Heti krónika

Egyszerűen nem is volt a közelemben sem a laptop egész héten.... 

 Múltkor nyávogott nekem egy kisbabás anyuka kutyasétáltatás közben, hogy nincs ÉN-ideje, hajat mosni sem tud, csak kéthetente és nem  találkozik felnőtt emberrel csak sátoros ünnepeken...mármint a férjén kívül. Hirtelen nem az empatikus énem pattant elő, mert azt morogtam magamban, hogy szüljél még egyet, vagy kettőt, menjél vissza full tájmba dolgozni, járasd a gyereked tagozatos iskolába, aztán majd keresheted az Én idődet...nekem már fel sem tűnik, hogy nincs. Persze tudom én, hogy minden korszaknak meg van a maga nehéz időszaka, azért szorult belém megértés, ha nagyon erőlködöm, ne értsétek félre, csak számomra ez a mostani jóval keményebb élet, mint amikor Réka hét hónapos volt.Te jó ég, ég és föld....

Na szóval nem sok időm volt, de ebédszünetkékben írogattam jegyzeteket, ezek alapján össze tudom szedni, mi volt a héten.  Lelövöm a poént, még nincs meleg vízünk és fűteni sem tudnánk, de már egész közel állunk hozzá.

Hétfő

Tegnap egész jó hétfői napot zártunk. Lehet, azért érzem így, mert minimálisat tanultunk, hehe.  Zalánék tegnap megírták az év elejei matek felmérőt….gondolhattam volna, gondolhattam volna, de azért meglepett, mert kifejezetten nem jelentették be, hogy akkor hétfő , második óra, hanem hogy majd... majd írnak egyszer. Csak az az egy aggodalmam van, hogy rendesen elolvassa e a feladatot és azt oldja meg, amit kell….ha igen, akkor nem lesz gond. Meg hát az sem nagyon gond egyébként, ha négyes neki, csak olyan nem nagyon lesz az osztályban…

Rékáéknál is bekeményített a magyar tanár, a szövértés után jövő héten tollbamondás és nyelvtan felmérő is lesz. Szegénykének ma 3 némete lesz, kettő sima és egy fakt. Én meg leszidtam, mert a tudtom nélkül hagyta ott a matek faktot….ami hetedik órában van….Igaza van, majd ha valamit nem ért, megkérdezi a saját tanárát. Szerencsére olyan tanára van, akihez ilyen esetben fordulhat. Nem panaszkodhatom, egyelőre úgy néz ki, minden tantárgyból jófejek oktatják… ez hihetetlenül sokat jelent. Aztán persze majd  meglátjuk, mit mond a a gyakorlat. ….

Természetesen a két szülői értekezlet ütközik, fél óra csúszás van, Zalán osztálya hamarabb kezd, de mindkettő jövő kedd. Már meg sem lepődtem, szerintem hagyományt teremtünk belőle. Hát így legalább hamarabb letudjuk őket. Beneveztem Tibit a Zalánéra, remélem, ott tud lenni. 

Este hét körül levittük a kutyát a Tiszára, meglepetésemre a gyerekek nagyon akartak jönni sétálni, aztán rájöttem, hogy azért, mert a világító lámpát ki akarják próbálni a kutyán, amit a nyakába vettük, setí t iccakára. Az egyértelmű, hogy nem négylábúak nyakába tervezték a lámpácskát, mert sokat kellett állítani és a legjobb esetben is a kutya mellkasát vagy a heréit világította meg, amin azért lehetett volna vihogni egy sort, de nem éppen kocogtam volna. Azért arra jó volt a lámpa, hogy ha nagy sprintet is vágott le a kutya, akkor láttuk , merre cikázik.
Egyébként az eb hónapfordulós , ma 7 hónapos. Ennek örömére kapott pár teniszlabdát.

 KEDD

Ha jó volt a hétfő, nem sikerült olyan nyugisra a kedd. Először is Zalán matek dogája csak épphogy lett ötös, az is úgy, hogy a tanárnéni szólt neki, hogy a meg nem oldott feladatot utólag oldja már meg, legyen olyan jó. Így kapott még 4 pontot. Én nem tudom, hogy lehet valaki ilyen figyelmetlen...Mondjuk visszatekintve, egész jó lett az a matek...

Zalán elhagyta az ötödik radírját idén, azt, amelyiket tegnap adtam neki. Tudom, hatalmas problémák, de elég bosszantóak. Pontosabban nem elhagyta, hanem az előtte ülő maffiózó fiú belegyömöszölte a szék vázába….és most is ott van. Majd megkérem Tibit, ha megy szülőire, ugyan  bányássza már ki, amíg ott ücsörög.

Hogy Réka hol tart a tananyaggal, fogalmam sincs, mert egyáltalán nem tudok vele tanulni. Ennek ellenére csak ötösöket hoz haza. De még új anyagból TZ nyilván az idő rövidsége miatt nem volt.

Este hétkor derült ki, hogy szerdán német felmérő Zalánnak. Nagy show volt, mert megkérdezte az egyik anyuka az osztályból, hogy hogyan értelmezem a jelzéseket a füzetben a dogával kapcsolatban. Zalánnak nincs is német füzete. Mármint van, de teljesen olyan, mint amikor hazahoztuk az üzletből, tök üres. Kérdésemre, hogy hová írta fel a dolgozatban levő feladatokat, valami rémlett neki felmérőről….Hát persze hogy sehová sem írta fel. Szerintem nincs is ott az órákon, csak testben, ami elég baj. 

Rossz nap volt ez, na, rossz.....Talán a kegyelemdöfést Tibi adta meg, itt eléggé elszabadult a stessz szintem. Kár, hogy nem volt itthon egy kis Jager….Szerdán elvileg jön vissza a gázóra, 3000 Ft ellenében és aki üzembe helyezné az egész fűtési /meleg vizes rendszert még ismerős is szegről – végről. Ezért Tibi felhívta telefonon az üzembehelyezőt, aki megjegyezte, hogy reméli, hogy szerdán lesz gázóra , mert utána ő teli van foglalva munkával hetekre előre…Hát most nem remek? Mi van, ha fogja magát a gázművek és azt mondja, hogy csütörtökön tudja hozni a gázórát? Akkor hetekre leáll az élet? Szombaton jön a lehűlés és jövő héten már megszűnnek a 30 fok körüli értékek. Eléggé para. Mindegy, talán nem sokág esszük az ideget, mert még holnap délelőtt megjön a gázóra. 

Még volt valami katasztrófa, nem emlékszem mi. Ekkor elindultunk kutyát sétálni és kb. 2 órát oda is voltunk. Ágyba dőltem 10 óra körül és többre nem is emlékszem.
Anyu pénteken megy dokihoz, miatta is nagyon aggódom…olyan rossz előérzetem van. 

SZERDA

Felújítást tekintve a 21. nap. Ma visszatért a gázóra. Meg mondom őszintén, totál érdektelen vagyok már a fűtésfelújítás ügye iránt. Torkig vagyok. Nem tudtam hát örülni a gázórának úgy, ahogy illett volna, sőt, meg sem néztem. Ott van a kamrában, elvan. Visszatért, na és? Ez még nem hozta meg a nagy áttörést.  Volt papírmunka is, nem tudom miféle, Tibi intézte. 

Jött beüzemelő emberke is, az ösmerős, de hát nem volt mit beüzemelni, mert ugye víz az nem áll a kazán rendelkezésére. Nem tudom, hogy a kivitelező főnök ezen mit nem tudott. Az ismerős szerint a termosztátok is bénák, kérjünk programozhatót, ugyanannyiba kerül, mint az az alapdarab, amit kaptunk….Aztán hiányzik még a kéményről valami madártávoltartó, nehogy a kéménybe essen fióka (jövő tavasszal esélyes legközelebb). 

Az új forgatókönyv szerint szombaton kap vizet valahogy a kazán, majd jövő héten valamikor beüzemel az ösmerős a rendszert. Már ünnepelni sincs kedvem. Főleg, ha addig megfagyunk. 

Zalán ma hazajött egy kritikán aluli magyar felmérővel (hogy lesz azt senki nem tudta, bár mondjuk a cimborának 98% lett, úgyhogy nálunk van a hiba) Eléggé sokkolt….eddig el voltam kényeztetve 1-2 hibás , hibátlan tollbamondással…nyár végén is ismételtünk, erre most ez…Nem tudom, hová tenni. A felmérőt soha nem adják ki, így nem tudom, mi volt a gond. Írtam üzenetet a tantónéninek, válaszolt is, negyed ötig szinte bármikor megnézhetem. Milyen kár, hogy negyed ötkor ülök kb. a bringámra, hogy hazafelé karikázzak. Már megint ez a szemellenzős módi, hogy senki nem dolgozik vagy mindenki addig dolgozik, mint ő…..Na szóval az nekem nem jó időpont. Mindegy, majd szülői előtt beugrok, megnézem, elkéreckedek fél órával hamarabb.

 Kiderült, hogy anyu szemét műteni kell szürke hályoggal. Ez nem az a problémája, ami miatt aggódom, egy egészen másik. Elvileg rutinműtét, egy éjszakás kaland a kórházban, de hát na. Nem örülnék, ha matatnának a szememben…

Sétáltunk a kutyával is, naná, immáron a sötétben. Szerencsére a sétányon van világítás, de szokni kell a szemnek, hogy megtalálja az ember a kutyáját….Nem vittük túlzásba, most pajti sem volt, 8-ra hazaértünk. Vízmelegítés , közben vacsora, fürdés, ágy….megint nem kellett ringatni….Csak aztán fél négykor felébredtem és nem tudtam visszaaludni.  Zalán teljesítménye nyomokat hagyott bennem….csak forgolódtam, forgalódtam…Bezzeg, amikor hatkor ébresztett a telefonom, az nagyon fájt… 

CSÜTÖRTÖK 

Rékáék sportversenyen voltak a suli képviseletében, zsinórlabda versenyen (röplapda butítva). Hogy minek, nem tudom, mert állítólag a szabályokat sem ismerték. Hatodikok lettek. Kérdeztem, hogy hatból? Nem, tízből. Zseniális.  Szombaton  hivatalos csapat sakk versenyre….nem is tud szokott sakkozni, úgyhogy fényes sikerek várhatóak. Na mindegy, ha van kedve hagy menjen….!

Felújításilag semmi új, szombaton jönnek vizet vezetni a kazánhoz. Remélem, tényleg jönnek,  majré van és para....

Zalán borostyán leveleket tépkedett és a leveleket szétszórta a suli udvarán, részben a 4b-s lányokra, mert azok meg csúfolódtak….úgyhogy megrovást kapott. Még nem beszéltem az ofővel, hogy most akkor ez osztályfőnöki vagy milyen megrovás.... Na még ilyen sem  volt a családban, gratulálok. A másik gyerek anyukája jobban mellre szívta, én már lehúztam 4 évet ebben a suliban, tudom, hogy túl szoktak ezt és azt reagálni, úgyhogy hamar túlléptem rajta. A felmérők százalékos eredményeim jobban aggasztanak. 

PÉNTEK

Végre péntek....AKár egy falat kenyér.....

Reggel egy hisztériás Rékát hagytam otthon, aki nem találta a tornacipőjét a mai tesihez (tegnap abban jött haza a versenyről) . Sajnos mindez csak fél nyolckor jutott eszébe, hogy tesije is lesz...Később hazatelefonáltam, hárman keresték a cipőt, nem találták meg 10 percen belül, úgyhogy Récike az utcai cipőjében tornázott, ami még mindig jobb, mint mezítláb a tornateremben, mint tavaly történt....

Anyu nem kapott túl jó híreket, bár rosszakat sem egyelőre, további vizsgálatok írtak elő neki. 

Nem is meséltem, Tibi megnézte a magyar felmérőt, tele van figyelmetlenségi hibákkal. Pl. betűket kellett másolni , szavakat, mondatokat és abban is sorra volt hiba....Pedig ahhoz nem kell sok ész. Vagy hát biztos kell, a fene tudja, már nem tudom, mit gondoljak. Ez a fiúcska magától megtanulta a betűket és 20 alatt tök ügyesen számolt, anélkül, hogy tanítottuk volna a tízes átlépésre. Értem, nem kivételes képességekre utal ez, de olyan ügyes volt hat évesen. A számonkéréseken valahogy rendre kudarcot vall mostanában.  

Emlékszem, pont másodikos voltam és év eleje  volt, amikor anyukám egyszer hazajött egy fogadóóráról leforrázottan...."Anyuka, ez a gyerek ennyire képes. " Konkrétan nem tudom már, milyen eredmények voltak ezek, de szerintem "jó" kategória, szóval olyan 80% körüli lehetett. A mindig kitűnő tesóm után 10 évvel anyunak is rosszul eshetett....Aztán végül csak elvergődtem valahogy a felsőoktatásig...Nálunk annyival nehezített a terem, hogy kéttanra írattam.....én viszont sima általánosba jártam. 

SZOMBAT

Reggel tényleg jött a banda, a pocakos fiatal Mikulásom és a társa.  Mielőtt kezdtek volna, még elszívtak egy gyors cigit, láttam az étkező ablakból.  Pedig akkor még nem is tudták, hogy sárkány valóm várja őket benn. Vagy hát lehet, sejtették.  Rohanó kis világunk nem állt le, Tibi kirobogott Rékával a sakk versenyre a Tiszaligetbe, addig nekem pont döntenem kellett, hogy hol fussanak a vízvezetékek, hurrá. Felidegesített a gyerek, mert elkezdett vinnyogni, hogy nem hozta a porszívós fúróját, úgyhogy most nem tudja szétverni a csempét. Vagy hát szét tudja, de akkor por lesz. SZóval nem fogja. Inkább  majd visszajön a jövő héten. Nahát itt elgurult a gyógyszerem, azt hittem a fején verek szét egy csempét. Mondtam neki, itt két gyerek is lakik, olvasta a jövő heti időjárásjelentést???  Keressen megoldást, de olyat, amivel még ma vízhez jut a kazán. Csak lesett, hogy biztos megbuggyantam, nem érdekelt. Megegyezünk valamiben, Pontosan megbeszéljük, aztán ő kitalál egészen mást és visszajön a jövő héten? . Hát persze, bemutatkozom, én vagyok Balekné, aki hideg vízben zuhanyozik és -20 fokig nem igényel fűtést.

Közben a kivitelező forszírozza a fizetést, hahaha...egy fillért nem fizetek, ameddig nem működik kifogástalanul a rendszer. Egyelőre nincs beüzemelve, majd a jövő héten valamikor. Szerdára fagyzugos helyeken éjszaka már fagyot mondanak. Remélem,mi nem vagyunk fagyzugban....

VASÁRNAP

Ma két gyerekkel tanultam egyszerre....Annyit marakodnak, hogy az önmagában idegörlő volt. Hülye vagy, béna vagy, fogd be, fogd be te, Zalánnak miért lehet játszani, nekem miért kell tanulnom, Rékának miért lehet játszani, nekem miért kell tanulnom, most elmegyek inni, csinálok egy tejeskávét, almát ennék, van csoki.....

Zalánnak a matek a legegyszerűbb, a némettel simán cumiztat, a magyarral meg olyan,mintha idegen nyelv lenne neki. SImán leírja, hogy budapest és béla, neki tök mindegy. Ki kellett pótolni a szavakat, hát kipótolta nem? Képek alapján j betűs szavakat írni a ....a gally alá odaírta, hogy ág....az ibolya alá, hogy virág...Másolásban, mondatalkotásban és j/ly területen viszont fejlődik. 

Réka - Zalánnal ellentétben - nem megy le alfába minden órán, figyel, így sem törit, sem termismeretet nem kellett vele tanulni, mert mindent megjegyzett az órán. Megkönnyebbülés volt. 

Ebéd után már nem tanultunk , Réka elment a barátnőjéhez görkorizni pár utcával arrébb (még fura, hogy egyedül közlekedik, de szerintem ideje. Forgalmas úton mondjuk nem kellett átmennie egyáltalán.) Zalán legózott, telefonozott, lement bringázni, elvolt. Én rendbe tettem a hálónkat, elpakoltam a kánikula ruhákat mindkét gyereknél, tegnap már kivasaltam mindent....Végül pakolásztunk még a garázsban, mert lassan elfoglalhatja az autó a kuckóját, de csak lassan, még van ott egy gép és egy halom anyag a felújításhoz. 

Este jöttek a szokásos vasárnap esti előkészületek. 

Nem is mondtam, Zalánék aranyérmet nyertek tűzharcban (kidobós), mind a fiú, mind a lány csapat első lett az iskolák közötti versenyben.  Micsoda elit évfolyam ez!:) Nagy volt a boldogság, majd hozok fotókat. Persze én nem voltam ott, mert a Mestörökkel vérnyomásemelést hajtottam végre, de Tibi legalább fotózott. 

Ja, anyósom szülinapját is szombaton ünnepeltük. Nahát mamának baromi nehéz ajándékot venni, szinte lehetetlen. Főleg, hogy OUZO nem volt a boltban, sem diabetikus csoki vagy bombon....Izzadtam, mint utcalány a templomban. Vagy hogy van az a mondás??  Egyedül küzdöttem, mert a kutya határozottan velünk akart jönni, amikor ajándékért indultunk, úgyhogy végül az lett, hogy Tibi kinn maradt a kutyával, (egyelőre még vizsla sem mehet be) mi Rékával az Intersparban bolyongtunk jó hosszan. Végül valami alma likőrt vettem, diabetikus csoki nem volt, úgyhogy simát választottam, ami baromság, mert inkább diabetikusat eszik vagy semmilyet. Réka megmentette a helyzetet, mert valami kedves szöveges mamás tollat talált, ezt tőle kapta a mama. 

Hát ilyen hét volt ez. 

19. munkanap a felújítások hideg telében....

Hát ez is egy felejtős hétvége volt, mintha nem is létezett volna, ami a lelki feltöltődést illeti...Nem vagyok jó passzban mostanában. Egyszerűen nem tudok megújulni, lerázni a nyűgjeimet. Olyan vagyok, mint egy öreg tyúk, aki csak kárál és folyton sötéten látja a dolgokat. Az igaz, hogy mindig történik is valami, ami miatt lehet parázni, de arra még nem jöttem rá, hogy csak én érzek így vagy ez minden korombelivel így van e. Szerintem nem. 

Szombaton anyu nővérét látogattuk meg, mert nemrégiben kórházba került. Na hát ez is egy külön történet lenne, mert nem tudta mozgatni a karját, erre a sürgősségiről egy az egybe visszaküldték, egyetlen szuri vagy infúzió nélkül. Borzasztó.....Nem tudtam nem arra gondolni, hogy lemondtak róla, meghalni küldték vissza. Persze Anyu is velünk tartott. 

A nagynéném egy idősek otthonában él már évek óta, de most az állapota rosszabbra fordult….Bevallom, én kimenekültem a szobájából Rékával együtt, bár ő még maradt volna. Utána jót bőgtem a parkolóban….Megrázó volt látni őt úgy……. Amíg én az egereket itattam, közben a gyerekek az autó mellett ücsörögtek az árnyékban, nem értettek semmit, Fornettit eszegettek. Amikor elfogytak a könnyeim, sétáltunk egyet a környéken, aztán hamarosan anyu is kijött és ő persze erősebb, mint én, úgyhogy egész vidámnak tűnt vagy inkább tartotta magát…

Mekiset ebédeltünk, bár vettünk sült csirkét is, jól esett, pont tojtam a diétámra. Rájöttem, hogy ez a négy hét „önsanyargatás” azért elég fárasztó volt lelkileg is.... Azért remélem, nem kezdek most négy hét zabálásba, bár szerintem nem mozogva , nem zabálva is visszaszedném ezt az árva 4 kilót….

Ma (vasárnap) elmentünk vásárolni, aztán reggeliztünk, majd nekiültünk tanulni. Szombaton csak a németet néztük át Zalánnal , úgyhogy maradt a matek és a magyar vasárnapra….Voltak könnyek és hiszti, „ én nem csinálom”…..hát ez is baromira leszívja az energiámat. Tollbamondásból egy oldalt kellett diktálni a gyerekeknek gyakorlásként. Sokat szenvedtünk a testrészes szóanyaggal, nem akarásnak nyögés a vége, az tuti. 

Közben Réka kikéri magának, hogy nem tanulok vele…..meg van sértődve. Nem érzi szegényke a törődést. Egyelőre ez a csak kikérdezős módi nem működik, általában amikor kikérdezem a tananyagot, még nem tudja igazán. Na mindegy, majd alakul ez is. 

Főztem babgulyást és szilvásgombócot….közben a Magyar Vágtát néztük fél szemmel. Vagy inkább negyeddel. Egész jól sikerült a gombóc tésztája. Nem nagy wasistdas, szerintem az a titka, hogy a krumplit ne héjjába főzzük, hanem megpucolva és amikor a tésztát kidolgozzuk, a krumpli már hideg legyen. Illetve a tésztát nem érdemes / szabad újragyúrni, szóval a szabásnál észnél kell lenni. 

Este megnéztük a tévében a Hajnal Tímeás magyar filmet, egész jó volt, bár a végén már táskákat csomagoltam, pakolásztam…Este 10-kor pedig már ágyba zuhantunk.

Ja és akkor a 19. nap - felújítás, ha már ez a cím.

Ma volt itt a főmufni - tervező és kivitelező főni - valamit susmusoltak valami szakemberrel és ez utóbbi jóvá hagyta a rendszert. Szerdán jön vissza a gázóra, aztán még valaki hoz valami papírt, szombaton pedig a víz is eljut valahogy a kazánhoz.  Ezek a szép tervek, aztán meglátjuk. Picit azért megnyugodtam, hogy talán még a fagy beállta előtt is lesz itt fűtés forró zuhany. Amíg élünk, remélünk. Vagy valami ilyesmi. 

Pénteki hírek

17. fűtésfelújításos munkanapon (csütörtök)

 (A hétvégéket tehát nem is számolom bele) Nem sok történt, megjelent a villanyszerelő, hozta a papírt a földelési munkálatokról és elvinnyogta, hogy hát izé, neki kellene fizetni, nem a „fővállalkozónak” (tervező és kivitelező), kér 20 000 Ft-ot. Tibi pipa volt, mert ennyi KP pont nem volt nála és el kellett menni az ótómatához kivenni. 

De most ez annyira nem is érdekel. Anyukámnak aggasztóak a labor leletei, hónapról hónapra rosszabbak. A tény, hogy otthon hatalmas selejtezést tartott nemrégiben és kidobált olyasmit is, ami 20 évig elfért a szekrényben, még inkább vészfényeket gyújt bennem….Nem tervez elköltözni, mégis sok minden zsákban van, vagy kukában landolt. 

18. fűtésfelújításos  munkanap

Ma nem történt semmi. Áldom a Teremtőt, hogy még jövő héten is meleg lesz…..Egy dolgok érzek nagyon intenzíven és ez az, hogy végtelenül fáradt vagyok. Pedig alig kezdődött el a tanév. Munkahelyen is kezdődik a szezon, bár ez nem baj önmagában. 

Lement a második hét a suliban. Már szerdán a pénteki órarendet néztem véletlenül, hoppácska….Rékának sokkal jobban bírja nálam, fitt és jókedvű, lelkes, könyvek felett még nem láttam, már van három ötöse, de este, ahogy összebújunk fél 10 után, szinte rögtön elalszik, ami nem volt rá jellemző. Reggel ráuszítom a kutyát, az ébresztéssel nincs gond.

Zalán szájából ma reggel hangzott el először a mondat, hogy nem akar iskolába menni. Pedig ebéd után elhozza az apja, mert mennek bőrgyógyászhoz. Ezek a fránya uszodai nyavalyák!! Hát vele küzdelem lesz a tanév. Mert neki tök mindegy, hány hiba van a tollbamondásban, ha egy , hát az is jó, ha négy, hát nem mindegy?? Akkor is, ha olyan hibák, amiket eszembe sem jut gyakorolni, mert azt gondoltam, hogy tudja (szál- száll / rossz) Vele elsősorban nekem lesz küzdelmem, mert én ragaszkodnék hozzá, hogy kihozza magából, ami benne van, ő viszont tojik erre. Engem meg bánt, hogy nem annyit nyújt, amit tudna….Felmérőkkel továbbra sincs gond, egész gyorsan megtanulta a verset, amit kellett, hibátlanul felmondta, matek felmérő jövő héten, a német meg egyelőre rejtély, mert elölről kezdték az anyagot, de újat is vettek…Azt hiszem, ezzel a kéttannal lesznek még közös kínjaink….

Zeneórák beosztásáról még mindig semmi hír, talán jövő héten sikerül. Mivel ugye az egyik csoportnak ütközik a szolfézs, minden további egyeztetés értelmetlen egyelőre. Mindegy, a hangszert behangolta a tanárnő és mi készen állunk. Réka szokott is gyakorolni, csak sajnos a kutya olyan veszett vonyításba kezd ilyenkor, hogy néhány vérmesebb állatvédő tuti felkoncolna bennünket, ha hallanák. Pedig már próbáltuk a kutyát kizárni vagy bezárni és Réka ment ki a kertbe…mindegy, a kutya ott akar lenni Réka mellett, hogy vonyíthasson. Majd egyszer csinálok videót, megmutatom. Nem játszik hibátlanul Réka, főleg most szünet után, de annyira nem rossz, hogy igazat adnék Diónak….

Voltak kisebb gikszerek a héten a tízórai körül. Az idei tanévtől csak ebédet kapnak a gyerekek a suliban, tízórait és uzsonnát viszik magukkat, Réka csak tízórait. Na most Réka tegnap itthon hagyta a kajáját és így fél kettő tájban evett volna először (bár itthon belapátolni némi diós-mogyorós műzlit) , amitől totál pánikrohamom támadt, bár gyorsan megnyutatott, hogy zöldég-gyümölcs kóstolás volt a suliban, úgyhogy ott jóllakott. Előző nap Zalán tízóraija jött haza érintetlenül, miután 3 én balga, a rózsaszín Miki egeres dobozba tettem neki a kajáját. Kiderült, hogy nem mert e elővenni egész nap a dobozt, mert az lányos, így csak lopva kiszedte belőle a Dörmit és a szőlőszemeket, a szendvicset meg hagyta….Hát grrrrr…..Van egyébként 3 másik uzsis doboza, egy még a tanszerek között, egy volt a mosogatógépben, egy meg a szobájában, de mivel egyiket sem volt hajlandó lehozni a konyhába, hát így járt, hogy Miki egeret kapott…

Ismételten megállapíthatom, hogy nem unatkozunk….

Megírtam a jövő heti menüt is:

- cigány pecsenye zöldséges rizs

- csirkenyársak salátával 

- hamburger (ha nem lesz idő főzni) szalmakrumpli

- halrúd – burgonyafőzelék

--------------------------------------------

- pulykatokány (tartalék, ha minden elfogyna) tarhonyával 

- rántott csirkemell (tízórainak)

14.-16. nap a nemtomhányból

Reméljük, 30 fölé nem megyünk, hm....

Tegnap, vagyis a 15. napon volt itt a villanyszerelő és leföldelt valamit, ami le kellett, fogalmam sincs, a kapcsolószekrényben matatott és lekapcsolta az áramot, amikor a kutyának főztem a farhátat. Na mindegy, elkészült így is. Igen, tudom, ezt már írtam tegnap, de hát mégis csak egy másik naphoz tartozó infó ez.

Szerda van és még híre nyoma nincs senkinek, aki átvenné a rendszert, gázórának meg pláne nem, a vizet meg még annyira sem vezették a kazánhoz és ha ez így marad egész héten, jövő héten már eléggé pánikolni fogok, hogy előbb utóbb meg fogunk fagyni…..Még most istenes, mert meleg van, éjszakára ugyan kinn lehűl a lakás, de benn nem. Csak mi lesz, ha jön egy jó kis lehűlés? Hát eddig tartott a nyugalmam, remek.

Zalánka tegnap hazaballagott egy fürt szőlővel a táskája aljában….állítólag a tantónénitől kapta. Hogy közben must lett belőle, nem hiszem, hogy feladat volt. Illetve megint elhagyott egy ceruzáját. Kb. az ötödiket, ki számolja? Ha ez nem lett volna elég (nekem az volt) , hazaérkezés után fél órával, amikor nekiültünk volna tanulni, a homlokára csapott, hogy a német házija , az a lap a padban maradt…Rögtön görbült lefelé a szája finoman, de Tibivel visszaslattyogtak és hazahozták a papírt. Addig én sínre tettem legalább a vacsorát. 

Zalánnal tanulni nem egy idegnyugtató élmény….mondtam már? Most hazajött megint egy tollbamondás 1 hibával, úgyhogy nem panaszkodom…..bár az ismétlős matek példák tele vannak indokolatlan hibával 9+1=11…amikor a tízes átlépés nem téma neki, régóta nem….De ilyesmin már fenn sem akadok. Nagy hangsúlyt fektetünk most a folyamatos és rendszeres német tanulásra, mert sok kicsi sokra megy, egyszerűbb napi fél órát németezni, mind szenvedni hétvégén. Mondjuk, a napi fél óra nem biztos, hogy elég lesz, ha nem lesz kész a napköziben a házi….erre majd rájön ő is.

Rékával még nem tanultam, kikérdeztem ezt- azt , de képben volt….Már van egy német ötöse és egy ének. A szövegértés jegyet még nem tudjuk, jövő héten írnak természetismeretből...Én nem tudom, az én emlékeimben a szeptember olyan kis laza nyugis hónap volt, még a gimiben is (fősulin meg pláne...), erre ezek második héten durván belehúztak....

Éles témaváltás, politika, ugarja át, aki nem nem bírja!

Strasbourg pedig döbbenet, nem tudok nem írni erről, mert a kedd esti események egyszerre döbbentettek , sokkoltak és elkeserítettek. Illetve némi hányingerem is támadt. Ezek után a szerda már nem volt meglepetés. Remélem, lesz fordulat a jövő évi választásokon. Nigel Farage beszédeit hallgattam hajnalban, kár hogy éppen folyik a Brexit..vagy hát nekik biztos nem kár... Nagyon sokszor volt a múltban, hogy meg tudtam érteni más emberek politikai felfogását, legyen az bármilyen párt melletti állásfoglalás. De most van egy olyan pont, egy olyan téma, amiben nem szabad lenne, hogy véleménykülönbség legyen kormánypárt és ellenzék között, még akkor sem, ha ez más országokban is így van. És hogy éles ellentét van és ez nem befolyásolja bizonyos pártok melletti kiállást, az megdöbbentő és egyszerűen nincs is rá jelző....Ezzel kapcsolatban légyszi ne írjatok kommentet, ha kérhetek ilyen,  köszi! 

Egyébként a fogyókúrám pont egy hónapja tart, ledobtam 4 kg-ot,  de még ugyanennyi van hátra. Én máris jobban érzem magam , sikerélményem van, minden nap egy kicsivel könnyebb vagyok. 1350 kalóriát eszem kb., illetve nem, nem ennyit eszem ám, de a többit ledolgozom, 40 perc kerékpározás (30 perc ámokfutás, mikor mi) és egy óra sétába vegyített kocogás a kutyával. Olykor másfél. Hétvégén kettő. És akkor még a házimunka során elégetett kalóriákat nem is számolom hétvégénte, amikor 4-5 órát szaladgálok egyfolytában. YAZIO, imádlak! Ajánlom mindenkinek, akinek a kalóriaszámlálós módszer fekszik. Egyébként - nyilván - karcsú és dögös még mindig nem vagyok, már nem is leszek, mert vén vagyok, mint az országút de azt sem mondanám a tükörképemre, hogy az ott egy kövér nő. Alakulok, no. Van az a zöld virágos nadrágom, amit a netről rendeltem, de szűknek bizonyult, na abba már bele tudom préselni magam. Már csak mérsékelt hurkát vet benne a hasam, hehehe....

Sajnos a bicikli szezonnak lassan vége, le fog fagyni a pofám októberi reggeleken rajta, de a kutyával muszáj sétálni/futni….vagyis mozgásban nem lesz hiány. 

Holnap már csütörtök. Ha iskola van, minden nap duplán számít, vagyis olyan, mintha nem a hét negyedik, hanem a nyolcadig munkanapja lenne. 

Ja, még mindig nem tudni, Rékának mikor lesz a fuvolaórája, egyelőre a szolfézst sem sikerült benyomni minden csoportnak. Hát van a városban másik zeneiskola is, bár csak végső esetben váltanék. 

Réka most mondja, hogy az új tantárgy a tánc és dráma (na mert ilyen is van), a várakozással ellentétben nem gyakorlati óra, hanem elméleti. Hát túl szép is lett volna, ha egy élvezetes dráma óra és táncóra épül be az órarendbe. Már aggódtam volna, hogy valami nem oké....

12-13. nap

Terveztem írni egy tökös kis beszámolót az új tanévről legkésőbb a hétvégén, de elmaradt, egyszerűn nem is jutottam gép elé. Na majd most!

Fűtésreformilag pénteken tényleg nem fejezték be a kispajtások a fűtésszerelést, viszont akkorra már baromi nagy volt a por és a kosz, alig vártam, hogy nekiessek a takarításnak. Ehhez képest 5 óra körül, túlórába esve közölték, hogy akkor jönnek szombaton is, mert ezt be akarják fejezni. Hát jó. Szóval kosz és por maradt. Másnap reggel jöttek is, készen is lett minden és egy nyomáspróbát követően távoztak két óra magasságában. Legalább egy órán át pakoltak kifelé a garázsból. Hát nem sírtunk utánuk, mit mondjak.

A szerelő srác megint úgy köszönt el, mintha ő a Mikulás lenne maga, az ajándék pedig az új fűtés…. ámde leállítottam, hogy számunkra ez még nem a nagy happyend. Avasson már be a menetrendbe, hogy lesz meleg vizünk! Kéményes volt kinn, nyomáspróba oké, de vízhez pl. még nem nagyon jut a kazán, hiába illegeti ott magát a falon. 

Hát izé, vakargatta a fejét, ezt még nem nagyon tudja….- na ez nekem a vörös posztó. Jön a mikulás és kiderül, hogy nem is hozott ajándékot? Előhívtam Tibit az irodából, hogy beszéljük meg a továbbiakat. Summa summárum, a héten kijön valaki valahonnan, hogy átvegye a rendszert, ez valami gázszolgáltatós ember lesz vagy Bosch szervizes, nem volt egyértelmű. Utána Tibinek igényelnie kell egy nyomtatványon, hogy visszahozzák a gázórát, elvileg ez is meglesz a héten. Mármint nem az igénylés, hanem a gázóra is. Közben vagy utána, ki tudja, a fenti fürdőszobában ásnak egy kis árkot a padlólapon (szigorúan zárt ajtót mögött, bruhahhha) , hogy a víz a kazánig eljusson. Utána nem tudom ,elvesztettem a fonalat. Viszont a tervekhez képest villanyszerelő jött ma és leföldelt valami földelnivalót...nem tudom. Hm, szerintem itt nem lesz meleg víz még két hétig...

A gyerekek elég nehezen térnek vissza az iskolai életbe, szerintem még fél lábbal vakációznak. Pedig Réka tegnap szövegértés év eleji felmérőt írt (remélem, nem álmodozott felette sokat), Zalán már pénteken tollbamondást írt, ma megint. Egész jól sikerültek, 1-1 hiba volt benne csak. Csak így tovább. 

Szombaton nem tanultunk semmit, ahogy pénteken sem, vasárnap reggeli után ültük körbe az étkezőasztalt…Hát két gyerekkel baromi nehéz tanulni, a leggyakoribbi kifejezés a „fogd be szád” volt és nem az én számból hangzott el. Alapvetően Zalánnal tanulok, őt igyekszem ösztönözni, Réka kérdezhet , ha elakad és persze elakad…

Réka tanulhatna egyedül is, de erre még nem képes vagy akaródzik neki, nem tudom. Viszont ő legalább hajlandó tanulni, Zalánnal nagyon nehéz, megy a hiszti, könnyek, hogy ő aztán nem… soha….Nem nagyon tudok vele mit csinálni, a házit muszáj megcsinálni, a verset muszáj megtanulni….Aztán mikor benne van és sikerélménye van, akkor minden olyan simán megy….Na mindegy. 

 

Egyébként mi újság a suliban? Zalánék maradtak a régi termükben, tantónéni változatlan, osztálytárs +1 db. Padtárs egy rém, még első nap mellé ültették, de állítólag nem zavarja a munkában, viszont már legalább 3 ceruzája vagy elveszett vagy a padtársnál van, ami miatt elég bosszú voltam vasárnapra virradóra, tanszer csekkoláskor. Viszont 2 db meg nálunk a padtárstól. Egy kis cuki kislányt képzeltem el Zalán mellé, mert neki még olyanok a lányok, mintha ott sem lennének, úgymond kínos, ha akár hozzá is szólnak, úgyhogy ilyen padtárs való mellé, nem valami vadkan. 

A német tanár az egyik tantónéni lett, vagyis új német tanárt kaptak, hátttt ez szigorúbb fajta, bár még mindig ezt a tantónénit szereti jobban Zalán. A másik a múltkor kitépett egy egész lapot a magyar füzetből, mert az első oldalra írt, nem a másodikra… Nem csak neki, a fél osztálynak. Zalán fel volt háborodva. Az úszásnak folytköv, csak éppen picit drágább lett és más napokra tevődött. 

Réka, a nagy felsős….pénteken este befontam a haját, amit nem bontott ki a lefekvéshez sem, így aztán reggel, ahogy teregettem, egy hullámoshajú, szőkésbarna tündér ereszkedett le a kertbe….Olyan nagylány már, tényleg olykor megijedek, hogy mennyire. Vagy hát ez nem a pontos kifejezés, elszorul a szívem, lesüllyed a gyomrom és szemeim előtt megjelenik a 2-3-4-5 éves cuki Réka, mikor melyik. Tibi szomorkodik, hogy a cuki Réka már oda, én inkább csak nem tudom feldolgozni, hogy mikor lett ekkora….a szája. 

Rékának 32 órája van egy héten, erre jön a fuvola, ami +5 mindenestül. Nem tudom, mi lenne, ha még sportolna is….A 32-ben a német szakkör van, ami versenyfelkészítő vagyis tuti tanulni kell rá. Viszont ez hasznos, mert a német ennek a sulinak a legnagyobb erőssége. Matek szakkör is van benne, de az csak játék, móka, kacagás, az órai anyagot rágják meg, úgyhogy erre nem nagyon akar járni. Biztattam, hogy azért kuksoljon be, mert ez a szakkör viszont nagyon népszerű.

Baromira le van terhelve, pedig ő még játékos gyerek, aki szeret bringázni, macskát nyúzni, gesztenyéből zsiráfot készíteni, rajzolni, stb. 

Ami magát a sulit illeti, nem minden órán ülnek a saját termükben, vándormadarak felsős módra. Mivel más osztály is jár az termükben, béreltünk sulibox-ot erre a tanévre, főleg a fuvola kedvéért…bár azóta kiderült, hogy a fuvola órák az éjszakába fognak nyúlni…..Na mindegy, minden érték jobb helyen van ott.

 

Csoportbontásban tanulják a németet, az angolt (ez utóbbi szakkörszerű) és a matekot, plusz tesin és technikán külön vannak a lányok. (Amikor rénszarvast kellett fűrészelni kézifűrésszel általánosban és késsel kulcstartót faragni(jól elvágtam a kezem), akkor erről álmodtam, hogy egyszer majd a lányoknak nem kell ilyen baromságokat csinálni, ha nem akarják. Mondjuk, lehet, hogy a tematika egyezik itt is, csak a technika terem kicsi, ezért vannak csoportbontásban, haha. 

Új elem a be nem jelentett dolgozat vagy szóbeli felelet, amit világéletemben gyűlöltem és most is azt tartom róla, hogy igazságtalan. A gyerekek sokkal jobban szeretnének iskolába járni és kevesebb lenne a szorongó gyerek, ha a számonkérések pontos időpontját előre lehetne tudni. Na mindegy, én már nem leszek oktatásügyi szakértő, az biztos. A lényeg ebben, hogy minden órára készülni kell, ami eddig nem feltétlenül volt jellemző, inkább a hétvégén vagy TZ-k előtt néztük át az anyagot. Ami jó, hogy Réka nem nagyon izgatja emiatt magát, eléggé magabiztos. Nem rám ütött, az biztos. 

Mit is akartam még? Új tantárgy a történelem, ugye, ezt már írtam, de van ofő óra is. Újdonság még , hogy nincs „nagyszünet” vagyis egy egész tanítási óra „lyukasan” ebédre, hanem 6-7 óra megy le zsinórban. Első négy óra esetében negyed órás, később 10 perces szünettel. Nálunk még gimiben is volt 20-25 perces ebéd szünet, ha jól emlékszem, szóval ezt nem is értem. Ha valaki ebédelős és van hetedik órája, akkor annak 10 perce van a két óra között, hogy befurakodjon ebédelni és letoljon egy levest és egy másodikat. Hát…..Persze lehet olyat is, hogy minden hétfőn és kedden lemondom az ebédet, amikor hét órája van….de inkább majd alkudozunk a tanárokkal, mert az a két óra már fakt. 

Létezik olyasmi, hogy tanulószoba, bár erről gondolom, majd mesélnek a szülőin, mert más, mint az alsós napközi. Nekünk nincs rá igényünk, két órakor- háromkor hazaér Réka, aztán elvileg tanul vagy legalábbis belecsap a leckébe, aztán arra számít, hogy én úgyis tanulok Zalánnal, szóval ráér….Kíváncsi vagyok az első TZ hullámra…ja nem! 

Szülői értekezlet majd hónap végén, ha sokkal több infó befutott, addig szokjuk a sulit….

Ui: Zalánról még annyit, hogy eddig 6 tanítási nap volt, ebből kétszer kellett visszamenni a suliba a padban hagyott háziért és egyszer ki kellett mosni a táskáját, mert egy fürt szőlőt találtam must  formátumban az alján....De legalább eddig a tesztjei tök jók és még nincs feketepontja, koppkoppkopp....

Fotók

11. nap a nemtomhányból

Azaz csütörtök

Tegnap volt itt a „nagyfőnök”, aki a tervezte az egész fűtést, szerinte a héten készen lesznek. Szerintem nem, de legyen igaza!  Pár cső is hiányzik, igaz, 90% kész, de a kazánig még vizet kell vezetni és az előszobában is van még mit alakítani.  Azért ma sokat haladtak, büszkék is voltak magukra a srácok. Ma nem vágtak el semmilyen vezetéket.  Most olyan nihil állapotában vagyok, passzívan figyelem az egészet, illetve várom  a pénteket, hogy kitakaríthassak mindenütt a hétvégére. Aztán hétfőn vagy fúrnak megint vagy nem. Jövő héten még biztos nem lesz meleg vizünk , az lesz a harmadik hét. 

Közben túl vagyok egy másfél órás zeneiskola órarend egyeztetésen....Ami eredménytelen volt. Hát nem egyszerű, iszonyúan le vannak terhelve a gyerekek. Pedig jó lenne, ha zenét tanulnának a gyerekek, sportolni is jó...csak hát 24 óra egy nap. 

Hétfőn hét órája van Rékának, a hetedik hol matek, hol német fakt. Nyilván a hetedik nem kötelező, de németre biztos megy, a matek nem annyira fontos. Hét tanóra után hazaér fél háromra. Tanul két órát max, majd mehet vissza dupla szolfézsra fél öttől negyed hétig....És akkor megkérdezi a fuvola tanár, hogy fél 3 és fél 5 között nem tehetnénk e be egy fuvola órát?? De, majd ha a fejemre estem.  

Kedden is hét órája van, a többi napokon hat. Öt soha. Azt kértem végül, hogy a hangszeres órát, ami 2x fél óra, tegyük már be valahová szerda estére, mindegy,csak dupla legyen, letudjuk egy nap. Csütörtökön nem ér rá a fuvola tanár, pénteken pedig megint húzós napja van. Akkor van pl. a kamara és a rajziskola is. 

Mindegy, majd még egyeztetünk, hogy legyen. Nekünk legalább nem ütközik sem vívó, sem judo, sem atlétika edzéssel semmi. Csak az alap órákkal, az pont elég.

Keresek még pár fotót a gyerekekről :) 

Ezzel még tartozom

Azaz első nap a suliban.

10. nap a nemtomhányból

Tibi este bekukucskált a bejárati ajtó fölé, ahol kimegy a gázcső hátra az irodába és megtalálta, hogy ott fúrták el a villanyvezetéket a szerelő fiúk. Ott is, de ez volt az, amit nem talált meg sem a villanyszerelő, sem 4 db gázszerelő. Tibinél itt láttam beköszönteni a mélypontot, mert iszonyú dühös lett. Emiatt nem haladtak szinte semmit, ő meg, laikusként, 3 perc alatt kiszúrta, hol van a kutya elásva….Még jó, hogy nekem 5 óra körül lecsengett a napi mélypntom, váltjuk egymást a krízisekben. Így is csodálkoztam, mert Réka megjegyezte, hogy állandóan veszekedünk, lehetne egy nap, amikor nem? Pislogtam párat némán, aztán annyit dünnyögtem, hogy lehetne egy nap, amikor szótfogadnak, de éreztem a súlyát. Jó lenne nem elválni, mire kész lesz a ház…..Egyébként azon tűnődtem, hogy nem is veszekedni szoktunk kifejezetten, Tibivel azt nem is lehetne ilyen sűrűn, hanem idegesek-feszültek vagyunk és ez nyilván sugárzik rólunk. Valamint egyesült erővel szidjuk az éppen aktuális mesterembert. Jó lenne, ha ok nélkül, de nem.

Szóval tegnap 8 óra alatt gazdagabbak lettünk 2 méter beépített gázcsővel, ennyire futotta a nagy hibavadászatban. Már beletörődtem, hogy a héten sem lesz kész, igazán nem is hittem benne. Csak legalább ha beüzemelve nincs is a kazán, legalább eltakarodnának a portáról és ki lehetne takarítani, mindent a helyére rakni!

Egyébként újra van áram házszerte, szóval ilyen téren minden rendben.

Tegnap már voltak házik, Rékának németből és természetismeretből (így hívják ötödikben a körit), Zalánnak matekból és nyelvtanból. Le kellett másolni a füzetbe egy nyelvtani szabályt….szerintem Zalánnak fogalma nem volt, mit ír. Matek ok, németből nem volt házi, csak meg kellett kérdezniük, hogy mikor születtek. Mintha másodikban ez még nagy rejtély lenne….

Újra kapok infót, ha komment érkezik a bloghoz. Volt ebben némi szünet.

Ja , az lemaradt szerintem, bár kapitális szenilis vagyok, hogy allergiás vagyok a porra a lakásban, ami a fúrás-faragásból ered. Szóval lemehetek sétálni a susnyásba a Tiszához, mit nekem parlagfű, ami egyébként tombol, zsepi nélkül, de a saját lakásomban olyan roham tör rám, hogy csak takarítás állítja meg a patakzó orrfolyást (bocs!). Miből van ez a por, én nem is értem. Tibi szerint erre mindenki allergiás, csak akkor miért én vagyok egyedül itthon lánc orrfújó, nem tudom felfogni….

Hű azért ez az ötödik más nagyon mint a negyedik volt....Beleolvastam Réka töri füzetébe - írásos, szóbeli és tárgyi források. Vagy mi. Én nem hinném, hogy így kell kezdeni a töri tanítását, egy vadiúj tantárgyat, de mindegy. Annak idején nekem annyira izgalmas volt az őskorral kezdeni...ezek meg jönnek a forrással az első órán?? Maga a TK sem tetszik, lehetne figyelemfelkeltőbb, érdekesebb, lebilincselőbb....attól hogy tankönyv. Majd sulis összefoglaló jövő héten, addig gyűjtöm az élményeket. 

Ja, ma már a padban maradt a fele tanszere Zalánnak, elegánsan elfelejtette a táskába tenni. Visszamasíroztunk a suliba, hazahoztuk a cuccokat, kijavítottam a matek házit. Egy órát ma már tanultunk....Uzsonnával is volt egy kis gikszer, mert a csodás sonkás paradicsomos, füstölt sajtos szendó érintetlenül pislogott rám a dobozból, viszont egy fél kifli is, vagyis elvette a tízórait, pedig nem jár neki. Zalán volt felháborodva, hogy neki senki se szólt...Nem, persze, százszor még tényleg nem. 

Ma reggel már úgy keltem, mint aki lehúzott 10 munkanapot zsinórban, pedig csak a harmadik jött...de holnap már csütörtök. 

8-9. nap a nemtomhányból

Miután Zalán szobája sötétbe borult egy átvágott villanyvezeték miatt múlt héten, tegnap vidáman újságolta az egyik szerelő fiú, hogy az előszobában a bejárati ajtó felett is elfúrtak egy villanyvezetéket. Ekkor már tudtam, hogy az egész házban nincs a csillárokból villany illetve sem a mosogatógép, sem a konyhagépek a főzőlapot leszámítva nem működnek. Ezzel gyorsan szembesítettem is, mire biztos ijesztően festhettem, mert kihátrált a bejárati ajtón, hogy sürgősséggel hívja a villanyszerelőket. Helyem, morogtam és vissza kellett fogni magam, hogy ne vágjam rájuk az ajtót. Most ennyit tudok írni mérgemben erről a napról. Sírhatnékom volt. Nem elég, hogy melegítjük a vizet (nem nagy dráma amúgy indukciós főzőlap mellett) most már sötét is borul a házra…. 

Később:
Amíg világos volt, addig a Mentalista néhány részére könyveket csomagoltam. Az nem jutott eszembe, hogy a füzeken sincs mindenhol fólia. Csak másnap reggel. Szabtam is bőven, ehhez Tibi legélesebb ollóját (egy van) kértem el. Este 9-kor hívott a főnököm, akinek elsős a lurkója, hogy hogy lesz A4-es borító egy nem A4-es könyvön. Hát totál egyenes és tökéletes szerintem sehogy. A legélesebb ollóval is kell trükközni. Dió itt közbelépett, mert hol Zalán táskájét kezdte el alattomosan és sokat mondóan rágcsálni, hol Tibi övét….úgyhogy elérkezettnek láttam az időt arra, hogy elvigyük sétálni, még mielőtt kihúzza a gyufát. A Tiszánál megharapta egy kis mocsok tacskó, aki a vele tartózkodó keverék szukát védte Dió sármjától….Szimpatikus volt a tacskó tulaj, annyit mondott, hogy nem tud vele mit csinálni, aztán sétált tovább. Mondjuk valahol igaza van, de ha az én kutyám harapja meg az övét, biztos nem söpri le így a témát a válláról. Mire haza értünk , besötétedett és rájöttem, hogy a mosogatógép is konyhagép, vagyis nem tudom beindítani. Itt szerettem volna meginni egy tata féle barackpálinkát, fél deci elég lett volna, de még hátra volt pár nyomtatvány kitöltése olvasólámpa fénynél. Mindenki megfürdött, de mi Tibivel voltunk csak fáradtak. Mire mindent kitöltöttem, átmásoltam az órarendeket a noteszembe, addigra hulla lettem. Egyébként a kazán a helyén. Még nem bekötve, de a helyén. Hogy ne vinnyogjak és vernyákoljak annyit….

9. nap a nemtomhányból

Reggel 7 órakor jött a villanyszerelő és iszonyúan leb….ta a gázszerelő fiúkat. Ennek eredményeképpen az alacsonyabbik, amelyik izzad, mint a ló, háromnegyed nyolckor már a második cigijénél tartott kinn a garázs előtt. Egyébként hétkor még bugyiban ácsorogtam a konyhában és vajas zsömléket kentem, de nem érdekes, oda nem nyitottak be. Szerencsére lett délutánra áram. Igaz, egy hiba marad, erről majd mesélek később, már túl késő van.

Mit ne mondjak, katasztrófa volt az egész reggel, (első nap) hat órától háromnegyed nyolcig. A gyerekek viszonylag könnyen felkeltek, miután a ruhát rájuk rángattam. Réka nem találta a tolltartóját, én pánikba estem, mert egyetlen zárt cipőt hagytunk a házban per családtag és Rékáét nem találtam. Tibi két perc múlva megtalálta Zalán cipőjét a kuka tetején odakinn. Szakadt az eső egész éjjel és még abban a pillanatban is. Szerencsére Zalán ünnepi cipője lehetővé tette, hogy Zalán mégis iskolába jusson el. Rájöttem, hogy a füzetekre nem írtam még neveket…gyorsan pótoltam azt a párat, de ez is rontott a stressz szintemen. Negyed nyolckor még abban a pólóban cikáztam, amiben aludtam. Melltartót sem találtam és ezt közöltem is az egyik szerelő fiúval, akit összetévesztettem Tibivel. Jól van, na, eltakarta a szekrény és ugyanúgy szöttyögött, ahogy Tibi szokott. Végül céges pólót húztam, úgyis abban van mindenki benn, legalább átitat a csapatszellem. 

Zalán reggeli tevékenysége kimerült a kutya simogatásába, akit egyébként megint Réka karjaiból téptem ki hajnali hatkor . Nem értette , mi a bajom. Réka figyelmeztetett, hogy a magyar cuccát nem pakoltam be a táskába. Amíg káosz van a felújítás miatt, minden tanszert én kezelek az utsó radírig. Különben semmi nem lenne meg a sok nejlonfólia alatt. Közöltem Rékával, hogy B hét van, vagyis ma nincs egy árva magyar órája sem. Rábökte az ujját az órarend kérdéses pontjára, ahol igenis van magyar megjelölve. Fásultan emlékeztettem, hogy kedd van , nem hétfő. Réka ekkor még mindig nem találta a tolltartóját, és már az iroda/műhely kombót is fésülte Tibi. Réka ötödik figyelmeztetésre valahogy véletlenül megfésülködött , copfot, fonatot nem kért. Zalánnak hatszor szóltam, mire észrevettem, hogy valahogy van cipő a lábán. Az esőkabátot az istennek nem akarta felvenni, végül kiderült, hogy legalább két éve kinőhette. Nagyszerű. Réka zárt cipője köddé vált, diffundált, lebomlott, ellopták, nem tudom, de nem lett meg. Szerencsére Tibi előásta a tanszerek közül a tornacipőjét, így abban ment iskolába. Ezen a ponton kezdett a stressz szintem csökkenni. Kritikus szint alá akkor ment, amikor a tolltartó is előbukkant Réka táskájából, egy rekeszből, amibe egyébként már négyszer belenézett. Én is egyszer.

Bizonyítványokat, kitöltött nyomtatványokat, nemkérünkkülönbiztosítástpapírt eltettem. Mindkét gyereknek . Tízórai : vajas szalámis zsömle, paprikával, szőlővel, Zalánnal több szőlő, Rékának kevesebb. Itóka ma baracklé, holnaptól víz. Elfogyott a szörp. Fél nyolc után 3 perccel indultunk, szakadt az eső. Mi ketten egy esernyő alatt a gyerekek a nyomunkban. Tibi két percenként megkérdezte, hogy jönnek e még a gyerekek utánunk. Talán attól félt ,egy utcával hamarabb lekanyarodnak. Ebben a rémes időben? Élmény volt a suliba beérni. 

Tibi mellettem szandálban és térdgatyában cuppogott a pocsolyák között nagy lelkesen. Megjegyeztem, hogy bezzeg az egész nyarat végigtolta farmerben és zárt sportcipőben. Ránézése öngyulladást hajtottam végre….mire ezt végiggondoltam, rejtélyes okból olyan nevetőgörcs tört rám, ami bizonyára az idegösszeroppanás egyik jele lehet. Tibi szégyellősen közölte, hogy nem is igaz, a nagy kánikulára már váltott rövid gatyára. Aha, addigra augusztust írtunk.

A küszöbön még üdvözöltem egy több év után Németországból hazaköltöző kedves ismerősömet, majd szinte meg sem állhattunk, robogtunk tovább, mint a futószalagon. Zalánt betoltuk a tanterembe, a bizonyítványt és a papírokat leadtam személyesen én a tanítónőnek. Elvileg osztályba szülő nem léphet be, de talán első tanítási napon vagy másodikon még elnézhető. Mondjuk elég érdekesen nézett, de nem szólt semmit. Zalánt háromszor megcsókoltam és meghatottan meresztettem rá szemeimet, de nem mozdult, végül csöndesen annyit bökött ki, hogy adjam már oda végre a tornacuccát. Ja, tényleg. Mire Zalánt száraz helyen tudtuk , a helyén és szétnéztünk a folyosón, Réka már sehol nem volt, pedig el sem köszöntünk. Tanácstalanul néztem Tibire , mire intett, hogy menjünk haza, végeztünk. 

Huh, nagy menet volt. Jó volt hazaérni….azaz csak jó lett volna, mert nem lehetett elterülni a kanapén (amúgy is le van takarva), sem ágyba bújni egy jó könyvel, irány a melóhely. Hajajaj….pörög ezerrel a mókuskerék.

Egyébként totál készek vagyunk, Tibi is, én is és úgy érezzük, több bonyodalmat már nem tudunk elviselni. Az élet egyik területérő sem, pedig jönnek a pofonok bőven. Az ígéretekkel ellentétben nem lesz ez kész még a héten, pedig csütörtökön már két hete lesz, hogy itt dolgoznak. El vagyok keseredve, folyton elfúrnak hogy egy villany-, hol egy vízvezetéket. Elegem van, elegem van, elegem van.....Holnap új nap lesz, de most ez van. Azt hiszem, ma dobok egy barackot....