Egér

 

A raktárban rendszeresen vannak egerek, sőt szerintem patkányok is. Amióta mondjuk van egy raktármacskánk, elmaradnak az egerek a rakatok között, vagy legalábbis kevesebb, de azért kinn vannak a ragacs csapdák. Múltkor az egyik olyan helyiségben volt reggel dolgom, ahol található ilyen csapda, szalonnával a közepén. A dióra nem volt reakció, a szalonnát jobban szeretik télen. Kinyitottam a szekrényt és egy hatalmasat sikoltottam, mert ott fetrengett a ragacsban egy kisegér. Amilyen hülye vagyok, nagyon megsajnáltam, legszívesebben az állatorvoshoz rohantam volna vele oldószerért....de persze rövid szemle után láttam, hogy nincs menekvés. Amikor később befutott főni - merthogy ez rögtön hajnali nyolc órakor történt - megkértem rá, hogy több ragacsot ne rakjunk ki, vagy ha mégis, akkor ne én találjam meg, mert szerintem ez rosszabb, mint a méreg. Lassú és kegyetlen halál szegény egérkéknek.... Jó, jó, tudom, hogy a civilizáció áldozata az agyam, hogy megsajnálom az egeret, aki könyörtelenül elrágja a kábeleket és össze-vissza kakál mindent. Különösen a kamerarendszer kábelei számítanak nekik csemegének. 

A hétvége szempillantás alatt eltelt, mind mindig. Pénteken pótszilvesztert tartottunk Tibi nővérével és unokaöccsével. I. hozott olyan pezsgőt, amiben aranyizék lebegtek....hát nem tudom, hogy ez hozzájárult -e az ízéhez, mindenesetre finom volt. 

Megjelent a Yellowstone a Netflixen, végre egy normális sorozat. 

Rendeltem kapszulákat a kávéfőzőbe, de az nem számít fogadalomszegésnek (januárban nem költök semmire, csak élelmiszerre. Illetve csak a legszükségesebbre) mert élelmiszer. Rossmann-tól is rendeltem, de az sem gond, mert arról meg számla jön. A Reserved-ön voltak nagyon jó akciók, elengedtem mindet, arra gondolván, hogy igazán egyikre sincs szükségem...

Szurkoltunk a zseniális fiatal vízilabda csapatnak és a kézilabdás fiúknak is a hétvégén. Nekem Bánhidi Bence régi kednvencem és most nagyon jól játszott, amellett, hogy szép magas és jóképű fiú. :) 

Dióval viszont nem jutottunk el sehová sétálni, túl a környező utcákat, pedig annyira várná, hogy menjünk valahová. Neki a hétvége, hogy otthon vagyunk, azzal egyenlő, hogy akár el is vihetnénk őt az erdőbe, nem is érti, hogy miért nem. Mióta sajnos rájöttem, hogy a téli erdő is meseszép tud lenni, mehetnékem van nekem is, de sokszor egyszerűen nem fér bele a hétvégébe. Egyrészt, mert a házimeló nagy részét akkor végzem el (itt nincs bejárónő), másrészt mert a félév közeledtével elég sok tanulnivaló akadt. 

Szombaton sajtos csirkét sütöttem, mi csak így hívjuk, de igazából úgy néz ki a cucc, hogy a következő rétegeket alkotom. Alufólia+bacon szalonna félig egymáson + csirkemell vékonyra szelve, sózva, borsozva + erre kenek olvasztott vajba kevert sajtot, petrezselymet és fokhagymát. Erre teszek még csirkemellet, só bors és valahogy megpróbálom feltekerni. Fontos, hogy az alufóliából ne szökjön meg sem a vaj, sem a sajt, sem semmi. A fokhagymás vaj mennyeien áthatja a húst, a sütés végén pedig fel lehet tépni az alufóliát és ropogósra sütni a bacont is. Egyszerű, de nagyszerű recept, ugyanilyet sütöttem karácsonyra is, csak vörösborban ázott aszaltszilva volt benne. A gyerekek utálták, de szerintem nagyon finom lett az is.  Vasárnap lasangét sütöttem, délután pedig fánkot. 

A fánk egy jutalomjáték, nagyon sokáig nem sikerült tökéletesre és olykor most sem. A kelt tésztának lelke van, kellőképpen ki kell dagasztani, érezni kell, hogy mikor jó. Aztán jó meleg helyre dugni. Anyukám még a dunnába tette a meleg hálószobában, én pedig a sütőbe szoktam, mert alapvetően a konyhám hideg, a kelt tészta pedig a meleget szereti, abban érzi jól magát. Ha kellőképpen megkel - ki kell ezt várni, ha nem kel meg rendesen, nem lesz az igazi -gyorsan kiszaggatom, újra pihen fél órát az immáron bemelegedett konyhában. Szalagos lett, ami annak a jelzése, hogy habkönnyű, csodálatosan könnyű és finom is lett. 25 db elég gyorsan el is fogyott az első sütésből. Amikor nem szalagos, az is ugyanolyan finom, de talán mégsem ennyire pehelykönnyű. 

A héten még sütök Rákóczi túrósat, mert elbuktam a fogadást a főnivel, én azt mondtam, hogy EU forrásokat nem kapjuk meg sem 2023-ban, sem 2024-ben. Nem tudom, mit kaptam volna,ha én nyerek, de mindegy is, mert vesztettem szerencsére. Úgyhogy azt kérte, hogy vigyek neki valamilyen túrós sütit, ezt pontosítottuk úgy, hogy rákóczi túrós jó lesz neki. 

Ennyi a helyzet jelenleg. 

Szerda

 

Avagy amíg Réka nem hagy zuhanyozni, mert ázik éppen a kádban, addig írok pár sort.

Volt egy olyan fogadalmunk karácsonykor, hogy januárban nem veszünk semmit kaján kívül, nem költjük a pénzt, jobban átgondoljuk, mire adjuk ki. Mindig így illene élni, de azért valljuk be, jól esik megvenni olykor egy kardigánt, ami tetszik és még akciós is, vagy egy jó könyvet, amiről hallottam, esetleg a gyerekek szenvednek hiányt valamiben. Jól esik megvenni és miért ne kényeztetné az ember magát olykor? Normális keretek között, ugye... Ma az év tizedik napját éltük túl, nagyon nem döngethetem a mellem, ha azt mondom, hogy idén még tényleg csak élelmiszert vettünk. Viszont már jöttem kísértésbe, köszönhetően az év elejei akcióknak. Mivel azonban nagy szükség nem volt egyik cuccra sem, hát nem is vettem meg....eddig. 

Réka angol könyvét, igaz, meg kellett volna venni hétfőre, viszont hiánycikk. Nem elég, hogy tizenezer forint munkafüzettel együtt, még ráadásul nem is lehet kapni. Mindegy, megrendeltük, majd jövő héten érkezik. A "Kosárból" is rendeltem sok finomságot péntekre, de ugye az meg élelmiszer. Friss, kovászos cipó, sütni való tök, 3 fajta ízesített túró, kovász chips, tej, alma, körte, krumpli, sajt. 

Amit viszont nézegettem, de még nem tudom, van-e értelme megvenni, az egy rizsfőző gép. Igaz, egész tűrhető rizst főzök a főzőlapon is, serpenyőben is, de lehet, még finomabb a géppel. A másik pedig egy tejhabosító. Ez is olyan kütyü, ami nélkül lehet élni, max növeli az élvezeteket.... Azt nem tudom, írtam-e, a gyerekek kaptak karácsonyra egy helyes kis kukorica pattogtatót. Önző érdekből vettem, nem szeretem a mikrós kukorica szagát, a sajtostól pedig egyenesen bosszús leszek, ha nem szellőztetnek ki utána. Persze nem szellőztetnek ki, mert tojnak mindenre kb. amit mondok. Pl. Réka rendszeresen nyitva hagyja a külső bejárati ajtót. Legalább ötször mondtam neki, hogy az ajtó legyen mindig CSUKVA. Ha ha teszem azt a szél kivágja az ajtót, megeshet, hogy a szigelelés, nemesvakolat látja kárát az ügynek, azt meg ugye senki nem szeretné. Ennek ellenére reggel, amikor elmegy, mindig nyitva hagyja az ajtót, úgyhogy tegnap rikácsoltam is mérgemben, már amikor elment, mert nem elég, hogy a szél tényleg hátracsapta az ajtót, még nekem kellett köntösben, pizsamában lemenni és az ajtót becsukni. Ebben a kánikulában nem nagyon élveztem. 

Szóval az új kis gép a kedvenc ajándékuk lett a gyerekeknek kb. és az illata is kellemes, minden szem szinte kipattog, szóval frankó. Sózni is megtanultuk idővel. Lehet, hogy minden csoda 3 napig tart és pár hónap múlva el is felejtik az egészet, ráunnak a kukoricára, de hátha nem....

Vázlatosan

 

Szoboszlai Dominik lett az év férfi sportolója Magyarországon, a férfi foci válogatott az év csapata és az év edzője újra Marco Rossi lett. 

Iszonyú nehéz dolog összehasonlítani az almát a körtével, egyik teljesítmény fantasztikusabb, mint a másik. A női kard csapat pl. második évben, kétszer egymás után világbajnok lett, mégis a férfi kardozók lettek az év csapata (a nem hagyományos csapat sportágban, vagy hogy is?) Sokat elmélkedtem este, hogy hogy lehet ezt igazságosan mérlegelni, túl azon, hogy nem kell ezt azért annyira túlgondolni, hiszen minden bajnok, minden pontszerző mögött tényleg óriási munka és felkészülés van. Én pl. a női kard csapatnak adtam volna a díjat, de azzal sincs gondom, hogy a fiúk nyertek hosszú idők után újra és így az év csapata lehettek. 

Hogy Szoboszlai lett az év férfi sportolója szerintem teljesen egyértelmű, bár Zalánki is fantasztikus  pólós és Hubert az úszóválogatott tortáján a habon is a meggy. Ő még ezután fog akár több számban is világbajnoki és olimpiai érmeket aratni. Hogy mégis Szoboszlai ennyire nagy fölénnyel nyert (nem csak nálam), az azért mutatja, hogy nála ez az év nem telt eseménytelenül. Kupát nyert a régi csapatával, aztán a világ egyik lemenőbb csapatához szerződött Angliába, ahol alapjátékos lett, bár sokan nyavalyogtak, hogy úgyis csak a kispadra kellett....Na annál azért többet fizetett érte a Liverpool. A válogatottban csapatkapitánnyá érett, a csapat pedig veretlenül kijutott az EB-re. Csapat fronton mondjuk én a vizilabdásokat jobban támogattam volna, ha nem is ott tartanak még, mint a korábbi AranyCsapat, de alakulnak és Varga Zsolt is világbajnok edző idén.... HOgy ennyire tud dominálni a foci, szerintem azt is jelzi, hogy mennyire szomjasak a magyarok arra többségében, hogy a fociban sikereink legyenek, mennyire fontos, vezető sportág. Nyilván, azt nem lehet elvárni, hogy addig nem lesznek az év csapata, amíg legalább egy nyavalyás piti EB-t nem nyernek....

Legyenek bármely sportág képviselői, reméljük, sokszor hallgathatjuk majd meg a himnuszt Eb-ken, Vb-ken és az olimpián is és nagyon sok magyar sportoló sikerének lehetünk tanúi. 

A nap szomorú híre, hogy eltávozott közülünk Benedek Miklós, az egyik kedvenc magyar színészem. Már akkor is az volt, amikor még nem úgy ismertük, hogy a Benedek Tibi apukája.... Remélem, találkoztak most már Tibivel és együtt lehetnek. Borzasztóan hiányozni fognak és hiányoznak mindketten..... Isten nyugosztalja őket! 

Amúgy meg az első hét a suliban egy nagy cumi.  MIndenből van mindenféle , ezerféle tanulnivaló, merthogy fenyeget a félév.....Alig várom a pénteket. Rendelünk kaját, sütök fánkot, lebontjuk a karácsonyfát és leiszom magam..... Már az irodáig eljutni is fárasztó, mert meg akarok fagyni, fizikailag fáj a hideg, öregszem, na, mit csináljunk. Értem én, hogy most tél van, kellenek is a mínuszok, van jó oldaluk is, de én most csak nyavalyogni tudok, nagyon sajnálom magam így a december varázslata után a kopár, puszta januárba csöppenve. Majd elmúlik.... 

Ama bizonyos szomorú hétfő

 Reggel egész frissen ébredtem, semmi kóma vagy nemakarok felkelni....Időben elkészültem, készítettem tízórait Zalánnak, csomagoltam magamnak ebédet, raktam be tejet, gyümölcsöt, egyebeket és fél nyolcra menetkész voltam a táskámban két feltöltött telefonnal. A busz persze késett, mint mindig, már ahogy közeledett, meresztgettem a szemem, hogy ez tényleg a 22A- busz? És az is kell nekem? Nehágy átvigyen Abonyba. Bárcsak átvinne Abonyba!  Ezen a buszon sosincs senki és most mégis tele volt, úgyhogy csak lestem, mint Rozi a moziban, hogy mi ez a sok ember és mit akar? Az extrahosszú csuklód legvégében találtam magamnak helyet a kb. 5 perces útra.

Az irodába érve nem vettem észre az egyik főnit, ő köszönt rám, hogy boldogújévet. Esküszöm, nem láttam, gondoltam, mindenki a szokásos hétfő reggeli mítingen van. Még mosolyogtam is, hogy milyen szórakozott idióta vagyok, így az irodába egy valószínűtlen, elsőmunkanapos mosollyan az ajkaimon libbentem be és még őszinte is volt a dolog. Csak nem annyira az irodának szólt.... Pedig amúgy szeretem a munkahelyem, nincs vele gond, viszont otthon azért mégiscsak jobb....egy ideig. 

Benyomtam a gépem és majdnem nem jutott eszembe a jelszó. Benyomtam a kávégépet és nem ismertem fel, melyik gurgulázó hangja mit jelent, így a kávém felét az átmosós bögrébe engedtem, amibe amúgy korábban a kávés víz folyt, de nem tűnt fel. Régen jártam erre, na. A virágaim nem döglöttek ki mind, bár főni pont megjegyezte, hogy nem locsolta őket az elmúlt 3 hétben. Remek. Én megöntöztem mindet, mielőtt 3 hétre leléptem, úgy látszik, szívós dudvák, túlélő fajták. Rácsodálkoztam egy picit számlázó programra is...na jó, nem, viccelek, abban nem volt semmi gikszer. A háttérképem viszont Diócska egyik kölyökkori képe, melyen kíváncsian, zabálnivalóan oldalra forítja a fejét....picit összeszorult a szívem, hiányzott a kis drága. 

Főni kifelé libbenve az ajtón osztotta meg a hírt, hogy a legelső idei munkanapon, amely a csütörtök volt (csak én lébecoltam nyolcadikáig, azaz máig) kirúgta az a raktárost, targoncást, akit annyira egyikőnk sem szeretett. Vegyes érzelmeim voltak ezzel kapcsolatban, főleg, amikor nem sokkal később egy másik kollegának újságolta, hogy anyagi okokat jelölt meg a döntése mellett, ami persze szerintem nem teljesen indokolt, viszont a szokásos tavaszi béremelési lelkesedést talán letörheti. Az nem annyira jó, szerintem idén mindenképpen kell bért emelni, ha eddig sűrűn emelt, az a tavalyi infláció nem volt vicces. Meglátjuk. 

Amúgy gyorsan eltelt a nap, csak negyed kettőkor jutott eszembe ebédelni. A tízórai shaket kihagytam, ittam helyette egy kávét. Igaz, a tejhabosítót nem találtam, szerintem hazahoztam, úhgyhogy nem volt se tejszín, se hab, de mindegy, megittam. Főni kávéja erősebb, mint az itthoni kapszulágys, szóval több tej kell bele holnaptól.... Aztán mindenféle céges ügyekről beszéltünk, amiket itt most nem teregetnék ki, de ebből rügyezett ki egy mellékszál, a magán egészségügy. Az volt a téma, hogy egy közös ismink magánúton műtteti meg a bokáját (amúgy nem, de most legyen ez a példa) és én erre úgy rácsodálkoztam, hogy hát és a megyei kórház? A másik kettő rám nézett, mint egy idiótára, hogy mert én bemennék felnyisszantani magam egy sima megyei kórházba??? Ezen picit el kellett tűnődnöm, de már ezen is kiakadtak, hogy viccelek....Igazából nem gondolkodtam még ezen, de nem is tudom. Nem biztos, hogy telne több százezer, millió Ft műtétre....Érdekes volt, hogy ennyire alap bizonyos szinten a magán műtét is, hogy az már magától értetődő? Ennyire alap szülni 1-2 millióért? Mert ez is szóba jött. Még szerencse, hogy ezekből én már kiöregedtem.

Mi volt még? Főninek volt pár kérdése, ami fájt, hogy a 25-ös léc ww vagy rw és gyaluláshoz alapanyag vagy O.T és az a luc az tényleg luc vagy borovi. Melyik rendelésben volt és egyáltalán megrendeltük vagy csak opciós volt? Én meg csak pislogtam hármat, hogy halvány.... fogalmam....sincs, de nyilván az ember aztán összeszedi magát és előkaparja valahonnan a decemberi emlékeit, ha máshonnan nem, akkor az emialek közül. Főninek meg van az a jó tulajdonsága, hogy sokszor csak egy kis részlet hiányzik neki a puzzle-hoz, ami már összeállt a fejében, én meg ugyan nem látom a puzzlet, de nálam van a kis részlet és ha a kettő találkozik, az klassz.  Ahogy Zalán mondaná, szatiszfájing.....

Délután hazahoztak a B. kereszteződésig, mire a zebrához értem, fejembe nyomtam a sapkám, mert eléggé lehűlt a levegő, magyarán nagyon fáztam brrrr....Aztán meg nem az volt, hogy elterültem a kanapén és magamhoz húztam a könyvemet vagy benyomtam egy filmet és sütit ettem, hanem Zalánt kellett motiválni, hogy a holnapi matek dogára készüljünk. Most éppen németet tanul és még nincs kész a töri házidoga. Hétköznapok, remekek vagytok, nehogy már unatkozzunk..... 

Vasárnap

 

Elfogyott a töltött káposzta is a mai napon, amit anyukám készített. Ezzel végképp lenulláztuk a karácsonyi kajákat. Italok maradtak, egy fél üveg csokilikőr, a B. betűs és némi whiskey.... Nyitott fehérbor és vörösbor szintén maradt....úgyhogy nem vagyunk egy nagy alkoholisták még....A kedvenc szaloncukrom is elfogyott, ami nem baj egyáltalán és felbontottuk anyu belga csokiját is, ami persze álomfinom. Na csak óvatosan azzal! Vissza kellene állni holnaptól a nemsokateszek üzemmódra. Az így néz ki kb.:

- reggel 7-kor körözött kaliforniai paprikával

- uzsonna: sós karamellás shake (most Rómeós)

- ebéd: parmezános csirkét főztem ma brokkolival és rizzsel. Ebből viszek egy kis csirkét és brokkolit

- uzsonna: már itthon zöldsaláta, tükörtojás, sajt, mindenféle zöldség, amit csak találok a hűtőben. Ezt szeretem a legjobban, egy pici szelet kenyér engedélyezett hozzá. 

- Vacsora: újra shake 2 dl tejjel

Közben: elvileg gyümölcs plussz bevitt kalóriának számít, de én ezzel nem szoktam foglalkozni, megeszem a magam körtéjét, almáját, banánját, vagy bármit. Ugyanígy megiszom egy isteni cafe lattét valamikor munkaidőben sok tejjel, tejhabbal (és egy cukorral is) 

A gyerekek nem tudom, felkészültek-e a tanév folytatására. Majd kiderül a jegyeikből, attól tartok. Zalán a könnyebbik hetével kezd szerencsére, amikor heti 1-1 fizika kémia van, A héten viszont 2-2, ami elég durva, mert ráadásul szerda, csütörtökön le is megy mind a négy... Huhhh. Kevesebbet is felelnek, mint annak idején Rékáék, de attól nyomni kell.  Németből megtanulta nagyjából az egy oldalas környezetszennyezős sztorit, bízom benne viszont, hogy csak a jövő héten kerül sorra felelni. Pénteken biosz tz, kedden matek doga, ezzel indul a mandula. Rékának két föci tz van, egyik topográfia, matek tz, fizika tz és ez csak a hiányzás miatt elmaradt. Ő nagyon várja már a 11. osztályt, amikor már csak azt tanulja, amit szeret, plusz a matekot, amit kénytelen. 

A héten volt lovagolni Rékuci. Biztos téli szünete volt a lovának is, mert nem nagyon akart menni Réka alatt, egyszer meg is bokrosodott és rúgott pár határozottat hátrafelé, ágaskodott...Szerencsére Réka ura volt a helyzetnek és nem esett pánikba, ami szuper és rajta is maradt a lovon....

Ma modemet is cseréltünk, olyasmit, amiről le tudjuk pöccinteni a gyerekek telefonját este10 óra után. Vagy amikorra be van állítva. Illetve minden kütyüt, amit használnak. Sajnos nem tartják be az időkorlátokat, Zalán különösen elvetemült, de Réka sem teszi le este 9-kor magától. Nem veszem el a telefonját, szerintem már ide sem adná reggelig, de azért valami határt kell szabni. Van mobilnetje ugyan, de az hamar elfogy, mivel a gimiben tudtommal nincs ingyenes wifi (bezzeg az általánosban volt....) Kíváncsi leszek, hogy fog működni a technika. Örömteli lenne, ha a tanulmányaikra kellő figyelmet fordítanának....( Régebben simán lenyomtuk a modemet, de amióta napelem van, azóta nem ajánlatos, mert akkor egy egész nap, mire helyreáll a rendszer (a napelemfigyelő)  és arra a bizonyos napra nincs infó a rendszer működéséről, utólag sem. Szóval azóta nem piszkáljuk a modemet.)

Hát ennyi volt a téli szünet, a gyerekeké bő 3 hét volt, ahogy az enyém is. Vissza fogjuk sírni egy ideig, aztán belesimulunk a hétköznapokba. Egy idő után már eszünkbe sem jut, hogy ez az év leghosszabb pihenője, a nyárinál is hosszabb, ha egyben veszem ki a két hét szabimat, akkor is. Nem baj, megpróbálunk kihozni minden hónapból a legtöbbet. Mondjuk, január végén fogorvoshoz is van időpontunk, amit még novemberben kaptunk, de talán történnek majd jó dolgok is, bízom benne.....