Három nap

hétfő

Elsuhant egy újabb hét – mármint az előző, volt valamikor egy hétvége is , lezárult az első félév a suliban. Rékának az első felsős féléve, Zalánnak a harmadik iskolai. Mindez nem látszott meg a hétvégénken, mert valahogy úgy jött ki a lépés mindkét gyermeknek, hogy ennek a hétnek az elején rémes felmérőket írnak. Én mindig úgy emlékeztem, hogy félév után volt egy kis nyugi, saját iskolai évemről nosztálgiázva (dehogy is, mármint nincs bennem nosztalgia), de itt megfigyeltem, hogy soha nincs pihi, csak az évzáró után…

Úgy vágtunk neki a hétvégének, hogy pénteken Zalán matek TZ-t írt és hétfőn egy másikat (tájékoztató és igazi egymás után) fog. Az első jó lett, 96%, de ez nem jelent semmit, ettől még a másik simán lehet 80%, mert ő ilyen….Ha éppen ráér és eszébe jut, akkor tudja, ha nem, az sem gond. Mármint neki.

Réka szintén matek Tz-t ír, a harmadikat idén, műveletek törtekkel témakörben. Nyelvtanból a másodikat, tulajdonképpen a félév anyagából. Rettenetes. Nekem fogalmam sincs, melyik zöngés mássalhangzónak melyik zöngétlen a párja, ott elakadtam, hogy magas és mély magánhangzók. A mássalhangzótörvényekről nem is beszélve. Valahogy megfáradtunk így január végére, a félév végére és mivel nincs szusszanás az új félév és a régi között, hát nem gályáztunk annyit, mint kellett volna. Nyűgös volt mindenki és kedvetlen, fáradt, én is. Abszolút megértem.

Szombaton reggel sokáig aludtunk, majd elrepült az idő és csak 11-12 körül fogtunk neki a tanulásnak. Legalább tízszer kellett rájuk szólni. Háromig bírtuk, aztán elrobogtunk vásárolni, anyut meglátogatni.

Vasárnap nem bírtam magammal, kitakarítottam Zalán szobáját, ágyat kirángattam, szőnyeget porszívóztuk, vizes ruhával átdörzsöltem (lásd kutyaszőr….), port töröltem, játékokat rendszereztem. Úgy nagyjából. Dínók egy doboz, társasjátékok tartozékai saját dobozaikba, legó….egy nagy feneketlen kádba…vagyis dobozba. Közben ő matekozott. Ami szombaton jól ment neki, vasárnap már kevésbé, aztán mégis ment…..összességében meg voltam vele elégedve, úgyhogy áttértek Tibivel a németre, én meg Rékával a németre.

Rékával mostanában nem vagyok igazán megelégedve németből főleg, megint az van, hogy magától nem tud átvenni semmit. Megírja az írásbelit, jól vagy nem, de ennyi. Ez azért gond, mert a német tz nagyon összetett szokott lenni, MINDENT kell tudni nyelvtanilag, lehet benne bármi ,amit eddig vettek. Ami ugye egyre több. Nekem meg nehéz ezzel lépést tartani, ha ő nem csinálja magától. És naná, hogy nem csinálja.

Végül egy idő után behisztizett, én fáradt voltam és bár a nyelvtanba bele sem néztünk, de elmentünk inkább szánkózni, amikor megfőtt Dió vacsorája is, a farhát zöldségekkel, inkább elmentünk szánkózni kutyástul. A Tiszapartra mentünk, ahol jó kis havas lejtők vannak, vittük a szánkót is. Katasztrófálisan beázott a csizmám, de legalább jó is történt a hétvégén. A gyerekek és a kutya remekül mulattak. Végtelen számban csúsztak le a szánkóval, nekem meg végtelen számban állt fel a hátamon a szőőőőr…..hogy mikor borulnak egy súlyosat. Amikor már állt a csizmámban a víz, közöltem a bandával, hogy na MOST megyünk haza, mielőtt leterít valami nyavalya……szerencsére szót fogadtak.

Otthon már nem vettünk elő könyvet, vacsorára húst sütöttem vele sült burgonyával, salátával és a fiúk rittyentettek gofrit. Ez újdonság, mármint hogy fiúk a konyhában, de meg tudnám szokni, hogy csak úgy előttem terem egy halom illatos gofri….

Heti menü a végére:

- tarhonyaleves grízes tészta baracklekvár
- sült oldalas hagymás burgonyával, párolt savanyúkáposztával
- sült-kolbász és hurka házi befőttel, friss kenyérrel, opció: borsófőzelék
- rántott csirkemell rizibizi (felnőtteknek rántott máj)
- harcsapaprikás tésztával (ha minden elfogyna péntek délutánra)
- pizza sonkás – kukoricás

KEDD

Ehhez képest tegnap sonkával , húsos szalonnával és a hűtőben talált cukkínivel egy jó kis paradicsomos, bazsalikomos ragut rottyantottam össze, spagetti, sajt…finom lett, mind elfogyott. Most tartunk ott kapacitásban, hogy egy csomag spagetti tészta (meg nem mondom, hány dkg, sosem figyeltem) pont elég négyőnknek. Sok ideig elég volt fél is, pláne mikor még ketten voltunk. Fél kg húsból készült vacsora mind elfogy, ha másnapra is főzök, akkor egy kilóból kell kiindulni. Ez azért foglalkoztat, mert Réka egyre többet nyafog, hogy nem akar a menzán ebédelni. Ha kidől mellőle az összes menzás barátnője, én sem tarthatom vissza őt, úgy érzem. Illetve tudom.

Az szokott lenni a tendencia, hogy csak alsóban ebédelnek a menzán a gyerekek, mert akkor van erre kijelölt lyukasóra, az úgynevezett nagyszünet. Felsőben ilyen nincs. Tehát pl. ha a hatodik óra testnevelés és utána még van német fakt, akkor pont 10 perce van felöltözni és megebédelni. Nyilván ha csak hat órájuk van, akkor egyszerű a téma, de kétszer is van hét óra a héten.

Mivel egyre nagyobb a nyomás, hogy otthon ebédelhessen, elöntött egyfajta pánik. Akkor nem elég, hogy egy munkanap után még két gyerekkel kell tanulnom, a napi meleg ételt is nekem kell szolgáltatni. Nem mondom, hogy első osztályú éttermi kaja van a menzán, vagy akár harmad, nyilván nem, de legalább eszik naponta egyszer főtt ételt ott a gyerkőc .Akkor is , ha nem főzök, mert nincs rá idő, tehát egy szendvics, egy omlett, péksüti tejjel is elég vacsorára.

Azóta átgondoltam a dolgokat, elmúlt a pánikrohamom. Egyrészt, mert hétköznap baromi ritkán eszünk szendvicset vacsira, a legrosszabb eset a virsli és a melegszendvics. Eggyel erősebb szint a spagettik világa, egy carbonarat, milánóit és társait gyorsan össze lehet ütni. Nem lesz könnyű, de biztosan más is megoldotta már, ,ha meg minden kötél szakad, akkor Tibi rendel neki pizzát vagy veszi neki sültcsirkét. De azért…izé…még jó lenne legalább ezt a félévet kihúzni a menzán. Please….

Tegnap mit csiináltunk? Tanultunk. Amíg Réka szolfézson ücsörgött fél hétig, Zalánnal megtanultuk a szavakat a szerdai dogára. Ma még a nehezebben rögzülőket át kell venni. Rékával 8-ig tanultunk, amikor hazaért, aztán én olyan fáradt voltam, hogy rettenetesen fáztam még a forró zuhany után is, így ágyba bújtam és biztosra vettem, hogy reggel nem fogok tudni felkelni, bár semmi egyéb tünetem nem volt. Tibi hozott fel egy nagy pohár Jagert, ami karácsonyról maradt és a kutya sem issza. Na az átmelegített és végre nem reszkettem, miközben másokról pergett a veríték. Zalán ekkor jelentette be, hogy másolni kell a füzetbe egy definiciót, volt már vagy fél 9…valamint, hogy éhes, kér kolbászos kenyeret. Ennyit a spagettimről, amiből alig evett. Szóval én felügyeltem a definició írást, kb. minden szónál meg kellett állni, hogy szép legyen, őt nem izgatja. Tibi hozta a kolbászokat.

Este Réka velem aludt, Tibi Zalánnal, a kutya meg Zalán ágyában.

SZERDA

Egyszerűen nem jutok gépközelbe otthon, ebédszünetben és esténként írogatok, gyűjtögetem a hírfoszlányaimat…

Azt nem tudom , írtam e, hogy megjött az ablakokra a komplett árajánlat, redőnyöstül, szúnyoghálóstul….és nagyon sok lett a három ablakra, úgyhogy most kérünk még egy ajánlatot mástól is, akit ajánlottak nekem, aztán ha az sem jobb, akkor csak a két gyerekszobára kerül új ablak. Egyelőre. A cirkó kivitelezése óta még Tibi gépet is vett, ami 2 hét után lerobbant és 400 000 volt a javítás….úgyhogy akárhogy fáj, nincs pénz többre.

Nagyon vágyom egy nagyobb étkezőasztalra is, amit hat szék tud körülvenni. Akkor a mostani kisebb visszamehetne a konyhába. A zuhanykabin sem áll még mindig, bár egyáltalán nem hiányzik, viszont a doboza ott terül el az étkezőben és némileg útban van. Olyan nehéz, hogy csak végszükség esetén mozgatjuk. És persze a lista végtelen, mármint a felújítás teendői. Amióta van melegvíz és fűtés stabilan, azóta nem idegeskedem vagy bosszankodom, max. sóvárgok és álmodozok, mi mindent lehetne alkotni, ha pár millióval több lenne a bankszámlán…

Rékáék megírták tegnap a két legvéresebb TZ-t, amit csak a suli nyújtani tud számunkra. Ez a kettő egy héten belül is sok, egy napon meg aztán….A nyelvtanra jellemző, hogy két órán írják, a teszt 4 oldal + tollbamondás. Ez talán jól sikerült. A német viszont nehéz volt és Réka lapított is, szerintem nem tudja, hogy mit gondoljon róla. Hát lesz amilyen lesz, már mindegy. Majd gyúrjuk ezeket az elöljárókat és vonzatokat, úgyis csak egyre több lesz belőlük. Most fogják venni a múlt időt a következő leckével, hurrá. Jövő héten természetismeret, de az nem szokott gond lenni egyáltalán. Várható még töriből az első nagy TZ a görögökből és ott is mindig van valami kis gonosz kérdés. Múltkor pl. valami sírfeliratot kellett idézni, hát nekem eszembe nem jutott volna, hogy az lehet egy dolgozatban, pedig de. Matek TZ-ről még nincs hír, de úgyis második féléves jegy lesz. Csupa izgalom, nem?

Zalánnak is megvan élete első igazi érdemjegye (ugye másfél évig csak százalékok voltak). Matek TZ ötös. A nagyon jó kezdést remélem hasonló jó folytatás fogja követni, de várhatóan neki bőven lesz négyese is, aminek nagyon fogok örülni….

Így tanulunk mi

Szoktam letölteni mindenféle feladatlapokat a gyerekeknek TZ-k előtt, van egy egész halommal. Ahogy az adott anyagon túl lesznek, ki szoktam dobni a kukába az egészet, vagy papírgyűjtősbe hajítom.  Így egy raklap mennyiségnél megáll az összes papírhalom.

Egyik délután Rékával kell tanulni valamit, addig Zalánnak egy feladatlapot adok fel.  Szólok is neki, hogy az asztalon megtalálja, oldja meg. Leül a fiúcska, nekilát, de 10 másodpercen belül megszólal.
- Anya, ez túl nehéz... - vakarja a kobakját, nyög , homloka ráncolt.
- Dehogy is, törd csak  kobakod!
Újabb fél perc.
- Neeem...ez nehéz.... - tiltakozik.
- Egy szót se, csak gondolkozz! - vágom el a beszélgetés fonalát nagy határozottan.
- Mühühü... - vinnyog továbbra is Zalán, úgyhogy kénytelen vagyok közelebb lépni.
Akkor veszem észre, hogy Réka ötödikes nyelvtan gyakorlója van Zalán előtt...
Gratulálok magamnak, megveregetem a vállam. 

Január végi sztorik

Reggel eltérítettem egy nőt a buszmegállóban. Megkérdezte tőlem, hogy az aktuálisan elénk begördülő busz a Béres Zrt felé megy-e, mire bólintottam, hogy igen. Csak már mint aki jól végezte dolgát elhelyezkedtem a helyemen a buszon, akkor hasított belém, hogy nem hazudtam, tényleg a Béres FELÉ tartunk, ám két megállóval előbb van a járat végállomása. ÁÁÁÁÁ! Szerencsére a sofőrtől további felvilágosítást kért, nem hitt nekem eléggé, így elnézést kérhettem leszálláskor és gyorsan megnyugtattam, hogy öt perc és jön a másik busz, ami két megállóval tovább elviszi. Rendes volt, nem rikácsolt az arcomba, hogy állásinterjúról fog elkésni miattam, én baroooom! De biztos gondolta, hogy ez sem normális….Hát így indult a napom.

A drága főnököm még mindig lábadozik, bő 2,5 éves céges karrierem alatt ilyen sokáig távol még nem volt. Viszont Viberen szoros a kapcsolatunk, ami tök jó és a telefonját sem irányította rám, így végezhettem a saját dolgom. Egyébként nyugis időszak szokott lenni az év eleje, bár igazi bolondokháza szerencsére soha nincs - legalábbis nekem.

Házunk tájáról. Még múlt hétvégén felraktuk az új tükröt az előszobába és a fürdőszobaszekrényt a fürdőszobába, a lentibe. Fel voltam dobva, mert ilyen apróságok is sokat jelentenek, feldobják rajtam kívül a kéglit is. Aztán jártak itt tegnap az ablakosok, felmérték a fenti 3 ablakot - újra, most várjuk a pontosabb árajánlat. Múltkor már kaptam egyet, de három ablak helyett négyről szólt, párkány is volt hozzá, ami nem is kell, könyöklő sem a tetőtér jellegéből adódóan és a redőnyök is m2-ben voltak megadva, köszi. Felmérettük a külső bejárati ajtó és a mellette lévő ablak cseréjét is, de szerintem abból idén nem lesz semmi, mert nagyon egyedi (=drága) és legkésőbb őszre az egész tetőteret újra szeretnénk szigetelni a tető irányából, úgyhogy....

Gyerekek kontra iskola: 

Nálunk mindig vannak kalandok. Tegnap pl. Réka kikapta az idei tanév első 3-as német dogáját. Én már láttam a Krétában reggel, nem izgatott, mert tele van ötössel, de furcsállottam. Amiből írtak, azügyben képben volt, elöljáró szavak, vonzatok, de nem könnyű anyag, úgyhogy megvontam a vállam. Az igaz, hogy 15-16 pontosak szoktak lenni ezek a cetlik, két hiba már simán négyes, 4 meg hármas, szóval nem nehéz lecsúszni. Otthon láttam, hogy mekkora szarvashibák voltak benne, Dat. összekeverve az AKK.-kal…Vagyis a TZ-re még gyakorolnunk kell pár kört.  

Előző órája mi volt? Nem más, mint természetismeret, amiből szintén stabil ötös. Volt eddig. Csakhogy az ofő a félév legutolsó termism óráján kiszúrta, hogy a csapadékról hiányosak Réka ismeretei, így az első padba utalta, röpdolgozat. Nem tudja szegény elviselni, ha valaki nem készül és ez még ki is derül. Amikor hazaértem, Réka zokogásban tört ki, hogy most mi lesz a jegyével így, hiába mondtam, hogy nem érdekes, a cumiztatásnak nem kell felülni, ebben a suliban van ebből elég. Viszont mire elment majd  hazajött fuvoláról, már jó kedve volt és csicsergett….fél hétet írtunk, este és nekiülhettünk átnézni a törit, amiből ma első órában írtak dolgozatot. Imádtam két szemmel figyelni térképet, a füzetet, a katasztrofális könyvet és a kiadott lapokat, amikkel gondolom, a könyv hiányosságait hivatott pótolni.

Zozival minden okés, nem történt semmit drámai, a héten nem úszik, tekintettel a náthájára. Élvezkedik az uszoda büféjében, reggel is pénzt kunyerált, mert persze a suliban nem maradhat a többiekkel, akik nem úszósak, neki is mennie kell az uszodába….Pénteken matek felmérő, arra gyakoroljuk a szorzótáblát, hát még kell egy kis idő, mire rávágja, hogy 6x7 az mennyi (csak egy példa), de alakul a helyzet. Sajátos logikája van, ami nekem egyértelmű és könnyű, neki nem az, pl.: 6x4 és 8x3 mindig 24, illetve 6x8 az 48, ami még rímel is...szerinte a 9x6 54, az sokkal egyszerűbb. Hát jó. 4x4 

Pont a hétvégén tűnődtem, hogy most ez a félév vége nem volt olyan gyilkos, csak úgy eljött….Persze, naívka! Itt az utolsó napig nyírják a gyerekeket, szerintem pénteken fél kettőig folyamatosan. Elfelejtettem, hogy volt még egy hét hátra. Mostanra azért minden felmérőt megírtak és mindet ki is osztották, valamennyi jól sikerült, igaz, Zalán még ír egy matekot pénteken. Az a baj, hogy jövő héten német TZ, nyelvtan TZ, matek TZ és ez még csak a hétfő-kedd-szerda. Ott figyel a termism dolgozat is...szóval ismételten vidám hétvége elé nézünk, jajjj....

Bizonyítványosztás február 1. Aznapra foglaltam időpontot Rékának és Tibinek festőestre, amit még tavalyelőtt (vagyis 2017 karácsonyára kaptak ajándékba, csakhogy 11 éves kor előtt nem engednek a vászonhoz senkit, úgyhogy meghosszabbították az ajándékutalványokat idén júniusig Festőék és Réka választott is egy képet, mit szeretne megfesteni. Izgi. Már keresem a leendő két festményke helyét a falakon.

Hogy Diókutyáról is írjak, az egy cukorfalat. Még mindig.  Múlt héten tápot váltottunk ismét, most Josera helyett Platinum chirkés puppy-t kap, de ugyanúgy elutasítja, mint az eddigieket, úgyhogy este duzzogva főztem neki két kiló farhátat csirkeszárnnyal. Ez elég lesz neki 3 napig kb. 

Minap bekéreckedett éjjel az ágyunkba. Támadásait többször elhárítottam, majd belefáradtam ebbe és nyugtáztam, hogy összegömbölyödik a térdhajlatomnál. Ám ennyi nem volt neki elég, az orrával próbált bebújni a takaróm alá. Mivel ez nem sikerült neki, végül megint csak összegömbölyödött. Egyszer csak éreztem, hogy finoman, ritmikusan remeg, magyarán hőt gyárt magának, szóval fázik….Felpattantam, már tudtam mit kell tennem, hogy mindannyiunknak jó legyen. A helyére parancsoltam (ami egy régi fotel) betakartam a kis saját thermo takarójába és láss csodát, ott maradt, hamarosan horkolt! Egyem a kis fázós fenekét! Most persze nem sétálunk napi 1-2 órát sem, heti kétszer fut egyet a ház előtti területen vagy eljön velünk a suliba és vissza. Már nagyon várom a tavaszt, hogy jókat lehessen sétálni a Zagyva partján és partizni a többi vizsivel. 

Fánkos

Mindig elvesztem a fonalat a bloggal kapcsolatban, szerintem ez már a szenilitás jele. 

Na mindegy, folytassuk ott, hogy péntek este van és Zalán hazaesik az úszóversenyről. Akkor sütöttem az első adag fánkot a héten (vasárnap meg a másodikat) és valami fantasztikusan sikerült. Egyszerűen olvadt az ember szájában a habkönnyűt tészta, anyu féle baracklekvár is volt hozzá, hát totális hepinessz.... Az viszont nem volt valami nagy öröm, mikor kiderült, hogy Zalán reszket és valamennyi ruhája a medence szélén vizes lett. Nem csak úgy itt-ott, mindenhol. Átázott a farmerje, a pulcsija, még a pólója is. Első gondolatom a hisztériáé volt, de inkább száraz, meleg ruhát adtam rá pillanatok alatt és becsavartam a legmelegebb puha takaróba, amit csak találtam. Ott is maradt a következő 2 órában. Szegény, megkérdezte, hogy most ő is úgy fog e járni, mint a Nemecsek és meghal (hiába, van itthon egy ötödikes, ez látszik messziről). Megnyugtattam, hogy van már antibiotikum, semmi vész, max. egy kis vesemedence- vagy tüdőgyulladás bekacsint hozzánk pár hétre. Másnapra tényleg náthás lett, de egyelőre csak az orra folyik. Remélem, hogy nem megy tovább a dolog. Kiderült, hogy a medence mellé pakolták a ruháikat, és valami oknál fogva, talán mert a medencében többnyire víz is van, a nagy pancsolásban a ruhák eláztak. Hogy más gyerek ment e haza talpig vizesen vagy csak az én magzatkám, nem tudom. 

A jó periódus folytatódott szombaton, amikor a drága, bársony bundájú, péntek este megfürdetett ebünk a nappali szőnyegre kakilt valamikor szombat reggel. Szóval amikor reggel kilustálkodtuk magunkat, felkeltünk puha ágyikónkból és reggeli után néztünk lenn, arra léptünk a nappaliba, hogy....a többit tudjátok. Hát nem ideális hétvége indító.

Mi mást csináltunk volna álló hétvégén, mint tanultunk. Zalán matek felmérőt fog írni és nem nagyon vágja a szorzótáblát. Plusz a pénteki úszóverseny miatt pótolnia is kellett. Réka is ír egy halom felmérőt a jövő héten, de csak a töri miatt drukkolok neki nagyon. Szolfézs vizsgáról hírem sincs, de kettessel csak átcsúszik (négyes volt a legrosszabb).

Olvastunk, filmet néztünk, Aldiztunk, kutyát sétáltattunk, nagyokat aludtunk. Ennyi volt a hétvége. 


Utóirat: Aki tökéletes fánkot szeretne sütni, leírom az én receptemet, ami  Gabicsek konyhájából van.  Én nagyon szeretem ezt a gasztroblogot, mert még akármit sütöttem innen, mindig tökéletes lett. A kakaós csiga, a bukta és még számos finomságot innen koppintottam. 

Ennyi hozzávalóból nagyjából 20-25 db kisebb fánk lesz. 

50 dkg liszt
1 csomag porélesztő vagy 3 dkg friss élesztő
2 evőkanál porcukor

2 tojás sárgája
5 dkg vaj
egy löttyintés rum
némi reszelt citrom ízlés szerint ( én 3 foltot szoktam reszelni a citromra kb.)
3 dl tej
csipet só


Felfuttatjuk langyos tejben az élesztőt a cukor segítségével. Ha ez megtörtént, az összes hozzávalót összedagasztjuk illetve mindent bedobálunk a dagasztógépbe/kenyérsütőbe. 20 perc dagasztás után nagyjából 1,5 szeresére kelesztjük. Én rendszeresen túlkelesztettem zsengébb csibe koromban a kelt tésztát, hát nem szabad. 1,5-2x eredmény tökéletes. Kinyújtom nagyjából ujjnyi vastagságra a puha tésztácskát, ne túl vékonyra, majd kiszaggatom egy maxi méretű pogácsa szaggatóval. Anyukám annó pohárral szaggatta, úgy is finom. Konyharuha alatt pihennek 20 percet a leendő fánk korongok, majd olajat forrósítunk. A már megkelt fánkocskák közepébe az ujjunkkal mélyedéseket alkotunk, lefelé fordítva tesszük az olajba, fedő rá. Kivárunk egy kicsit, majd amikor szép barna, megfordítjuk a fánkokat, de már nem tesszük vissza a fedőt. Baracklekvárral, rumos baracklekvárral, porcukorral tálaljuk. Nagyon gyorsan el fog fogyni. Nyammmm.....

Még 7 nap...

Tegnap felhívott egy pasas a munkahelyemen céges ügyben, pontosabban targonca szerviz témában keresett illetékest. Annyit mondott, hogy neki két kontakt személyt adtak meg, Kovács Istvánt ( nem így hívják, de tényleg ő az ügyvezető, talált, süllyedt) és Nagysándor Józsefet (ez meg az utca neve , ahol a cégünk található). Komolyan, nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. Végül elmeséltem a sztorit a fiúknak és röhögtünk egy jót, mert ők még cifrábbakat is tudtak felhozni példának. Hiába, nekem kevesebb kapcsolatom van a külvilággal, pontosabban a belfölddel. Én nem tudom, mikor megkapta az úr a neveket nem tűnt fel neki, hogy az egyik egy aradi vértanú??? Ha Széchenyi Istvánt kapja , biztos gyanakodik, szóval én vagyok a kötekedő.

A másik kínos eset (számomra) , amikor valahol számlát kérünk és lefagynak a pénztárak a Vak Bottyán utca név hallatán. Hahó, a magyar történelem egyik, ha nem a leghíresebb hadvezére és sokan bevallják, hogy még soha nem hallottak róla. Vak? Bottyán? Vagy Bottján? Hú….Ezért volt jó a Hunyadin lakni, mert az még mondott valamit mindenkinek.

Zalán továbbjutott a megyei döntőbe úszásból, a hetedik idővel. Állítása szerint az úszógatyája vízbe ugráskor lentebb csúszott ,ezért azt még vissza is kellett rántania….Úgyhogy tud ő ennél jobb időt is. Hogy mikor lesz a megyei döntő, fogalmam nincs, szerinte pénteken…remélem, kapunk róla papírt is, mert Zalán ilyen téren nem megbízható. A tantónénik bájosak voltak tegnap, üzentek, hogy ha nem lesz kész a házi, feketepont….holott az úszós gyerekek értelemszerűen egész nap nem voltak iskolában, ebédre értek vissza, cucc sehol semmi. Lekörmöltem Zalán helyett a matekot (hatos szorzótábla), azt sem érdekel, ha odaírja a tanítónő, hogy ez nem Zalán írása. A nyelvtant megírta böcsülettel.

Réka fuvolavizsgája is lezajlott tegnap. Szidtam magam, mert reggel rájöttem, hogy hajat kellett volna mosni és valami csinosabb ruhát is felvehettem volna, ha már emberek közé megyek, sminkről nem is beszélve. Egy sima hétköznapon csak pár kollegával találkozom és reggel lát, aki akar a buszon és az utcán . Ennyi. Végül nem lógtam ki a sorból, tele volt a terem nyúzott, egyszerű öltözetű anyukákkal. Réka ott volt a legügyesebbek között, bár itt senki nem lesz fuvola virtuóz. Pár apró hibát ejtett, de a többiekhez képest igazán büszke voltam rá. Jöhet a második félév!! Vizsga/koncert után volt egy kis sütizés, tortázás, jó móka volt. Réka duettje elmaradt (piros orrú Rudolf, vagy mi), mert a tanárnő otthon hagyta a kottákat, nekünk meg nem volt meg a kotta egyáltalán. Kár…A fuvola tanárnéni mindenkinek adott egy kis ajándékot, kulcstartót, hangjegyes radírt, hangjegyes ceruzát. Nagyon kedves volt tőle.

Este fél hétre értünk haza, akkor vacsiztunk. Tibi megérezte, hogy nem lesz idő vacsit főzni, mert vett sült csirkét. Ezután fél 9-ig leckét írtunk. Rettegek, mi lesz, ha már fizikát és kémiát is tanulnak majd, amiről gőzöm sincs humán beállítottságú emberként...M

ár megint hulla voltam, pedig vitamint is szedek. Majdnem belealudtam a mesébe. Nem is nagyon emlékszem, mit történt benne. 11-kor arra ébredtem, hogy valami kattog, Zalán videókat nézett a youtube-on. Nyilván az az ötven méter úszás + bemelegítés nem nagyon fárasztotta le. Nagyon pipa voltam rá, főleg reggel, mikor nem meglepő módon zombiként pislogott a kanapéről és azt nyögte, hogy nem akar iskolába benni. Hát persze! Teljes telefonmegvonást kapott. Szerintem elásom a telefonokat és elő sem kaparom soha többé...

Azt írtam, hogy a Szent Johanna Gimit olvasom? Én a hetedik kötetet , Réka az elsőt. Nem rossz. Nem is életem legjobb könyve, de szórakoztat. Helyenként jókat vihogok a diákok beszólásain és visszasírom a gimit. Ja, nem, utáltam a gimis éveimet, csak később tértem magamhoz a kamaszkorból. 

Egy héttel és két nappal a félév vége előtt Réka még kettőből kétesre áll....A többiből atom stabil. A történet érdekessége, hogy TZ egyikből sem lesz már, úgyhogy nem tudom, mi lesz. Holnap írnak nyelvtanból, a keddi elmaradt az úszóverseny miatt, mássalhangzó törvények + tollbamondás. Ha egyik négyes lesz, már nem lesz min aggódni. A töri az még nagyobb rejtély, bár ha pénteken bejelent bármilyen felmérőt, akkor az a kérdés is megoldódik. Bosszantó ez a kétesség, mert egyáltalán nem érdemli meg, hagyjuk is!

Pénteken fánkot fogok sütni, ha nem leszek hulla fáradt...De még vennem kell rumot a kisboltból. 

Még 7 tanítási nap a félévből....

Szolnok-Lyon-Cambridge háromszög

Egyszerűen nem érek ide, hogy írjak, ne haragudj, kedves napló! Átfutott az agyamon, hogy befejezem az egészet, de nem komolyabban, mint korábban. 

Most ebéd szünetben van, van negyed órám, persze a munkahelyemen, nem otthon, hol máshol? Ott esélytelen….

Tegnap 11-től este hétig tanultunk, kisebb megszakításokkal. Már nagyon elegem volt. Rékának egy hosszú, nehéz szöveget kellett megtanulni a város kontra falu témában, simán középfokos szóanyaggal és ismeretlen nyelvtani szerkezetekkel…Egyedül nem ment vele semmire, csak teltek az órák a lap fölött. Végül úgy döntöttem, hogy bemagolni nem hagyom, megtanulni meg túl magas a léc neki, úgyhogy csak a szavakat és kifejezéseket tanultuk meg. 

Zalánnak 3-4 szorzótábla, házi feladat, szövegértés, nyelvtan házi, olvasásból másolás és egy mese olvasása, németből SCH-s szavak….Nem nagyon láttam, hol van a vége. Rékáék vették a törtek összeadását, arra volt pár feladat. Nagy csapkodást és hisztit kapott, mert elfelejtette, hogy mit kell művelni a számlálóban, ha egyszer megvan a nevező.  Erre szerencsére még emlékszem. Nyelvtanból a nyavalyás mássalhangzószabályokat vették, amiről nekem már fogalmam sem volt, úgyhogy youtube videókból okosítottam ki magam, hogy tudjak ellenőrizni és példákat találni, mert abból nem sok volt. Ezek az OFIs könyvek nem sokat érnek. Volt még töri is, a görög-perzsa háborúk, szerencsére csak felmondta, könnyű és érdekes anyag. Ma derült ki, hogy holnap nyelvtanból írnak + tollbamondás, nem érdekes. A nap fénypontja az estebéd volt, amire cigánypecsenyét készítettem és nagyon finom lett. Nálunk kevés étel készül fokhagyma nélkül, nyilván ez sem úszta meg. Este átjöttek N.-ék (RékaZalán unokatesó), elköszönni, mert még a héten utazik Lyon-ba, ott tölt egy félévet az egyetemen. Kicsit beszélgettünk, a kutya túl lelkes volt, úgyhogy le kellett szerelni. Ennyi volt a hétvége és már megint hétfő van. 

Mondjuk, volt szombat is, akkor punnyadtunk, Tibi leszedta a karácsonyfát tök önhatalmúlag, emiatt Réka jót üvöltött, tanultunk egy picit, eredmény nem sok, mert önálló tanulás volt. Délután elvittük a kutyát sétálni, közben én LIDL-eztem, vásárolni mentünk, ebédeltünk , sütiztünk, majd olvasgattunk a kanapén összebújva és élveztük a nyugit. Ugye ez már vasárnap nem jött össze, ahogy részleteztem fentebb.

Holnap Rékának fuvolavizsga, elvileg nem lesz gond, ügyeske. Zalánnak jó napja lesz, úszóverseny miatt nem lesz neki tanítás. 50 m mellen indul, tegnap még tanakodott, hogy az egy hossz vagy kettő, de gondolom, remélem, megkapja a kellő instrukciókat. Szerintünk egy hossz lesz. Rékának kikészítettem az ünneplőjét, szerencsére gyorsan meglett, nem kellett sokat ásni. Mire ezt a bekezdést írom, már este van, fél 9 és hulla vagyok....

Viszont a nap híre és ezt nem hagyhatom említés nélkül - éleseszű tesómlányát felvették a Cambridge-i egyetemre! Emberek, ez fantasztikus!  Mondjuk, nekem nem volt sok kételyem, de hát oda még sem csak úgy besétál az ember, na. Mármint ha nem csak turista akar lenni. 

Még 9 nap ebből a félévből...Bár gondolom igazán aktív inkább csak 8.... Majd csak eltelik. Aztán jön a második, ami mindig nehezebb, mint az első, mert az a kis ványadt tavaszi szünet mintha ott sem lenne, de ennek ellenére  nem siettetem az időt, az úgyis száguld, mint az állat és mire kettőt pislogok, évzáró lesz. Bizám! 

Vannak hibák, elütések, ezer bocs, de már nincs erőm kijavítani őket, hunyjatok szemet!

Réka asztala most

Első munkanap

Ma hazajöttem az irodából, kb. fél ötre. Tibivel tartottam a suliba Zalánért, gondoltam, elvisszük a kutyát is, hagy levegőzzön, szimatoljon. De ez nem levegőzik, szimatol, hanem száguld, mint az állat, rohan, mint akit kergetnek és mivel már majdnem felnőtt és erős kutya, hát pont úgy sétálunk, mint Frakk és Károly bácsi. Megvan az idősebbeknek? Na kérem!

A suli előtt Tibi a kutyával futni eredt, én meg bementem a suliba Zalánért. Az egyik partnerünk (céges) gyerekei ugyanebbe a suliba járnak, de simán elment mellettem a nő a folyosón, én meg nem akartam égni, ha esetleg mégsem ismer fel, úgyhogy nem firtattam az ismeretséget. Hazajöttünk. Zalánnak szóltam, hogy vegye elő a verset, amit a szünetben kellett volna megtanulni (tegnap fél 10kor Zalán lebukott, de nem bántam, legalább nyugodt téli szünetünk volt. Én betiltanám a hf-et a szünetre, nagyon gonosz dolog. Kivéve a nyolcadik osztály, akik már nagyon készülnek a felvételire. Szegények, bele sem merek gondolni. Egyszerre félév és felvételi. Nem is tudnám, hová nyúljak. 

Szóval Zalánnak vers, Csókai csóka, vagy mi. 3 versből 3 versszakot felmond, 3-mal elküldöm olvasgatni, tanulni. Közben Rékának kijavítom a nyelvtan háziját. Minden felszólító mondat után pont virít, úgyhogy visszadobom a házit. Kijavítja. Egy idő után. Amikor felépül abból, hogy halálra sértődik. Zalán felmondja közben a másik három versszakot is, bár még nem tökéletes, de kit izgat, hétfő a határidő. Majd holnap is felmondja (vagy nem, mert péntek lesz). Váltunk olvasónaplóra, Pál utcai fiúk, hetedik fejezet. Réka szenved, közben Zalán rágja a fülem, tollbamondást akar írni magyarból. Biztos véletlenül egy másik gyereket hoztam haza a suliból. Hát jó, kap 12 mondatot. Két hibája van , LESSZ és KARDDAL, de az utóbbit még nem is tanulták. Ügyes. Réka még mindig szenved az olvasónaplóval, Zalánnak már a német szavakat diktálom. Közben be-beszúrok egy-egy mondatot az olvasónaplóba is. A gyerekek ügyesek, tudják, melyik mondatot kinek szánom. Nem csoda mondjuk, az egyik német. Jaj, még a német anyagot Rékától ki kell kérdezni Szolnokról. Kedvencem a "am westlichen Rand der südlichen grossen Tiefebene and der Mündung des Zagyva in die Theiss". Elmorzsolok pár keresetlen szót a némettanár irányába a bajszom alatt. .... Zalán kiszínez egy német lapot, az új szavakhoz tartozó képeket, aztán kikérdezem a szavakat, de még csak a fele megy. Ebben maradunk, majd apránként. Mindig abban bízom, hogy órán egyre több szó ráragad. Hét óra lesz. Réka fél órát játszik a laptopon,valami online lovas izé...Zalán vacsorát kér. Réka befejezi és akkor ő is kap vacsit. 8-kor fürdés, telefont nem kapnak, mert Zalán megint hozott haza egy csomó házit. Napköziben biztos meditált. 

Este fél nyolckor Tibi abba hagyja a munkát és hozza a jó hírt, hogy az új nyomtatója lerobbant. Kétségbeesési rohamot kapok, majd összeszedem magam. Egész éjjel imádkozni fogok, hogy holnap megjavuljon a cucc. Nagy csapás lenne, ha nem így lenne.

Ez csak az első napunk volt, mi lesz még itt az első félév utolsó napjáig....és utána....Jaj! 

Idén az első

Holnap újra meló és ami sokkal rosszabb, vége a téli szünetnek. Soha még ennyire keveset nem tanultunk a szünet alatt, úgyhogy volt pihenés bőven. Kemény lesz, ha holnap 5:45-kor csöng az ébresztő, remélem nem fogom elsírni magam...Ehh, nem kell ennyit nyafogni, elvégre szép két hét és két nap volt itthon szabin, örülni kell, hogy részem lehetett benne. 

Még mindig van 2 szelet diós bejgli, némi mézeskalács, ami már csak a kutyának kell és legalább 10 töltés káposzta. A fagyó is tele van káposztával, illetve holnap ezt viszek ebédre. A gyerekeknek már nem is kínálom. Mivel anyósomék a minap disznót vágtak, hát van itthon sült kolbász és hurka is, ami befőttel és friss kenyérrel, mustárral csúszik. Nem vettem a fáradtságot, hogy krumplit készítsek hozzá köretként. Szilveszterkor volt lencseleves, rántott husi és krumpli sali, kukorica sali...olyan sok, hogy a virslit csak újév reggelén főztük meg. A gyerekek minden nap 11 körül ébredtek, szilveszterkor negyed négykor még fenn tomboltak. 

Tibi két hete leesett a létráról, talán írtam róla, sajnos a sebe mély volt, elfertőződött, úgyhogy családorvos antibogyó kúrára fogta. Ma a sebészetre is bekukkantott fényes fél háromkor (háromig volt rendelés, sehol senki, mármint beteg). Az asszisztens ráripakodott, hogy mit keres ott, már nincs röntgen orvos. Hiába mondta, hogy neki 2 hetes a sérülése és a sebbel van problémája....a nővér csak mondta a magáét, végül szívességnek vehette, hogy ellátták. Rendelési időben. TB-s eü, imádlak. Ezen nem segít a bérrendezés sem, aki ilyen idióta, az mitől lenne akár dupla fizu mellett normális? Mielőtt goromba lenne, bevillan neki a bankszámla egyenlege és megszelídül? Persze ettől nem vagyok az eüs bérrendezés ellen, dehogy is, mert vannak humánusabb eüsök is, csak valahogy olyan sokszor ütközünk ilyesmibe....Na mindegy. Szóval végül ellátták a sebet és holnap kap tetanuszt is Tiborom. Ez most csak onnan jutott eszembe, hogy nem ihatott Tibi szilveszterkor sem pezsgőt, úgyhogy kölyökpezsit vedeltek. Én meg kedvetlenül ittam egy pohárral éjfél után. 

Szilveszterkor lazultunk, filmet néztünk, számítógépes játékokat játszottak a gyerekek, én olvastam, ettünk, ettünk...Szilveszterkor beindultak, nagyon sok. Diónak pont vécére kellett mennie, így kikísértem a kertbe. Tiszta olyan volt a hangzavar, mintha háborús ostrom alatt lennénk. Diót nem zavarta, csak izgatottan szaladgált jobbra-balra, hogy hol repül a vadkacsa, a kakas és egyebek. Sajnos vagy hála istennek, nem tudom, de sehol. Érdekes, hogy ez ennyire a génjeiben van, bár Tibi szerint nem erről van szó, hanem már kölyökkorában, a tenyésztőnél durrogtattak neki, szoktatták a vadászat zajaihoz, hiszen egy vadászkutyának nem félnie kell a puskaropogástól, hanem izgalomba kell jönnie tőle...Hát ebben nála nincs is hiány. Már az augusztus 20-i tűzijátékot is átaludta.


Még 3 hét van hátra a félév végéig, ami nem javít a tényen, hogy holnap suli. Igazából Rékának a nyelvtanra, törire, termismre kell figyelnie, a többi tök stabil. Termismből nem féltem, töriből érdekes az anyag (ókori görögök), a nyelvtan tz viszont homály számomra....Zalánék nem biztos, hogy írnak TZ-ket fő tantárgyból félévig, de a németet nagyon kellene gyakorolni, mert elkezdték a helyesírást is, ami eleinte azért elég nehéz. Schreibtisch, Fleisch, es schneit...meg ilyenek. Remélem, Zalánban lesz akarat, hogy mindezt gyorsan elsajátítsa, valamint figyelni fog órán és akkor nekem is könnyebb lesz. 

Hétvégére, jövő hétre havazást mond az időjárás, amit gyerekek már nagyon várnak. Én is imádom a havat, ha nem a latyakban kell botladoznom. Hát szóval, isten véled téli szabi, téli szünet! Nehezen engedlek el, de talán pénteken délután már semmi bajom nem lesz, hehehe!