A mi családunk

Valahogy abban a hitben éltem, hogy ezt a képet már felraktam egyszer a blogra...de most úgy látom, hogy mégsem....Na mindegy. Talán csak akartam, aztán elmaradt a dolog.

- A képről azt lehet tudni, hogy manapság ez, vagy valami ilyesmi Réka csúcsteljesítménye ember ábrázolásilag. (A minimum, ha csak hanyagul firkál a pontpontvesszőcske, de az nem olyan érdekes.) 

- Ha a családunkat rajzolja, először általában az apja kerül sorra, aztán én, majd önmaga és végül Zalán. Ami a tuti, hogy Zalán az utolsó.

- Apa alakja mindig a legnagyobb. Nadrágot visel. Ahogy az életben is.

- Önmagát mindig szoknyában rajzolja (amennyiben igényesebb rajzra törekszik.)

- A kép középpontjában általában Apa áll, én meg a szélén. Ez nem tudom, mit jelent, elvileg nem sok jót....

- Valamivel szebb vagyok, mint a rajzokon. Ezt már a védőnő is megjegyezte.

- Hogy miért dőlnek jobbra a figurák, ezt sem tudom.

- Mindig mindenki mosolyog, ami klassz.

- A képen hajhosszabbításom van (vagy mi a bánat), az életben nincs.

- A tulipán Réka pocakján az én művem, még mielőtt valaki megkérdezi.

Zalánságok 1.

Mert már ilyenek is vannak.

Pelenkázás közben olykor előfordul, hogy játékosan megszimatolom a talpacskáit. Majd az enyhén sajtszagtól bódultan forgatom a szemem és annyit sipákolok: "Hűű, de büdi.... " Pár másodpercre mosolyt varázsolok a türelmetlen arcocskájára, így volt ez annó Rékával is. Ma reggel összes kiscsibémmel együtt heverésztem az ágyban. Senkinek sem volt nagy kedve felkelni. Egyszer csak a talpamnál bóklászó Zalánt azon kaptam rajta, hogy a lábam szimatolja vadászkutya módra...majd rámnéz, vadul fintorog és vigyorog. Eljátszotta még egy párszor. Azt nem mondta, hogy "hűdebüdi"...mert a lábam illata vetekedik a rózsáéval, ugyebár. Vagy  csak mert még nem tud beszélni?

Kórházas zene

Vasárnap L. mamáéktól hazafelé tartva zötyögtünk az autóban. Réka kishíján alfa állapotban leledzett, mert megint  kihagyta a délutáni szundit. Már azon is csodálkoztam, hogy bár 10 perce úton voltunk, ébren volt. Szólt a rádió. Éppen egy új dal csendült fel, amikor Réka megszólalt:

- Ez a kórházas zene....

- Hogy micsoda? - kérdezte az apja

- A kórházas zene. - ismételte Réka és a következő pillanatban már aludt is. Fogalmam sem volt, hogy mire gondolhatott. Aztán hegyeztem a fülem egy kicsit jobban....A dal nem volt ismerős. Még akkor sem, amikor a refrén felhangzott. "Bad boys......are always catching my eyes..." Persze nem először hallottam, nem is friss dal volt...de nem jelentett nekem hirtelen semmit. 

Viszont Réka soha nem volt kórházban. Akár amikor Apu vagy mama feküdt benn és mi meglátogattuk őket, nem vihettük magunkkal. Viszont....Réka meglátogatott bennünket a szülészeten, amikor Zalán született. És a szülésznőhöz is beugrottunk kétszer is. Szülés előtt jóval és utána nem sokkal. De hogy jön ehhez a zene??? Nem értettem. Végül támadt egy ötletem. Zalán első napjairól a videó felvételek! Volt néhány és az is biztos, hogy zene szólt a háttérben. A telefonomat gyakran kapcsoltam rádió üzemmódra azokban a májusi napokban. 

Alig vártam, hogy hazaérjek és előkotorjam azokat a bizonyos videókat Zalánról. Végülis, nem mondhatnám, hogy nagyon meglepődtem. Zalán pufók, finoman szilvakék arcocskájához Alexandra Burke énekelte a refrént: "Bad boys..... are always catching my eyes...."

De hogy hogy létezik, hogy Rékának beugrott ez a dal, pedig az épphogy felcsendült......és a videót sem vettük elő már ki tudja mikor......én nem tudom. 

Macskák

CsemeteKedvencek - 2. rész

A túrógombóc

Egy újabb desszert, ezúttal az abszolút kedvenc. Nagyon egyszerű, vagyis még Réka is össze tudja dobni némi segítséggel....és nagyon nagyon finom. 

Hozzávalók:


50 dkg túró (nem árt, ha bio)
7 evőkanál gríz (kb.)
2-3 tojás
2 csomag vaníliás cukor
ízlés szerint reszelt citromhéj (én perverz mennyiségben szoktam nyomatni)
1 csipet só
Valamint a csodás aranyszínű morzsához zsemlemorzsa és cukor (porcukrot jobban szeretem.)

Első körben kipakolom a fenti hozzávalókat a konyhaasztalra, majd konyhatündérkedésre vágyó leánykám elé egy naaagy üvegtálat helyezek. A feladat: sorra minden hozzávalót pakoljon az üvegtálba. Előbb a túrót, majd sorra a többit. Ha ezzel megvan, frissen mosott manccsal nekieshet az "anyagnak". Ez ám a jó móka! Ahogy az alkotórészek nagyjából homogén elegyet alkotnak Réka ujjai között, hűtőbe száműzöm a tálat. Ha sok időm van, akkor akár egy egész napra is, ha nincs vagy már nyálam csorog a gombócok után, akkor csak 1-2 órára. 

Amint letelt a türelmi idő, nagy lábosban vizet forralok. Ügyelve, hogy Réka kellő távolságra legyen a forró víztől, leültetem őkelmét az asztalhoz és megkérem, hogy a túrós masszából nagyjából gesztenyényi gombócokat formáljon (amolyan átlagos magyar gesztenyényit). A kész alkotásokat anya némileg formázza, ügyel az uniformitásukra, majd egymás után a forró vízbe ereszti őket. Addig főzzük, amíg a kis göbök fel nem jönnek a víz tetejére és ott vidám táncot nem járnak együtt. Néhány perc múlva óvatosan kiszedjük őket a vízből és azonnal megforgatjuk az édes morzsában. Ja...amelyet előzőleg elkészítettünk oly módon, hogy a zsemlemorzsát lepirítjuk, majd hozzá keverjük még melegében a porcukrot (ízlés szerint).

Az elkészült puha, aranyszínű remekeket Zalán langyosan finoman szólva is falja. Neki még nem dukál hozzá cukorral kikevert tejföl, Réka viszont meg nem eszi anélkül. Hihetetlen mennyiséget leküldenek belőle még melegében. Öröm nézni. 

Nagy felfedező vagy Dora....

Az úgy volt, hogy az én pici lányom egész sokáig nem mutatott sok érdeklődést a tévében vetített mesék iránt. Hidegen hagyták egytől egyik a régiek (Süsü, Kisvakond, Mekkmester, Vuk)  ugyanúgy, mint az újak. Inkább a reklámokra kapta fel a fejét. Nagyjából két éves koráig a zenehallgatás fontos eleme volt hétköznapjainknak. Almát hallgattunk, Halász Juditot, Palya Beát, Kolompost, mondókákat, gyerekdalokat, így nem csoda, hogy hiányérzetem nem volt egyáltalán. Rékának sem.

Aztán telt és múlt az idő, és egy szép napon úgy döntöttünk csomagot váltunk kábel szolgáltatóilag. Itt kezdődtek a változások. Újra megjelent a JimJam csatorna a palettánkon. És Rékám, mint akin megnyomtak egy gombot, egyik napról a másikra rákattant. Előbb MioMao (vagymi) történetét imádta, aztán a Fluffy Garden (Bolyhosrét) lett a kedvence, majd szépen lassan  tök gyorsan eljutottunk odáig, hogy mindenevő lett. Leszámítva a hangyás mesét valami Anthonyról és a Bűvös kulcs sem érdekelte. Akármikor bekapcsolhattam a tévét, bármit elfogyasztott Récim. Méghozzá úgy, hogy közben egy ambuláns műtétet simán levezethetett volna rajta bármilyen fajtájú orvos, ő abból mit sem vett volna észre. 

Újabb stációként kövekezett a szerelem Dóra iránt. (Dora, a felfedező). Hónapokon át nem virradt fel olyan nap, melynek valamely napszakában ne néztünk volna "egy kis Dorát". Szerencsére rendelkezünk 48 db "Dóra, a felfedező" epizóddal (Hála neked, Betsy!) így Réka reggelente nem tagadta meg az oviba menetelt, csak mert 10-től nagyjából háromnegyed 11-ig Dora megy az egyik csatornán. Mondjuk....ezt gondosan el is titkoltam előle....

Most tavasszal örökölt Récim két pizsamafelsőt, amin Dora arca virít. Azokat fétisként tiszteli, fel nem venné őket soha. (Ami nem olyan tök jó, mert nincs sok nyári pizsije.) A mese alatt szorongatja, simogatja a pizsifelsőket, puszit ad nekik, velük is alszik. Sutyiban lehet kimosni csak őket.  Nemrégiben egy harmadik pólót, Dorásat, vettem neki, nagy naívan, hogy majd AZT talán hordja is, na azóta két pizsamafelsőt és egy pólót szorongat mesenézés közben.....


Egy nap tűnődve néztem leánykámat ahogy babrál a pólókkal. Csillogó szemmel, gondosan kisimítja őket, majd a mese izgalmában mégis két kezébe szorítva galacsint gyúr belőlük. Egyszer csak jött az ötlet, a nagyszerű, hogy veszek neki egy Dora babát. Hohóóó, hogy nem jutott ez eddig eszembe!!! Szegény drága lány pizsi gyűrögetés helyett hagy dédelgessen egy igazi Dora babát. Ha már annyira szereti! 


Amikor felütöttem a netet, hogy mennyit is kóstál egy ilyen baba, kissé elbizonytalanodtam. Elvégre Rékám alapvetően és általánosságban nézve nem babázik...és Dora baba ide vagy oda, fennállt a veszélye, hogy a sarokban landol a babó két perccel azután, hogy megkapta kisgazdája. Vonzó volt a táncoló, éneklő Dóra, nem mondom hogy nem, de ugyanilyen erővel taszított el magától az ára. Erőviszonyok kiegyenlítve. Úgy döntöttem hát, keresek
egy használt, megfelelő ár-érték arányú egyedet. És kitartásom nem volt hiábavaló, találtam is egyet. Egy nagymama szabadult volna unokája Dorájától. Lecsaptam rá és az igazi töredékéért megvettem.

Nem volt különleges alkalom, amire kapta volna Rékám, hiszen ami létezik ünnep és lehetőség, azt mi a november 10-ével kezdődő és december 24-el végződő időszakban letudjuk. (Hacsak nem vezetjük be, hogy az Anna napot megünnepeljük....) Így hát csak átadtam neki egyszer, váratlanul és hirtelen. Réka reakciója egészen megható volt. Konkrétan bebújt az asztal alá örömében. Átölelte, nézegette, vigyorgott rá, mint a vadalma. Szem nem maradt szárazon. Maga volt a Tökéletes Ajándék. Két kurta napon át.  Aztán azt vettem észre, hogy Dora elhagyatottan hever a szoba közepén, Réka totálisan levegőnek nézte. Azóta is ez a helyzet. 


Szóval, anyai lelkiismeretem megnyugodott, megtettem, amit meglehetett Dora baba ügyében....És örül a szívem is, mert nem költöttünk tizenezret egy vadiúj táncoló, énekelő, csillivilli Dora babára, aki most ugyanúgy a sarokban figyelne erősen üveges szemekkel.....


Ez egy régi bejegyzés, még valamikor áprilisban írtam, csak valahogy nem került fel a blogra, mert úgy éreztem, nincs befejezés...Nem is tudom, hiányérzetem volt. Úgyhogy némi update:

UI. Azóta Diego mánia van, de Dora sincs elfeledve, sőt....


Ui: Azóta többször megfigyeltem, úgy beszél Doráról, mintha a barátja lenne. Egy létező, hús-vér kislány. Múltkor elcsíptem egy párbeszédet Zsoltival a játszótéren.


- Viktor az én barátom, nem a te barátod!!!! - ez volt Zsolti.
- .... - ez pedig Réka.
- Viktor az én barátom...Neked ki a barátod?
- Hát...mondjuk Dora. - felelte halkan Réka. Csak utána jutott eszébe Marci és Nimród...


UI: Azóta megint nincs JIMJAM, mert a szolgáltató a legnagyobb "csomagba" pakolta Nickelodeon-ostul mindenestül....Kár.


Ui: Azóta a Müllerben láttunk egy ilyen Dora babát. Akciós volt, bár az árára nem emlékszem, nem is fontos. Ki lehetett próbálni, hogyan táncol és énekel az ártatlan....Megnyomtam rajta, amit kellett és a baba táncba fogott. Jobban mondva inkább szomorúan vergődött a dobozában. Hol az egyik oldalra kente fel magát, hol a másikra. Rossz volt nézni. Láttam, hogy Réka is elborzadva nézi....Nem sokat teketóriáztam, odébb álltunk, mielőtt végképp oda lesz Dora varázsa Réci lelkében.


Ui: Most Anna napra mit is kaphatott volna mást az én Récim, mint Dorás könyvet és Dorás feladatlapokat. Annyira örült nekik, hogy az fokozhatatlan.

Zalán 14 hónapos lett

Szóval ha már belejöttem a felsorolásos összefoglalóba Réka kapcsán, hát itt a folytköv csak éppen Zalánnal a fókuszban.

- Súlya: 9,5 kg - ebéd után kaka előtt - 1 kilót gyarapodott 6 hónap alatt...ami nem valami virágos eredmény
- Magassága: 80 centin felül valahol
- Nagyon vidám, játékos, virgonc kisfiú. Stabilan jár (nem olyan szétvetett lábakkal, mint néhány hónapja), mászik, mint egy kismajom, fut. A hirtelen irány változtatás is egyre jobban megy neki.

-  Lépcsőn felfelé klasszul közlekedik
- Idegennel ha találkozik, udvariasan mosolyog
- Még nem volt hisztis kitörése
- Nagyon finom puszit tud adni - cupppp...

- Rühelli az etetőszéket, általában az ölemből eszik - elrontottuk...

- 8 fogú - folyton folyik a nyála, mint a veszett kutyának

- Kék szemű, szépszemű
- Nagyon szereti a figyelni az ablakunk alatt elsuhanó autókat
- Nem beszél. Leszámítva néhány szófoszlányt...(pa=lámpa, au= autó, abla=ablak)

- Kőkemény a vádlija, lába formája akár egy focistának
- Egyébként a labdát profin vezeti - focista lesz??
- Csúszdán lecsúszik - csak lestem. 

- Szeret babakocsit tologatni. Berág, ha a kocsi valamiben elakad és nem engedi tovább haladni

- Minigödény - sokat iszik. És mivel lusta vagyok, hát pohárból kénytelen kortyolni

- Ujját nem szopja 
- Főbb testrészeit ismeri (kéz, láb, pocak, buksi, fütyi, száj, orr, fül, nyelv, fog, száj, haj)
- Még mindig szeret(ne) kukázni
- A toalett továbbra is egy misztikum számára
- Újabban hetente egyszer szopizik...ami egyelőre a szopi végével. De még nem mondom ki.
- Egy kiskanálnyi mennyiségű homokot már biztosan megevett idén - vagy volt az mindent egybevetve nagykanál is??

- Evett már fagyit, túró rudit, tejszeletet, piskótát, cukrász sütit, virslit, bolti gyümölcs joghurtot - Réka ennyi idősen még egyiket sem kóstolta

- Néhány hete megeszi a kenyeret, péksüteményt is és nem csak megcsócsálva elhajítja

- Majdnem azt eszik, amit mi. Általában kétfélét ebédel és vacsorázik. Bébikosztot először, majd a mi ebédünkből is megrakja a pocakját. 

- Nagyon szereti a gyümölcsöt, bármilyen gyümölcsöt - emiatt örül a szívem, Réka egyedül a a banánt eszi unszolás és nógatás nélkül

- 4-es pelenkát hord, mostanában Müller-eset, olcsóbb mint a Pampers és ugyanolyan jó.

- Napjában kétszer alszik, összesen nagyjából 3 órát.

- Egyre sűrűbben átalussza az éjszakát, de azért még nem ez a jellemző. Egyszer kél éjjel, egy hörpintésre vagy egy kis dajkálásra, aztán zokszó nélkül alszik tovább.

- Macis takaró nélkül már sehová sem megyünk. Tesco-ba sem. 

- Nálunk a cumi fogyóeszköz. Fogalmam sincs, hogy hová tűnnek.

- Varázspohárból is vettem összesen kb. 6-ot ebben az életemben és talán kettő ha használható, akkor sokat mondok.
- Tükörben felismeri magát
- Sok mindent megért, amit mondok
- Játszótéren jön-megy fel és alá, nem sokáig marad meg egyhelyben...

- Tápszert nem fogadja el, tehéntejet nem adok neki.

- 80-86-os ruhákban forgolódik
- Szendvics katonákat jóízűen elfogyasztja egyedül is
- Utánozza, hogyan csinál a farkas, halacska, oroszlán - mármint hogy milyen hangot ad ki
- Nyugodt természetű, szívesen elücsörög az ölemben egy képeskönyvvel, játékkal
- De a felfedezhetnék sem áll távol tőle
- Nem aludt még köztünk az ágyban éjjel

- GEOX cipője 22-es (vagy 23-as???)

- Úgy táncol, mint Surda felgyorsítva.
- Megkötő nélküli sapka esélytelen nála

- Minden nap szerez legalább egy prezúrt
- Sokszor gyönyörködöm benne, hogy milyen jóképű

- Érdeklik a mesekönyvek, szívesen forgatja őket (Boribon, Maszat)

- Réka Playskool-os golyóforgatós játékára teljesen rá van cuppanva

- Húzza-rángatja maga után a gurulós-zenélős játékait

- Most éppen egyformán anyás és apás. 

- De lefektetni újabban csak én tudom ordítás nélkül. 

- Két elemből tornyot épít - ha akar. De nem igen akar, rombolni Réka csodaszép várait sokkal izgalmasabb.
- Csóválja a fejét (erre Réka tanította)
- Szétpakolásban igen eredményes 
- Kérésre cumiját az ágyába dobja
- Ha keresek valamit, segít megtalálni - főleg, ha ő látta azt a bizonyos dolgot utoljára....

- Huncuuuuut. Jaj, nagyon.
- Mindenben utánoz. Ha a padlót takarítom, ő is. Ha ruhákat hajtogatok, ő is. Ha orrot fújok, ő is....
- Kukuccs játékot szereti

- Pelenkacserét illetően most békét kötöttünk, egész jól hagyja magát tisztába tenni

- Szereti, ha énekelek neki, olykor még ringatni is hagyja magát, csak duruzsoljak a fülébe

- Autó hangját élethűen utánozva játszik a számtalan autóval itthon

- Ha fáradt, kevés türelme van
- Mindenki azt mondja: Kiköpött apja! Amit én egyre kevésbé látok.

- Szerelmes vagyok belé.

Réka mondta 18. rész

Én:     - Hű, Réka, te lebarnultál a strandon.

Réka: - Hát persze, hisz barna volt a víz....

***

Én:    - Veszek neked egy kulacsot, jóóó?

Réka: - Ilyen a kullancs??????

***

Réka: - Anyaaa, megyünk máskor is strandra?

Én:    - Hát persze.

Réka: - De most van az a máskor....

***

És hogyan lódít anya szemrebbenés nélkül? Hát így. 

Dr. House megy a tévében, bár senki nem nézi.

- Anya, miért fúrják annak a bácsinak a fejét?

- ???

- Fúrják a bácsi fejét, nézd! 

- Ja, az? Áááá, dehogy...biztos valami elromlott a műtőben, azt javítják a bácsik.

És a párja.

Krimi megy a tévében.

- Anya, az ott vér????? - pasi mellkasán dinnyényi folt.

- Nem, szívem, biztosan ráborult a spagettiszósz....

És már nyúlok is a távirányító után. Átkapcs más csatornára, de iziben.

Talán kevesebb háttértévézés kellene kis otthonunkban???

***

Fogorvos doktornénink egy szem sárgabarackot ajándékoz Rékának a rendelőben.

- Jó, majd otthon megeszem, mert kocsiban nem eszünk, nem iszunk.

***

M. mama faggatja:

- Réka mikor alszol nálam?

Réka eltöpreng egy pillanatra.

- Majd.....tavaly. 

***

Ülünk a játszótéren a rekkenő hőségben. Kókadtan himbáljuk magunkat a hintában. Este hét óra van, mégis fojtogató a meleg.

- Én úúúgy várom már a telet.... - sóhajt Réka. 

Én nem annyira....

Fél hármon is túl

Mostanában, köszönhetően a tikkasztó kánikulának, Réka is szundít egyet a hűs szobában délután. És ha már egyszerre alszik Réka és Zalán, hát dobok össze egy kis (?) összefoglalót a három és feledik fennállásán nemrégen túlesett Rékáról. (Közben jéghideg ásványvizet kortyolgatok.)

- Itt napra pontosan 3,5 éves Réka -

- Legutóbbi mérés szerint 14,7 kg a súlya.(mintegy 1,5 kg gyarapodás december óta)  
Még harminc deka és elvileg nem pakolhatjuk be őkelmét a szupermarketek bevásárlókocsijába.
- Magassága ismeretlen, nem járult hozzá a méréshez. Viszont mamánál feléri a mosdó csapját, ami újabb pici mérföldkő...

- Szandiját ki tudja csatolni - meg is érdemlem, ha már olyat választott mindenáron, nem tépőzárasat...

- Tud visszafelé is számolni (10-0 között, hála neked mikrosütő)

- Nagyjából 20-40-ig elszámol (28 és 38 a kritikus pont)
- "Akarom" helyett azt mondja, "szeretném" - jól nevelt gyerek
- Leggyakrabban elhangzó mondata: "Nem én voltam!". És második leggyakoribb: "Zalán volt!"
- Még mindig szereti a nyers krumplit. Blááá...

- Szerinte tud olvasni és írni

- Szerinte tud úszni 

- Dóra és Diégo továbbra is nagy kedvence
- "Szoknyabolond"

- Fél a boszorkányoktól, varázslóktól, manóktól és mindentől, ami egy picit is rémisztő.

- Imád strandolni, igazi halacska
- "köszönöm", "kérem szépen", "szívesen" szókincse aktív részei
- Apának hála, fél az üzletek biztonsági őreitől. ("Réka, ne szaladgálj fel és alá, mert a biztonsági őr bácsi idejön és....". No comment.
- Csatot, hajgumit nem tűr a hajában. Naaagy bánatomra.
- Rossz szokása, hogy szalvéta helyett a ruhájába törli a kezét evés közben.  

- Ügyesen feltöri a tojást, amikor együtt főzünk.
- Dughagymát szokott lopni a zöldségestől. Még nem bukott le. Lehet, egyszer a börtönből jelentkezem?

- Igazi szövegláda. Beismerem, néha, az "ugye" szóra végződő kérdéseire úgy mondok igent, hogy fogalmam sincs, az "ugye" előtt mi állt....

- Azt hiszi, a játszótéren rendelkezhet minden hinta felett. 

- 26-os szandit hord (ahhoz képest, hogy a nyarat egy 24-esben kezdtük....)

- utálja a nadrágot, nem is igen van neki. Harisnyában és szoknyában jár, ha hűvösebbek a nyári napok

- Fáradhatatlan, hihetetlen állóképessége van.

- Kinőtt a hitvesi ágyból, saját ágyikóban alszik el, előtte lekapcsolja a kislámpát

- Nem hisztis (csak el ne kiabáljam)
- Ronggyá, salátává lapozta Dóra, a felfedező nagykönyvét.
- Csak az apja moshatja meg a haját. Jó kifogás...

- Nagyon szereti a kutyákat, megkergeti a macskákat.


- Profi autómárkafelismerő 

- Nem érti, miért eszik az oroszlán húst és miért nem jó neki a fű???

- Meggyászol minden járdán eltaposott csigát és bodobácsot
- A fésű nem a barátja

- Megfogja a pókot, hangyát, békát (apja után szabadon). Brrrrrr.....

- Megbízhatóan önt kancsóból pohárba (egy ideje)
- Tud egyedül hintázni. Hétfőn még nem, szerdán már igen. Így megy ez.

- 40 darabos puzzle-t könnyedén kirakja (ha nem először kell, persze csak akkor)

- 20 darab hófehér, hibátlan foga van, melyeket minden este gondosan ápol.
- Nem szimpi neki a fogorvos doktornénink (aki egy földre szállt tündér), mert hallotta tőlem a rendelőben, hogy "be vagyok tojva" a vizsgálat előtt. Hiba, hiba, hiba volt.

- Más gyerekekkel nagyon jól együttműködik, akár kezdeményez is új barátságot

- Papás-mamásat játszik. De nem annyira a babáival, hanem velem és Tibivel. Olyankor ő az anyukánk. Jó móka!

- Öltözik, vetkőzik egyedül könnyedén és gyorsan

- Az idő fogalma még nem kristálytiszta számára, de fejlődik. A "holnap", "tegnap" lassan értelmet nyer.

- Szeret énekelni, táncolni. Nagyon. 

- Képes 10 tárgyat megszámolni (vagy többet)

- Használ jövő időt is
- Lúdtalpa van, bokája picit befelé dől

- Úgy mászókázik, mint egy kismajom (fán, hintaágyon is akár)

- Még nem tud hibátlanul bukfencezni, de nagyon próbál


- Eddig még csak hímnemű cimborája volt

- Teljesen önállóan intézi kis- és nagydolgát. Nem is emlékszem, mikor töröltem ki  fenekét utoljára.

- Csodaszépen rajzol, nagyjából az ötévesek szintján (de csak ha olyan kedve van)

- Lelkesedéssel fest - egyelőre absztrakt stílusban

- A határozott névelőket gyakran nem használja helyesen "az" helyett "a"-t mond. Beszédét idegenek is megértik (ha nem fogja izgalmában hadarósra)

- Történeteket mesél. Tágra nyitott, kék szemekkel. 

- Szélsebesen száguld le és fel a lépcsőn. Dehogy lép mellé, dehogy. Úgy jár kel a lépcsőn, akárcsak én. 

- Ollót használ, utána pedig anya porszívót....

- Ritkán alszik napközben (kánikulában igen)

- Gyorsan, ügyesen fut (tavaly nyár óta)

- Biciklit közelről még nem látott, tehát nem is üli meg.

- Cirkuszban még nem járt, viszont élvezetten bóklászik állatkertben, vadasparkban

- Szívesen lapozgat "állatos" könyvet, azaz olyan ismeretterjesztő albumot, amely az állatokról szól.  

Mindent egybevetve egy csodálatos kislány, akiért minden nap hálát adunk a Jóistennek...Olyan sok örömünk van benne, aminek a töredékére sem voltunk felkészülve, amikor szülők lettünk. Boldogság vele az élet, boldogság figyelni, ahogy cseperedik, okosodik....

Pont mint én!!

Tényleg ijesztő a hasonlóság, leszámítva a fénymásolót. És azt, hogy 

rajtam aligha segít a Magne B....pedig Tibi szerint érdemes lenne kipróbálni. Hátha...:)))

Akárhogyis, ez a kedvenc reklámom mostanság. 

CsemeteKedvencek - az új sorozat

1. rész

Réka imád sürögni-forogni a konyhában. Alig fogok hozzá a főzéshez, máris megjelenik mellettem, hogy "Anya, mit segíthetek?," - ez egy olyan tulajdonság, melyet kamasz korában is nagyra fogok értékelni. :)

A CsemeteKedvencek címszó alatt olyan recepteket gyűjtök össze, melyek gyerekekkel is könnyen kivitelezhetőek, és/vagy szívesen fogyasztják a Mini Haramiák. Mert hát kevés boldogítóbb érzés van a földön, mint amikor dedünk nagyot harap az általunk kotyvasztott étekből, majd csillogó szemmel annyit mond: " Anya, ez annyira, de annyira finom...nyammmm....."

Sok-sok recept dúródik a fiókomban, hogy sorra kerülhessen, mégis egy alaprecept lesz az első. A muffin.

Nutellás muffin

Hozzávalók:

- 1 db 2,5 decim mérőedény vagy bögre

- 2 bögre liszt

- 1 csomag sütőpor

- 1 csomag vaníliás cukor

- 1 tojás

- 3/4 bögre étolaj

- 1/2 bögre cukor

- 1 bögre tej

- opcionális: pici rumaroma, igazi vanília

(forrás: mindmegette.hu)

A hozzávalókat kis tálkákba előzetesen kimérem, hogy Réka önállóan is össze tudja dobni ezt a süteményt. Először a száraz hozzávalókat keveri össze, majd jöhet hozzá sorban a többi is. Nagyon szereti tojást feltörni, így reklamál, miért csak 1 árva darab kell....de új feladatként papír kapszlikat nyomok a kezébe, elé pakolom a 12 mélyedéses muffin sütő tepsit, így elhallgat. A kézi habverővel simára kevert tésztát aztán nagykanállal meri a kapszliba. Nagyjából 1 kanálnyi tésztát pici nutella követ, melyet jobb, ha anya adagol....majd újra Réka következik 1 kanálnyi muffin tésztával. (Takarót kap a nutella, mi úgy mondjuk.) Ahogy végez mind a 12 mélyedéssel, anya letörli a felesleges tésztát a muffin sütő széléről, Rékáról, tűzhelyről....éééés bepakolja az előmelegített sütőbe a tepsit. 

Persze nutella helyett egészségesebb holmik is kerülhetnek a muffin gyomrába, akár meggy, áfonya vagy csokoládé is (mert a csoki is egészséges, naná!) :). Az utóbbi időben rá vagyok kattanva Rékástul a nutellára, ezért nyúltam éppen ehhez a töltelékhez.

A muffinok a sütőben szemet és lelket gyönyörködtetően megemelkednek, hogy Réka vad indiántáncot jár örömében konyhaszerte. 20 perc alatt megsül, ha a fogpiszkálós tesztünk negatív eredménnyel jár, már ki is kaphatjuk a sütőből a csemegénket. Nehéz távol tartani tőle a gyerekeket, amíg ki nem hűl...de muszáj. Ha Apa is itthon van, az utolsónak sem lesz ideje teljesen elhűlni.

• 
  

Az idei nyár slágere - szigorúan csak 18 éven felülieknek!!!!!

Elképzeltem, ahogy egy nagybevásárlás során önfeledten, torkaszakadtából ezt énekli a sorok között cirkálva....Háááát....szerencse, hogy a pirulás nem szokásom.

Ellenszer

Morcos, rosszkedvű, szürke napokra.....

Kockafej, a sárga rém

Mostanában idegborzoló élményben lehet részem napjában akár többször is. Zalán, aki bármivel tökjól eljátszik - kivéve a játékokat - új mókára lelt. No de beszéljenek helyettem a képek.

Ugye milyen borzalmas és félelmetes? Hát még ha hallanátok azokat a vérfagyasztó hangokat!

Így sem kevésbé ijesztő...

Na jó, belátom, hátulról egész barátságos....

Kukuccs, Fognövesztő Nyálcsorgató Zalán vagyok. Resssszkessetek!!!!!!!!!!

Amúgy jól elvagyunk kettecskén kisfiammal, Réka továbbra is mamánál nyaral és esze ágában sincs hazajönni....

Hol rontottam el, ó, hol?????

Régi ovi - új ovi

Már nem sok hiányzik és utolérem magam az elmúlt hetek eseményeinek elregélésében. Jeee....


Az óvodában az "utolsó tanítási nap" június 17-én pénteken megtörtént. A ballagással egybekötött évzáró egy héttel korábban lezajlott, arra az átjelentkezés fényében és mert kicsiknek nem volt kötelező, nem mentünk el. Utolsó nap - nem kell mondanom - nem volt könnyes búcsú. Amit egy picit mégis sajnáltam, hogy az anyukákkal többet nem találkozom, max. játszótér szintjén. Volt néhány anyuka, nagymama, akikkel nagyon szívesen beszélgettem...No mindegy.

L. óvónénitől én köszöntem el, egy szál magamban, Réka szégyellőset játszott. Kellemes nyarat és jó pihenést kívántam neki, amit ő viszonozott. Rékát megkértem, hogy a gyerekektől búcsúzzon el, ősztől másik oviba fog járni (akkorra tudta a váltást). Erre ő megállt a folyosó közepén, beintegetett a csoportszobába egy vidám "sziasztok!"-kal, majd fürge szöcskeként bepattant az ajtó mögé, mire bárki is felfigyelt volna rá....

Korábban kitöltöttünk egy papírt az egyik óvónővel, melyben lemondtunk az óvodai helyünkről, sem korábban, sem akkor, sem később senki nem kérdezte a váltás okát, hogy vajon miért viszem másik oviba a lányom. Pedig az igazgatónővel is találkoztam. Ezt egy picit furcsállottam. Ha én óvónő lennék, azt hiszem érdekelne, miért vesznek ki a csoportomból, óvodámból egy gyerkőcöt. 

Az új oviban 23-án került sor a szülői értekezletre. Hatalmas óvoda lesz, 11 csoporttal. Az előzetes infók szerint nagyon klassz óvónénije lesz Rékának (maj'meglátjuk....). Az emeleten lesz a csoportszobája, J. dadus és unokatesó egy személyben a mellette levő csoportban fog dolgozni. Sajnos  csak az egyik óvónő kiléte ismert, augusztus végén értékelik ki a pályázatokat, amelyet 3 új óvónőre írtak ki...ebből kap majd egyet Réka csoportja is. Várhatóan pályakezdő lesz az illető, hm.....Ami a dadust illeti, egy nagymama formájú idősebb hölgy, nekem szimpatikus volt rögtön. 

A szülőit egy iskola éttermébe hívták össze, mert az óvoda felújítása még nem fejeződött be. Egyébként is, a berendezések beszerzése még folyamatban van, takarításra sem került sor, így bajos lett volna a dolog. Úgy hírlik az eddig is nagyon jól felszerelt óvoda ezután méginkább az lesz, aminek örülök.

Újdonság volt, hogy a beszoktatás itt 2 hét, melyből az első héten ott lehetek Rékával. 1-2 órát játszunk együtt, aztán hazajövünk. Mindketten. Régi oviban az első napon fél óra után hazaküldtek...másnap 10 perc után, ami nem volt annyira jó ötlet. Az más kérdés, hogy Réka azért fél évet csak lehúzott egy oviban, nem számít totális kezdőnek. Vagyis lehet, hogy gyorsan beszokik.

Első információ szerint 21-en lesznek egy  homogén csoportban (nagyjából fél év lesz a legidősebb és a legfiatalabb között), majd a bölcsödéből óvodába kerülő gyerekek miatt felduzzadt a létszám 24-re (remélem, azért ennél több már nem lesz, vérszemet kaptam a 21-től - ami kifejezetten alacsonynak számít.)


Hát reméljük a legjobbakat. Bízom abban, hogy egy jó óvodában, hozzáértő pedagógusok mellett vidám óvodás válik Réciből. Erre most minden esélye megvan, azt hiszem. 

Hasmarsról

Egyik reggel Zalánom kisgömbéccé tömött pelenkájáról kedvenc regényíróm egyik leírása jutott eszembe. Sue Townsend olyan rendkívül szemléletesen írta le, hogy főhőse tapasztalatai szerint milyennek is képzeljünk el illatösszetétel szempontjából egy orosz vécét a vonaton.....hogy az valami lebilincselő....

Sajnos távol állok S. T.-től fantázia és leíróképesség dolgában. Mondanám, hogy Zalánom petyójának pont olyan illata volt, mint egy háromnapos vizi hullának, de hála az égnek, fogalmam sincs, az milyen. Így úgy saccolom, hogy az illat inkább két tucat záptojás, némi kénbűz és egy adag finoman erjedő állati fehérje elegyére hasonlított leginkább.

Akárhogy is, a szag vadító volt. Rettenetes! Nem is értem, hogy produkálhatott ilyesmit egy  80 centis kis miniember...hol voltunk már az anyatejes kakától! De ami még a szagnál is rosszabb volt, mert volt olyan is, az az, hogy Zalánnak hasmenése volt. Igazából hétfő este (pont két hete) kezdődött. Az első rottyantás után riadókészültségbe helyezkedtem, felkészültem a 20-30 percenkénti pelusváltásra....ami meglepetésemre elmaradt. Dedem édes álomba merült, ahonnan fel sem ébredt reggelig. Meg is könnyebbültem átmenetileg. Ám reggeli után megismétlődött a fenti rotty....Szagostul mindenestül. 

Zalánt a kádba állítottam és deréktól lefelé alaposan megfürdettem. Csak így szabadulhattunk az átható bűztől. A nap hátralevő része úgy zajlott, mintha mi sem történt volna. Zalán érezhetően picurkát ölbebabát játszott, szívesen bújt hozzám, de egyébként jó étvággyal kebelezte be mind az ebédjét, mind a vacsoráját. Hasmenésnek híre hamva nem volt. A következő reggelig...majd a következőig...és a következőig. Naponta csak egyszer ugyan, de akkor aztán megszabadult nagyjából minden kajától, amit előző nap belé toltam.

Telefonáltam a doktornőnek, hirtelen a nyakába öntöttem a lényeges információkat, miszerint Zalánnak hasmenése van, de mégsem, mert ez csak naponta egyszer önt ki, de akkor, mint a Niagara....ijesztően bűzös a cucc egyébként láz nincs, étvágy van, elesettség nincs. Protexin, folyadékpótlás és türelem - javasolta. Pár nap és jobb lesz, akármi is okozza a hasmarsot. Vagy ha nem, hát rápillant a legénykémre. Végül szombat reggel, amikor reggeli után szorongva vártam (azaz nem vártam) a rottyantást Zalánom gatyája felől, nagy örömömre, az elmaradt. Nem volt több hasmenés. Ellenben Nyolcaska egy szúnyog lábujjnyi területen utat tört magának a Kishuszár ínyén...

Hogy aztán mi állt a hasmenés hátterében....ma sem igazán tudom. Tényleg a fogacska lett volna a bűnös? Vagy Zalán azon káros szenvedélye, hogy eltántoríthatatlanul szeret kukázni? És minden idegen tárgyat a szájába venni? Minél X aktákba illőbb annál inkább? Nem tudom. A lényeg, hogy elmúlt és egyébként is pehelysúlyú Zalánomnak újra esélye van némi hízásra. 

Mert az nagyon nagyon ráfér.....

Bőröndös

Reggel még egyszer átnéztem leánykám bőröndjét...Ahogy befejeztem, az jutott eszembe, hogy annak idején fotót készítettem a szülőszobás csomagomról 2007 decemberében...Ugyanez a bőrönd volt a főszereplő - nyilván más tartalommal. Aztán eltelik néhány nap....nak tűnő év, és mi a helyzet?  Réci boldogan nyaral a nagyszüleinél. Mert megen nélküle távoztunk anyuéktól. Hogy meddig marad, csak rajta áll. És persze a mamáék állóképességén.....

Hiányzik egy picit, de most inkább azon merengek némi mélabúval, milyen fergetegesen gyorsan felnőnek a gyerekek és mivel is tudnám lassítani az időt? Valamint hogy mennyivel lesz rosszabb, ha Zalán is Réka "nyomdokaiba lép" a nem túl távoli jövőben? Hm.....szerintem sokkal. :)

Kedvenc képeimből

Réka mondta 17

Én: - Milyen zenét hallgassunk? Halász Judit? Palya Bea? Kaláka? Kolompos? Alma?

Réka közbevág: - David Guetta jó lesz. A memori-st...


***

Ehhez kapcsolódóan:

Réka (felvillanyozódva): - Anya, a David Guetta is tudja utánozni a baglyot.

Én: - ????

RÉka: - Azt énekli: Huhuhuhuhuhu.....

Én: :))))))))


***


Ahogy Zalánom nő, cseperedik, sajnos egyre több az összecsapás közte és nővére között. Zalán már jó ideje harap végső elkeseredettségében, ha mondjuk kicsúszni látszik mancsai közül a hőn áhított játék.....Réka drágám szerencsére nem üti, csikarja, karmolja, harapja egyáltalán, amit én nagyra értékelek. Azaz szinte soha ilyet nem csinál.
Egy alkalommal nem voltam éppen tanúja, min különböztek össze, arra tértem be a nappaliba, hogy Réka elégedetten játszik, Zalán zaklatottan csapkod maga körül. És vérzik a szája.
- Réka!!! - mennydörgöm. - Mi történt Zalán szájával?
- Hát semmi. - von vállat hűvösen.
- Hogyhogy semmi? Hisz vérzik!!
- Magától vérzik. - állítja okoska.
Na persze....
Innestől fogva  valahányszor csatáznak egy játék felett és Réka győz, gyorsan odaszól nekem:
- Nem vérzik a szája! Nem ütöttem neki oda. Nem bántottam.
Valamelyiket a háromból.


***


Egyik este elégedetten térek haza az ovis szülői értekezletről. Mesélek leánykámról egyet és mást az oviról, például hogy a Manó csoportba fog járni ősztől.
- És oda csak manók járnak????????? - kérdezi Rékám döbbenten.


***


Késő este van.
- Réka, nem vagy álmos? 
- Nem vagyok álmos. Majd ha dörgölöm a szemem, akkor álmos leszek. De még nem dörgölöm a szemem. Nem vagyok álmos.
Értem én.


***


A legutóbbi 4 napos Zalánt emésztő fosásig Tibi sokszor illette Zalánom formáját az "erős, mint a bivaly" jelzővel. Rékának ez roppantul megtetszett, olyannyira, hogy előszeretettel használja, ha kell, ha nem. Neki persze kell....Néhány példa:
- úgy futottam, mint a bivaly
- ügyes volt...mint a bivaly
- szép ez, mint a bivaly
- hosszú ez.....mint a bivaly
- meleg van, mint a bivaly
stb stb stb stb
Szerintem ha mutatnék neki egy bivalyt az állatos könyvben (meg fogom tenni), Réka igencsak elcsodálkozna. 


***

Réka mese (részlet)
"Volt egyszer egy kiskutya. Ez a kiskutya nem szeretett aludni és éhen halni...."
És mint oly sokszor, nem értette, min nevetek. 


***


Várat építek, alacsonyabb és szerényebb, mint Rékámé, de leánykám kedves:
- Excellent job! - dícsér meg. Na nem véletlenül imádja Dórát és Diego-t....
És még én nem voltam híve a korai nyelvoktatásnak. :)


***


Mosogatok, Réka elvileg ebédel, de inkább elgondolkodik a tányérja felett a hátam mögött.
- Dórának két testvére van....
-  ....
- Egy fiú és egy kislány....
- Te is szeretnél egy másik kistesót?
- Neeeem! Elég nekem Zalán.


***


Sokáig nem érdekelték a szerepjátékok, nem látta bennük a fantáziát, most annál nagyobb kedvvel veti bele magát. Elsősorban doktornéni szeret lenni. Így gyógyít ő:
Én: - Van lázam , doktornéni?
Réka: - Van, sajnos.
Én: - Mennyi?
Réka: - Hatszázötven....
Én: - Húha....az nagyon magas.
Réka. - Iggggen....- és nagy vigyorogva nyúl az injekciós tű után. Imád szurit adni.


máskor


Réka: - Fáj a lábad?
Én: - Igen, nagyon fáj a térdem, elestem...
Réka. - És mi fáj még? Bokád?
Én: -Nem, az nem fáj.
Réka: - Dehogyisnem, az is fáj. - erősködik Réci.




***


Bújócskázunk a kertben. Ő a hunyó. Elszámol tízig, majd így kiált:
- Aki nem bújt, nem bújt, aki nem, nem, megyek. 
vagy
- Aki nem bújt, bújt, aki nem, megyek. 


***


Rékának az
engemtől = tőlem


Rékának a 
soha = a ma még nem