Csütörtöki esős - bús , de aztán nem bús

 Hát most mit mondjak, keresem a jót a dolgainkban. Van, hogy semmit sem találok, de ez nem veszi el a kedvem…..Amikor nincs jó kedvem, akkor blogot írni sem tudok, de mindegy. Most csakazértis írok valamit.

A héten véletlenül csaknem 2kg kelkáposztát rendeltem a Tescotól, plusz akciós volt a zöldségesben a karfiol, szóval tegnap este dupla adag rakott kelt sütöttem, ami az egyik kedvencünk. Tudtam, hogy ha nem főzöm meg mind, ki fogjuk dobni a töppedt és fonnyadt kelkápit. Na neee! Úgy készítem, mint Fördős Zé, fent van a youtube-on, annyi módosítással, hogy az én gyerekeim csak a szétfőzött kelkáposztát eszik meg, szóval én biztosra megyek.

A gyerekek egy hónapja járnak suliba, Zalán már töltött itthon egy hetet náthával, Rékát csak 2 napra engedtem itthon maradni, a kettő között volt egy hétvége. Tibi hozta el az igazolást, mint mindig, be is vitte Zalánét rögtön az iskolába, nem figyelt rá, hogy nem töltötte ki a szülői nyilatkozatot…na mindegy, az ofő nem dobta vissza.

Zalán nem kapott jó tanárokat véleményem szerint sem matekból , sem magyarból, bár lehet, hogy jó szigorú vagyok. Első matek jegye egy hármas….Hát nem örültem. A magyar tanárát nem szeretem, de ettől még nem biztos, rosszabb jegyeket hoz haza, mintha szeretném…..Nagyon jó, hogy minden német anyagot feltesznek a classroomba, a tartós jegyzetek lapjai is kinyomtathatók helyenként és akkor lehet rájuk írni, kitölteni a feladatokat. Én szeretem, csak Tibi morog, hogy drága a nyomtatópatron. Rékáéknál is így van, rengeteg anyag ömlik a classroomba neki is, főleg németből, magnóhallgatás (régen így hívták, most már nem tudják, mi az a magnó, hehe), de szinte bármi. Csak győzzük kinyomtatni….

Réka tanáraival nincs gondom, kivéve a biosz-föci-rajz, na az egy rémálom, de nagyon remélem, hogy ötösöket ad majd félévkor Rékának és akkor istenbizony imádni fogom…. Van nálunk egy kategória, amibe igazából egész sok tanár belefér – nem tanít jól és talán ez nem is célja kifejezetten, de számonkérni bámulatos dolgokat tud témazárón vagy akár röpdogában, akkor nagyon kreatív. Nem tudom, más suliban is vannak- e ilyenek, bizonyára, de én nagyon rühellem ezt a fajtát , főleg ha még rosszindulattal is párosul. Rékának azért összességében jobb tanárai vannak, pedig így nyolcadikra már csak kiismertem őket....

Nehezek a német tárgyak Zalánnak, de a folyamatos tanulás mellett nem kibírhatatlan. Ha lemaradsz az anyaggal, az.....hát jobb nem lemaradni. Zalánnal átlag 2-3 órát tanulunk délutánonként…..attól függ, van e dolgozat. Egyedül , magától, nem tanul, no comment.

Múltkor azt mesélte, hogy országos csúcsot dobott kislabdadobásból, ami 36m és ő ennyit dobott. Kicsit csodálkoztam, nem tudom, honnan vette, de kétlem, hogy 11 évesek között, akik atléták és edzenek a hét több napján vagy akár mindegyiken annyit dobnának, mint ő, a maga 5 tesijével. Azért cuki volt, lelkes. Bár nem annyira, hogy lemenjen atlétika edzésre is.

Réka továbbra sem tud tanulni, ücsörög 2 órát egy vers felett, de nem tanulja meg, csak ha leülök vele, de akkor elég gyorsan. Szerintem ez borzasztó nyolcadikban.....Nem sok jegye van, óvatosak még a tanárok, októberben biztosan jönnek majd a számonkérések sorozatban. A hiányzása miatt (2 nap) lemaradt 3 dolgozatról….

Nem mondanám, hogy felelősségtudatos, valahogy nem ezen a bolygón jár…..Tegnap este 8kor kérdeztem, hogy készült töriből? A naplóban egy pötty van, jelölvén, hogy nem írt rödogát, sanszos, hogy felelni fog. Szép téma, a Tanácsköztársaságnál járnak, Vix jegyzék, béketárgyalások, Kun Béla, bukás, stb. Néz rám nagy ártatlan szemekkel, hogy nem tanult még….és valahogy láttram rajta, éreztem a csontjaimban,hogy nem is tervezett tanulni. Kiderült, hogy másfél lecke totál homály, úgyhogy nekiálltunk tanulni. Ez biztos, hogy nem normális dolog…

Írt egy nyelvtan röpdogát, nem készült, kapott egy kettest. Szerencsére, mint egykori kitűnő és okos gyerek, kapott esélyt javítani és az ötös lett. De hát na. Jelzi, hogy van baj. Ady Góg és Magóg fiát vért izzadva tanulta meg, pedig régebben percek alatt befalt egy verset. A matek feladatsoron nem gondolkodik sokat, ha valamit nem tud rögtön, nem is próbálkozik. Biológiából írnak hétfőn a hetedikes anyagból – életközösségek –könyv nincs, hiszen az tartós és beszedték. Hogy miből fog tanulni? Fogalma sincs, majd lesz valami. Földrajz ugyanez. Szép hétvégénk lesz, az biztos.

Néha elkeseredem miatta, máskor csodálom, hogy milyen klassz lány…az utóbbi időben inkább az elkeseredés a jellemző, remélem, nem fordul kétségbeesésbe januárra. Egy sor dologban máshogy gondolkodik, mint én és szembemegy a tanácsokkal, hiába beszél neki az ember….Hát jó. Van, hogy lenyelem, tanuljon a maga kárán, máskor meg ordítozok vele (lásd energia ital ügy) , de úgyis felesleges, ha akar vesz és issza…. Panaszkodik, hogy rosszul alszik, felébred éjjel többször, ez sem jó. Értem, hogy stresszes dolog nyolcadikosnak lenni, folyton mást sem hallanak, csak felvételi,felvételi , felvételi..... Sokat macerálni reggel, hogy menjen iskolába nem kell, ez is valami….A rettenetes órarendjéről már írtam, nem lehet mit tenni, a felvételiig ki kell bírni.

MÁS - de tényleg teljesen más

A nyári szünetben találtam ki egy szép napon, mert akkor annyira ráértem ilyesmiken filózni hogy én megtanulok franciául még ebben az életben. Annyira csodás nyelvnek tartom, világéletemben el voltam tőle ájulva ( attól is, aki magas szinten űzte ezt a nyelvet) Most ez onnan jutott eszembe, hogy végignéztem egy francia nyelvű sorozatot a Netflixen ZONE BLANCHE – asszem ez volt a címe. Amúgy felejthető, gondolom, lesz még folytatás, mert így egyelőre egy katyvasz.

Persze nem gondoltam anyanyelvi szintre a tanulmányaimat illetően, csak úgy mondjuk alapfokig, valamit karatyolni és ha már az autodidakta vonal behalt (annak idején németül is úgy kezdtem el tanulni és egész messzire jutottam ) esetleg tanárhoz járni. Idáig mondjuk el sem jutottam – ezidáig. (autodidakta, tanár), mert felébredtem és rájöttem, hogy szeptembertől lesz elég dolgom a gyerekek körül. Örülök, ha kiolvasni egy könyvet lesz időm vagy lakkozgatni a körmeimet (mostanában nem szoktam ilyesmit művelni) . Elszomorodtam egy kicsit. Sajnos, mire már nem kell velük tanulni, túl hülye leszek nyelveket tanulni, úgyhogy így jártam….asszem. Milyen rövid az élet, nem?

Szóval röven tömören, 3 tányérral zsonglőrködünk, mint az artista a cirkuszban – felvételi- vitt pontok maximalizálása – nyelvvizsga. Ez Réka. Zalánnal sok tányér van, de a 3 német tárgya a legrizikósabb. Most úgy tűnik, aztán ki tudja, lehet , sima ügy lesz pl. a természetismeret....

Megint más:

Kérdeztem a különmatek tanárt, hogy lesz e felkészítő tábor az őszi szünetben, mindig szokott tartani 1-2 naposat. Visszaírt, hogy igen, tudja is Réka 2 hete, de mi nem leszünk itthon, elutazunk, így lemaradunk róla. Sajnálja, azt is írta. Akkor fogják venni matekból a 8-9-10. feladatot. Mivel csoportos órára jár, még arra sem tudom megkérni a tanárnőt, hogy vegye már át vele a szöveges-egyenletes feladatokat vagy mittudomén a százalékszámítást, bár azt már én megtanítottam neki ingyen. Majd próbálok valahogy extra órát benyomni, bár úgy tele van a tanárnő, mint a déli busz, esetleg számíthatok arra is, hogy a suliban felhomályosítják és nem ezt is nekem kell a nyakamba venni. Na nem mintha egy matek zseni lennék, mert állatira nem, de van matekból szigorlatom túl az érettségin….Már akartam írni a matek tanárunknak, aki Tibi cimborája, de végül ellenálltam a kísértésnek. Biztosan fogják tanulni ők is a 8-9-10. feladatot, nyugi és relax…..!

Amúgy meg vettem egy biciklis kabátot, de kicsi lett, mert egyre teregélyesebb és kövérebb leszek plusz nincs kapucnija, szóval csak aláöltözetnek jó, nem baj. Meg van számolva a biciklis heteim száma. Általában arcüreggyulladással szoktam bevégezni a szezont, remélem, most nem járok így, mert 2 hete már voltam vele táppénzen. Vettem egy Dorko melegítőt is, én nem is tudtam, hogy nekem bejön ez a márka, de olyan klasszul néz ki ez a krémszínű, hogy muszáj volt rendelni belőle. Aztán láttam, hogy Rúzsa Magdi is ugyanilyenben van lefotózva, hát nem menő? Igaz, rajta lóg, a kisebb méret, tutira , rajtam meg feszül, de sebaj.

Ezt a szálat tovább szővén - ehh, inkább nem szövöm tovább. Nem tudok én már lefogyni, ragaszkodik hozzám minden zsírsejt és ezek a piszkok egyre lelkesebbek. Jaj!

Teendők száma végtelen, most pl. kellene kérnem időpontot Rékának januárra a szemészetre, amiből persze február lesz a felvételi miatt, de talán februári időpontot kérni sincs túl korán már most október táján….A fogorvosi időpontot is tologatom hetek óta, nem tudom, miért. Mindig elmarad és csak bizonyos napokon veszik fel a telefont.....

Menü, lássuk csak, cigánypecsenye, paprikáscsirke ubisali, esetleg lángos? Mondjuk nincs tejföl....Rakott kel már volt, túrógombócnak pipa. Egyelőre itt tartok. Nagyon szép hétvégét jósolnak és én még mindig nem ettem egy jó halászlét. Főni szerint a szegedi a legjobb, oda menjünk, csak foglaljunk asztalt, mert csak beesni, úgy esélytelen. Szerintem jó lesz nekünk a szarvasi csárda is, meglátjuk. Csak szikrázó napsütés legyen és kellemes meleg. A kanape kárpitját át kéne helyenként sika-mikálni......

Lustálkodunk

 Mert ma nem volt Rékának  nulladik órája... 

Ó, az apró örömök az életben, mikor 6.55-re nem kell suliban lennie. Ennek örömére, melegszendvics készült reggelire és mindenki sokkal vidámabban készülődött.

Lehet, csak mert péntek van. 🙂

Réka

 Nulladik órája volt, majd még 8...

Itthon belapátolt egy tányér bolognait, majd megoldott egy felvételi feladatsort matekból. 

Mondta, hogy fáradt, nem csodálom. 

Holnap nyelvtan dolgozat elméletből,még bele sem néztünk, de azért lovagolni elmegy, naná.

Este, nyelvtan után lesz még egy matek feladatsor. A holnapi órarendjét sem láttam még.

De legalább ma leadta az olvasónaplót....

Holnap már csütörtök. 

Ui: Második matek feladatsort elnapoltuk. 

Szülői értekezlet 8.1

 Merthogy nyolcadik osztály, első és egyben utolsó előtti szülői értekezlete. Azt nem tudom, mi lesz az utolsón, remélem, örömünkben berúgunk. Najónem. 

Sok mindenről szó volt, az ofő mindig nagyon ad arra, hogy csinosan jelenjen meg előttünk (is), de amúgy a hétköznapokban is. Mára egy fekete ruhát választott színes sállal és magára aggatta a Pandora karkötőjét is. 

Az anyuka, akivel hét éven át ültem minden szülőin már nem szól hozzám, bár ha ráírok messangeren, legalább válaszol. Eltűnődtem azon, hogy mi a baja, túl azon, hogy a lányok már nem barátkoznak és Réka nem is ad már esélyt a cimborázásra. Attól mi még lehetnénk jóban, de hát ha nem, hát nem. Hogy kerülhetnek-e a csajok egy osztályba gimiben, nem kizárt, de remélhetőleg nem fog ilyen előfordulni. 

Amit leginkább súlykoltak, az a rendszeres tanulás volt és hogy az év elejei dolgozatok még folyamatban vannak....Van egy olyan érzésem, hogy a földrajz és biológia összefoglaló nem lesz egyszerű téma, az meg megint egy másik dolog, hogy szerintem Réka nem is tanul rájuk....

12 gyerkőc nem adta le az olvasónaplót a még júniusban megjelölt határidőig, közöttük van az én lányom is, aki számomra érthetetlen módon nem fejezte be időben. Vasárnap este tüntetően lehuppant a kanapéra egy vadonatúj könyvvel - mert bement egyedül is a Libribe - minő csoda és vesz magának könyvet. Az még nagyobb csoda lesz, ha ki is olvassa. Vasárnap esti szerintem teljesen józan kérdésemet, hogy mi lesz az olvasónaplóval így, felháborítának találta és azzal pattintott le, hogy kész lesz. Hát nem lett kész és eléggé pipa voltam ezért rá. Mert ugye 3 hónapja volt rá legalább, de ha szeptember 1-én kezdi, akkor is módja lett volna rá, hogy a végére érjen. Szerintem ez gáz. 

Magyar próbafelvételiket minden hónap végén fognak írni - nulladik órában - teljes feladatsor fogalmazással együtt. Ezeket a lapokat haza fogják hozni a gyerekek és nekem alá is kell írni, hogy tudomásul veszem az eredményt....Nem mintha nem készülnék vele folyamatosan, de hát ugye nem mindenki olyan hülye, mint én. .... 

Matekból máshogy működik a dolog, sima órának számít, így a heti 5-6 matek óra keretében készülnek, a nulladik órában megtartott két óra összetévesztendő a sima matekkal. Ez azért jó vagy rossz, mert nem lehet úgy kihagyni, mint az egyébként nem kötelező előkészítőt....

Németből egy főnek a nyáron sikerült a középfokúja és még ketten vannak elég közel, a többiek még kb. 6-an februárban vagy áprilisban tehetnek próbát. Erre leizzadtam egy kicsit, mert februárban biztos nem szeretném, ha Réka nekimenne, jó lesz ott az április vagy még inkább a június....augusztus.... De egyébként abszolút a tanárnő dönti el. Én nem hiszem, hogy ő kész még, tavaly a lockdown-ban nem követte a nyelvvizsgás csoportot. 

Ofő elregélte a felvételi eljárás menetét, melynek most a következő lépése lesz az október 20-i határidő, mely napig a gimik kötelesek nyilvánossá tenni a felvételi tájékoztatójukat. Innen lehet majd olvasgatni pontszámításról, egyebekről.  

Maga a felvételi - próbálom nem úgy megélni, hogy a rettegett - január 22, 10 óra lesz a gyerekek által választott helyszínen. Az eredményrögzítő lapot kéri az iskola, hogy kérjük ki, ha elérhetőek lesznek, kérjünk fénymásolatot és vigyük be az iskolába, hátha a szaktanárok találnak néhány pontot. Állítólag minden évben volt valaki, akinek felfedeztek pontokat. Ilyenkor jön a fellebbezés.

Aztán ideiglenes sorrend, mely alapján el lehet dönteni, mi legyen a végleges sorrend a jelentkezési lapon és ezzel kedvező esetben a leendő gimiről is döntés születik. Ez március 22, április 22 a végleges sorrend. 

Lesz majd nyílt nap a gimikben, 3-ra lehet elmenni anélkül, hogy igazolatlannak számítana. 

Lesz külön pályaválasztó szülői értekezlet, külön az A-nak és B-nek. 

Aztán papírgyűjtés is lesz jövő héten, de papírt kergetni a sulit környező utcákban csak szűk keretek között lehet - Zalánéknak egyáltalán nem. 

Novemberben lesznek nyílt órák, de hogy milyet szeretne az osztály, mármint mi, nem dőlt el, én német és törit szívesen vennék, de alapvetően mindegy. 

Az már biztos, hogy online oktatás nálunk nem lesz, mert 12 éven felüliek. Ez nyolcadikban jó hír, katasztrófa lenne most online-ba vonulni.....

Olvasás hete - november akárhány, mindegy. 

Karácsonykor lesz koncert, adventi vásár, minden jó... 

Alapítványi bál is lesz 2 év után először, március elején. Na itt lefagyott egy kicsit a helyzet, mert hagyományosan a nyolcadikosos itt elbúcsúznak némiképp a sulitól, az ő keringőjük az este egyik fénypontja, főleg ha 8-os a gyereked. (Vagy elsős, mert ők is táncolnak. Túl élénken emlékszem Réka táncára annó és arra, hogy a bál hajnalán halt meg a kórházban az apám.  A hírt csak délután közölték a családdal, mármint a kórház, velem meg este tízkor a bálban a tesóm....) 

Az még nem dőlt el, hogy 100 000-ért tanárt kérünk fel a tánc betanítására, hogy a tanári munkaközösség megoldja. A 100 000 ft-on egyébként felhördült a banda, bár utóbb kiderült, hogy per osztály.....ja bocsika....Az nem tudom megfordult-e a fejekben, hogy egy menyasszonyiruha bérlés, fodrász, kozmetika, cipő nem fog megállni ennél az összegnél és ez még nem a szalagavató, de mindegy. És még ez az okosabbik gárda a szülőket illetően, Zalán bandája sokkal vadabb, nem is csoda, hogy nem nagyon járok oda.....Úgy néz ki, hogy inkább majd az egyik tanárnő betanítása lesz a megoldás, hát vad koreográfia biztos nem lesz, nem is az a lényeg.

Osztálypénz 1000 Ft per hó, ofő gyűjti minden osztályfőnöki órán.

Kirándulás - erdei iskola - június elején, a helyszínt még nem szavazták meg a gyerekek, de elvileg Mátra vagy Hortobágy. 

Azt nem is tudtam, hogy a nyolcadikosok műsorral és terített asztallal szoktak búcsúzni a tanári kartól. Sok mindent hallottam már, de ez valahogy nekem kimaradt. Olyasmit mondott az ofő, hogy ő ilyen hidegtálas - melegtálas verziót nem támogat. Hirtelen elképzeltem, hogy bográcsban főzünk és majd az ofő kavargatja a gulyást....

A tanárok ajándéka szempontjából passzív volt a banda, ofő ajánlása mázas zöld főző-sütőedény, amibe a fazekas beleírja minden gyerkőc nevét. Ja , igaz is, az utalvány ötletét elvetették, mert nem személyes. Hát nem tudom, fogalmam sincs minek örülne egy tanár, de gondolom, az utalványon sem sértődnének meg....

Ennyi volt. 

Betegállományban

 Huh, már megint elrepült egy kis idő az utolsó poszt óta, holnap már huszadika.....

Mindjárt megnézem, van-e valami vázlat a vázlataim között....

Találtam egy első iskolai hét értékelőt.  Azóta eltelt már még egy hét, de mintha soha nem is lett volna vakáció..... Első hét - túl vagyunk az első egész héten, belecsaptak a lecsóba a gyerekek. Zalán egyelőre ügyes, élvezi, hogy nem tanítja egyik tanítója sem , konkrétan senki a régiek közül . Nyilván akar bizonyítani, főleg, hogy Réka ofője is tanítja immár. Egyelőre aktív órákon, sokat jelentkezik az ofőnél és Réka ofőjénél - német és környezet órákon pl. - ami nagyon jó, mert eddig teljesen passzív volt. 

Végre van német nyelvi lektorjuk, mégpedig egy Bagossy nevű, ami elég jó ómen, ha nem is német szempontból. Ő tanítja a civilizációt.  Végül szülői értekezletre nem mentem el, Tibi pedig kihúzta magát a dolgok alól (vagy hát ...ő is). Sok mindenről nem maradtam le, másnap felhívtam B-t, aki egy anyatársam. Igaz, éppen leltár jött a cégénél, de gyorsan elhadarta, mit kell tudni. Hiába szóltam közbe valami kommentárt, csak nyomta tovább az infót. 

Zalán ofője egyelőre nagyon szimpatikus, szerintem Zalán karakteréhez jobban illik, mint az eminenshajcsár, harsány tanárok - van ilyen is - olyan szolíd, szelíd, konzervatív kinézetű, német-töris nő, aki nagyon szerette volna megkapni ezt az osztályt - ezzel mondjuk, nem volt egyedül.  Eddig minden oké vele, óvatosan vette át a német tanítást is a másik tanárnőtől 4 év év után, szóval eddig semmi igazságtalanság vagy hogy mondjam, gond nem volt ...oké, még csak 2-3 hét telt el? Ki számolja?

És hát Réka.....Réka elméletben nagyon jól tudja, hogy mi a célja, az is, hogy mi a feladata, de valahogy a gyakorlat már más káposzta.  Nem érzem rajta a lelkesedést, a szorgalmat, a kötelességtudatot....hehhhh....A most elmúlt héten itthon volt hétfőn és előtte pénteken is, de aztán visszanyomtam a suliba, mert egyrészt nem volt addigra semmi baja, másrészt nem nagyon maradhat le. 

Azt is említettem neki, hogy csak 4 hónap koncentrációt kérek, de most komoly koncentrációt. A nyolcadikosokat is szokták szívatni váratlan dolgozatokkal, feleléssekkel, ezért készülnie kell az órákra rendesen (rendesebben, mint ő szokott. Neki meggyőződése, hogy mindig valaki MÁS felel. Hát nem. ) Bólogatott, de a gyakorlatban nem így intézi a dolgait. Pedig egy váratlan egyes vagy kettes eléggé végzetes tud lenni az olyan tárgyakból, ahol egész félévben csak 4-5 jegyük lesz...

Na mindegy, már lassan én is unom a saját mantrámat. Olykor még saját magammal is ellentmondásba kerülök, mert egyrészt egy nyolcadikossal már nem lehet lépésttartani a tananyag szempontjából, nem is lehetséges, nem is akarom, nem is egészséges. Ugyanakkor nem tudom ráhagyni sem,  hogy nem eléggé harcol meg a tananyaggal ebben a tanévben. Azzal kapcsolatban kétségeim vannak, hogy Réka elszántsága nélkül mennyira eredményen nekem akarni a szép bizonyítványt és a magas pontokat.....de az idő ezt úgyis megoldja majd gyorsan.

Egyébként - mint mondtam - az elmélet szempontjából nincs gond, felíratkozott külön angolra, heti 2 órában  viszi most az angolt - de lehet, 3, most elbizonytalanodtam - mert elvileg az angol a másodnyelv lesz a gimiben.  Becsekkolt a németes nyelvvizsga csopiba is, bár nem az ofője tartja, hanem egy másik német tanár a suliból. Szorgalmasan jár nulladik órákra a felvételi előkészítőkre - bár az kötelező szerintem.  Szóval tudja mit kellene tenni a céljai eléréséhez....

Talán már írtam, hogy összeálltak az órarendek. Ötből négy nap van nulladik órája és utána még 6-7 óra. Mindig. A-B hét van felváltva, ahogy korábban is.  Úgy épül fel az órarend, hogy a hét első 3 napján összesen 8 órája van naponta, de nincs különórája, iskolán kívüli. Kivéve a lovaglás, ha keddre teszik, de ugye arra különösebben nem kell készülni.  Aztán csütörtökön van a matek felvételis óra valahogy 3órától, pénteken pedig csak hat órája van a nulladik után, de péntekre tettük a fuvolát, amit végül mégsem tudott elengedni. Hogy az online zenetörit mikor tanulja, nem akarom tudni. Szombat 10 órára pottyant a magyar felvételi előkészítő, ami ugyanúgy, ahogy a matek, idén csoportos, kiscsoportos. Szerintem elég lesz. 

Most, hogy holnap már huszadika, vagyis egy ideje tart a suli, elmondhatom, hogy nagy szívás a nulladik uzsonnakészítés szempontjából is, mert fél 7-re készen kell lenni a szendvicseknek vagy wrap-eknek vagy akárminek, amit csomagolok és amikor 5:50-kor csöng a telóm, azt sem tudom, fiú vagyok e vagy lány. Főleg úgy csütörtök magasságában.  Bár csak B héten van csütörtökön nulladik.  Arra meg még nem vett rá a lélek, hogy este kenjem meg a szenyákat. Olyan volt viszont, most hogy beteg lett a hét végére - na ja, én is - hogy Réka magának készített egy sonkás- sajtos wrap-et, mert most ez a kedvence. Egyébként könnyen felkel reggel a csaj, könnyebben mint én, sőt, legalább negyed órával korábban el is megy, mint kellene. Gondolom, minden perc a barátokkal külön bónusz....Azért lehet lesz még ebből 6:50-es indulás januárban vagy még hamarabb....

Na egész sokat locsogok itt erről-arról...

Múlt hétvégén újra voltunk kirándulni. Tudom, nem írtam erről eleget, pedig annyi klassz helyen voltunk az utóbbi időkben.....Salgó vára, Boldogkő vára, Somoskő vára, Fűzér stb....

Ezúttal Karancsot nézte ki Tibi, de csak akkor közölte ezt, amikor a vasútállomásnál a parkolóban megálltunk Somoskőújfalunál. Röpke dühroham jött, mert Zalán otthon hagyta a hátizsákját a saját adag innivalóval, így 2,5 l innivalóval láttunk neki az útnak, amiről tudtam, hogy kevés lesz felfelé. Hagytunk ugyan a kocsiban szőlőlevet, de arról tudtuk, hogy estére fel fog forrni....

Felfelé gyorsan meredekebb lett a történet, szinte azonnal, ahogy beértünk az erdőbe. Fura volt, mert olyan elhagyatott volt az ösvény, mintha soha senki nem járna arra. Zalán ment elől, utána mi ketten, Réka hátul fülhallgatóval a fején....no komment. Egy idő után eltűnt a piros turistajelzés, de volt helyette a fákra festve T betű...Viszont egyre több akadály dőlt az ösvényre, majd az teljesen el is tűnt és ott találtuk magunkat egy árokban, amiből ki sem nagyon találtuk az utat, csak szerencsétlenkedtünk. Aztán végül visszafordultunk az első piros jelzésig - itt buktunk az órát - majd kiderült, hogy szépen elvétetttük az utat, mert hirtelen volt egy jobbkanyar.....majd fel cikk-cakkban meredeket a hegyre. Az elsőre, mert volt három is. 

Nem sokkal később találkoztunk kutyásokkal. Ők megnyugtattak, hogy nincs messze a Karancs, de meredek. Szuper! Nos innen még kb. 2 óra volt.... Gyakorlatilag mindenhol meredeken....Amikor már csak 500 méter volt hátra, még függőlegesebben, már nagyon készen voltunk valamennyiren, talán csak Zalán nem. Végül Réka utolsó erejével rohant fel, mint előző héten Drégely vár védői. Én már úgy találtam, hogy a hátán fekve pihegett, ahogy felért. Ez nem egészen a vége volt még, mert jött egy jobbrafordulok és pár 100 méter a kilátóig. 

És akkor jött a feketeleves. A Karancs sok szintből áll és a deszkázata már nem tegnapi. Én már csak tudom, faipari cégnél dolgozom. Tibi és a két gyerek felszaladt a legfelső szintre gyorsan, én óvatosan, fokozatosan gebeszkedtem egyre feljebb. Aztán egyszer csak,valami bekattant. Tudatosult bennem, hogy konkrétan a lombkoronaszint felett vagyok. Nem kicsivel. Salgó vára és Somokő vára (asszem azok) jóval lentebb figyeltek a közelben. És akkor átvette az uralmat a majré. Nem tudom leírni pontosan milyen volt, de azt hiszem, ilyen lehet a tériszony roham. Vagy mi. Elkezdtem sírni, aztán hogy ez milyen röhejes, nevetni. így felváltva, de aztán egy idő után már csak a sírás maradt, könnyek nélkül. Egy szint még mindig volt hátra és én úgy éreztem, nincs a talpam alatt semmi, viszont fenn vagyok nagyon magasban és... és ... és, nem tudom. Ennyi.  Nem is voltak különösebb gondolataim, lefoglalt az, hogy minden erőmmel kapaszkodjam a lépcsőkbe. Aztán kizökkentett valami. Egy srác érkezett bringával a csúcsra, így muszáj volt összeszedni magam. Lementem, majd ahogy ő elment, újra fel és már kibírtam a legfelső szintig is. Nehogy már 3 óra szenvedés után még csak ne is gyönyörködjek a panorámában. Kissé párás volt az idő és sötétedett, de szép volt. Mondjuk, nem életem legszebb élménye, de mindegy. Most is, ha eszembe jut, hogy mennyivel alattam figyeltek a lombok, valami a gyomrom táján összehúzódik. Rémálom lett tehát a Karancsból.

Este 7-kor indultunk lefelé, vagyis bőven a sötétben értünk le megint. Fenéken csúszva,fától-fáig ereszkedve,  többször elesve (én), innivaló nélkül. Az utolsó km-en találkoztunk egy zseblámbás, sátorozós diákcsapattal, ők felfelé tartottak, szóval nem csak mi voltunk totál idióták az éjszakai erdőben. 

Amikor leértünk a hegyről, már csak úgy togyogtam az autóhoz,mint egy zombi....a gyerekek vidáman szökdécseltek és cseverésztek. Vacsora- Meki Salgótarján. Volt ott egy angolul beszélő srác és még egy másik és mi, de egyébként más fehérember semmi. Érdekes élmény volt. Mintha a régi orvosi rendelőnkben lettünk volna, még mielőtt dobbantottunk volna a körzetet váltó gyerekdokink után.....

Én már nem szeretnék sok túrát ebben a szezonban, de Tibinek mindig viszket a lába, folyton mehetnékje van, mondván, hogy ő itthon dolgozik, vagyok hétvégén muszáj mennie valamerre. Én nem tudom, eddig ilyen ingerenciája nem volt leszámítva a tavalyi évet.....Remélem, nem kapuzárási pánikja van.  Azért Szarvasra biztos elmegyünk egy szép szombati napos délutánon és eszünk egy jót...nagyon remélem. Az legalább az Alföldön van, nem kell semmit megmászni....

Hétfő

Nem volt túl jó éjszakánk hétfőre virradóra, mert ahogy beköszöntött a szeptember, a nyest is úgy gondolta, hogy megszemlézi a territóriumát és csapott egy kis rammmmazu

rit a a padláson. Biztos csodálkozott, mert a nyáron került oda egy kis „paplan” szigetelésképpen, szóval vége a rohangálásnak. Talán pont ezért nem volt nagy buli, de elég volt ahhoz, hogy a kutya ugasson – az okos kutya – odalentről halljak motoszkálást és a frász kitörjön. Negyed háromkor, 5 percnyi rettegés után állapította meg Tibi, hogy ez a nyest, addig én meg voltam győződve róla, hogy betörő van….

A gyerekek már hoztak haza házit, naná, pünkösdi királysághoz hasonló volt a múlt hét.

Zalán egy német feladatlapot töltögetett, Akk., Dativ…nem tudtam eldönteni, hogy ez új anyag vagy csak Zalánnak az, mert igazából lila ibolyája nem volt szegénynek, bár miután átvettük, hogy „anyának” – részes eset – vagyis die-ből der lesz, stb stb…. már ment neki. Szerintem volt benne új anyag is vastagon, az ofő tapogatolózik, hogy mit tudnak, mit nem. Nehéz 4 év után új némettanárnak lenni, kb . félévre kitalálja, meddig terjed a tudásuk.

A magyar tanár (Zaláné) idegesített még fel, mert 6 féle színes csipeszt kér, piros tollat, zöld tollat….Mikor én nem is használok szinte csipeszt. Feketét meg végképp nem.

A ofő is bejelentette este hétre a facebook csopiban, hogy na akkor szerdán, nyolcadikán szülői, még mielőtt online lenne a suli, még gyorsan….Hát optimista a nő, nem mondom. Azért 1-2 hetet még kibírtunk volna. És ő is, legalább megismeri az osztályt egy picit . Könyörögtem egy sort Tibinek, hogy nem menne-e el helyettem, de kétséges még, hogy hajlandó-e. Mikor legutóbb elengedtem szülőire, fánkot kellett sütnöm a farsangra, máskor meg 1,5 órás hangfelvételt készített telefonnal, azt nyújtotta át , amikor hazaért és egyetlen sort sem írt le……Érdemes lehet őt delegálnom?

Közben Rékának komoly órarend kihívásai támadtak. Kezdődött úgy, hogy unszolásomra, hogy akkor mégis mikor lesznek a matek órák, végül választolt a különmatek tanárunk, K…..Sokat nem kell most már gondolkodni, hogy Réka felvegye-e a külön angolt, heti 1 órában, mert K. nem tartotta meg neki a tavalyi helyet – szerda- 14:45.

Kérdésemre, melyet letolás helyett neki szántam kb. , hogy arra gondolt talán, hogy felvételi előtt pár hónappal már nem tartunk majd igényt a matek órájára, különös tekintettel a júniusi, nyári szünetes kurzusra…..azt felelte előbb, hogy nem küldtem órarendet, ami félig igaz, mert megírtam, hogy Rékának minden nap 7-8 órája van, a szerdai óra mehet? Később azt írta, hogy későn küldtem az órarendet, mert már aug. 30-31-én lefoglaltak minden időpontot. Augusztus 1-én , nem? Kinőttem már a mesékből. Na, mindegy, nem volt értelme vitatkozni, ha hozzá akarunk járni, szóval ráhagytam. Egy ponton aztán bocsánatot kért. Vagy kellett az óra valaki másnak, fontosabbnak, vagy csoportot rakott be arra az időpontra…végülis, azt többet hoz a konyhára. Neki.

Az angolt beáldoztam volna a matek oltárán, de így adott a helyzet. Ennek úgy tűnik így kellett lennie. A szerdai nap egyébként nulladikkal kezdődik és még nyolcadik órája is van a csajnak…. Nincs is miről beszélni, ide már nem fér be semmi…..

Marad az, hogy csoportos matek, csütörtökön, 4-en vannak összesen, szorgalmasak és ügyesek, szerintem jót fog neki tenni, a versenyszellem mindig hajtja Rékát, legalábbis eddig így ismertem. Legalább látja, hogy a többiek gyorsak, ezt is tudják és azt is, nem ül a babérjain.

A magyar szombatonként van, 10 órától, ott egyelőre heten vannak, de várhatóan ez a létszám emelkedni fog szerintem. Vannak kételyeim, hogy kell-e nekünk a magyar egyáltalán, egyelőre jár, ártani biztosan nem árt. Nem szívesen nyúltam hozzá a hétvégéhez, de januárig kibírjuk. Ez az új jelszavunk, januárig kibírjuk.

Na szóval aztán jött a nagy sakkozás, mert németből is van középfokos csoport, oda is jelentkezett. Nem sok igazából egyelőre, félévig, heti 1 óra, de ütközött volna a csütörtöki matekkal is, a csoportossal, míg végül Réka megszülte, hogy szerinte azon a héten van csütörtökön, amikor belefér az órarendbe, másik héten pedig kedden sima ügy….

Szóval összesítve van heti 38 órája, ebből 1 db plusz angol, 1 db plusz német, 2 matek felvételi előkészítő, 2 magyar felvételi előkészítő. Ezen kívül külön órák: 2 db, fuvola felejtős, lovaglás heti 1, ha belefér….Röviden ez a lényeg. Mindenesetre az órarendje valami borzalom.

Már kiszámoltam, hogy 4 hónap és kevesebb, mint 3 hét….. a felvételiig.

Mondtam Rékának – persze könnyű mondani – hogy csak ne idegeskedjen, csinálja a dolgát, tanulja meg amit kell, ne maradjon le az anyaggal, mert aki itt lemarad, az nagyot koppan, és akkor minden rendben lesz.

Ennek megfelelően németből rögtön felelnek holnap az Umwertverschmutzung-ból, az új anyagból.

Zalán még nem csapott bele a töri mélységeibe németül, de azt már láttam, hogy a „régész munkája” témájú mondatban minden szó idegen volt…Jó lesz ez!

Nincs idő már visszaolvasni, remélem, nem pötyögtem félre sokat...

Nógrád , a csodás

 Úgy terveztük, hogy nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni az új tanévtől (amúgy de, csak tartjuk magunkat, mint két cső kukorica egy zsákban - ahogy nagyanyám mondaná) és a hétvégén továbbra is kirándulunk, mintha mi sem történt volt. Én egy Eger környéki túrakörutat néztem ki az egyik kirándulós oldalon, ám aztán jött piri, a kisbetűs és ott is a második nap, ami pont szombatra esett és akkor úgy döntöttem, hogy felejtős.....

A család nem értette, hogy miért nem tudok én kirándulni a piri második napján, hiába magyaráztam, de úgy tűnt, beletörődtek, itthon maradunk. Még pihentek vagyunk, nem tanultuk szét magunkat, úgyhogy szombaton egész korán ébredtünk, végre felpakoltuk a padlásra a lomokat reggeli után és a kertben is kertészkedtünk egy sort. Délben arra jöttem rá, hogy egész mobil vagyok, vagyis megvagyok 2 órát budi nélkül, szóval akár mehetnénk is világgá....

Az én ötletem az volt, hogy robogjunk át Szarvasra, bár az arborétum még nem elég színes, de hajókázni milyen jó lehet és a mini Magyarországot sem láttuk már vagy 3 éve. Bár az nem hiszem, hogy kutyabarát, de az arborétum az, pórázon. Végül némi spéttel, fél 3- kor indultunk el Nógrád vára felé, Tibi szokás szerint meglepetésnek szánta a helyszíneket, de az gyorsan kiderült, amikor Pest felé kanyarodott, hogy itt nekünk nem lesz ebéd a szarvasi csárdában....

Ja, azt el is felejtettem, hogy reggel sütöttem egy kis csokis villám kiflit Limara módra, a  konyhatündér énem szárnyakat kapott, amióta nincs 40 fok. Nagyon finom lett, próbaképpen lefagyasztottam párat, hátha uzsonnára jó lesz a gyerekeknek egy kis csemegének. Fél 2-fél 3 körül esnek haza a suliból, addig kell valamit harapniuk.....

Szóval Vác felé robogtunk, majd fel Nógrádig meg sem álltunk. Az út 1,5 óra volt ,teljesen baráti, nem hosszú. Kiszálltunk a kocsiból a vár alatt és egyből gyomron vágott bennünket a kürtőskalács illata....Úgy láttam, a domb lábánál létesült valami vendéglátóipari egység és 100Ft-ért vécé is volt, de inkább mindenki csak kürtőskalácsot evett és pihent a lombok alatt az eredményes várlátogatás után. Mi is így döntöttünk. A vár csak pórázon vezetett kutyával látogatható, amit Diót nem nagyon akart megérteni, de mindegy. Felfelé találkoztunk egy csodaszép hófehér spániel fiúval, még kölyök volt, no őt szívesen haza vittem volna. Jámbor volt és meglepően szép, mintha most pottyant volna ki a kozmetikából 2 óra sika-mika, fodor-bodor után.

Nógárd vára - vagy hát ami megmaradt belőle -egyik legrégebbi kővárunk. Egy 292 m magas vulkáni eredetű domb tetején ül. Építésének idejéről megoszlanak a vélemények még történész körökben is, egyesek 9. századiknak mondják, mások a honfoglalás utánira datálják.  Az bizonyos, hogy 1108-ban már említik egy oklevélben Novgradensis néven, ekkor királyi ispáni vár és Slauiz volt a várnagy és ispán.

A belső vár boltíves nagykapuja talán a legszebb a várban, leszámítva a csodás panorámát innen, ami bennünket mindig lenyűgöz, mert valami hihetetlenül szép. Emberek, Nógrád megye IS csodálatos, fel kell fedezni, aki még nem tette! 

Körbejártuk, közben oda kell figyelni, mert a várat mindenki saját felelősségére látogathatja, nahát kisgyermekeknek és szüleinek nem ajánlanám, esetleg, ha minden gyerek nyomában ott tud lenni egy felnőtt. Elég könnyű alágurulni, ha mellélép az ember a várfalon, de túléltük. Egyszer pont Rékával beszélgettem, amikor a látómezőmbe besétált Zalán az egyik várfalon, hát a frász kitört, ilyenkor nem tudom,  miféle kalandvágy szállja meg őkelmét.

Voltak kutyások, árnyékban piknikezők, mindenki fotókat készített, ahogy csak tudott. Lefelé a gyerekek a meredekebb, de gyorsabb utat választották, el is képzeltem, hogy mire mi leérünk kutyástul, ők már vadul falatozzák a megvásárolt kürtős kalácsot...de nem így történt. Mi hamarabb leértünk, de hallottuk a fák között, ahogy kacagnak és visítanak, mert a meredek lejtőn csak guggolva, teli talpon csúszva gondálták, hogy érdemes közlekedni....Végül fülig koszonan, de legalább vigyorogva bukkantak elő az erdőből.....

Elfogyasztottuk a kalácsokat, a diós nagyon finom volt, majd visszaültünk az autóba és ekkor derült fény a második úticélra, mely Drégely vára volt. Az uram szeret célpontokat kitalálni, de utánaolvasásban már gyenge, ezért először kvázi eltévedtünk, Nagyoroszi felől próbáltuk megközelíteni, ami egy tévedés volt, mert az út rossz, elhagyott katonai területek mellett halad el, kb. 20 km/órával lehet haladni, de ez semmi, mert egy idő után csak egy kerékpárút/járda tábla jelenik meg, majd 100 méterrel arrébb a behajtani tilos is, erdészeti magánút...Hát frankó, szóval fordulj, nyerjelj és kb. fél óra időveszteséggel a saroglyában továbbmentünk Grégelypalánk felé. No erre kell menni, kérem szépen. 

Drégelypalánkhoz érve elhaladtunk egy gyanakvó rendőrőrmester, néhány porban fetrengő, de igen csinos cica mellett, majd egy lakodalom mellett is, de szorgosan követtük a Drégely vára táblákat és azok, ahogy az útleírás is megmondta, kivezetett bennünket a faluból/városból egy másik oldalon. Egy mini roma telep mellett is elhajtottunk, sok szurtos képű, napbarnította helyes pofika szaladgált az úttesten (szerencsére visszafelé már nyomuk sem volt), majd bele az erdőbe a Nomád táborig, ahol végül leparkoltunk. Későre járt már, 6 óra elmúlt, talán fél 7 is, úgyhogy nem volt valami jó ötlet nekivágni, de úgy gondoltuk, hogy 2km az semmi. A Schaffer forráshoz érve találkoztunk egy táblával, mert felfelé vezetett a helyre - 2,4 km- Drégely vára. Hoppá! És ilyen meredeken felfelé? 

Végig tábla jelzi, mennyi van még hátra, 1,8 km, 1,5 km,  1,2m, 750m ---- 600m

1,2 km-nél voltam úgy vele, hogy végem van, túl meredek - elvileg nem volt az - nekem ez sok, de aztán pihentünk egy kicsit a sötétedő erdőben és 750 m után már valahogy könnyebb volt, úgy voltam vele, hogy nem adhatjuk fel, most már fel kell menni a várba. Nincs olyan, hogy nem. 750m-nél felkínál az erdő egy másik utat is, ami jóval meredekebb, de mindössze 280m. Én hallani sem akartam róla, kapkodtam a levegő után és nem tudtam, hogy hirelen levegőt vegyek vagy vizet igyak....750m után egész sík lett a terep, amiért nagyon halás voltam, az ember el is felejti, milyen könnyű járni, ha vízszintes az út alatta. 

Persze később, amikor már szinte a vár alatt jártunk, ismét volt egy újabb meredekebb szakasz, de oda se neki.....Amikor végül el tudtam a szakadni attól a nagy sziklatömbtől, aminek nekitámaszkodtam, mert kifogytam szuszból, fellépdeltünk pár lépcsőfok szerűségen és már ott is voltunk a belső várban. A várból csodás volt a naplemente, bár mire mi odaértünk, már eléggé lement. Szinte amennyire csak le tud menni egyáltalán. A ritka, csodaszép látvány egészen meghatott, főleg, ha belegondoltam, hogy Szondi Györgyék voltak 146-an, a törökök meg valami 12 000-en??  Mekkora hősök voltak, hihetetlen!. Először a belső várba szorultak, majd ahányan még maradtak, kirohantak a halálba.... Komolyan megkönnyeztem, a látvány teljesen maga alá terített. 

Odafenn még fotózni lehetett, volt annyi fény és a vendégkönyvbe is beleírtunk.....de lefelé menet nem volt sétagalopp. Bele is gondoltam, hogy 100 szülőből 99 biztos nem mászta volna meg ezt a hegyet/dombot ilyen késői órán két kiskorúval és egy kutyával, ja és még a gyerekek külön úton is jutottak fel a várhoz, 1-2 perccel előttünk....szóval vakmerőségért nem kell a szomszédba menni. Szerecsére lefelé nem találkoztunk sem emberrel, sem állattal, amennyire mi észrevettük és a telefonok zseblámba funkciója nagyon jól jött.

Felejthetetlen volt azért, egy ilyen vár este.....meseszép, könnyes, izzadságos és csodálatos, na , mit mondhatok? Próbáljátok ki! De inkább gyerekek nélkül! Mire hazaértünk, már nem volt Meki, a McDrive-ban pedig voltak vagy 100-an, Zalán elaludt, szóval amíg a többiek fürödtek, sütöttem itthon egy kis húsos szalonnát és sok friss zöldséggel azt fogyasztottuk el jó étvággyal. Csodás nap volt! 

1-2. nap a suliban

 Nem fogom mindet megörökíteni, ne ijedjetek meg, nem, nem. Azonban az első kettő, az első hét mégis izgalmas és újdonságokkal teli. Én pl. nem akarom elhinni, hogy Réka nyolcadikos, folyton rácsodálkozom. Az évnyitón készült róluk is pár kép, videó, óriásiak. Mint amúgy általában a nyolcadikosok. Réka még nem is tartozik a "túlkoros" ésvagy túlfejlett kategóriába, ha akarok ilyet kitalálni (nem), mégis olyan NAGYLÁNY. Most pl.elővette azokat a kockás, csíkos ingeket, blúzokat, amiket az unokatesójától örökölt és korábban azt mondta rájuk, hogy ő azokat soha fel nem veszi. Volt az akkor, amikor még kislány ruhákban járt, most meg inkább felnőtt akar lenni és .... úgy is néz ki helyenként.

Naszóval csütörtökön és pénteken még "bocikám, bocikám"volt, azaz nem mutatta ki a foga fehérjét egyik tanár sem, Zalán kifejezetten lelkes. Az új tanárai szimpik, az új ofő (aki egy csöndes, szolíd ötvenes nő -némettanár, mi más lenne...) kedves és ismeri Rékát, ami itt jó pont lehet Zalánnak átmenetileg.  Az ebéd egy kicsit vontatott, mert hatodik óra után ebédelnek az ötödikesek (ez is tök sokkkk, hogy Zalán felsős....tejóég) , és egy gyerek ülhet per asztal az étkezőben. Szerintem ez totál agyrém, hiszen az osztályban egymás szájában ülnek, de mindegy, nem keresem a logikát, ha így marad, októbertől itthon eszik. Ha hetedik óra van, akkor 10 percük van enni, szóval nem tudom mikor lesz idejük egy órát sorban állni...de ezek a lényegtelen dolgok igazából, majd az idő megoldja. 

Rékáéknál tart az órarendek összecsiszolása, most pont ott tartunk, hogy mivel Verseghys akar lenni, kötelező másodnyelve minimum az angol lesz, szóval van kedve nyomni az angolt. Ehhe a meglévő 2 angolhoz felvesz még egyet hetente, ez egyik héten hétfő nulladik órában van, másik héten szerdán 8. órában, amikor nulladik is van, tehát aznap KILENC órája lenne....csakhogy ott van még a különmatek is. Itt ugyan átmehet elvileg a csütörtöki csoportosba, vagy beáldozza az egyik angolt a matek oltárán, hát nem tudom. 

A fuvola kedden fél hattól vagy szerdán fél héttől....a szerda egy jó kis nap lesz - zene töri online. Arról eddig nem volt szó, hogy zenetöri is lesz, de hát másik zene suli , más szokások. Andere Länder, andere Sitten, ahogy a bölcs német mondja.  Ha szerdán a 9 órája után még elvánszorog fuvolára és készül is a másnapra, én megeszem a kalapom. 

A lovaglással nem tudom, mi lesz, igaz, már lassan egy éve kering vezetőszáron a lóval, én már sikítófrászt kaptam volna unalmamban, de Réka szerint már közel a cél a vágtázáshoz és ugratáshoz. Hát nem tudom.  Mire leérettségizik, lehet, hogy ugrathat 30cm akadályokat. Mindegy, ez az ő dolga, csak nekem ne kelljen ülni a lovon. 

Egyébként a reggelek meglepően alakulnak, másrészt meg semmi új. Zalán ugyanúgy alszik fél 8-ig, aztán könyörgés és rimánkodás árán feltápászkodik és Tibi elrángatja a suliba. Még szerencse, hogy itt van 3 percnyire kb. Réka viszont reggel teljesen önálló, saját maga készít uzsonnát, csinibe vágja magát és 7.10-kor lelép,hogy még találkozhasson az osztálytársaival. Hogy ez meddig tart , nem tudom, de baromi önálló. 

Az, hog 2-3 között érnek haza a suliból, főleg Réka, sok töprengést okoz nekem, hogy tudok minél finomabb és változatosabb reggeli-ebéd-vacsorát - na jó, azt nem - csomagolni nekik, amit jó étvággyal meg is esznek. Néhány dolog, ami eszembe jutott a változatos szendvicseken túl - calzone (az hidegen is finom, max visz hozzá egy kis telfölt, hehe), mindig fagyasztok le a péksütikből, most a csokis kifliből is tettem el. Hogy ezek hogy viselik a fagyasztást, majd kiderül, de jól lezártam őket zip-lock-bag-ek, sült husi + saláta beletekerve pita szerű kenyérkébe, de akár friss kenyérrel is jó. Valami nem annyira szagos fasírt - ennek a szagától gyerekkoromban elég messzire tudtam elszaladni, valószínűleg a fokhagyma miatt, gyros szerű falatkák és hát kb. ennyi. Nem kell túl sok, mert madárétkűek a gyerekek és Zalán még szeptemberben biztosan benn ebédel, de neki pl. lehet csomagolni gyümölcsöt és zöldséget is, Réka inkább csak az uborkát és a pritamin paprikát eszi meg. Zalán pont ezeket nem. Nasi is jár, nyilván, de csak amíg a szendvics és a "főmenü" elfogyasztásra kerül. 

Nahát ilyen izgalmak vannak nálunk mostanság.

A héten még nem indultak be a felvételi felkészítő órák, tehát -4-gyel indultak, jövő héten már ennek is vége. A felkészítést az őket egyébként is oktató tanárok fogják tartani, ami jó, mert mindkét tárgyból szeretjük a tanárokat. Matekból máris megrendeltünk valami olyan könyvet, ami persze nincs meg, bár elég sok felkészítős könyvet beszereztünk már....

10 perc múlva 10

 

Késő van, úgyhogy nincs sok időm, de azért megörökítem az első tanítási napot a 21/22-es tanévben.

Szabadságot vettem ki erre a napra, sőt a névnapom alkalmából is, szóval igazán rápihenhettem volna...de mindig volt teendő. Így is elmaradt, hogy nutellás kalácsot vagy szilvás pitét süssek, sőt, Zalán szobája sem patyolattiszta. Jut eszembe, a padlásra sem pakoltuk fel a lomot, pedig már múlt hét óta be van dobozolva, na mindegy, egyszer lesz még hétvége is.

Szóval reggel nyugalomban keltem, mert eszembe jutott, hogy nem kell rohanni dolgozni. Májkrémes szendvicset kértek a csöppek salátával, uborkával, zöldpaprikával --- ez utóbbi annyira nem követelték. Tegnap este stresszelésemnek köszönhetően készítettem kókuszgolyót, szóval azt is csomagoltam, és valami itókát....A kenyérről levágtam a héját, így szabályos. Erre nem sokáig lesz türelmem. A nyesedéket megette reggelire Tibi, nekem nem volt étvágyam. Ki kellett még vasalni Réka blézerét, Zalán vonyított, hogy az egyik lábára kicsi az új cipő, szóval az én fekete adidasomat adtam rá....Tibi a fejét fogta, mert Zalán lefeküdt a kanapéra az ünneplőben, még szerencse, hogy a nyakkendő nem volt rajta. Egész jól mutatott a minecraftos fekete zokniban. Réka mogorva volt, viszont nagyon csinos tűsarkúban és miniszoknyában....de jó is volt, amikor én is ilyen formáska voltam, hehhh....

Végül csak rosszul végződött a reggel, mert a közös fotóhoz csak Zalán állt oda, Réka nem akart, aztán mégis, de már akkor felemeltem a hangom. A sulis sálat állítólag nem találta, pedig meg mernék esküdni rá, hogy tegnap megtalálta begyűrve a szoknyái közé. Nem hiszem, hogy ilyesmiről álmodtam volna. Szóval felpaprikázódott a hangulat, mert már Réka ment volna, de közben nem vitte a matek könyvre a pénzt, ujjatlan blúzba akar menni, pedig volt vagy 10 fok és lusta volt este vagy reggel a sulis kendőt megkeresni....Egyből idegállapotba kerültem, pedig még akkor nem is tudtam, hogy a bizonyítványát is itthon fogja felejteni. Pedig semmi mást nem kérnek a suliban, csak hogy vigyék a bizonyítványt és egy táskát a tankönyveknek....hehhh.....

Szóval marha jól indult az első nap. Bánatomban rendberaktam Réka szekrényeit és mire végeztem egyéb teendőimmel is, fél 12 lett kb és hazajöttek a gyerekek. Egymás szavába vágva mesélte, hogy csak úgy kapkodtam a fejem, még ebéd közben is csak nagyokat pislogtam, mi mindenről számoltak be. 

Rékának brutál az órarendje, bár ezen nem nagyon lepődtem meg,  2-2 matek és magyar előkészítőjük van, ebből 3 nulladik órában és egy hetedikben. Vagy nyolcadikban? Még jó, hogy csak januárig kell kibírni. Gyakorlatilag mindig 7 órájuk van, mert amikor hat lenne, akkor ott a felvételis óra. 

hétfő -  földrajz, infó, angol, nyelvtan,  kémia, német, tesi

kedd - matek előkészítő, német, irodalom, matek, nyelvtan, ének, német

szerda- matek előkészítő, fizika, rajz, biosz, matek, német, ofő, infó

csütörtök - tesi, tesi , földrajz, töri, etika, irodalom, magyar előkészítő

péntek - magyar előkészítő, matek, ének, német, töri, fizika, angol 

Kicsit megbántam, hogy beíratkoztunk a zeneiskolába....

Délután és este elintéztem minden könyvet, felcímkéztük a füzeteket, megírtuk az órarendeket. Közben Réka és mindenki más elment lovagolni, akkor szusszantam egy kicsit. Tök jó, holnap már csütörtök!

első tízórai

tanszerek halma

Dió is izgul

Akik már nagyon várták...

Hja, volt egyszer elsős is, bár hihetetlen....