2019. január 29., kedd
Így tanulunk mi
Szoktam letölteni mindenféle feladatlapokat a gyerekeknek TZ-k előtt, van egy egész halommal. Ahogy az adott anyagon túl lesznek, ki szoktam dobni a kukába az egészet, vagy papírgyűjtősbe hajítom. Így egy raklap mennyiségnél megáll az összes papírhalom.
Egyik délután Rékával kell tanulni valamit, addig Zalánnak egy feladatlapot adok fel. Szólok is neki, hogy az asztalon megtalálja, oldja meg. Leül a fiúcska, nekilát, de 10 másodpercen belül megszólal.
- Anya, ez túl nehéz... - vakarja a kobakját, nyög , homloka ráncolt.
- Dehogy is, törd csak kobakod!
Újabb fél perc.
- Neeem...ez nehéz.... - tiltakozik.
- Egy szót se, csak gondolkozz! - vágom el a beszélgetés fonalát nagy határozottan.
- Mühühü... - vinnyog továbbra is Zalán, úgyhogy kénytelen vagyok közelebb lépni.
Akkor veszem észre, hogy Réka ötödikes nyelvtan gyakorlója van Zalán előtt...
Gratulálok magamnak, megveregetem a vállam.
2019. január 23., szerda
Január végi sztorik
Reggel eltérítettem egy nőt a buszmegállóban. Megkérdezte tőlem, hogy az aktuálisan elénk begördülő busz a Béres Zrt felé megy-e, mire bólintottam, hogy igen. Csak már mint aki jól végezte dolgát elhelyezkedtem a helyemen a buszon, akkor hasított belém, hogy nem hazudtam, tényleg a Béres FELÉ tartunk, ám két megállóval előbb van a járat végállomása. ÁÁÁÁÁ! Szerencsére a sofőrtől további felvilágosítást kért, nem hitt nekem eléggé, így elnézést kérhettem leszálláskor és gyorsan megnyugtattam, hogy öt perc és jön a másik busz, ami két megállóval tovább elviszi. Rendes volt, nem rikácsolt az arcomba, hogy állásinterjúról fog elkésni miattam, én baroooom! De biztos gondolta, hogy ez sem normális….Hát így indult a napom.
A drága főnököm még mindig lábadozik, bő 2,5 éves céges karrierem alatt ilyen sokáig távol még nem volt. Viszont Viberen szoros a kapcsolatunk, ami tök jó és a telefonját sem irányította rám, így végezhettem a saját dolgom. Egyébként nyugis időszak szokott lenni az év eleje, bár igazi bolondokháza szerencsére soha nincs - legalábbis nekem.
Házunk tájáról. Még múlt hétvégén felraktuk az új tükröt az előszobába és a fürdőszobaszekrényt a fürdőszobába, a lentibe. Fel voltam dobva, mert ilyen apróságok is sokat jelentenek, feldobják rajtam kívül a kéglit is. Aztán jártak itt tegnap az ablakosok, felmérték a fenti 3 ablakot - újra, most várjuk a pontosabb árajánlat. Múltkor már kaptam egyet, de három ablak helyett négyről szólt, párkány is volt hozzá, ami nem is kell, könyöklő sem a tetőtér jellegéből adódóan és a redőnyök is m2-ben voltak megadva, köszi. Felmérettük a külső bejárati ajtó és a mellette lévő ablak cseréjét is, de szerintem abból idén nem lesz semmi, mert nagyon egyedi (=drága) és legkésőbb őszre az egész tetőteret újra szeretnénk szigetelni a tető irányából, úgyhogy....
Gyerekek kontra iskola:
Nálunk mindig vannak kalandok. Tegnap pl. Réka kikapta az idei tanév első 3-as német dogáját. Én már láttam a Krétában reggel, nem izgatott, mert tele van ötössel, de furcsállottam. Amiből írtak, azügyben képben volt, elöljáró szavak, vonzatok, de nem könnyű anyag, úgyhogy megvontam a vállam. Az igaz, hogy 15-16 pontosak szoktak lenni ezek a cetlik, két hiba már simán négyes, 4 meg hármas, szóval nem nehéz lecsúszni. Otthon láttam, hogy mekkora szarvashibák voltak benne, Dat. összekeverve az AKK.-kal…Vagyis a TZ-re még gyakorolnunk kell pár kört.
Előző órája mi volt? Nem más, mint természetismeret, amiből szintén stabil ötös. Volt eddig. Csakhogy az ofő a félév legutolsó termism óráján kiszúrta, hogy a csapadékról hiányosak Réka ismeretei, így az első padba utalta, röpdolgozat. Nem tudja szegény elviselni, ha valaki nem készül és ez még ki is derül. Amikor hazaértem, Réka zokogásban tört ki, hogy most mi lesz a jegyével így, hiába mondtam, hogy nem érdekes, a cumiztatásnak nem kell felülni, ebben a suliban van ebből elég. Viszont mire elment majd hazajött fuvoláról, már jó kedve volt és csicsergett….fél hétet írtunk, este és nekiülhettünk átnézni a törit, amiből ma első órában írtak dolgozatot. Imádtam két szemmel figyelni térképet, a füzetet, a katasztrofális könyvet és a kiadott lapokat, amikkel gondolom, a könyv hiányosságait hivatott pótolni.
Zozival minden okés, nem történt semmit drámai, a héten nem úszik, tekintettel a náthájára. Élvezkedik az uszoda büféjében, reggel is pénzt kunyerált, mert persze a suliban nem maradhat a többiekkel, akik nem úszósak, neki is mennie kell az uszodába….Pénteken matek felmérő, arra gyakoroljuk a szorzótáblát, hát még kell egy kis idő, mire rávágja, hogy 6x7 az mennyi (csak egy példa), de alakul a helyzet. Sajátos logikája van, ami nekem egyértelmű és könnyű, neki nem az, pl.: 6x4 és 8x3 mindig 24, illetve 6x8 az 48, ami még rímel is...szerinte a 9x6 54, az sokkal egyszerűbb. Hát jó. 4x4
Pont a hétvégén tűnődtem, hogy most ez a félév vége nem volt olyan gyilkos, csak úgy eljött….Persze, naívka! Itt az utolsó napig nyírják a gyerekeket, szerintem pénteken fél kettőig folyamatosan. Elfelejtettem, hogy volt még egy hét hátra. Mostanra azért minden felmérőt megírtak és mindet ki is osztották, valamennyi jól sikerült, igaz, Zalán még ír egy matekot pénteken. Az a baj, hogy jövő héten német TZ, nyelvtan TZ, matek TZ és ez még csak a hétfő-kedd-szerda. Ott figyel a termism dolgozat is...szóval ismételten vidám hétvége elé nézünk, jajjj....
Bizonyítványosztás február 1. Aznapra foglaltam időpontot Rékának és Tibinek festőestre, amit még tavalyelőtt (vagyis 2017 karácsonyára kaptak ajándékba, csakhogy 11 éves kor előtt nem engednek a vászonhoz senkit, úgyhogy meghosszabbították az ajándékutalványokat idén júniusig Festőék és Réka választott is egy képet, mit szeretne megfesteni. Izgi. Már keresem a leendő két festményke helyét a falakon.
Hogy Diókutyáról is írjak, az egy cukorfalat. Még mindig. Múlt héten tápot váltottunk ismét, most Josera helyett Platinum chirkés puppy-t kap, de ugyanúgy elutasítja, mint az eddigieket, úgyhogy este duzzogva főztem neki két kiló farhátat csirkeszárnnyal. Ez elég lesz neki 3 napig kb.
Minap bekéreckedett éjjel az ágyunkba. Támadásait többször elhárítottam, majd belefáradtam ebbe és nyugtáztam, hogy összegömbölyödik a térdhajlatomnál. Ám ennyi nem volt neki elég, az orrával próbált bebújni a takaróm alá. Mivel ez nem sikerült neki, végül megint csak összegömbölyödött. Egyszer csak éreztem, hogy finoman, ritmikusan remeg, magyarán hőt gyárt magának, szóval fázik….Felpattantam, már tudtam mit kell tennem, hogy mindannyiunknak jó legyen. A helyére parancsoltam (ami egy régi fotel) betakartam a kis saját thermo takarójába és láss csodát, ott maradt, hamarosan horkolt! Egyem a kis fázós fenekét! Most persze nem sétálunk napi 1-2 órát sem, heti kétszer fut egyet a ház előtti területen vagy eljön velünk a suliba és vissza. Már nagyon várom a tavaszt, hogy jókat lehessen sétálni a Zagyva partján és partizni a többi vizsivel.
2019. január 20., vasárnap
Fánkos
Mindig elvesztem a fonalat a bloggal kapcsolatban, szerintem ez már a szenilitás jele.
Na mindegy, folytassuk ott, hogy péntek este van és Zalán hazaesik az úszóversenyről. Akkor sütöttem az első adag fánkot a héten (vasárnap meg a másodikat) és valami fantasztikusan sikerült. Egyszerűen olvadt az ember szájában a habkönnyűt tészta, anyu féle baracklekvár is volt hozzá, hát totális hepinessz.... Az viszont nem volt valami nagy öröm, mikor kiderült, hogy Zalán reszket és valamennyi ruhája a medence szélén vizes lett. Nem csak úgy itt-ott, mindenhol. Átázott a farmerje, a pulcsija, még a pólója is. Első gondolatom a hisztériáé volt, de inkább száraz, meleg ruhát adtam rá pillanatok alatt és becsavartam a legmelegebb puha takaróba, amit csak találtam. Ott is maradt a következő 2 órában. Szegény, megkérdezte, hogy most ő is úgy fog e járni, mint a Nemecsek és meghal (hiába, van itthon egy ötödikes, ez látszik messziről). Megnyugtattam, hogy van már antibiotikum, semmi vész, max. egy kis vesemedence- vagy tüdőgyulladás bekacsint hozzánk pár hétre. Másnapra tényleg náthás lett, de egyelőre csak az orra folyik. Remélem, hogy nem megy tovább a dolog. Kiderült, hogy a medence mellé pakolták a ruháikat, és valami oknál fogva, talán mert a medencében többnyire víz is van, a nagy pancsolásban a ruhák eláztak. Hogy más gyerek ment e haza talpig vizesen vagy csak az én magzatkám, nem tudom.
A jó periódus folytatódott szombaton, amikor a drága, bársony bundájú, péntek este megfürdetett ebünk a nappali szőnyegre kakilt valamikor szombat reggel. Szóval amikor reggel kilustálkodtuk magunkat, felkeltünk puha ágyikónkból és reggeli után néztünk lenn, arra léptünk a nappaliba, hogy....a többit tudjátok. Hát nem ideális hétvége indító.
Mi mást csináltunk volna álló hétvégén, mint tanultunk. Zalán matek felmérőt fog írni és nem nagyon vágja a szorzótáblát. Plusz a pénteki úszóverseny miatt pótolnia is kellett. Réka is ír egy halom felmérőt a jövő héten, de csak a töri miatt drukkolok neki nagyon. Szolfézs vizsgáról hírem sincs, de kettessel csak átcsúszik (négyes volt a legrosszabb).
Olvastunk, filmet néztünk, Aldiztunk, kutyát sétáltattunk, nagyokat aludtunk. Ennyi volt a hétvége.
Utóirat: Aki tökéletes fánkot szeretne sütni, leírom az én receptemet, ami Gabicsek konyhájából van. Én nagyon szeretem ezt a gasztroblogot, mert még akármit sütöttem innen, mindig tökéletes lett. A kakaós csiga, a bukta és még számos finomságot innen koppintottam.
Ennyi hozzávalóból nagyjából 20-25 db kisebb fánk lesz.
50 dkg liszt
1 csomag porélesztő vagy 3 dkg friss élesztő
2 evőkanál porcukor
2 tojás sárgája
5 dkg vaj
egy löttyintés rum
némi reszelt citrom ízlés szerint ( én 3 foltot szoktam reszelni a citromra kb.)
3 dl tej
csipet só
Felfuttatjuk langyos tejben az élesztőt a cukor segítségével. Ha ez megtörtént, az összes hozzávalót összedagasztjuk illetve mindent bedobálunk a dagasztógépbe/kenyérsütőbe. 20 perc dagasztás után nagyjából 1,5 szeresére kelesztjük. Én rendszeresen túlkelesztettem zsengébb csibe koromban a kelt tésztát, hát nem szabad. 1,5-2x eredmény tökéletes. Kinyújtom nagyjából ujjnyi vastagságra a puha tésztácskát, ne túl vékonyra, majd kiszaggatom egy maxi méretű pogácsa szaggatóval. Anyukám annó pohárral szaggatta, úgy is finom. Konyharuha alatt pihennek 20 percet a leendő fánk korongok, majd olajat forrósítunk. A már megkelt fánkocskák közepébe az ujjunkkal mélyedéseket alkotunk, lefelé fordítva tesszük az olajba, fedő rá. Kivárunk egy kicsit, majd amikor szép barna, megfordítjuk a fánkokat, de már nem tesszük vissza a fedőt. Baracklekvárral, rumos baracklekvárral, porcukorral tálaljuk. Nagyon gyorsan el fog fogyni. Nyammmm.....
2019. január 16., szerda
Még 7 nap...
Tegnap felhívott egy pasas a munkahelyemen céges ügyben, pontosabban targonca szerviz témában keresett illetékest. Annyit mondott, hogy neki két kontakt személyt adtak meg, Kovács Istvánt ( nem így hívják, de tényleg ő az ügyvezető, talált, süllyedt) és Nagysándor Józsefet (ez meg az utca neve , ahol a cégünk található). Komolyan, nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. Végül elmeséltem a sztorit a fiúknak és röhögtünk egy jót, mert ők még cifrábbakat is tudtak felhozni példának. Hiába, nekem kevesebb kapcsolatom van a külvilággal, pontosabban a belfölddel. Én nem tudom, mikor megkapta az úr a neveket nem tűnt fel neki, hogy az egyik egy aradi vértanú??? Ha Széchenyi Istvánt kapja , biztos gyanakodik, szóval én vagyok a kötekedő.
A másik kínos eset (számomra) , amikor valahol számlát kérünk és lefagynak a pénztárak a Vak Bottyán utca név hallatán. Hahó, a magyar történelem egyik, ha nem a leghíresebb hadvezére és sokan bevallják, hogy még soha nem hallottak róla. Vak? Bottyán? Vagy Bottján? Hú….Ezért volt jó a Hunyadin lakni, mert az még mondott valamit mindenkinek.
Zalán továbbjutott a megyei döntőbe úszásból, a hetedik idővel. Állítása szerint az úszógatyája vízbe ugráskor lentebb csúszott ,ezért azt még vissza is kellett rántania….Úgyhogy tud ő ennél jobb időt is. Hogy mikor lesz a megyei döntő, fogalmam nincs, szerinte pénteken…remélem, kapunk róla papírt is, mert Zalán ilyen téren nem megbízható. A tantónénik bájosak voltak tegnap, üzentek, hogy ha nem lesz kész a házi, feketepont….holott az úszós gyerekek értelemszerűen egész nap nem voltak iskolában, ebédre értek vissza, cucc sehol semmi. Lekörmöltem Zalán helyett a matekot (hatos szorzótábla), azt sem érdekel, ha odaírja a tanítónő, hogy ez nem Zalán írása. A nyelvtant megírta böcsülettel.
Réka fuvolavizsgája is lezajlott tegnap. Szidtam magam, mert reggel rájöttem, hogy hajat kellett volna mosni és valami csinosabb ruhát is felvehettem volna, ha már emberek közé megyek, sminkről nem is beszélve. Egy sima hétköznapon csak pár kollegával találkozom és reggel lát, aki akar a buszon és az utcán . Ennyi. Végül nem lógtam ki a sorból, tele volt a terem nyúzott, egyszerű öltözetű anyukákkal. Réka ott volt a legügyesebbek között, bár itt senki nem lesz fuvola virtuóz. Pár apró hibát ejtett, de a többiekhez képest igazán büszke voltam rá. Jöhet a második félév!! Vizsga/koncert után volt egy kis sütizés, tortázás, jó móka volt. Réka duettje elmaradt (piros orrú Rudolf, vagy mi), mert a tanárnő otthon hagyta a kottákat, nekünk meg nem volt meg a kotta egyáltalán. Kár…A fuvola tanárnéni mindenkinek adott egy kis ajándékot, kulcstartót, hangjegyes radírt, hangjegyes ceruzát. Nagyon kedves volt tőle.
Este fél hétre értünk haza, akkor vacsiztunk. Tibi megérezte, hogy nem lesz idő vacsit főzni, mert vett sült csirkét. Ezután fél 9-ig leckét írtunk. Rettegek, mi lesz, ha már fizikát és kémiát is tanulnak majd, amiről gőzöm sincs humán beállítottságú emberként...M
Azt írtam, hogy a Szent Johanna Gimit olvasom? Én a hetedik kötetet , Réka az elsőt. Nem rossz. Nem is életem legjobb könyve, de szórakoztat. Helyenként jókat vihogok a diákok beszólásain és visszasírom a gimit. Ja, nem, utáltam a gimis éveimet, csak később tértem magamhoz a kamaszkorból.
Egy héttel és két nappal a félév vége előtt Réka még kettőből kétesre áll....A többiből atom stabil. A történet érdekessége, hogy TZ egyikből sem lesz már, úgyhogy nem tudom, mi lesz. Holnap írnak nyelvtanból, a keddi elmaradt az úszóverseny miatt, mássalhangzó törvények + tollbamondás. Ha egyik négyes lesz, már nem lesz min aggódni. A töri az még nagyobb rejtély, bár ha pénteken bejelent bármilyen felmérőt, akkor az a kérdés is megoldódik. Bosszantó ez a kétesség, mert egyáltalán nem érdemli meg, hagyjuk is!
Pénteken fánkot fogok sütni, ha nem leszek hulla fáradt...De még vennem kell rumot a kisboltból.
Még 7 tanítási nap a félévből....
2019. január 14., hétfő
Szolnok-Lyon-Cambridge háromszög
Egyszerűen nem érek ide, hogy írjak, ne haragudj, kedves napló! Átfutott az agyamon, hogy befejezem az egészet, de nem komolyabban, mint korábban.
Most ebéd szünetben van, van negyed órám, persze a munkahelyemen, nem otthon, hol máshol? Ott esélytelen….
Tegnap 11-től este hétig tanultunk, kisebb megszakításokkal. Már nagyon elegem volt. Rékának egy hosszú, nehéz szöveget kellett megtanulni a város kontra falu témában, simán középfokos szóanyaggal és ismeretlen nyelvtani szerkezetekkel…Egyedül nem ment vele semmire, csak teltek az órák a lap fölött. Végül úgy döntöttem, hogy bemagolni nem hagyom, megtanulni meg túl magas a léc neki, úgyhogy csak a szavakat és kifejezéseket tanultuk meg.
Zalánnak 3-4 szorzótábla, házi feladat, szövegértés, nyelvtan házi, olvasásból másolás és egy mese olvasása, németből SCH-s szavak….Nem nagyon láttam, hol van a vége. Rékáék vették a törtek összeadását, arra volt pár feladat. Nagy csapkodást és hisztit kapott, mert elfelejtette, hogy mit kell művelni a számlálóban, ha egyszer megvan a nevező. Erre szerencsére még emlékszem. Nyelvtanból a nyavalyás mássalhangzószabályokat vették, amiről nekem már fogalmam sem volt, úgyhogy youtube videókból okosítottam ki magam, hogy tudjak ellenőrizni és példákat találni, mert abból nem sok volt. Ezek az OFIs könyvek nem sokat érnek. Volt még töri is, a görög-perzsa háborúk, szerencsére csak felmondta, könnyű és érdekes anyag. Ma derült ki, hogy holnap nyelvtanból írnak + tollbamondás, nem érdekes. A nap fénypontja az estebéd volt, amire cigánypecsenyét készítettem és nagyon finom lett. Nálunk kevés étel készül fokhagyma nélkül, nyilván ez sem úszta meg. Este átjöttek N.-ék (RékaZalán unokatesó), elköszönni, mert még a héten utazik Lyon-ba, ott tölt egy félévet az egyetemen. Kicsit beszélgettünk, a kutya túl lelkes volt, úgyhogy le kellett szerelni. Ennyi volt a hétvége és már megint hétfő van.
Mondjuk, volt szombat is, akkor punnyadtunk, Tibi leszedta a karácsonyfát tök önhatalmúlag, emiatt Réka jót üvöltött, tanultunk egy picit, eredmény nem sok, mert önálló tanulás volt. Délután elvittük a kutyát sétálni, közben én LIDL-eztem, vásárolni mentünk, ebédeltünk , sütiztünk, majd olvasgattunk a kanapén összebújva és élveztük a nyugit. Ugye ez már vasárnap nem jött össze, ahogy részleteztem fentebb.
Holnap Rékának fuvolavizsga, elvileg nem lesz gond, ügyeske. Zalánnak jó napja lesz, úszóverseny miatt nem lesz neki tanítás. 50 m mellen indul, tegnap még tanakodott, hogy az egy hossz vagy kettő, de gondolom, remélem, megkapja a kellő instrukciókat. Szerintünk egy hossz lesz. Rékának kikészítettem az ünneplőjét, szerencsére gyorsan meglett, nem kellett sokat ásni. Mire ezt a bekezdést írom, már este van, fél 9 és hulla vagyok....
Viszont a nap híre és ezt nem hagyhatom említés nélkül - éleseszű tesómlányát felvették a Cambridge-i egyetemre! Emberek, ez fantasztikus! Mondjuk, nekem nem volt sok kételyem, de hát oda még sem csak úgy besétál az ember, na. Mármint ha nem csak turista akar lenni.
Még 9 nap ebből a félévből...Bár gondolom igazán aktív inkább csak 8.... Majd csak eltelik. Aztán jön a második, ami mindig nehezebb, mint az első, mert az a kis ványadt tavaszi szünet mintha ott sem lenne, de ennek ellenére nem siettetem az időt, az úgyis száguld, mint az állat és mire kettőt pislogok, évzáró lesz. Bizám!
Vannak hibák, elütések, ezer bocs, de már nincs erőm kijavítani őket, hunyjatok szemet!
Vannak hibák, elütések, ezer bocs, de már nincs erőm kijavítani őket, hunyjatok szemet!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)