2020. április 28., kedd

Kedd


Mostanában már másodszor néztem meg a neten, hogy éppen hányadik hetet is írunk. Tudtátok, hogy van olyan oldal, amelyik ezt megmondja?  Hanyadikhetvan.hu 
Igazából ez csak azért van, mert az irodában hagytam a mindentudó naptáramat, a szállítók meg olykor szállítási hétben jelölik meg, mikor jön a cucc. Én meg világomról sem tudok. Hétfőn még tudom a dátumot, de csütörtökre elveszek a számok világában és vissza kell számolnom. Vagyis előre, na. Nem leányálom két itthon tanított csemete között melózni, mondtam már? 

Olyan sok mesélnivalóm nincs, amúgy. 

Az Ikea még mindig nem nyitott ki, ami nem baj, de a megrendelt áruért sem lehet menni, gondolom, annyi a megbízás. Ez sem tragédia, csak már nagyon kellene az a bazinagy komód, amit kinéztem és úgy gondoltam, a nyári ruhákat már oda rakom be. De hát na. Egyszer csak lesz komód, kivárjuk. Állítólag éjjel kell próbálkozni, akkor befogadják a rendelést. Vagy nem.

Rékának már minden nap van zoom órája, olykor kettő is, legnagyobb bosszúságára. Persze az ofő mozgatja a szálakat, tisztelem, hogy mennyi munkát fektet ezekbe az órákba, igaz, németet elég nehéz online tanulni, papírból.  Most éppen az általános alanyt tanulták, hogy pl. man spricht Deutsch in Österreich, ilyesmi. Illetve az Einkauf - bevásárlás a témakör. Zalánék is szépen haladnak, tanulták még tavaly a können segédigét és most a möchten jött, jól megy neki. Csak az a fránya helyesírás ne lenne, de hát az magyarul sem megy, szóval no para. Szavakat is nagyon sokat tanulnak, folyton a szótárfüzetet bújjuk.

Azt mondja az ofő, hogy a tanulmányi versenyeket mégsem hagyják félbe, októberben megtartják az országos döntőket. Ennek csak én örültem, Réka nem annyira, mert az ofő már előrevetítette, hogy ezek szerint kemény szeptemberük és októberük lesz...És akkor még nem is tudni, hogy a miskolci versennyel mi lesz, ott bejutottak- e a döntőbe. 

Tegnap este elkeztem olvasni, Delia Owens, Where the Crawdads Sing, szerintem nagyon jó, gyorsan beszippantott.....volna, ha nem ragad le a szemem. 

Elkezdtem tornázni, hasazni, szerintem pár napon vagy héten belül úgyis feladom, de egyelőre még nyomom. Esténként. Nagyon hiányzik a mozgás. A kutyasétáltatás fél órája-órája semmi, bár ezt már talán írtam. 

Kaja:
KEDD - ma ez volt
reggelire sült kolozsvári szalonna, főtt keménytojás, kenyér, almalé
Ebéd: hamis gulyás, borsós csirkemell, rizzsel (ez menü)
Uzsonna: alma
Vacsora: brassói aprópecsenye, csemegeuborka

SZERDA - ez a terv
reggeli: amerikai palacsinta, méz
Ebéd: kacsacomb 
Vacsora: 

CSÜTÖRTÖK:
reggeli: tükörtojás, pirítós, lekvár
ebéd: paradicsomleves betűtésztával, rántott csirke párizsiasan burgonyapüré (ezt én főzöm)
vacsora:  hideg - felvágott - zöldségek - igény esetén melegszendvics 

Hétvégére: lasange,rántott  gomba,  sült oldalas, lángos (mert még mindig nem sütöttem) és valami süti? 

Hétvégi program: téli ruhatár cseréje nyári ruhatárra. Mármint a szekrényben. :) 






2020. április 26., vasárnap

Vasárnap


A hétvégén egyáltalán nem mozdultunk ki, leszámítva a kutyasétáltatást illetve a random utakat a pékségbe. Valamint az ablaktisztító is elfogyott, úgyhogy Tibi elszaladt az Intersparba. Arról számolt be, hogy halott a város, üresek az utak, utcák, viszont az Interspar, na, az tele volt. Még szerencse, hogy kötelező a maszk, így kevésbé féltettem a hites uram, hogy valaki rátüsszent....

Ma felröppent a hír és nem is először hallom, hogy május végén kinyitnak az iskolák...remélem, nem igaz, mert most már az lenne az ideálisabb, ha a tanév így fejeződne be, ahogy van. Classroom google lett a legjobb barátom. Van abban valami kéjesen jó érzés, amikor letud az ember minden házi feladatot és nem marad semmi. Biztos, hogy van bennem egy kis pervezitás. :)  Bár aztán meg jönnek a visszajelzések, javítások, javaslatok....az egy külön kör, mire minden javítást bevasalok a gyerekeken. Zalánt el sem kezdem ezzel nyúzni, javítok én. Örülök, hogy annyit tanul, amennyit tanul (ami nem sok). 

Holnap matek tz 10 órától Zalánnak, Rékának természet doga a rét élőlényeiből 9 körül, de lesz zoom német óra is. Réka töri tz-je is itt van a kertek alatt. Azt tudtátok, hogy a kisnyuszi, amikor megszületik, az első tápláléka az anyja híg ürüléke?  Eredendően a bélrendszerükben nincs olyan baktérium, ami segítené őket a sok növényi rost lebontásában és hát valahogy ezt meg kell oldania a természetnek. Tanulok sokat a hatodikos anyagból, főleg, amióta részben én tanítom (tz előtt vagy olyasmi). Ja, és hogy a mezei pocoknak akár 50 gyereke is születhet egy évben - az előny,ha lány és tud kölykezni - és mégsem szaporodnak el többnyire a természetben, mert egész egyszerűen ők a terített asztal az egerészölyvnek, bagolynak, vércsének és ilyesminek. Volt még pár érdekesség, de ellenállok a kísértésnek és nem mesélek többet. 


Volt borsóleves és palacsinta, könnyűre vettem a vasárnapi ebédet, de főztem sonkát és tojást, mintha húsvét lenne, az volt a vacsora. Tegnap mindenféle smoothiekkal kísérleteztem, de a gyerekek nem nagyon voltak vevők rá, mert hozzáadott cukor nem volt benne. A fagyasztott málnás, tejes vagy tejszínes nagyon finom lett, akár fagyinak is elment volna, ha még süllyed a halmazállapota. Este koktélparadicsomot ettem sok mini mozzarellával, bazsalikommal, (próbálok nem zabálna, na)  isteni volt az is. Tegnap bolognai volt az ebéd a streetkitchen módra, az nekünk tökéletes. Maradt még nemszárított élesztőm, azt a jövő héten el kellene lőni, szerintem lángos lesz belőle, ha kapok tejfölt és még valami....

Holnap új hét indul, az utolsó áprilisi. 


2020. április 25., szombat

Másképp alakult


Pénteken nem itthonról dolgozom, hanem betekerek a bringámmal az irodába. A fiúk már lassan elfelejtenek benn, de nem érdekes...Az orchideáim sem hiányolnak, pedig az egyik majd' összeroskad a sok virágtól. Meglocsoltam őket, jól néznek ki az asztalom bal sarkában. Az itthoni orchideák eléggé haldokolnak, amióta ebben a lakásban lakunk és a párás konyhaablak helyett a nappali és étkező ablakokban kaptak helyet..amit nem szeretnek. 

Réka német dolgozatot írt zoom-on, 9.10-től, pontosan 15 percen át. Be kellett kapcsolnia a kamerát mindenkinek és nem szabad volt, hogy a szobájában legyek a dolgozat alatt. Nem mintha anyanyelvi németes lennék....biztos a német szinkrontolmács anyunak is külön szóltak. Jól sikerült, aztán később jött az infó, hogy csak egy hiba volt benne. 

Zalán nem volt hajlandó felkelni 10 óra előtt, akkor kézhez kapta a leckék listáját, amit addig kellett volna megoldania, míg haza nem érek. Állítólag keservesen  bömbölni kezdett, hangot adva kétségbeesésének, hogy milyen nyomorúságos élete is van neki. A nap folyamán aztán csak sokasodtak a házi feladatok, amik mára voltak esedékesek és csak egy idő után már én sem mosolyogtam, csak vicsorogtam. Mi a fenének adtak fel ennyi házit péntekre, amit a dolgozó szülők csak 4 után tudnak egyáltalán elkezdeni. Persze lehetne Zalán önjáró is, nem hibáztathatom őket azért , mert önállóbbnak nézik a tanárok a fiamat....de attól én még hibáztatom őket!!! Eddig nem volt jellemző, hogy péntekre ennyi házi lett volna. Hétfőn matek Tz, ez megint nagyon pozitív hírnek számított...

Itthon felügyeltem Réka matek tz-re gyakorló feladatsorát, egész jól ment neki, csak egyfajta feladattípus nem ment neki magától, azt én sem vágtam rögtön, hogy mit is kell csinálni, volt benne egy kis csavar. Na és akkor eztán tudtam előszedni Zalánt, hogy elkezdjük a házit, a matekot, a németet, az olvasást és a fogalmazást....9 óra lett, mire készen lettünk, pénteken!!!! 

Hallgattam ma az illetékes interjúkat, tájékoztatókat vírus ügyben....Valahogy kinyílt a szemem végképp. Nekem teljesen úgy hangzott, az jött le, hogy még mindig csak a járvány elején vagyunk. Befejeződött az első szakasz védekezésileg és sikerült húznunk az időt, el is laposodott az a bizonyos görbe, szuper, így volt idő, hogy az eü felkészüljön a tömeges fertőzésekre. És újraindul a gazdaság hamarosan, meg minden, ami óhatatlanul azt eredményezi majd, hogy megugrik a fertőzöttek száma... Félreértés ne essék, ez nem jelenti a járvány végét, dehogy!  Még most jön a java.  Valahogy én ezt eddig nem akartam látni.....úgyhogy olyan hülyének éreztem magam, hogy ez nem volt egyértelmű eddig. 

Vajon ezt értik az emberek? Nem azért vagyunk itthon (már aki tud) , hogy túl legyünk a válságon, hogy kivárjuk a végét. Csak időt nyerünk, hogy az eü és úgy általában mindenki felkészüljön. Minden arról szól, hogy az igazán nagy katasztrófát elkerüljük, a tömeges halálozásokat, de azt is csak az eü szempontjából, mert úgyis a nagy többség elkapja majd, csak idő kérdése....csak ne azért haljon meg, mert nem tudja ellátni az eü. Na lehet, hogy túlspilázom ezt az egészet, nem tudom. Pedig az elmúlt héten már pont nyugodtabb voltam.  Lehet, hogy amíg nincs vakcina, addig ezt a maradjotthon történetet nem lehet elfelejteni egyáltalán. Mert jönnek újabb és újabb hullámok, aki pedig veszélyeztetett, az az is marad. De meddig lehet otthon lenni bezárva veszélyeztetettként? Most akkor anyámat már soha nem látogathatjuk? Itt be is fejezem, elég lesz, pont éjfél van....

Ja, tegnap kaptam egy váratlan hívást a CT ügyében is. Én már teljesen elfelejtettem, akkoriban, mikor a dokinál voltam, a saját telefonom szervizben volt, szóval a cégeset adtam meg és most azon is kerestek (még jó, hogy ott felveszek idegen számot is, hehe) Megkérdezte egy nagyon kedves hölgy (de tényleg), hogy két hét múlva kedden jó lenne e....vagy esetleg júniusban? Én meg hallottam magam, hogy elhalasztom az egészet júniusra. Igazából hülyeség volt, mert akkorra talán még fertőzöttebb lesz a városunk, ki tudja, így meg túl lennék rajta. Ráadásul nem jár addig az agyam, hogy most akkor van e másik krónikus betegségem az allergiámon túl és nagy valószínűséggel kinyiffanok a végén ebben, vagy a korona visz el, mi lesz. De már mindegy, nem hívom vissza...Majd meglátjuk- Lehet, addig még veszek egy olyan maszkot, ami tényleg véd a vírus ellen...már ha el nem kapom addig. Vagy eltoljuk tovább...meglátjuk. Ha már 3 hónapot tudtam várni. 

Éjfél múlt 10 perccel, hulla fáradt vagyok....Jön a remélhetőleg pihentető és stresszben szegény hétvége. 



2020. április 23., csütörtök

Ez egy villám hét...



Eljött a csütörtök, vagyis a tanulós hét vége. Az új rendszerünk értelmében a hét négy napján tanulnak a gyerekek, ebből hétfőn és kedden a legtöbbet, szerdán és csütörtökön általában kevesebbet és pénteken önállóan tanulnak, ami azt jelenti, hogy pl. olvasónaplót dolgoznak fel, olvasnak, tesi házit oldják meg, fuvoláznak vagy ilyesmi. Hétvégén nem tanulunk, illetve igyekszünk nem tanulni, aztán hol sikerül, hol nem. 

Mostanában a heti ének házi egyszerre érkezik, tegnap a német csomag is egyben jött, ami jó, mert önállóan, apránként fel lehet dolgozni. Van benne hanganyag, dalok, játékok, tesztek és persze feladatok is szép számmal. Most 3 oldalt kellett írni Zalánnak a szótárfüzetbe és emiatt nem éppen hullámzó volt az öröme....Rékáról kiderült, hogy ellógta a német faktos csoportot, azt ma pótoltuk, ma felvettük a faktos németet is.

Az Egri csillagok dolgozat nem volt nehéz, de nem tudtuk, ki mondta - priviben megegyezünk - idézőjelet nem tudok ide rakni. Ma sem tudjuk. A nyelvtan túl könnyű volt, azt megírta Réka max pontosra. Holnap még német, de nem leszek itthon. Állítólag zoom-on írják és nem lehet majd félrenézni.....?? Hát azt megnézném én is, hogy 14 gyereket hány embernek kell szemmel tartani egyszerre....Elvileg két év múlva ilyenkor már gőzerővel készülnek a gyerekek a középfokú nyelvvizsgára, bár ennek talán pont ez a home schooling tesz be, mert azt a heti 6-7 óra németet nem lehet home school-lal pótolni, legalábbis nálunk nem, egyelőre nem.

Mostanában rengeteg csomagot kapunk, ma jött egy nagy láda csodaszép alma ismét, pár kiló banán és 5 l-es gyümölcslé. Vettem volna további zöldségeket is, salátát, paradicsomot, paprikát, de egyrészt még nagyon drága, de ez a kisebbik ok, ugyanis nem is volt elérhető a zöldséges nagyker oldalán.....


Ja, tegnap ismét vásárolni voltunk, két és fél hét után újra, immáron először maszkban. Sokat rontott a magabiztosságomon, hogy ahogy a maszkot felvettem, a kutya szemei kidülledtek a csodálkozástól, Tibi pedig hangosan felnevetett, amikor meglátott. Sok mindent olvasni a maszkról, a lényeg az, hogy valamicskét véd talán, hogy kevésbé kapja ez az ember a vírust, úgyhogy nem is volt kérdés, hogy felvesszük. Aztán a gyakorlatban kiderült, hogy ez inkább Tibi mérete és nekem bepárásodik a szemüvegem tőle, amitől még hülyébben érzem magam, ráadásul levegőt is kevésbé kaptam, de ez kevésbé fontos mondjuk. Én is azok közé tartozom, akinek nyilván a rutin hiányzik, így nagy önuralom kellett, hogy ne nyúljak a maszkhoz úgymond már piszkos, esetleg szennyezett kézzel. Viszont, ami jó, hogy így fél óra alatt letudtam a nagybevásárlást az Aldiban (ők újra 8-ig vannak nyitva, úgyhogy hétkor odagurultunk és alig volt valaki, áru viszont minden, kivéve élesztő.....)

Az Aldiban találkoztam egy régi kedves kolleganőmmel, mondtam is neki, hogy úgy megölelgetném, régen nem láttam, de hát most még csak nem is beszélgettünk. Egyeztettünk, hogy jól vagyunk ők is, mi is és ment mindenki a maga útján. Ez olyan szomorú.....illetve annak találtam volna egy hónapja, mint akkoriban kb mindent, ma már csak a rutin része.

A home office hátránya, hogy a mozgás kevésbé jellemző. Esténként megsétáltatjuk ugyan a kutyát, de a Tisza partjára kocsival gurulunk le és ott az a fél óra- óra séta...nem sok. Reggelente és délután ugyanúgy elmehetnék kerékpározni, mintha dolgozni mennék, de egyelőre ez még nem történt meg. Az időjárás sem kedvező és nem is tudom. Reggel olyan jó, hogy nem kell hatkor kelnem....hajlamos vagyok hétig aludni. 

Talán még hat-hét hét van a suliból? Annyi kb., amennyi eddig lement itthon oktatásban. 
Jövő héten át kellene battyogni a suliba, elhozni Zalán minden cuccát a padból illetve kiüríteni a suliboxot az emeleten. Délelőttönként be lehet menni, kézfertőtlenítés után, már minden le van fertőtlenítve régen, még úgy is,hogy elvileg nem volt igazolt fertőzött a suliban, persze ki tudja.....

Múltkor hallgattam Réka egyik zoom-os német óráját, a kispasik hangja az osztályból többnyire mély és nem ismerem fel őket a fotójuk nélkül. A lányokat sem igazán, mondjuk....Mire visszamennek a suliba, addigra hetedikesek lesznek, ősszel...a hagyomány szerint ők fogadják és veszik gondozásukba az elsősöket az első tanítási napon. Megmutatják ( a szülőknek), hol a terem, ilyesmi, már nem is mondom, hogy milyen durva, hetedikes lesz a lány...mert még van addig majdnem fél év, muhahha....

Ja, 50%-os akció van sok könyvre az Alexandrában, szólt az ofő, most érdemes pár olvasnivalót beszerezni! Bár én még nem tartok ott, hogy lenne rá időm, majd a nyári szünetben! 








2020. április 21., kedd

Jut eszembe



Mióta véget ért a tavaszi szünet, valahogy új erőre kapott az iskolánk, úgy zúdul ránk a tananyag, hogy csak pislogok. Van abban valami kimondhatatlan, amikor délelőtt rád szól a főnök, hogy ezzel meg azzal mi van,  (home office még mindig) mert amaz nem jó, de már ő kifizette, elutalta és egyáltalán, bogozd ki, egyeztesd le, de szerinte az ár sem stimmel....közben Zalán környezet témazárót ír az étkező asztal túloldalán, Im Teich címszó alatt, szóval egyik szemem ott, nehogy véletlenül megnyomjon valamit, amivel kilép az egész programból és akkor egyes vagy mi van? Közben Réka ... már fogalmam sincs, mit csinált, de kétpercenként volt valami baja. Holnap írnak az Egri csillagokból, már előre készülök, mert ez a redmenta egy nagyon tetű dolog, szerintem Gárdonyi Géza sem írna ötöst a saját könyvéből, ha redmentán kell pötyögni. Jaj.

Akartam írni, hogy múlt csütörtökön padlót fogtam, bemutattam egy újabb idegösszeroppanást, de már nem téma, másnapra jobb lett. Jött a péntek. Annak is a suli volt az oka, meg a home school, hogy már megint 8 óra munka mellé legyek kb. 8 órában tanítónéni, pfffff és olykor - mindig - úgy gondolom, hogy ezt nem is lehet megcsinálni.  Közben próbálom elengedni Réka kezét, aki kétségbeesve markolássza a levegőt, nagyon hiányoznak neki, hogy a tanárok leadják az anyagot, úgy normálisan, ahogy a suliban szokás. Itt a hatodik hét és még mindig azt várja, hogy magától a fejébe ugrik a tankönyv anyaga....

Hétfőn volt töri doga az Függetlenségi nyilatkokozatból és még ami vele jár, akkora egyes lett ugyancsak a redmentán, hogy a fal adta a másikat. Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, végül csak vihogtunk kínunkban.... Pedig együtt írtuk Rékával, mert 15 perc volt rá, szóval a feladatsoron csak ámokfutni lehetett. A tanárnő nagylelkű volt, talált még nekünk pár pontot, így hármas lett....töriből jelzem még soha nem volt hármasa sem, de mindegy. Redmenta, fúj....A jó hír, hogy holnap irodalomból, csütörtökön nyelvtanból ugyanitt írnak dolgozatot, biztos egy élmény lesz. Pénteken német, folyamatosan írnak a melléknév ragozásból , erős, gyenge, vegyes, gondolom azért, hogy rögzüljön...

Viszont jó hír, hogy hétfőn reggel nyolckor itt kezdtek az ablakosok, lecseréltek még pár ajtót és ablakot, redőnyt szereltek, így egész napra Réka szobájába zsúfolódtunk. Kutyástul, mert a kutya meglepő érdeklődést mutat mindig az idegenek iránt (barátságos vagy egyenesen szerelmes) és hát nem mindenki kutyabarát, szóval elzártuk a szerelőbácsik elől. Legalábbis próbálkoztunk.  Egyszer hallottam, hogy az egyik pasas felcsattant, hogy "Nem igaz, hogy nem lehet megkötni ezt a kutyát!" - Hát na, az ő világa és a mi világunk között Marianna ároknyi a szakadék. Visszajelzéséből leszűrtem, hogy a kutya megint leszökött. Mert neki mindig tudni kell,hogy mi folyik a házban, olyan kíváncsi, neki mindenről tudnia kell.  Végül ötkor ment el a brigád és hát nagy öröm volt utána "átvenni" a melót, elérkeztünk oda két év 3 hónap után, hogy minden ablak és ajtó (külső) le lett cserélve és redőny, szúnyogháló is van mindenütt, új.  Van, aki költözéskor mindent lecseréli egyszerre, rögtön, nekünk ez kb. 4 fázisban sikerült összesen, lényegtelen, a fontos, hogy sikerült. Utána jött a takarítás, bár nem hagytak nagy koszt, meglepő módon, takarítottak is maguk után, szóval csak egy kis fertőtlenítő feltörlés, kilincsfertőtlenítés és minden ragyogott. Vacsorát rendeltünk, majd elvittük Diót sétálni. Klassz nap volt. 

Ja és ami a durva, hogy át kellett rendezni az előszobát, lépcsőfordulót, hogy az ablakos fiúk könnyebben tudjanak dolgozni. A pakolászás során megtaláltam azt az ékszerdobozt, amit még tavaly raktam el, ebben volt Tibi jegygyűrűje, amit - eléggé el nem ítélhető módon - nem hord, mert szerinte túl nagy lett és azóta sem vittük vissza korrekcióra. Viszont vasárnap óta hordja mégis és én úgy szeretem, ahogy megcsillan rajta a fény és megakad rajta a szemem, szerintem fantasztikusan áll neki. Remélem, nem az jön most, hogy a kezembe nyomja, tegyem el jól, jobb őneki gyűrű nélkül, de ha így lesz, persze az sem lesz a világ vége, az elmúlt 10 évet is eltengettük együtt valahogy...

Bosszantó, hogy egyetlen virághagymám nem kelt még ki a föld alól, nem vagyok egy nagy kertész, de azért ennél többre számítottam. 

Két hete én 3 napja nem jártam nagyobb boltban (egyszer jártam a kisboltban és Tibi jár pékségbe), de holnap muszáj lesz, mert üres a hűtő szinte. Szerintem átgondolom, mit főzök a következő két hétben és ezek alapján összeállítok egy listát. Aztán meg úgyis azt veszem, ami szembejön és hirtelen megtetszik. Maszkot eddig nem hordtam, nem is járok sehová, de ha holnap megyünk vásárolni, felveszek egyet, mert már azon is parázom, hogy az áruház levegőjében ott lebeg a vírus, mi meg klasszul megkajáljuk. Valamit csak ér a maszk, és legalább nem kell a sminkemmel bajlódnom. 

Egyébként iszonyú száraz a bőröm, nem tudom, mi van, egyelőre nem is hidratáló krémmel kenem, az most kevés, hanem "maszkot" viszek fel minden reggel (Bioderma), úgyis itthon vagyok, nem lát senki (szinte), aztán hagyom hatni pár órát, lemosom és így elérem, hogy estére ne feszüljön az arcbőröm. Éjszakára jön az éjszakai krém, bár többnyire elfelejtem (az Oriflame, és az is nagyon könnyű és finom) és másnap jöhet újra a maszk, amit sivatagi szomjazó módjára beszív a bőröm....

Ma megrendeltem az új kenyérpirítót, az elődje 15 év hű szolgálat után még mindig működik ugyan, de a műanyag borítást gyakorlatilag hamarosan levedli és nem tűnik valami biztonságosnak (mert szépnek már régen nem szép). Azt írták 6-12 munkanapon belül kihozzák. Általában 2-3 hét egy csomag a gyógyszertárból, Rossmanból vagy a kutyakajástól, ezen felbuzdulva rendeltem helyben az egyik kutyakaja boltból házhozszállítással és másnap már hozták is. Nem ugyanazt a kaját, de ha éhes, a kutya megeszi ezt is. Tibi ma este májkrémmel tette vonzóbbá...













2020. április 18., szombat

Anya mantrák


Avagy leggyakoribb mondataim itthon -

1. Ne ugrálj, most nincs is orvos, mit kezdjek veled, ha a fejedre esel?
2. Össze ne törd magad, most nincs orvos!
3. Mossál fogat alaposan, ha kilyukadna, most a föld alól sem kerítünk orvost....

1. Menjetek ki egy kicsit a kertbe, olyan szép idő van! De csak a kertbe!
2. Gyertek be, légyszi! (feltűntek a szomszéd gyerekek is, csoportosan)
3. Most nem lehettek ki, minden gyerek kinn zsivajog....bocsika!

1. Gyere leckét írni!
2. Kész van már a feladatod? 
3. Mégis mit gondolsz, mikor kell megírni a feladatot? 
4. Értem én, hogy éjfél a határidő, de nem kötelező 11 után hozzákezdeni, ugye?
5. Bocsi, én már túl fáradt vagyok...

1. Nem jöhetsz vásárolni velünk, ne haragudj, tudod, mi van most....
2. Na jó, mit hozzak neked?
3. Ne bőgj már, veszek gesztenyepürét és ivójoghurtot az öcsédnek...

1. Jó reggelt, ébresztő, hétalvóóóók!
2. Jó reggelt, már kicsöngettek az első óráról is...
3. Ébresztő, 9-kor Zoom!
4. Ha nem kelsz fel azonnal, nem tudom, mit csinálok....
.... kikapcsolom este a netet....

1. Nem, nem írom meg helyetted.
2. Nem, nem segítek....
3. Nem, nem súgok és nem puskázol...

1. Írt üzenetet a tanárnő, megnézed mi az?
2. Válaszoltál már - elküldted amit kért?
3. Hogy a fenébe nem lehet válaszolni neki? Hihetetlen, hogy mindent elolvasol,csak pont őt nem...
4. Azonnal leülsz és elküldöd neki, amit hiányol

1. Tanulás előtt telefonozás, ejnye....
2. Most tanulsz vagy nem?
3. Tedd le nekem a telefont és koncentrálj végre a feladatodra.
4. Ide a telefonnal......! Most!!

1. Segítsek? Most ráérek. 
2. Várj egy picit, most Zalánnal tanulok...
3. Nem tudok segíteni, most dolgozom! Picit később??
4. Hová mész? Nem kell segíteni? Megoldottad??

1. Tejbegrízt? Már megint? Nem lehet mindig azt reggelizni...
2. Brassói? Nem lehet mindig azt sütni....
3. Nincs kóla. Mi van, sátoros ünnep? Lemaradtam? 

1. Ne piszkáld a kutyát!
2. Ne ugorj a kutyára!
3. Ne rángasd a kutyát!
4. Már kértem, hogy adjál neki enni, nem? 
5. Nagy kérés lenne, ha adnál a kutyának tiszta vizet? Már kétszer szóltam!




Továbbá

Regisztráltál a redmentán? Minden tartárgyból? Felvetted a tesit is? Biztos nem kell az angolt felvenni? Működik a kódod? Hogyhogy nem enged be? Írtál neki? Bemásoltad? Kinyomtattad? Miért nem tanultad meg? Mire vársz? Nem lesz senki, aki elmagyarázza, magadnak kellene felfognod. Úgy nézek én ki, mint egy matek tanár? Nem, nem tudom 100 százalék hibátlanra és sem az Adjektivdeklinationt vagy mit....Ne röhögj! Hol a tankönyv, hol vázlat? Nem ez, a tanári vázlat. 10-kor szeretnéd írni a felmérőt vagy délután ötkor? Igen, lehet választani. Nem, nem írja meg helyetted apád sem. Vedd komolyan, a magyar felvételi tantárgy. A matek felvételi tantárgy. A német is lehet felvételi tantárgy, ha minden kötél szakad. 

Persze, fiam, elmegyünk a Balatonra, ha ennek vége lesz....Kezet mostál?


2020. április 14., kedd

...és szóban a húsvétról



Ugyanúgy megsütöttem azokat a süteményeket, amiket terveztem, csak éppen szabadabban bánhattam az idővel. Nem jöttek tesómék anyuhoz, nem kellett egyeztetni, hogy mikor érünk rá Tibi családjával randizni, hol legyen az ebéd, hol legyen a vacsora, ki mit süt és visz. Úgy alakíthattunk mindent, ahogy akartam. Szomorkás szabadság volt ez.

Anyu nem bízta a véletlenre, a kapu elé egy méterre tette ki a kosarunkat és kesztyűben, maszkban jött ki, pedig 5 méterre közelítettem meg csak kb. Kiadtuk a sütit, amit én sütöttem neki és már fordultunk is. Illetve a réten megfuttattuk a Diót, tiszta nyári idő volt. 

Aztán anyósomnál beszereztük egy nagy ibrik csodás, kincset érő húslevest,vittünk oda is sütit és már indultunk volna haza, ha nem lett volna egy mini dráma Réka mamáéknál élő cicájával, aki a terhessége utolsó hetét, heteit kinn a kertben, távolabb a város zajától tölti vasárnap óta és Réka zokogott szívszaggatóan, hogy ő soha többet nem látja a macskát, mert onnan meg fog szökni. Mondjuk, ez lehet, bár a cicáit csak nem hagyja faképnél. A kiskamasz, amikor mégis inkább még kislány című magánszámát láthattuk a lányunknak. Élmény volt...ja nem!

Az ünnep alatt egyébként rengeteget aludtunk, volt, hogy 10-11 tájban ébredtünk a hajnali 1 órai lefekvés után, majd ebéd után még szunyókáltunk is egyet, főleg Tibi. Olykor meg én aludtam el a filmen, volt olyan is. Tiszta álomkor a köbön. Biztos annak is betudható, hogy vendégség hiánya ide vagy oda, azért a szokásos mennyiségű kajánk megvolt. Töltött káposzta, rántott hús, kocsonya, leves, sok-sok sütemény, sonka, torma, tojás....szóval hétfőre már totálisan KO-ra zabáltam magam....Mától fogyókúra, de persze inkább majd akkor, ha elfogy a kaja, nehogy ránk romoljon valami.

A tojáskeresést hétfő helyett vasárnap rendeztük, a gyerekek egy kicsit morogtak, hogy idén kevesebb csokit kaptak, de nem komolyan. A mi betonos kevésbé füves kertünk kevésbé romantikus helyszín,mint anyu csupa gyepszőnyeges, fás, melléképületes kertje, de hát ez van. Itt készültek a fotók is elsősorban. Erre felkeltek a gyerekek 10 órára, mert egyébként nehéz a korai kelés őfelségééknek.

Ma, kedden ,visszahuppantunk a hétköznapokba, már megcsináltunk egy matekverseny feladatsort a hisztis Rékával (megőrjít olykor, komolyan), Zalánnal környezeteztünk és most éppen a Két Lottit olvassa a bajsza alatt (Réka fuvolázik a távolban,valami tavalyi darabbal szenved). Én is dolgoztam, de most valahogy jól is esett, itthonról sokkal klasszabb dolgozni, még ha ugyanazt is kell teljesíteni. Holnaptól a gyerekek is kapnak egy kis rendszert, nem az lesz, hogy laptopról tévébe, tabletről telefonra pottyannak, hanem jönnek a feladatok. Komolyan, szinte várom. Ez megint egy újabb szint a maradjotthonos lelkivilágomból. 

Amúgy nem nagyon gondolkodunk vagy elmélkedünk, tesszük a dolgunk, mint a droidok. Anyukám múltkor felhívott, mondta egyik rossz hírt a másik után, kb a negyedik az volt, hogy  valami ismerős ismerőse  az utcánkban súlyos beteg, mire felcsattantam, hogy ne haragudjon, de nem érdekel....Annak örülünk, megbecsüljük, ami van, hogy még a családban, ismerősök között mindenki tök egészséges, munka van, munkahely van, a sulit csináljuk, egyelőre ezzel beérjük. Aztán van, amikor pityergek persze, amikor senki nem látja, de mivel ezek olyan körülmények, amin nem nagyon tudok változtatni, hát kb. ez van....






2020. április 13., hétfő

Húsvét 2020 képekben







zárójelben: nagyon para, hogy megnőttek.....

2020. április 11., szombat

2020 húsvét



Hű, hát most aztán van idő mindenre....

Túl vagyunk a fonott kalácson, ami inkább hasonlított focilabdára mintáját tekintve (viszont finom volt), a sajtos pogácsán, ami tökéleset lett, kivéve, hogy megfeledkeztem a második tepsiről, ami egy picit túlsült és a répatortán, ami középen nyers maradt, bár ezt csak én vettem észre. A Dobos torta kifogástalan, azt Tibi hozta a cukrászdából, fele az anyukámé, ez a kedvence. Holnap jön még a rákóczi túrós, az gyors és egy kis gömbbukta, mert az is anyu kedvence. Lehet, hogy csak mini gömbbuktát sütöm meg holnap...kezd elegem lenni. 

Anyósom sonkája idén is tökéletes lett, azzal semmilyen bolti sonka nem veheti fel a versenyt. Én is főztem egy dió sonkát, még hűl a levében. A tojásfestésből nem lett semmi, ennek legfőbb oka, hogy elfelejtettem tojásfestéket venni. Ma reggel pucoltam lilahagymát és vöröshagymát, majd holnap annak a levével alkotunk valamit. Felvetettem a gyerekeknek, hogy gyűjtsenek apró terméseket,virágokat a kertben, kidobásra ítélt nejlon harisnya, termés a tojásra szorít, tojás kifő a hagymalében...de Réka csak forgatta a szemét és haragosan annyit mondott, hogy ez szánalmas és miért nem vettem normális festéket?! Tudom, kamaszodik. Ha a szobájában van, egész elviselhető. 

Anyu kertjében rendezzük minden évben a tojáskeresést, ami a húsvét csúcspontja. Idén nem kapnak semmilyen ajándékot, eszembe sem jutott és kb. fele annyi csokit vettem, mint szoktam. Ja és a tojáskeresés is áttevődik a mi kertünkbe, ahol igazából elhanyagolható a zöld terület anyu kertjével szemben, úgyhogy Réka itt megint kapott egy mini rohamot, amikor meg kellett mondanom neki, hogy mamának viszünk kaját, de a kertet hanyagoljuk. Nem nagyon értette meg, haragosan a szobájába masírozott a kutyával együtt....Mondjuk a kutya nem volt mérges, ő annyira jó természetű...

A HBO GO kínálatából már lassan mindent megnéztünk, talán Netflix-ezni kellene? Na nem. Most a THE OFFICE-t nézzük, párhuzamosan a Modern Család 3. évadával. Egyik sem az igazi, de elvagyunk vele. A tanulás még nem jött szóba, majd hétfőn. Ma reggeli után a kertet rendeztük Tibivel (nincs is kertünk igazából) , Tibi megnyitotta a kutat, meglocsoltuk a szétrepedt talajt, hátha sűrűbb lesz a fű. Kellemes eső illat lengedezett. Teregettem, söprögettünk, pakolásztunk, egész rend van a portán. Még mondjuk a mogyorófa alatt mindig ott figyel a tavaly szétrobbantott cserépkályha egy része, de mindegy. Úgy tűnik, minél többször megkérdezem Tibit, mikor rendel konténert, annál később fog intézkedni.

Olyan száraz a bőröm, hogy Zalán múltkor megkérdezte, hogy zsemlemorzsás e az alkarom (mert aznap este rántotthús volt a vacsora). Mondtam, hogy nem, csak szomjazik a bőröm. Minden este kenem, de ennek mindegy. A kezeim bőréről nem is érdemes beszélni, de most legalább nem piros és repedezett, nem is vérzik. 

Mától nem lehet csoportosulni 3 főnél több embernek a városban. Na mondjuk a gyerekek eddig sem tülekedtek, hogy kutyát akarnak sétáltatni. Azt viszont lefogadnám, hogy csoportosulások így is vannak a városban bőven itt és ott, a rendőrség meg tojik rá.

Ja, Tibi hozott két friss élesztőt a kisboltból. A kisboltban a jó, hogy bámulatosan sok mindent lehet kapni ahhoz képest, amilyen pici. Az élesztő nem budafoki, hanem Ukrajnából jött. Remélem, Kárpátaljáról...Holnap tesztelem, mit tud, remélem, gyorsan futni igen. Egyébként még pontosan 11 zacskó porélesztőm van, szerintem karácsony táján vettem vagy januárban, úgyhogy ez még kb. 3 hónapra biztosan elég, talán négyre is. 

Hát most kb ennyi jutott eszembe.  

Áldott, békés húsvétot mindenkinek! 

2020. április 7., kedd

Abszolút feledékeny



Réka (vasárnap este, miután az ofő zoom-on német órát harangozott  be) "Jaj, nemár, minek?? Fel kell kelnem egyik nap kilencre, másik nap tízre.... 

Ezer éve ébredt fél 7-kor utoljára, még az őskorban...

2020. április 6., hétfő

Kukuccs frissítve


Már nem tudom, hány hete vagyunk itthon, három vagy négy. Szerintem még csak három.

Egyre közelebb kerülök a kutyához érzelmileg, immáron huszonnégyórás a szimbiózis. Egyik szeme villanásából tudom, hogy mit szeretne, mit érez és ő is egyre jobban tud magyarul. Amúgy nem mozdul el mellőlem, mindig ott akar lenni, ahol én vagyok. 

A gyerekek az utolsókat rúgják utolsó dolgozatokat írják. Egyébként nincsenek elfáradva, nagyokat alszanak és sokat játszanak, szóval nekik minden hepi. Nem nagyon hagyják el a házat, nem is akarják. Ha mégis, akkor csak a kertben vagy a ház előtt szaladgálnak pár kört. A szomszéd srác múltkor körbe-körbe rótta itt a köröket egyedül (merthogy itt van a forduló a zsákutcánkban) , elég veszélyesen nézett ki, gondoltam is, hogy még korai bekattanni...

Én home office-ban vagyok, szóval itthon dolgozom, de nyújtott ügyeleti  idővel. Már fél nyolckor nyomom, így mire a gyerekek 10-11-kor tanulni kezdenek, a legfontosabbakat, amik reggelig felmerülnek, letudhatom. 

Rékára közben egy háromajtós szekrény súlyával szakadt rá a kamaszkor...vagy csak most veszem észre, a 24 órás együttélés során, nem tudom, de baromi bosszantó.  A leggyakoribb mondatom, kétségkívül a "csinálod már?" , "készenvan??" a második meg Réka irányába, hogy "teddmárleatelefont". Este el szoktam tenni, de tanulási időben nem tudom, mert elvileg a telefon is segédeszköz a tanuláshoz. Ez a háromajtós szekrény egyébként nem is rá szakadt amúgy, hanem rám...de mindegy. 

Ha őt nézzük, Réka leggyakoribb mondata elég kurta, így hangzik:  "minek???" és ezzel egy olyan gombot nyom meg rajtam, amire nincsenek szavaim. 

Zalán még nem kamaszodik, viszont egy vonalat nem ír le a leckéjében magától. A múltkor az volt a mélypont, amikor 2 órát kotlott 4 db osztáson. Egyébként meglepően jól megy neki, gyorsabb olykor, mint én....Hogy ennyire nem önálló, az viszont olykor nagyon elkeserít. Múltkor felmondta a békát környezetből, videóra kellett venni és elküldeni a tanítónéninek. Itt Zalán darabjaira hullott, volt , hogy a második szó már nem jutott eszébe. Odáig rendben volt, hogy "Frösche.....őőőőő....De jót nevettünk. Tisztára olyan volt az egész, mint egy bakikkal teli forgatás. Körülbelül a tizedik próbálkozásra lett meg a videó. Kapott érte egy ötöst és megdicsért a tantónéni. 

Rékáék ma írtak német tz-t a zoom-on keresztül, ami  összeomlott, így mindenki megírta, ahogy tudta, majd visszaküldte a feladatlapot kitöltve. Becsület dolgozat. Biztos vagyok benne, hogy sok ötös lesz. :) 

Hétvégén kitakarítottuk az emeletet, csillog-villog. Úgy sóvárgok új szőnyegek után és pár komód is jól jönne az Ikeából, de igazából ezek mind várhatnak, nem lényegesek. Csak egyre vágyom, hogy egészségesek maradjunk....más nem számít. És persze anyukámat is olyan jó lenne megszeretgetni, megölelgetni, de a legtöbb, amit tehetek, hogy viszek neki húsvétra sok finomságot és integetünk neki a kapuból. Remélem, nem kapok sírógörcsöt, ejnye! 

Húsvétra összeírtam, mit szeretnék sütni - a négy napban szerintem rá fogok érni. Lesz fonott kalács - én még tökéleteset ízben és állagban nem alkottam, így ez még kihívás. Lesz mini töltött buktácska, lekváros, túrós, nutellás. Rákóczi túrós és sajtos pogácsa. Valamint anyu féle - ő már sajnos nem tudja megsütni, túl gyenge hozzá - kókusz kocka. Aztán majd meglátjuk, mi lesz a tervekkel. Ha belegondolok, kuglóf is jó lenne. Epres pohárkrém? Piskótatekercs? Csak mert ezekhez nem kell élesztő, hehehe...

Élesztőt még mindig nem lehet kapni, de nekem volt itthon 15 db vagy valami ilyesmi március elején és azóta azt osztom be. Múltkor Tibi Auchan-ban járt valami folytán és látta, hogy előtte a pénztárnál egy pasas egy egész sor friss élesztőt vesz. Az kb. 10 db? Erre fogta magát, kiállt a sorból és hozott nekem is 3-4 élesztőt. Egy frászt!!! Egy darabot sem vett ,mert hogy nekem még milyen sok van készleten....Aha, végüis 10 még mindig van, mit akarok. komolyan?  

Elkezdtem vágyni olyan emberek társaságára is, akiket nem is annyira kedvelek....Ez már egy újabb szint.




2020. április 1., szerda

Kedd és szerda



Tegnap itthonról dolgoztam, home office-ban, klasszul működött, bár egyszer pont akkor hívott a főnököm, amikor kavargattam a rántottát. Viszont már fél nyolc előtt nyomtam az ipart, amikor még a gyerekek aludtak. Unokatesó megszabadult a jó állapotú laptopjától és úgy döntöttünk, megvesszük őt Rékának. Úgyhogy az új nyomtatóval klassz irodát alkotunk. Az étkezőasztalt meghosszabbítottuk, mert tud ilyet is, így az asztal egyik felében lehet reggelizni, ebédelni, vacsizni, a másik felében pedig ott az iroda a suli. 

Ma dolgoztam benn az irodában és mély horrorral figyeltem a forint mélyrepülését. Közbeavatkozott a MNB valamikor 2 óra után, így 370 nem lett a forint az EUR-val szemben, de éppenhogycsaknem...Az export  - amennyire mi belelátunk- áll, a kormány mentőcsomagja - gondolom, alapos megfontolást igényel - egy héttel legalább késik a többiekhez képest. Viszont nálunk nem is tart ott a vírus, ahol máshol...csak lélektanilag és ez a gazdaságnak pont elég. Hogy különleges intézkedéseket igényel a kormánytól a válsághelyzet indokolt, de ezt sem látja így mindenki az EU-ban, gondolom, ez sem használ. Igyekszem arra gondolni, hogy mindez csak átmeneti és nem tart örökké, nem tart örökké, de baromi nehéz. Olvastam olyan véleményeket, hogy az egyes kormányoknak dönteniük kell, hogy az emberéletekre koncentrálnak vagy a gazdaságra, a kettőt együtt nem lehet menteni....Nagyon remélem, hogy ez nem így van, igenis mehet a kettő együtt és ha van módja, mi megtaláljuk. Mindegy, a németek gyártanak, a finnek gyártanak és ami a mi szempontukból a legeslegfontosabb (családi szinten) az írek sem álltak le...edzem a lelkem, hogy ha szünetel a gyártás, akkor sem kapjak hiszti rohamot. Vagy ha a mi cégünk bezár 1-2 hónapra, akkor is a folytatásra tudjak koncentrálni. Egyelőre nem akarom elhinni, hogy bezárhatunk, akár a kisker, akár a nagyker részleg. Nem tudom igazán elképzelni, hogy ez bekövetkezhet. 

Holnaptól pedig home office, bizonytalan ideig. Ha kitör a tavasz, akkor be tudok gurulni majd bringával, gondolom. Jobb lenne itthon, ez a folyamatos fertőtlenít az irodában eléggé kikészít, főleg a kezemet. Figyelek tudatosan, hogy a kezem ne érjen két kézmosás között az arcomhoz, ez elég sok koncentrációt igényel, de már lassan belejövök. Az a legfelszabadítóbb érzés, amikor mindent lefertőtlenítek magam körül (billentyűzet, telefon, amit meglátok, majd a kezemet is és akkor amíg a fenekemen ülök, elvileg vírus veszélytelen a helyzet. Amíg be nem jön valaki az ajtón pl....

Ma pont lenn voltam az irodai konyhában, mikor egy hetvenes úr támolygott be a kisker üzlethelyiségbe (nem is lehet elvileg, csak időpontra jönni, de pont nem volt benn senki). Volt rajta maszk és gumikesztyű, meg is dicsértem magamban...ám amikor fizetésre került a sor, ledobta a kesztyűt, majd a maszkot is, mondván, hogy a fiúk a helyisésgben biztos nem betegek, ő meg szintén nem, szóval mi baj lehet? Forgattam egyet a szememen finoman, hogy na újabb figura, aki nem fél meghalni....

Hazaérkezvén azt találtam, hogy a sarjak szinte semmit nem tanultak megint, a kiadott feladatokat hiányosan vagy egyáltalán nem tanulták meg. Zalán ugyan gyorsan elvonult a szobájába megtanulni, hogy lesz az ikrából kifejlett béka auf Deutsch, de hát az a Kiemen verschvvinden (bocs nincs dupla v)  és Lungen entstehen nem nagyon ment...mindegy, majd holnap folytköv. Bosszúból nem játszhatnak a laptopon, amiért nem dolgoztak meg a jutalmukért...

Kiderült, hogy Rékának eddig is voltak már óráig a ZOOM-on vagy min, nem is tudtam, csak mostantól sűrűbbek lesznek. Redmenta-ban ma matek dogát írt a másik csoport, állítólag érdekesen számolja a pontokat, úgyhogy én félek tőle, jobb lenne, ha L. bácsi osztályozná a matek dogákat, nem a redmenta....Minden nap elmondom szinte Rékának, hogy a matek fontos, mert a matek - és itt Réka már húzza a száját és forgatja a szemét - FELVÉTELI TANTÁRGY. Hát az, nem?

Szülői nyomásra fél 9-re majd 9-re tolták az első órák - online- kezdését, amit megmosolyogtam, de tényleg hosszabbak lettek a nappalok, olykor 9-10-ig tanulunk este (főleg, ha napközben semmit nem sikerült ....) és reggel 8-9 között szoktak ébredni. Nyilván , ha online órája van, kénytelen legkésőbb 8:55-kor kimászni az ágyából....

Unalmamban (he???) próbálgatom Rékána a parkettafonást, egyelőre elég béna a tökéleteshez, de nekem úgy tetszik, hogy tovább kísérletezem, Réka pedig nagylelkűen hagyja. Egyelőre. Zalánhoz ilyen ingerekkel nem fordulhatok, ugye.