Foglaljuk össze!

 

Utolsó előtti nap idén. El is felejtettem a számvetést, amit minden évben meg szoktam írni. Jajjj....Most kénytelen leszek fejből összefoglalni az eseményeket.

Január-februárban fogalmam sincs, mi történt, de az biztos, hogy márciusban befigyelt a COVID helyzet nálunk is. Aznap, mikor idén utoljára voltam a LIDL-ben, na akkor jelentették be este, hogy  az iskolák bezárnak és hát ugye tudjuk, hogy ki sem nyitottak már abban a tanévben. Mindez jól jött Zalánnak és katasztrófa volt Rékának..... 

A húsvétra egyáltalán nem is emlékeztem, kellett egy kicsit gondolkodnom, mire eszembe jutott, hogy itt a kertben volt a tojáskeresés a gyerekeknek és persze volt sonka és a szokásos kaja, de hát mintha nem is lett volna. Még sóhajtoztunk is, hogy gáz ez a húsvét így, de hát még jó, hogy nem karácsony van, akkor még gondtalanok voltunk ilyen tekintetben...akkor még nem gondoltunk arra, hogy a karácsony is áldozatul esik egy második körnek....

Áprilisra Tibi melója stabillá vált és megszűnni tűnt az az elviselhetetlen nyomás, ami október-november-december-január-februárra jellemző volt váltakozó intenzitással. Nagyon klassz lenne, ha ez a stabilitás eltartana pár évtizedig még, de igazából minden évért hálásak  vagyunk, főleg ő. Azt csinálhatja és úgy csinálhatja, ahogy arról mindig is álmodott, ami olyan szuper dolog, kevesen mondhatják el ezt magukról a karrier területén, munka területén.

A vityillón sok mindent fejlesztettünk idén, minden ablak lecserélésre került, a melléképületen, irodán, garázs kombón is, ott tetőszigetelés is volt. Az ablakcserék 3 ütemben valósultak meg, ahogy jutott rá keret, de a lényeg, hogy készen van ez is. Teljessé vált a légkondicionálás, lett étkezőbútor, új burkolatot kapott az egész emelet, lett új tévénk is, ami immáron túl okos is olykor.....

Nagyon vártuk nyáron a szünetet, 3 klassz hónapot töltöttek a gyerekek pihenéssel. Nyaralni is voltunk, Badacsonyon töltöttünk pár napot, ez volt az első kutyás nyaralásunk is. Nem sokkal a nyaralás előtt vettünk egy új autót, 4 éves amúgy, és még a régi is megvan...Ne kérdezzetek semmit, eladó! Ha Tibi képes lesz eladni.

Szeptemberben nagyon fájt, amikor elkezdődött az iskola, bár még mindig jobb volt így, mint online, legalábbis Rékának. Hetedik osztály, új tantárgyak, kamasz kiscsaj, ajajj.....nem kedvező kombináció. Hihetetlen módon eljutottunk úgy a téli szünetig, hogy Zalánéknál egyetlen ismert megbetegedés nem volt, Rékáéknál is csak egy, rögtön a második héten, amikor még mindenki nagyon résen volt. Itthon is voltunk egy hét karanténban, ráadásul én is beteg lettem, köhögtem, elment a hangom, itthonról dolgoztam egy hétig. Tibi is beteg lett, minden bajunk volt és még csak szeptember eleje volt....A rossz kezdet után azonban minden simán ment. 

Valamikor októberben - novemberben már az iskolában is kötelező volt a maszk, amit a gyerekek meglepően gyorsan megszoktak és természetes lett, nem panaszkodtak miatta soha. Jómagam nem vagyok képes maszkban dolgozni, maximum 2 órát tudom elviselni, akkor azt hiszem, hogy megfulladok és le kell vennem. Persze, ha egy zsúfolt irodában dolgoznék, ami most talán nincs is a mi szakterületünkön, az ilyenek home office-ra váltottak, akkor kénytelen lennék megszokni....Főnivel még tavasszal széthúztuk az asztalunkat, olykor szomorúan méregetem őket, hogy talán soha nem lesznek összetolva. Most ez olyan hülyén hangzik, de hát na, értitek biztosan , mire gondolok.... 

Zalán szeptemberben visszament vívni, a volt edzője nagyon örült neki. Hatalmast tud dobni a kis vézna karjaival kislabdával és fut mint a nyúl, de egyelőre ellenáll az atlétika edzéseknek, nem akar váltani sportágat. A suliban van atlétika utánpótlás edző, az egyik versenyen szólt nekünk, hogy Zalán nagyon ügyes, de nem volt rámenős, nem ragaszkodott hozzá, hogy másnap már a szakosztálynál edzen Zalán, így egyelőre marad ott, ahol van, azaz sehol, mert egyelőre minden edzés szünetel, így a vívás is. 

Réka valamikor októberben kezdett el lovagolni a nem túl távoli lovardában. Azóta hetente egy vagy két órája van. Nagyon bírom, mikor full lovászlánynak öltözik, tiszta megható látvány, hogy mekkora már a tyúkocska és milyen jó feneke van. A fuvolának vége sajnos, bár ezt az évet még kénytelen végigcsinálni, mert abbahagyni nem lehet, annyira azért nem utálta meg. Ez az új tanárbácsi valahogy nem jött be neki, visszavágyik a régi tanárához, amire nem jött rá elég gyorsan, így már nem tudtunk váltani még ebben a tanévben. Most azt Ördögtáncot gyűri, de látom, hogy az érdeklődése a töredéke a 2 évvel ezelőttinek. Hát ez van! Persze lovagolni menne akár minden nap....

Novemberben anyósom gyengélkedett és nagyon aggódtunk miatta, de úgy tűnik, mostanra meggyógyult és megerősödött. Elvesztettük Réka cicáját, Nünüt december közepén. Elment anyósom öccse, Tibi unokatesójának volt férje balesetben. Esküvőn idén sem voltunk, bár az év jó részében nem is nagyon volt érdemes ilyet rendezni. 

Mindenképpen jobb évünk volt, mint 2019, ami egy rémálom volt elsősorban, megkönnyebbülés volt, hogy véget ért. Legyen jobb évünk, mint a 2020, csak egy picit és azzal én kiegyezek!

Boldog új évet és jó egészséget kívánok mindenkinek!  

Karácsonyunk

 

A karácsony előtti napok elég mozgalmasra sikeredtek, szokás szerint el is fáradtam, úgyhogy a note to self - ne süss annyi sütit!!! Mondjuk, elfogyott. Ne süss bejglit, illetve 4 rúd teljesen elég. Valamint ne főzz káposztát, mert mindenki más a családban fog és aztán káposztát ehetünk káposztával...ráadásul nem is nagyon szereti a família (rajtam kívül).

A sütik egyébként jól sikerültek, még a zserbó is összekapta magát és egy idő után nem akart lefordulni róla a felső réteg csokistul. Az aranygaluska hozta a szokásos tökéletességet, köszönhetően a receptnek, a sodót pedig először készítettem el könnyedén, egy titka van, nem szabad abbahagyni a kavargatást, amikor a krémnek be kell sűrűsödnie. Egy idő után be fog.  Maga a kelt tészta pedig habkönnyű volt és olvadt az ember szájában...a vaníliás sodóval egyszerűen zseniális volt. Én pici bort is tettem bele, nekem úgy tökéletes az ízharmónia.

Szenteste nálunk elég sötétre sikeredett. Ja de kezdjük az elejéén! Elég sokáig aludtunk, reggel - vagy hát délelőtt valamikor - besóztam-borsoztam a kacsacombokat, pucoltam egy  csomó fokhagymát és úgy terveztem, hogy majd bő zsírban, lassan fog sülni, vacsorára jó is lesz, de annak sem kell sok idő, mert ezek a combok rendszerint nagyon zsengék. Megpucoltam a krumplit is a püréhez és lereszeltem a káposztát. Na ne ásítsatok, nem írok le minden részletet ám! 

Egy órára készült el a görög tál, amit ebédre rendelt Tibi a cimboráján keresztül.  Mégt forró volt, amikor kicsomagoltuk, hát úgy bezabbantottunk, hogy alig tudtunk felállni az asztaltól, minden nagyon finom volt. Tibi le is feküdt szundikálni, a gyerekek eltűntek a szobájukban, úgyhogy morfondíroztam is, hogy ez nagyon jó szenteste lesz, ha így telik el. Nem sokkal sötétedés után egyszer csak villant egyet az állólámpa, majd kialudt, ahogy minden más fény is a lakásban. Hoppp és a szomszédban is, sőt a szomszéd utcában is. Ennek már a fele sem tréfa! Na mindegy, hát ha elment az áram, majd visszajön gyorsan, pikk-pakk, max. egy óra az egész. 

Kerítettünk gyertyákat, meggyújtottuk mindet, még az adventi koszorún levőket is, bár azokat nem igazán szoktuk. A kutya megbolondult a plafonra vetődő mindenféle fényvillanástól, de nem érdekes. Ami zavarta a kutyát, azt lekapcsoltuk. Ekkorra a kacsa már a sütőben volt egy ideje. Fél óra sötétség után a gyerekek kitalálták, hogy ők kibontanának egy ajándékocskát....amiből aztán azt lett, hogy mindenki megkapott minden ajándékot, hát persze, hurrá! 

Két órával később már egy kicsit untam a banánt, megfájdult a szemem a nagy erőlködésben - ugye nem sok fény volt - és még mindig nem volt áram. Elmehettünk volna sétálni a kutyával, de a lehető legrosszabb kutyasétáltató időjárás volt, esett az eső. Nem a hó, ó nem, eső. 

Amikor elvittem Diót egy mini sétára az utcában - ami szintén a koromhoz hasonlított, na akkor jött vissza az áram, valamikor 8 óra után, ha nem tévedek. Az biztos, hogy mire megsűlt a kacsa, kész lett a püré és az almás káposzta, megterítettem a nászajándékos készlettel és a kristálypoharakkal, dekantáltam a bort 3-4 óra késéssel, illetve elfogyasztottuk a vacsorát, addigra 11 óra volt, közel éjfélhez. Még a vacsora közben összekaptunk egy leheletnyit, mert a gyerekek nagyon sokat szedtek a vacsorából, mire Tibi hátradőlt, hogy akkor ő nem eszik, majd amit a gyerekek meghagynak....Mire ráförmedtem, hogy mi lenne, ha megtisztelne annyival, hogy megeszi  a nyavalyás kacsát, ha már kb. 6 órája készül így vagy úgy. Aztán tekintettel voltunk a Szentestére és nyugi lett, Tibi is evett , ahogy mindenki más. 

Másnap délután érkeztek tesómék egy anyukám egy villám vizitre, szigorúan maszkban, anyu miatt. Hát ez marha jó volt, hoztak ugyan kaját és vittek is, de sem nem ettünk , sem nem ettünk, míg itt  voltak. Szegények, biztosan éhesek lettek, mire hazaértek....mi rávetettük magunkat a maradék kacsára és káposztára, az biztos. Tesóm feleségétől kaptunk isteni halászlevet, töltött húst, salátákat és hagymalekvárt. Ez utóbbi annyira finom volt, hogy teljesen el voltam tőle ájulva. Desszertnek kuglóf és mákos guba volt sodóval náluk. 

Karácsony másnapján jöttek Tibi tesójáék, ahol már volt fotózás és akkor lekerültek a maszkok átmenetileg. Volt sütizés és innivló78+ is bőven. Nem maradtak sokáig, úgyhogy az az igazi családi összeröff elmaradt....de hát ez van. Karácsony első napján, este meglátogattuk anyósomékat is, ahol hirtelen eszembe jutott, hogy Rékának még meg sem mondtuk, hogy elpusztult a cicája, Nünü, aki mamaéknál élte világát eddig. Kénytelen voltam beavatni, mielőtt fura modorú nagyapja jön elő a hírrel.....Végül nem nagyon jól jöttem ki az egészből, de mindegy, a lényeg, hogy másnapra nagyjából Réka túl volt a cica halálán, legalábbis abbahagyta a sírást. 

Azóta pedig az ajándékokkal foglalatoskodnak a gyerekek, hordják  ruhákat amiket kaptak, pl Réka egy pihe-puha, csodaszép köntöst, kiraktuk a legókat, folyamatban van egy puzzle kirakása is, olvasunk, pihenünk, pihenünk és lustálkodunk. Három napig zengett itthon változó hangerőn a Libera féle Carol of the Bells, ezt ha így beírjátok a keresőbe, könnyű rátalálni a youtube-on. Egy ismerősöm osztotta meg a facebook-on. Ha belehallgat az ember, tényleg varázslat történik, legalábbis nálunk nagyon működött. Karácsony idején nagyon is.

Szilveszterre vettünk mindenféle ropogtatnivalót, készítek tiramisut és sajtos pogácsát, mint mindig. Azt, amelyiket vagy 3-4-szer meghajtogatok, hogy jó leveles legyen. Kajaként lesz lencse már szilveszterkor, rántott husi, kukorica saláta, kevés burgonya saláta, kb. ennyi. Virsli is, naná! Kiélvezzük a téli szünet minden percét, de jó is ez, hihetetlenül finom!

Egy nap van hátra

1) Azt néztem, hogy tiszta por a tévészekrény....hurrá! 

2) Viszont üres a szennyesláda és a vasalókosár. Hogy ez miért fontos, nem tudom, de ilyen hülyeségekkel is foglalkozom...

3) Rosszul aludtam, így aztán reggel semmi kedvem nem volt nekilátni a kókuszosnak (kozáksapka)....Megfogadtam, hogy jövőre lekötözöm magam, de nem sütök ennyi süteményt...Feltettem főni a káposztát és kisült a bejgli. Életemben először nem repedt ki oldalt sem, tökéletes. Viszont ennek gyorsan meg lett az oka, viszonylag kevés a mák benne. Vagyis a tavalyinál kevesebb. És mintha nem lenne elég édes....Na mindegy, az a 6 rudacska elfogy, főleg, ha még osztogatom is.

4) Nem is meséltem, hogy vasárnap feldíszítettük a fát. Általában aznap szoktuk, amikor kitör a téli szünet, de Tibi csak vasárnap jutott oda, hogy belefaragja a talpba. Egy ponton a flex is előkerült, ami előrevetítette, hogy voltak nehézségei, de nem firtattam nagyon, hogy mennyi.

5) Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy a két gyerek úgy összeveszett a fa feldíszítésén, hogy az megadta a kellemes adventi hangulatot, szeretet, öröm, meg minden....Válogatott szidalmakat és sértéseket vágtak egymás fejének, míg csendkirályt nem rendeltem. Megkönnyebbülés volt, amikor végre befogták. A fa díszítését én befejeztem nyugalomban....

6) A kókuszossal is megjártam, látszik, hogy egy évben egyszer sütöm. Nézem a receptet...30 dkg cukor a tésztába..nem sok az?? Na mindegy, ha a recept írja, hát legyen. Már csak a habot kellett volna felverni, nézem, nézem az eredeti receptet, nem a füzetemet.....nem is azt a receptet néztem, amit eredetileg terveztem. Ajjjjhh....Na végül minden jó, ha a vége jó, kisült, átsült, kihűlt kiszaggattam. Tavaly folyós lett a krém, idén túl kemény. Az élet nem habostorta! Azért valahogy ráapplikáltam a sütikre, körben, de hogy félbevágjam őket és összeragasszam, na azt már nem. Végül jött a csoki a tetejükre és kész. Addigra elegem lett, úgyhogy én meg sem kóstoltam. Jól laktam vele, amíg készült. Tibi szerint nagyon finom. 

7) Ami az ajándékokat illeti, Zalán hirtelen LEGO CITY-re vágyik, de nagyon, úgyhogy az kell kapnia. Remélem, lanyhul a vágyódása, mert lego cityt pont nem vettem neki és egyik karácsonyi listáján sem volt rajta.....Hát na! 

8) A telefonok és laptopok este 7-ig kódolva vannak, így nem kockulnak az aprónépek...de kód híján élek a gyanúperrel, hogy nulla24-ben nyomnák a kütyüket....Ez nagyon elszomorít. Réka azért sokat foglalkozik a kutyával, Zalán pedig szívesen főz velem, pl. tegnap este együtt készítettük a töltött káposztát. A szünet idejére egy ágyban alszanak, Réka kihúzta a dupla ágyát. Ebben a jó, hogy nem köztünk alszik egyik sem, a rossz meg hogy kupi van Réka szobájában, de bánja kánya!

9) Anyukám nem bírja ki, hogy karácsonykor sem találkozzunk, amin nagyon nem lehet csodálkozni. Én bele sem gondolok, milyenek voltak az eddigi karácsonyok és milyen lesz most. Azt nézem, ami van, amiért hálás lehetek, ez tartja a fejem a víz felett, azt hiszem. Mert még mindig van ilyen, mármint jó dolog. Nálunk találkozunk karácsony első napján, maszkban, 1-2 órára és nem eszünk, nem iszunk. Izgalmas lesz, nem?  Tesóm most mondja, hogy tegnap társaságba járt a lánya, ennek külön örülök anyura tekintettel....De a másik oldalon sem jobb a helyzet, a nyolcvanon felüli anyósom és apósom disznót vágott vasárnap az unokákkal és azok cimboráival összefogva....Nem annyira ideális, nem, nem.

10) Ja, a nap fénypontja az volt, amikor 4-5 óra konyhai meló után kibattyogtam a konyhából és összefutottam a nyűgös Rékával, aki levest akar enni. Há! Az pont nincs itthon. Soha nem szokott levest enni, alig üti bele a kanalát a menü leves részébe, amit hétköznapokon rendelünk neki...erre ő levest akar enni. Nem mondtam semmit, mert most tök jók az idegeim, ki vagyok pihenve! Végül benyomott egy jó nagy adag töltött káposztát és nem nyafogott többet. Ja, de, hogy menni akar lovagolni.....

11) Mit akartam még írni? Még néhány ajándékot be kell csomagolni, el ne felejtsem! Persze még holnap reggel is ráér. Tibi már feni a fogait a holnapi aranygaluskára...én nem bánnám, ha valaki megcsinálná helyettem kissé elpárolgott az alkotó lelkesedésem. Majd a sodóval kezdem, az ha finom lesz, a kelt tészta már gyerekjáték. 

12) Amikor kisült a hókifli első tepsije,  kicsit hűlt, megfürdött vaníliás porcukorban, igazán isteni volt. Meggondolatlanul leraktam Tibi elé és pár perc múlva eltűnt az egész. Befalta. Na így van az, hogy itt nálunk sütiből soha nem elég.

13) Rékáék végül tényleg elmentem még egyet lovagolni, idén utoljára.

14) Nyomunk még Zalánnal pár Dobble kört, hátha meg tudom végre verni!

Áldott, békés karácsonyt kívánok mindenkinek!  

Rossz hírek is jó hírek

 

1) Ma került csokimáz a zserbóra és kiderült, amitől egyébként féltem, hogy nem tettem bele elég lekvárt, úgyhogy helyenként szétválik a cucc....Nem baj, nem lett tökéletes, azért finom. Nem száraz és egy tányérral már elfogyott, pedig állítólag senki sem szereti, csak nyomokban Zalán.

2) Elfelejtettem kivenni a darálthúst a fagyóból, pedig megesküdtem volna rá, hogy igen, úgyhogy ma már nem lesz töltött káposzta, csak holnap. Pedig a hólabdát is holnap sütöm, ami melós, de nem baj, majd Zalán segít. 

3) Végül készült linzer, mákos hókifli és reggel sütöm a bejglit, most csak mákos lett, mert a diós egyáltalán nem fogy. Még mézeskalács is van, vagy hát inkább keksz, nekünk ez jobban bejön. Hat rúd kinn várja a holnapi sütést, visszatérve a bejglire. 

4) Kipróbáltuk újra a Tesco online shoppingot, hogy ne kelljen boltba menni, meg is hozták a cuccot másnap, minden remek minőségű. Erre tegnap Tibi elvágtatott az Intersparba, mondván, hogy lemerült a kamerája...hát erőlködhetek én így.

5) Rengeteg kaja van készleten, kisboltot nyithatnék a kamra készlete alapján. 

6) Van egy Limarás zsúrkenyér receptem, azt a két ünnep között szeretném kipróbálni, most már nem erőlködök.

7) Tibi rendelt valami cimborájától Szenteste délutánjára valami "meleg tálat" a görög étteremből, egyelőre nem tudom elképzelni, milyen lehet, talán egy 3 személyes gyros tál? Majd kiderül. Mindenesetre biztos finom lesz.  

8) Drukkolok, hogy ne repedjen szét a begli. Az nem nagy baj, ha oldalt szétnyílik, de ha a tetején....jaj az azért gáz lenne, bár úgy még soha nem jártam. Majd jól megszurkálom....

9) Reggel fél 11-kor ébredtünk fel. Már másodjára a héten. Ez aztán a szundi Persze napközben bepótoljuk tennivalókkal, ahogy térülök-fordulok, megpucoltam az ablakokat lenn, fenn nem. A konyhaajtó is jobban néz ki zsírtalanítás és némi sika-mika után...ki hitte volna?

10) Tibi még ma dolgozott fél gőzzel, még holnap is fog. Remélem, ebédre készen lesz a töltött káposzta, ha 10 után kelek fel, mondjuk nem biztos.

11) Na megyek is, hét óra és megyünk sétálni a kutyával. Cupp, jövök még holnap!

Téliszünet ON

 

Ma kitört végre a téli szünet. Télnek ugyan nyoma sincs, napok óta szitál valami az égből és Isten tudja mikor láttuk utoljára a Napot, de lényegtelen. Szuperjó nap volt, azért délig dolgoztunk, az utolsó simításokat elintéztük a 2 hét szünet előtt. Írtam a finneknek, hogy boldog karit és a cseheknek is, ahol a képviselő amúgy félig román...vagy tán egészen, nem is tudom. A finnek válaszoltak is rögtön szinte, belátható ideig nem rendelünk  most árut kamion tételben, szóval ajándék sem nagyon várható tőlük, pedig nagyon jó kis repi anyaguk van, sok-sok csoki pl.....Elvileg jövőre tervezünk egy utat Finnországba...ha elmúlik ez a járvány krízis, gyárlátogatás, ilyesmi....szóval az nem is jövőre lesz talán. 

Utána rendeltem ebédet a Csipet Csapatnak, kézműves hamburgerre gondoltam, mindenféle finomsággal, nagyjából negyed egyre meg is hozták a kaját és hát úgy bezabbantottunk, hogy mindenki csak nézett ki a fejéből, hogy most mi van.  Hát most ennyi volt az év végi záróvacsi.....azért az a tavalyi lazacos penne az Aranylakatban, az sem volt semmi. Négykor én elköszöntem, mert mentünk karácsonyfát venni, de biztos jó volt a hangulat még egy ideig. 

"Főztünk" egy kis forraltbort, 3 üveg fehérborból és némi ilyen-olyan porból....a lelkemre kötötték, hogy ne forraljam a bort, mert még alkoholmentes lesz. Valahogy elfogyott mind a 3 üvegnyi cucc....

A fenyőfát ugyanott vettük, mint a tavaly, a cukrászdával szemben, a Pennynél. Általában az van, hogy nagyon gyorsan elveszítjük a türelmünket a fákkal kapcsolatban és vagy megvesszük a legelsőt, amit megnézünk, majd átrágjuk magunkat vagy 25 fán, majd végül megvesszük a legelsőt....Egy nem túl barátságos asszonyság közelített meg bennünket, hogy mit szeretnénk, mondtam, hogy még magunk sem tudjuk, hogy nordmann vagy ezüst vagy luc, szóval csak úgy nézelődünk. Ez biztos tetszett a nőcinek, az eladók álma az ilyen vevő. Mutatott pár fát, de valahogy egyik sem volt az igazi, hol alul kellett túl sokat levágni az ágakból, hogy be lehessen faragni a talpba, hol fentebb volt hiányos az "lombozata'" a fenyőnek. Hirtelen arra gondoltam, hogy szegény fácskák, miért kellett ennyit kivágni, még éltek volna.... Ami érdekes gondolat, hiszen ezeket a fákat azért ültették, gondozták, hogy karácsonykor ki lehessen vágni egyszer.  Azonban nem szabadultam ettől a borús hangulattól, hagytam, hogy Tibi válasszon és hálóba csavarjon egy helyes kis fát.

Itthon arra értünk haza, hogy Réka kicsomagolta a karácsonyi ajándékokat. Szerencsére gyorsan kiderült, hogy igazából becsomagolja mindazt, amit nekünk szánt karácsonyra a délután barátnős shoppingja után.  Huhh! Csak ugyanazokat a csomagolópapírokat használta, mint amit én vettem. Este brassói készült vacsorára és elvittük sétálni Diócskát. Jön a pihi, remélem, jókat fogok olvasni, Víkingurt hallgatni, kikapcsolódni, szabadlevegőn lenni, sütit sütni, ebéd után kanapén hortyogni, sütit sütni még többet, töltöttkáposzta szagban fürdeni, esetleg puzzle-t kirakni, ilyesmi. 

Réka 13 éves

 

Helyzet

 

Réka tanácstalanul kóvályog a lakásban, mint egy keringő dervis, Zalán egy 20 soron német fogalmazást ír bizonytalan témakörben, úgyhogy megint ráérek, ó je.....

1) Hétvégén meglátogattuk anyukámat, jaj, annyira hiányzik! Most viszont muszáj volt találkozni vele a piszkos anyagiak miatt, úgyhogy pontosan egy órát eltöltöttünk nála, persze full maszkban. Neki pedig vittünk egy FFP3 maszkot, ami a legbiztonságosabb maszk, amiről tudok. A gyerekeket nem vittük, biztos, ami biztos, de megmutattam neki Réka szülinapi fotóit és felpakoltuk a torta negyedét.....Kaparta a sírás a torkom, ahogy a képeket tekergette anyu a telefonomon....még egy kis idő elzárva és frankón nem lehet ráismerni az onokákra, akkorára nőttek.....

2) Induláskor pont belebújtam kedvenc kék dzsekimbe, ami nem téli ugyan, de még nem fáztam benne, sajnos/hála Istennek, nem volt még olyan hideg.....Tibi rám néz, majd kirobban belőle a nevetés. A dzsekimen egy barna folt éktelenkedett, nagyjából a jobb mellem alatt. Még szerencse, hogy Tibi észrevette, így nem lettem nevetség tárgya. Egyébként jutottam el úgy buszmegállóba, hogy a fekete dzsekimen a hátamon volt két mancsnyom, szóval nem is lett volna egyedi eset. A kutyás élet szépségei.....

3) Beindult nálunk a Tesco házhoz szállítás, rögtön ki is próbáltam tegnap, minden rendben ment. Jobban örülnék az utánvétnek, de hát persze olyan nincs, úgyhogy előre fizettem, mint a katonatiszt. Beszereztem az ünnepekre az üdítő-gyümölcslé készletet. Szerintem megtartjuk, mármint a Tescot, pedig utálok oda járni,sőt, nem is szoktunk. A zöldséget-gyümölcsöt a közeli zöldség kisker/nagykerből rendelem, ha reggel leadom, délutánra már hozzák is. Helyi a tojás (mármint a környékbeli falvakból való) és szép árut hoznak. Egyszer kaptam nagyon zöld banánt, de azt is megettük , amikor beérett. Szóval nagyon menő ez az online shopping. Az ajándékok 90 százaléka is online érkezett. Igaz, hogy az összes futár már lassan hazajár ide....

4) Diócskénk hízásnak indult, de nem kell rosszra gondolni, mert eddig volt sovány, lassan eltűnik a háta hátsó részén felszínre törő medencecsontja..... Reggelizni is szokott még, esti séta után vacsorázik

5) Mostanában nagyon szeretek dolgozni a munkahelyemen, amikor látja az ember a végét, nevezetesen, hogy napokon belül két hét szabira jön, hát akkor minden olyan kerek és semi sem számít. De ettől függetlenül is jó most nekem a helyemen, nyugi van, béke, semmi krízis vagy felfordulás....Remélem, nem csak vihar előtti csönd. Januártól indul az új vállalatirányítási rendszer....bízom benne, hogy nem veszek el menne már az első nap és keserves könnyhullatásokkal nem sírom vissza a mát.....(azért erre van némi esély...., leszámítva a könnyeket, amiket már ritkán hullatok, öreg csataló vagyok én már a bőgéshez)

6) Réka rosszul áll fizikából, két egyponthíjján ötös dolgozat után beszedett egy hármast, mert lemaradtak a mértékegységek a röpdogában. Úgyhogy a félévi bizonyítványnak lőttek kitűnőség szempontjából....amennyit és ahogy tanul, esélyét látom itt még további négyeseknek is. Ez van.  

7) Összeírtam miből mennyi alapanyagot kell beszerezni a sütikhez az ünnepekre, csak vajból 2 kg-kell...amiket az elmúlt két hétben meg is vettem. Még nincs káposzta, gomba, ami az étkeket illeti, és sárgarépából is kevés van. 

8) Idén rekord mennyiségű szaloncukrot pusztítunk el, meg sem merem mondani, hány dobozzal fogyott már el, de az biztos, hogy egy Milka vegyest, egy másik csomag zseléset kinyírtunk. Van még egy Stühmer zserbós, az viszont nem ízlik. Egy Milka mandulakrémes is van és egy Stühmer marcipános, ami az abszolút kedvencem. Az valami isteni! Minek vettem ennyit, nem tudom, de valahogy mindig a kosaramba pottyant egy dobozzal, anélkül, hogy észrevettem volna.....Ja, kaptunk egy Milka feketeerdőt is. Jaj, ez már a torkosság kategória vastagon! :) 

9) Dobok majd pár Réka fotót a 13 éves kiscsajról, csak most Zalán gépéről írok, ami jobb gép, mint az enyém. Használtam vettük az unokatesótól. Van ilyen betűje is: W. 

10)

Hirtelen pötyögvén

 Ma végre van egy kis időm, írni pár sort, amire hetek óta nem volt példa. Csak közben Réka itt nyávog mellettem, hogy kérdezzem ki a fizikát. Fél kilenckor, bakker?! Dió meg mindenáron az ölembe akar ülni.

Úgyhogy most nem is jut hirtelen eszembe semmi.....

Viszont nyertem egy kis időt, mert Réka nem tudja felmondani a fizikát még, halvány gőze van csak vektorról , támadáspontról és nevtonról - nincs duplavém, bocsika.

A helyzet úgy áll, hogy már csak a jövő héten dolgozom. Főni nem engedélyezett szabit az utolsó hétre, így november végén az utolsó 3 nap szabimat kivettem az utolsó 3 hétfőre, amikor még lehetett, így lett 3 db 3 napos hétvégém. Gondoltam , majd jól bevásárolunk, pihenek, meg minden....Hát ebből csak azt lett, hogy nem volt lemaradásom mosás-vasalás terén, tiszta volt a kecó és volt főtt étel itthon. Amikor éppen elszundítottam volna az aktuális Korona epizódon, pont hazajött Réka vagy Tibi akart valamit, pedig nincs édesebb, mint egy ebéd utáni szundi, főleg télen, a meleg takaró alatt a kanapén....

Azért jól telt ez a 3 hosszú hétvége, sokkal kiegyensúlyozottam volt így az életünk, milyen jó lenne mindig 4 napot dolgozni egy héten! A hétvégék elröppennek így, hogy hussssss......

Igazából már 18-én pénteken sem dolgozunk, de munkanapnak munkanap, azt mondta főni, majd forralt bort iszogatunk és fogócskázunk a raktárban.....Hát ezt nem tudtam elképzelni nagyon élénken, de ha 8-tól elkezdünk forralt borozni, akkor eléggé be lesz állva a banda négy órára....Azt találtam mondani, hogy legalább délelőtt dolgozzunk már! Én, stréber, dolgozni akarok?? Mi minden csúszik ki a számon?? De tényleg nincs még kész egy összesítés, ami a NÉBIH-nek kell....úgyhogy bőven lesz mit csinálnom ebben a négy napban. Ez az időszak az, amikor olyan jó bejárni a melóhelyre, egy kis menedék a német környezet elől, a fizika lecke felmondás, 12 pont megtanulása (nem az úttörő, először én is azt hittem....) és egyáltalán, a suli elől......

Egyre többen vannak a boltokban, úgyhogy mi már csak Aldiba járunk (ma kevesen voltak, kivéve a hűtőpult, de tartottuk a két métert, ahogy lehetett). Mondjuk, ajándékba megy egy üveg vhiskey (nincs duplavém), azt azért az Intersparban vettük meg, ott is egész baráti volt a népsűrűség.

Minden ajándék megvan, jelentem, legalábbis úgy néz ki, remélem, nem felejtettem el semmit.... Vannak extra kozmetikai csomagok, édességek és  borok, hogy ha zavarba jönnénk se legyen gond. 

Idén elmarad a nagytakarítás, szégyellősen vallom be. Réka kinevetett, hogy persze, mert nem jön senki, mi? Ezen elgondolkodtam, de nem igazán ez az ok, esetleg tudat alatt. Egyszerűen nincs erre időm. A szokásos takarítás meglesz, de hogy felsuvickoljam az egész lakást top to bottom, hát egy frászt! A vitrin is marad, ahogy van. 

Elvileg a következő süti a linzer lesz, 60 dkg lisztből, utána jön a zserbó a sorban, majd a mézes krémes, ami újdonság, még csak egyszer sütöttem és nem emlékszem, milyen lett, szóval nagyon jó biztos nem. Most új receptem van. Utána karácsony előtt közvetlenül az aranygaluska, talán egy nappal később. Bejgli összeállítása 23-án, sütés 24-én. Mi van még? Egy ünnepi kuglóf esetleg? Sajtos rúd?  Igazából sokat nem kockáztatok, ez mind kipróbált, remek recept alapján készül majd, kivéve a mézes krémes....

Szilveszterre szeretnék egy tálat rendelni, ilyen rántott husis, cigánypecsenyéset, de még az is lehet, hogy én magam állok neki, attól függ, milyen kedvem lesz. 

A karácsonyi menü nálunk kacsa mindig, káposztával, pürével vagy sült krumplival, lehet, hogy snassz, de valahogy így hozta a mi saját kis hagyományunk. Előtte lesz tárkonyos raguleves mini petrezselymes gombóckákkal. Lesz rántott hal, kukorica saláta, coleslav (nincs duplavém) és lilahagymában gazdas krumplisali is. Töltött káposzta, most csak egy fél adag, 1kg húsból, és francia marharagu, az a vörösboros. gombás, gyöngyhagymás csoda, ami a múltkor úgy eltűnt, mintha nem is lett volna. Ez a menü kb. 3 napra. 

Hát szóval a karácsony előtti 5 nap kb. a konyhában fog telni.....Nem  baj, nem teher igazán, szeretem, amikor a finomságok csak úgy áradnak ki a kezem alól. Általában azért mire a bejglihez érek, már eléggé megkopik a lelkesedés....de most ha végig itthon leszünk karácsonykor a szokásos ámokfutás helyett, több időm lesz....De jó is volt pedig az az ámokfutás!!

Írtam múltkor Zalán kontra fogorvos témában, na a múlt hétvégén kiszúrtam, hogy a tejfog fölött áttört a maradandó foga, a jobb hármaska. A frász kitört, hogyhogy nem lökte le a tejfogat, miért volt egyszerűbb az ínyét átlyukasztani...úgyhogy hívtam megint az iskolafogászatot. Ezek annyira két lábbal állnak a földöm, mondták, hogy vigyem be ma vagy akkor majd január 11 után....Mivan??? Gyerek szokás szerint a suliban, onnan nem szedhetem csak úgy ki, akkor keresek más megoldást. Hívtam a mi dokinkat, fel sem vette, bár  napra rá visszahívott. Aztán eszembe jutott, hogy a régi doktornéni ajánlott valakit egyszer maga helyett, ha égne a ház fogászatilag, nem érnénk el, vagy ő nyaralna, ilyenek, hívtam őt. Nagyon kedves volt, kb. ugyanazt mondta, mint az iskolafogászat, ma vagy majd januárban....Kénytelen voltam kiragadni Zalánkát a suliból, szerencsére a tanítónénik résen voltam messangerileg. Kapott egy kis lidokainos sprét és máris kinn volt a tejfog, a maradandó ereszkedhet a helyére.

Hopp, még elfelejtettem a fogszabályzót hívni időpont ügyben! Ezt még idén meg kell ejteni!

Mi volt még? 

Na Réka fel akarja mondani a fizikát, úgyhogy megyek, majd még jövök! Pá!

13

 Egy kicsit megrázott most ez a születésnap. Tizenharmadik. Hogy lehet ez? Tegnap vittem oviba. Világosan emlékszem, hogy fogta a kezem és lelkesen csacsogott, hogy milyen jó napja volt. Nem mondom, hogy most született, mert annyira nem esett ki ez a 13 év, de bakker , 13??? Hogy nőtt ekkorára? Felveszi a menő padlizsánlila kapucnis pulcsimat, és csak egy picit nagy rá. Jövőre nyolcadikos lesz és felvételit ír. Holnaptól a 14. életévét tapossa? Hogy jutottunk el idáig ilyen gyorsan? Már csak 6 év és kiröppen.

Olyan nagylány már. Mostanában egyébként minden lány nagyjából ugyanúgy néz ki, az osztályból a legtöbb lánynak hosszú haja van, amit szabadjára bocsátani a divat, tehát semmi copf, fonat vagy csat. Mint a Hair-ban, csak úgy lóg, omlik és lobog, minél hosszabb, annál jobb. Mostanában bakancsot hord és téli harisnyát, kantáros szoknyával, bőrszoknyával, vagy cicanadrággal. Két télikabátja van, az egyiket én vettem neki még tavaly, a másikat örökölte. Szerintem utoljára vettem neki én kabátot, már minden holmiját maga szereti választani.  Borzasztó sok ruhája van az örököltek miatt, aminek jó részét nem hordja, mert divatjamúlt. Pedig szép holmik, újszerűek és ízlésesek.  Nem szeret olvasni, kínszenvedés neki az olvasás, ezért nem gondolom, hogy nagyon humán érdeklődésű lenne. De nem is kimondottan reál. Még mindig itt tartunk, hogy fogalmunk sincs igazából mi a neki való. Sokat puffog, morog az orra alatt, zsémbel, visít és hisztizik. Utálja, ha próbálom megfésülni, egyáltalán nem is hagyja. Előszeretettel fekszik rá Diócskára, aki ezt szenvedő arckifejezéssel tűri-tűri.... Mindig minden a más hibája, nem igazán az övé. Szívesen alszik Anyával, még ha ezzel száműzi is az apját a Hitvesiből.... A szobáját nem igazán tartja patyolat tisztán, van legalább kettő dugicsokis fiókja. Szenvedélye a lovaglás és a lovak, azt mondják, született tehetség, érzi a lovat, amit nem lehet tanulni. Ló, ló, ló és ló. Legszívesebben egy istállóban lakna. Na jó, azt azért nem.

Ő a mi tündérünk, egyszem leánykánk, a mi csodánk......

Nyugi, még van 6 év mielőtt kiröppen...és addig még nagyon sok leckét kell kikérdeznem.