2021. év - összefoglaló

 

Olcsó vagyok, eddig bírtam, mondanátok, de ez egyelőre csak az évzáró összefoglalóra vonatkozik. Mármint, hogy megjött volna az írókám. 

Szóval csapjunk bele! Hátha még nem szoktatok le teljesen rólam. 

Január 

Na a januárról nem jut hirtelen eszembe egyáltalán semmi. Illetve a szokásos év elejei depimmel küzködtem. Azt hiszem, akkor még nagyon nehezen viseltem, hogy mókuskerék van, hogy közeledik a félév, hogy be vagyunk zárva, nem járunk sehová, minden bajom volt. Általában mondjuk a január nem szokott nagyon fényes lenni, az olyan semmilyen, csak úgy vagyunk, mint dinnye a fűben. Az advent forgataga után ott a félév a suliban, jaj. A január nem annyira jó, de még mindig jobb az unalmas január, mint a rossz január.  Januárban voltunk szemorvosnál Rékával, aki szemüveget írt neki. Kezdetben hordta, aztán egyre kevésbé, majd a szemüveg teljesen elveszett a tokjában. Kíváncsi leszek, mit mond majd a doki a kontrollon. Ja egyébként a bizonyítványok csalódást okoztak, szerencsére év végére jobb lett a helyzet.  Legjobban mégis annak örülök, hogy egy hónapon belül vége lesz a felvételis hajrának. 

Február

Dió februári kutya, a hónap közepén 3 éves lett. Szeretem, hogy a családunk tagja egy kutya, nekem ez gyerekkoromban nem adatott meg és ennek hiányát ma már át tudom érezni. Sokat ad az embernek, ha már gyerekkorában lehet kutya a családban. Nem adnám semmiért. Kimondhatatlan rajongója lettem a Vizsla fajtának... 

Februárban voltam a leglelkesebb kenyérsütő, még búzasikért és burgonyapelyhet is beszereztem. Igazán tökéletes kenyeret nem sikerült sütni, legalábbis olyan kovászos kenyeret, amilyet a pékségben kapni. Ez el is vette a kedvem. Persze finom az én kenyerem is, ropogós a héja és az ízével nincs gond, de a bélzete sűrűbb, mint amilyennek én szeretném. Vagy a kelesztés nem az igazi, vagy a dagasztás, nem jöttem rá.. Viszont rászoktunk egy másik pékség termékeire és egy ideje már csak kovászos kenyeret eszünk. Nem adtam fel a tökéletes kenyér kivitelezését, azt soha!

Egyébként ebben az időszakban is küszködtem a súlyommal, szerintem azóta csak kövérebb lettem, úgyhogy januárban megint diéta vár, ez van.

Februárban készült el Réka gardróbszekrénye, úgy rémlik, Zalán bébi ágyát is akkor cseréltük egy nagyobb kanapéágyra. Mondjuk, többet alszik közöttünk máig, de mindegy. Egyszer csak elunja. Én nem bánom.

Februárban buktuk be a napelem projektet, amit Tibi azóta sem hevert ki és azóta is új házban gondolkodik, pont most, amikor valahol 80 és 100 milka körül van egy. Én már nem akarok költözni innen, no way. Persze soha ne mondd, hogy soha.... 

 Március

Na végre jött a tavasz, anyósom és anyukám megkapták az első védőoltásokat is covid ellen, ami megkönnyebbülés volt, mert miattuk aggódtunk a leginkább. Amióta csak elérhető volt, én alig vártam, hogy felvehessük az oltást és végre ne kelljen annyira félni ettől a nyavalyától.

Persze március elején, ugyanúgy, ahogy egy évvel korábban nagyjából, bezárták a sulit és elkezdődött a home school időszaka, ami aztán egész sokáig tartott. Itthon voltam velük egy ideig,, de a főnököm nyilvánvalóvá tette, hogy a home office idén nem opció tartósan. Esetleg egy hétig.  Úgyhogy mérgemben eljöttem majdnem két hét szabira. Még szerencse, hogy vénséges vén vagyok, max számú szabival, így ez a  kilenc nap később nem hiányzott nagyon. 

Sokan mondják, hogy a home school nem ér semmit, de én ezt azért nem jelenteném ki ilyen könnyen. Nagyon sok múlik mind a tanár, mind a diák lelkiismeretén, és nyilván nem tud feltétlenül úgy működni, mint a jelenléti suli, de vészhelyzetben azért jobb, mint a semmi. Az én gyerekeim szerették a home schoolt, viszont nem tett jót nekik, mivel nem a szorgalmasabb fajtából származnak. Úgyhogy én abszolút jelenléti oktatás híve vagyok,  redmentán egész brutál számonkérések voltak, amik egyáltalán nem hiányoznak. 

Nagyjából március magasságában kezdtük a kaját is házhoz rendelni, ebben egyelőre csak a Tesco a partner a közelünkben, pedig az Interspar és Aldi, Lidl szolgáltatásait is szívesen igénybe venném. Én teljesen meg vagyok elégedve egyébként, mindig Gergő futár hozza, aki egy igen lelkiismeretes srác, a minőséggel pedig soha nem volt gond. Olykor elvétem a kg-ot és a db-számot és rendelek egy db banánt egy kg helyett,  de mindegy. 

Márciusban érkezett a gardróbszekrényünk az Ikeából, amit azóta is nagyon szeretünk. Mi  terveztük, sok mindent elnyel és végre minden MINDEN ruhám egy helyen van, amire még eddig nem volt példa. 

Április

Áprilisra esett húsvét.  Részben azzal ünnepeltünk, hogy felmásztunk a Julianus kilátóba Nagymarosnál. Emlékszem, milyen szenvedés volt az utolsó ötven méter. Ha tudtam volna, hogy lesz még egy Karancs is.....Volt még tojáskeresés anyunál és anyósomat is meglátogattuk.  Nagyjából ennyire emlékszem a húsvétból. Egy évvel korábban még maszkban és kesztyűben állt anyukám és úgy cseréltünk húsvéti csomagot. Ez azért annál egy fokkal szívderítőbb volt. 

Zalán 4-5 hét home school után tért vissza a suliba, a felső tagozat viszont itthon maradt. Abban a tanévben nem volt covidos az osztályukban, úgy emlékszem, és a szeptemberi eset után Rékáéknál sem. 

Április végén megkaptuk mi is Tibivel az első Moderna oltást, amire már nagyon vártunk. Utána két héttel már jóval szabadabbnak éreztük magunkat, éreztük, hogy lassan kifelé megyünk újra a járványból. Bár, hogy hány kör lesz még, lesz-e 65. hullám, máig nem tudjuk, csak reméljük, hogy nem. 

Annyi előnye volt a home schoolnak, hogy kevesebb volt a számonkérés vagy legalábbis másfajta, így tudtunk kirándulni. Dobogókő volt a másik célpontunk áprilisban, amely a tömeg miatt nem a kedvenc helyszínem.  Viszont nem ettünk babgulyást lefelé jövet, szóval legalább azért vissza kellene még menni. 

Május

Májusban kaptuk a második oltást, ez jutott eszembe legelőször. Na itt már brutál tüneteim voltak, az elsőnél csak a karom fájt, izomláz szerű. A második után belázasodtam este és néhány óra alatt a cucc tombolt egyet bennem, mert reszkettem, mint a nyárfalevél, lázam lett és minden egyes porcikám fájt. Emlékszem, vettem egy forró fürdőt és minden egyes vízcsepp a bőrömön fájt. Olyasmi volt, mint egy nagyon durva influenza. Tibi nem akarta elhinni, hogy nem szórakozásból ráz egész testemben a hideg. Viszont reggelre nyoma sem lett az egésznek, huss! Belegondolni elég félelmetes volt, hogy milyen lehet ténylegesen covidosnak lenni...Májusban 5 hétre Réka is visszatért a padba. 

Június

Foci EB csodás élményeket tartogatott, játszottunk Portugáliával, a franciákkal, a németekkel. Mekkorákat szurkoltunk, milyen nagy játék volt! A bizonyítványok olyanok lettek, amilyenek lettek, Réka elbukta a kitűnőt, de már ki emlékszik rá? Bár most a félévi lenne olyan, mint az évvégi. Összetenném a két kezem és hálaimára omlanék. 

Elbúcsúztattuk Zalán tanítóit és ahogy Rékánál, most sem fakadtam könnyekre. Egyrészt, mert nem is lehettünk ott az évzárón, másrészt mert ha azt mondtom, nem szerettem őket, enyhén fogalmazok. Zalán jobban járt a jelenlegi ofőjével és egyelőre kedvünk szerint alakulnak a dolgok. 

Júniusban kezdődött szerelmünk Nógráddal, pl. Salgó várát ekkor látogattuk meg. Majdnem Karancs lett a célpont, majdnem, de szerencsére akkor még nem. Aztán jött Somoskő vára és a többi és a többi. Igazából rengeteget kirándultunk egész nyáron és imádtam ezeket az egy napos villám kiruccanásokat. 

Július

Tibi beruházott egy új bringára, álmai bringájára. A fekete csoda azóta kb. fél éves, de ugyanúgy néz ki, mint vadiúj korában és Tibi nagyon vigyáz rá. Ha esik az eső vagy poros az út, inkább a régi bringáját veszi elő. Izzasztóakat bringáztunk a környéken, de nem eleget, mert a kutyát messzire nem vihetjük, ha bringával megyünk, a kutyát viszont minden nap meg kell futtatni és a kettő nem mindig egyeztethető össze. 

Augusztus

Siófoki nyaralásunk jut eszembe, ami nagyon jól sikerült, maradtunk volna még hetekig is. Igaz, a szálloda nem kutyabarát, de volt némi adminisztrációs baki, végül nem dobtak ki bennünket. Többet azért oda nem megyünk ebbel.....azt hiszem.  Annyira nagyon finom volt itt a kaja, hogy csak na. Ezért vissza kell mennünk mindenképpen. 

Szeptember

Kénytelen, kelletlen, elkezdődött az iskola. Rékának a nyolcadik, Zalánnak a felső tagozat. Réka fuvolából iskolát váltott. Én már régent elengedtem a fuvolát, nem is zavar, hogy nagyon ritkán hallom játszani.  Réka szeptember első napjaiban felvette a Pfizer első adagját, majd egy hónapra rá a másodikat is. Azt gondoltam, legalább a fél osztály él majd a lehetőséggel, de ténylegesen csak a negyed osztály tett így. 

Elkezdődött a felvételi előkészítő magyarból és matekból, Rékának 4 nap van nulladikja, nagyon kemény ez a félév, nagyon várom már a végét. Zalánnak sem könnyű, van 3 tantárgya németül, civilizáció, természet és töri....

Október

Egyetlen emlékem van, Sikondán nyaraltunk pár napot az őszi szünet elején. Csodás volt minden perce, Pécs és a Mecsek visszavár! 

November

A szünetet követően egy hetet jártak iskolába talán, amikor jött egy hét karantén. A következő hét elején Zalán belázasodott egy napra és legyengült...egy hétre rá derült ki, hogy Covidra pozitív, a nega gyorsteszt ellenére. Meglepődtünk. Innentől fogva nekem másnap - huss - elmentek ízek, szagok és hát összesen majdnem 3 hetet voltam itthon mindenféle okból, főleg, mert én is elkaptam. Mivel már akkor is náthás voltam, amikor Zalán lázas lett, nehéz megmondani, milyen tüneteim voltak, de azért éreztem, hogy elmegy az erőm és az 5. napont köhögni is kezdtem, de másnapra elmúlt az egész....Örültem, hogy ennyivel átvészeltük. Tibi nem kapta el és Réka tesztje újabb egy hét múlva szintén nega lett. 

Réka névnapjára kapott egy gyönyörű új bringát. Félig az volt a szülinapi ajándéka is.

December

Az advent mindig olyan gyorsan elröppen. Idén volt családi buli Réka szülinapja alkalmából és lesz családi ebéd karácsony első napján is. Anyukám sajnos nem hajlandó nálunk aludni egy éjszaka sem, pedig úgy elképzeltem, hogy 2-3 napot együtt töltünk és szétdumcsizzuk magunkat. Hiába, ha ő 3 oltással sem érzi magát biztonságban közöttünk, pedig ketten átestünk rajta és mindenki oltott. Ha tesómék jönnek, akkor viszont itt lesz, pedig Tesóm - bár 3x oltott - úgy járkál gyerekek és felnőttek között, nap mint nap, mintha nem lenne járvány, tehát elvileg bármikor hordozhatja vagy elkaphatja a nyavalyát. 

Ennyi volt ez az év. Bizonyos szempontból nagyon sikeres év volt, az egyik legjobb az utóbbi 10 évben, más szempontból, főleg a covid miatt nem annyira virágos. Volt itt néhány kör home school, feszültség a munkahelyen, várakozás a felmentő vakcinára.... stb. Küzdüttönk az elemekkel, mint mindig.  Azért akadtak szép pillanatok is bőven, a kirándulások főleg, a nyaralás, a foci EB.  Nem is tudom. Mit kívánhatnék? Amit általában. Hogy csak rosszabb  évünk ne legyen! Akkor minden rendben lesz. 

 

Tökéletes időpont

4 hónapos volt Réka, mikor az első blog indult, 14 éves most. Nem tökéletes időpont zárni? Nem mondom, hogy végleg, nem mondom, hogy örökre, de egyelőre ennyi.

Köszönöm a rendszeres es kitartó olvasóknak, hogy időről - időre meglátogattak. Nélkületek nem ment volna.

Békés karácsonyt mindenkinek!! 

A papa vigyáz rá, a mama vigyáz rá, nem tudja mi vár, mi vár , mi vááár rá.....

Hát szóval 14 lett....

Ő most MÁR 14.

Persze bőgtem, picsogtam és könnyeztem...meg kell emésztenem ezt is. Olyan nagy már, olykor tiszta nő, máskor pici lány, de egyre kevésbé ez utóbb. Olykor fáj, amit kimond, máskor fejbe kólint mennyire önálló, megingathatatlan egyéniség, máskor meglep, mennyire nem ér már semmit a szavam. Minden reggel az első gondolatom ő, hisz én ébresztem, vagy legalábbis közlöm vele: a pontos idő 6:05. Nehéz vele most, soha nem volt ilyen nehéz, de csak túlleszünk ezen is. Biztos neki sem könnyű

 velem vagy akár a saját háborgó lelkével vitorlázni. 

Az első gyermekem ő, az egyetlen lányom, végtelenül szeretem, kimondhatatlanul.

Boldog szülinapot, Réka! Legyen nagyon boldog éved a 15.-ig!!! 

 

Még két hét

 

Mindig olyan idétlen címeket adok bejegyzésekhez, de mindegy.

Ismét elröppent egy hét, kemény volt, mint a csizma szára (van ilyen mondás??). Talán csütörtök volt a mélypont, fáradtságilag pedig a szerda, de mit számít, elmúlt ez is. A gyerekek napi 2 dolgozatot biztos írtak per nap, a két hét karantén megtette a maga hatását. Most az eredményeket hagyjuk, nagyon vegyes a felhozatal, de az optimista énem azt mondja, hogy még nincs minden veszve. Zalán meglepő módon hazahozott egy ötöst németből és egy négyest matekból. Szöveges feladat, mérleg elv, műveleti sorrend, mértékegységváltás (ez mindig van, olyan, mint a felvételi feladatsor, annak is akadnak biztos elemei). Az írtam már, hogy Réka tutira hatodikban tanulta a mérleg elvet?? Örültem volna, ha Zalánnak sem ötödikben kell. Németből ma is írtak, az elöljáró szavakból. 

Réka az én szememben továbbra is szágult lefelé a lejtőn a képzeletbeli rollerjével, de már lassan belefásulok és elfogadom ezt is. Nem akar mindent akkora lelkesedéssel és erővel, mint ahogy én. Pontosabban fogalmazva, nem tanul. Nem tanul annyit és úgy, ahogy én elvárnám vagy ahogy az iskola elvárná. Vagy ahogy a felvételi ponthatárok azt megkívánják. Sorozatban nem készít házi feladatot a magyar felkészítőre, már a tanárnő rám is írt a Krétában. Mondjuk, a Krétát én nem olvasom üzenet szintjén, lehet, hogy kellene....A jegyeket szoktam figyelni, az üziket nem, mindkét ofő a facebookon tartja a kapcsolatot a néppel. Igazából tehetetlennek érzem magam Rékával kapcsolatban, valahogy bármit mondok, az falrahányt borsó. Azzal egyszerűen nem tudok mit kezdeni, hogy számára kiadni magából a maximumot, a lehető legjobbat, olyan felvételit írni, ami tőle telik...nos az nem mindig fontos. Nincs lelkifurija, ha nincs kész a házi, ha óra előtt készül fel egy dolgozatra, uram bocsá, ha nem készül egy dolgozatra. Én ezt nem értem, nem voltam soha egy pedálgép , full ötös kocka vagy ilyesmi, de a lustaságot, akárhogy is  nézzük - nem tudom erényként felfogni. Most magyarázzam el neki, hogy a házit meg kell írni, a tanulnivalót be kell vágni, a dolgozatra készülni kell, a tz-re meg aztán pláne. Milyen nyelven? Mert magyarul sem érti.

Más téma. Folyton rácsodálkozom a naptárra, hogy már december van, nem értem, hogy hogy történhetett ez. Most volt október, ez biztos. Mikor száguldott így el az idő mellettünk? Ez is a covid hibája, az a 3 hét kb. , amit a coviddal együtt töltöttünk szó szerint, eléggé kiesett. 

Pedig a december hagyományosan igen sűrű időszak nekünk, hiszen Advent, Mikulás, Réka szülinap és karácsony követi egymást gyors egymásutánban. Advent első vasárnapján sikerült leráncigálni a padlásról a cuccokat (vagy ezt írtam??) . Túl sok dekort még nem raktam ki, akkor szoktam pl. az égőket, égősorokat beizzítani, ha már teljes a karácsonyi lazulás, vagyis kitört a téli szünet. Mi cégszinten együtt lélegzünk általában az iskolai téli szünettel, idén is december 16-án dolgozunk utoljára, 17-én céges buli, 11-e közben kötelező szabi és nem is kezdjük a melót csak január 4-én. Vagy ötödikén, ki hogy szeretné. Nincs kereskedelmi forgalom 10-ig. Ez az év leghosszabb és leglazább időszaka szabadság tekintetében. 

Szóval a kis rénszarvasok, angyalok, manók azonban már kinn figyelnek és az advanti naptár is, amibe minden nap jut egy kis keksz vagy csokoládé. Lehet , túl jól vannak tartva, mert semmi csillogás nincs már a szemükben, ha az adventi naptárról van szó, annyi erővel vehettem volna két sima Milkásat is, oszt' jónapot! Vének már ezek a gyerekek!

Réka szülinapja is közeledik, melyre tavaly nem hívtunk meg senkit ugye az ismert okokból, de én úgy emlékszem, hogy már a 12. szülinapját is a legszűkebb családi körben ültük meg. Na most nem. Most hogy pontosan melyik ajándékot kapja a szülinapjára és melyiket karácsonyra, még nem nagyon tudom, de még időben eldől ez is. A menü várhatóan valami rántotthúsos, sültcsirkés, vegyesköretes izé lesz, bár gondolkodtam chilis babon, kebabon nyárson és cigánypecsenyén is, de még nem döntöttem.  Desszert a torta mellett rákóczi túrós, ezt kérte a banda. 

Ráadásul idén először, szombaton is iskolába mennek a gyerekek, aznap, amikor a szentestét dolgoznánk le, ezen megdöbbentem, de végülis csak fél órás rövidített órák lesznek, 6  db és délre végeznek. Én betiltanám a szombati tanítást, nem pihenik ki magukat eléggé a gyerekek, nem is hiszem, hogy sok mindent tanulnak aznak, szóval totál gyerekellenes. Még szerencse, hogy én viszont itthon leszek szabadságon. 

Ajándék témában már egy kicsit elvesztettem a fonalat, de elég sok ajándék van még úton (ahogy Dió havi kaja adagja is....) és elég sok a szekrényben. Hogy mi lesz a karácsonyi menü pontosan, az is kérdéses, bár azt gondoltam, hogy idén egyszerű lesz, kacsa és kész, csak közben annyi ínycsiklandó karácsonyi étket olvastam, hogy talán belevágok egy aszalt szilvás, baconos pulykatekercsbe is, az gyors és finom  (ezt ettük karácsonykor, amikor még ketten voltunk) vagy a francia marharagu F. Zé módra, az valami zseniálisan finom....Ja és közben lehetne rántott hal és franciasaláta..... Annyi mindent szeretnék enni sütni-főzni....

Múltkor egy este úgy randomra összeállítottam egy bevásárlólistát a tesco online-on és majdnem sírva fakadtam, mert felment 100 000 Ft fölé!!! Jó, persze, nem kell még 2 doboz szaloncukor és öt kg hús, 20 l üdítő (bár Réka szülinapja és a karácsony megcsappantja majd a készletet.) Nem volt benne luxuscikk, sem lazac, sem kagyló, sem libamáj. Néhány desszert igen, melyet ajándéknak szánunk. Végül nem adtam fel a rendelést, majd a hét elején meglátjuk, hogy pontosan mi van készleten itthon és mire lesz szükség december közepéig. 

Az első adventi süteményt általában Mikulásra készítem, de most úgy adódott, hogy a péntek, amikor ráérek közel esik a Mikulás napjához, szóval ma megsütöttem 1 kg lisztből a mézeskalácsot. Állítólag jó, szerintem lehetne több íze, de fene tudja, talán ez covid utóhatás. A következő a linzer lesz elvileg, csak anyukámból kérni kell finom baracklekvárt. Elhatároztam, hogy idén nem sütök olyan süteményt, amelyet itthon senki nem eszik meg rajtam kívül. Ilyen alapon felejtős a zserbó és a bejgli is, bár ez utóbbit nehéz elengednem. Nálunk a mákos kalács volt menő, anyu mindig azt sütött és diósat is, én váltottam a bejglire, mondván, hogy az a hagyományos.Pedig a mi saját hagyományunk meg pont a kalács volt.  Amit még szeretnek a gyerekek, az a kuglóf, a mákos guba, a linzer (ez adventi), az aranygaluska (kelt tészta kategória). Még kacérkodom a mézes krémessel, vagy annak valamelyik változatával, meglátjuk, mennyire kap el a karácsonyi sütögethetnék. Jaj, el is felejtettem a kedvencet, a kozák sapkát / kókusz kockát. Abból lehet, hogy dupla adagot sütök, állítólag jól fagyasztható, nem tudom, ki merjem e próbálni...

Na és most befejezem, mert mindjár éjfél .... 

Majd tervezek írni egy bejegyzést Dióról is, mert már régen értekeztem róla és akkora a szerelmem iránta, hogy azon magam is meglepődöm (bár nem, mert ő sok szempontból tökéletes és mégis annyira emberi). Van egy csomó vicces sztori róla, amit jó lenne megörökíteni, mielőtt elfelejtem.