esetleges délutáni séta-játszótér, mert folyamatosan pörög. A foci amire jár, a szervezettségéből fakadóan kicsit jobban leköti-lefárasztja, mint az eszement játszótéri rohangálás.
    Monjuk sakkra szívesen vittem volna, de nem gondolom, hogy nyugodtan tudna ülni bármeddig is.
    Az ovis nyelvtanulásnak én meg nem vagyok a pártján, de persze ez csak az én véleményem, ami bármikor változhat, ha Máté mondjuk ragaszkodna hozzá, hogy angolra szeretne járni.
    jó lesz Rékának a torna, azt legalább szívesen, önkéntésdalolva csinálja:)

    VálaszTörlés
  3. Bea: Én nem látok az ovis nyelvórákban különösebb problémát. Nem vagyok nyelvtanár, bár beszélek 1-2 nyelvet és elvakult híve sem vagyok a dolognak, hogy mindenképpen és feltétlenül, de Rékára vetítve, azt hiszem, jó lett volna neki. Mert érdekli az angol úgy egyébként és biztos vagyok benne, hogy ha egyszer belekóstolna, nagyon tetszene neki. És emiatt sajnálom az elmaradt angolórát egy picit.

    Az egyébként egy külön téma és még általam is emésztésre és elemzésre vár, hogy tulajdonképpen miért is nem ment le a foglalkozásokra. Mert a lényeg tulajdonképpen ez lenne, hogy kitaláljam. Mert olyan dologra mondott nemet, amiről nem tudja, hogy mi.

    Mariann: Tudom, hogy nem bántásból írtad, amit, de most egy kicsit úgy érzem, elmentünk egymás mallett
    1) Megszépítő messzeséget nem értem...:)
    2)Volt a post-ban humor is, vagy legalábbis szántam bele tenni, de lehet, hogy már nincs is humorom?? Tán sose vót?? :)
    3) Én nem utasítom el az ovis angolt, mint írtam fentebb.
    4) Igen, RÉkának több esze van, mint nekem, ez eddig is tény volt.
    5) 3 különóra lehet, hogy sok, de mindig az adott gyereket kell nézni. Ha mindháromra szívesen jár és van energiája (márpedig Rékának van, végtelen) akkor miért is ne járjon. Nem erőltettem semmit, azt szerettem volna, ha belekóstol mindenbe egy kicsit és eldönti, mi az, ami tetszik neki. OKé, karatéra, focira és balettre nem vittem el...:)) Azzal sincs gond, hogy angolra nem akar járni, a hittannal sincs. Az a bánatom, hogy meg sem próbálta, ki sem próbálta. Nem tudom, mennyire érted. Illetve tulajdonképpen ez sem gond, nem marad le Réka semmiről, csak - ismételvén magam - azt hiszem, Rékát ismerve jól érezte volna magát az angolon. A hittanról nem tudok nyilatkozni, mert én sem jártam, Réka sem járt, nem derült ki, milyen. :)
    6) Nem haragszom, szeretem a kommentjeidet, csak most úgy érzem, nem értettél meg 100%-ban.
    Na asszem leírtam, amit szerettem volna. :)

    VálaszTörlés
  4. A nagyit ugy ertettem, hogy azt mondta, regen orultek volna, ha angolt tanulhatnak.
    Nem biztos, hogy ugy lett volna, de most o ugy gondolja:)
    Es egyaltalan, a nagyik a "megszepito messzesegbol" mindig ugy emlekeznek, hogy az o gyerekeik sose sirtak, stb.:)
    Lehet, hogy a ti nagyitokra ez nem igaz, csak ugy altalanossagban mondom akkor:)
    A "tobb esze van" dolgot en is viccesen irtam.
    Abban igazad van, hogy sajnalod, hogy ki se probalta, de meg nincs elkesve, kesobb is lesz alkalom kiprobalni, pl. hittanra elkezdhet also tagozatban is jarni.
    Lehet, hogy ugy erzi, ennyi ujdonsag most eleg volt egyelore.
    Kesobb esetleg o maga akar menni, ha a tobbieket hallja beszelni az angolrol vagy a hittanrol.
    Legalabb tornara szivesen megy, kicsit kifarasztja magat:)
    Azt nagyon ertekelem, hogy nem erolteted, ha o nem akar menni.

    VálaszTörlés
  5. Lehet, hogy jó lett volna ha első alkalommal együtt mentek be. Amit írtál is, hogy nem tudja, hogy mi az, ahová éppen be kellett volna mennie. Én legalábbis csak Mátéból tudok kiindulni, aki zsigerből ellenkezik minden ellen ami új, még akkor is ha érdekelné, mint ahogy Rékát is. Szerintem ha lehet ilyet, akkor egy-egy órát próbáljatok ki együtt.
    Az ovis nyelvtanulással nekem csak annyi a bajom, bár én sem vagyok nyelvtanár, hogy szerintem amíg nem tud jelen esetben Máté minden hangot helyesen kiejteni, és ennyi idősen még nem is kell neki, addig szerintem csak összekavarodik benne minden, mivel itthon nem kétnyelvű családban élünk. Persze hobbinak, ismerkedésnek biztos jó, nem kétlem, de több értelmét látom annak, ha kettővel több magyar dalt tanul meg ilyen idősen. Aztán persze, ha kitalálná hogy szeretne járni, mert x is jár, meg y is, akkor nyilván nem tartanám vissza. A lényeg szerintem, hogy jókedvvel csinálja azt amit csinál.
    Aztán lehet, hogy jövőre már Rékának is megjön a kedve. sőt, lehet hogy már a jövő héten is:)

    VálaszTörlés
  6. Jól döntött Réka, én is a mozgást választottam volna! Az angol + hittan ráér majd jövőre vagy akár kisiskolás korba.
    Amúgy tök furi h már ennyi különóra van az ovikban is, a "mi korunkban" még nem volt ez :)

    VálaszTörlés
  7. Szerintem a különórák jóóók! :) Nem kötelezők, csak lehetőségek. :)

    Bea: Igazad lehet, Réka is nehezen kezeli az újdonságokat.

    Mariann: Bár olyan gyerekkora lett volna a nagyinak, hogy angolul taníttathatták volna...De nagyon nem. És hagy ne elemezzem mi folyt 1953 környékén az akkori Magyarországon.....:(

    VálaszTörlés
  8. Én nyelvtanár vagyok. Ha jól csinálják, jó az angol a négyévesnek is. Az összekavarodás csak átmeneti (nem is szükségszerű), utána letisztulnak a hangok közötti különbségek. Sajnos sok oviban olyan tanít, aki maga sem tud, ez inkább árt, mint használ. Pl. rögzül a rossz kiejtés.

    Az angol rajzfilm jó ötlet, vagy az angol dalok. A youtube tele van velük, a Super Simple Songs videók például nagyon jók. Mária

    VálaszTörlés
  9. Kedves Mária, örülök neki és köszönöm, hogy leírtad véleményed egy nyelvtanár szemszögéből is! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!