2019. január 14., hétfő

Szolnok-Lyon-Cambridge háromszög


Egyszerűen nem érek ide, hogy írjak, ne haragudj, kedves napló! Átfutott az agyamon, hogy befejezem az egészet, de nem komolyabban, mint korábban. 

Most ebéd szünetben van, van negyed órám, persze a munkahelyemen, nem otthon, hol máshol? Ott esélytelen….

Tegnap 11-től este hétig tanultunk, kisebb megszakításokkal. Már nagyon elegem volt. Rékának egy hosszú, nehéz szöveget kellett megtanulni a város kontra falu témában, simán középfokos szóanyaggal és ismeretlen nyelvtani szerkezetekkel…Egyedül nem ment vele semmire, csak teltek az órák a lap fölött. Végül úgy döntöttem, hogy bemagolni nem hagyom, megtanulni meg túl magas a léc neki, úgyhogy csak a szavakat és kifejezéseket tanultuk meg. 

Zalánnak 3-4 szorzótábla, házi feladat, szövegértés, nyelvtan házi, olvasásból másolás és egy mese olvasása, németből SCH-s szavak….Nem nagyon láttam, hol van a vége. Rékáék vették a törtek összeadását, arra volt pár feladat. Nagy csapkodást és hisztit kapott, mert elfelejtette, hogy mit kell művelni a számlálóban, ha egyszer megvan a nevező.  Erre szerencsére még emlékszem. Nyelvtanból a nyavalyás mássalhangzószabályokat vették, amiről nekem már fogalmam sem volt, úgyhogy youtube videókból okosítottam ki magam, hogy tudjak ellenőrizni és példákat találni, mert abból nem sok volt. Ezek az OFIs könyvek nem sokat érnek. Volt még töri is, a görög-perzsa háborúk, szerencsére csak felmondta, könnyű és érdekes anyag. Ma derült ki, hogy holnap nyelvtanból írnak + tollbamondás, nem érdekes. A nap fénypontja az estebéd volt, amire cigánypecsenyét készítettem és nagyon finom lett. Nálunk kevés étel készül fokhagyma nélkül, nyilván ez sem úszta meg. Este átjöttek N.-ék (RékaZalán unokatesó), elköszönni, mert még a héten utazik Lyon-ba, ott tölt egy félévet az egyetemen. Kicsit beszélgettünk, a kutya túl lelkes volt, úgyhogy le kellett szerelni. Ennyi volt a hétvége és már megint hétfő van. 

Mondjuk, volt szombat is, akkor punnyadtunk, Tibi leszedta a karácsonyfát tök önhatalmúlag, emiatt Réka jót üvöltött, tanultunk egy picit, eredmény nem sok, mert önálló tanulás volt. Délután elvittük a kutyát sétálni, közben én LIDL-eztem, vásárolni mentünk, ebédeltünk , sütiztünk, majd olvasgattunk a kanapén összebújva és élveztük a nyugit. Ugye ez már vasárnap nem jött össze, ahogy részleteztem fentebb.

Holnap Rékának fuvolavizsga, elvileg nem lesz gond, ügyeske. Zalánnak jó napja lesz, úszóverseny miatt nem lesz neki tanítás. 50 m mellen indul, tegnap még tanakodott, hogy az egy hossz vagy kettő, de gondolom, remélem, megkapja a kellő instrukciókat. Szerintünk egy hossz lesz. Rékának kikészítettem az ünneplőjét, szerencsére gyorsan meglett, nem kellett sokat ásni. Mire ezt a bekezdést írom, már este van, fél 9 és hulla vagyok....

Viszont a nap híre és ezt nem hagyhatom említés nélkül - éleseszű tesómlányát felvették a Cambridge-i egyetemre! Emberek, ez fantasztikus!  Mondjuk, nekem nem volt sok kételyem, de hát oda még sem csak úgy besétál az ember, na. Mármint ha nem csak turista akar lenni. 

Még 9 nap ebből a félévből...Bár gondolom igazán aktív inkább csak 8.... Majd csak eltelik. Aztán jön a második, ami mindig nehezebb, mint az első, mert az a kis ványadt tavaszi szünet mintha ott sem lenne, de ennek ellenére  nem siettetem az időt, az úgyis száguld, mint az állat és mire kettőt pislogok, évzáró lesz. Bizám! 

Vannak hibák, elütések, ezer bocs, de már nincs erőm kijavítani őket, hunyjatok szemet!

2019. január 7., hétfő

Réka asztala most

2019. január 3., csütörtök

Első munkanap



Ma hazajöttem az irodából, kb. fél ötre. Tibivel tartottam a suliba Zalánért, gondoltam, elvisszük a kutyát is, hagy levegőzzön, szimatoljon. De ez nem levegőzik, szimatol, hanem száguld, mint az állat, rohan, mint akit kergetnek és mivel már majdnem felnőtt és erős kutya, hát pont úgy sétálunk, mint Frakk és Károly bácsi. Megvan az idősebbeknek? Na kérem!

A suli előtt Tibi a kutyával futni eredt, én meg bementem a suliba Zalánért. Az egyik partnerünk (céges) gyerekei ugyanebbe a suliba járnak, de simán elment mellettem a nő a folyosón, én meg nem akartam égni, ha esetleg mégsem ismer fel, úgyhogy nem firtattam az ismeretséget. Hazajöttünk. Zalánnak szóltam, hogy vegye elő a verset, amit a szünetben kellett volna megtanulni (tegnap fél 10kor Zalán lebukott, de nem bántam, legalább nyugodt téli szünetünk volt. Én betiltanám a hf-et a szünetre, nagyon gonosz dolog. Kivéve a nyolcadik osztály, akik már nagyon készülnek a felvételire. Szegények, bele sem merek gondolni. Egyszerre félév és felvételi. Nem is tudnám, hová nyúljak. 

Szóval Zalánnak vers, Csókai csóka, vagy mi. 3 versből 3 versszakot felmond, 3-mal elküldöm olvasgatni, tanulni. Közben Rékának kijavítom a nyelvtan háziját. Minden felszólító mondat után pont virít, úgyhogy visszadobom a házit. Kijavítja. Egy idő után. Amikor felépül abból, hogy halálra sértődik. Zalán felmondja közben a másik három versszakot is, bár még nem tökéletes, de kit izgat, hétfő a határidő. Majd holnap is felmondja (vagy nem, mert péntek lesz). Váltunk olvasónaplóra, Pál utcai fiúk, hetedik fejezet. Réka szenved, közben Zalán rágja a fülem, tollbamondást akar írni magyarból. Biztos véletlenül egy másik gyereket hoztam haza a suliból. Hát jó, kap 12 mondatot. Két hibája van , LESSZ és KARDDAL, de az utóbbit még nem is tanulták. Ügyes. Réka még mindig szenved az olvasónaplóval, Zalánnak már a német szavakat diktálom. Közben be-beszúrok egy-egy mondatot az olvasónaplóba is. A gyerekek ügyesek, tudják, melyik mondatot kinek szánom. Nem csoda mondjuk, az egyik német. Jaj, még a német anyagot Rékától ki kell kérdezni Szolnokról. Kedvencem a "am westlichen Rand der südlichen grossen Tiefebene and der Mündung des Zagyva in die Theiss". Elmorzsolok pár keresetlen szót a némettanár irányába a bajszom alatt. .... Zalán kiszínez egy német lapot, az új szavakhoz tartozó képeket, aztán kikérdezem a szavakat, de még csak a fele megy. Ebben maradunk, majd apránként. Mindig abban bízom, hogy órán egyre több szó ráragad. Hét óra lesz. Réka fél órát játszik a laptopon,valami online lovas izé...Zalán vacsorát kér. Réka befejezi és akkor ő is kap vacsit. 8-kor fürdés, telefont nem kapnak, mert Zalán megint hozott haza egy csomó házit. Napköziben biztos meditált. 

Este fél nyolckor Tibi abba hagyja a munkát és hozza a jó hírt, hogy az új nyomtatója lerobbant. Kétségbeesési rohamot kapok, majd összeszedem magam. Egész éjjel imádkozni fogok, hogy holnap megjavuljon a cucc. Nagy csapás lenne, ha nem így lenne.

Ez csak az első napunk volt, mi lesz még itt az első félév utolsó napjáig....és utána....Jaj! 

2019. január 2., szerda

Idén az első



Holnap újra meló és ami sokkal rosszabb, vége a téli szünetnek. Soha még ennyire keveset nem tanultunk a szünet alatt, úgyhogy volt pihenés bőven. Kemény lesz, ha holnap 5:45-kor csöng az ébresztő, remélem nem fogom elsírni magam...Ehh, nem kell ennyit nyafogni, elvégre szép két hét és két nap volt itthon szabin, örülni kell, hogy részem lehetett benne. 

Még mindig van 2 szelet diós bejgli, némi mézeskalács, ami már csak a kutyának kell és legalább 10 töltés káposzta. A fagyó is tele van káposztával, illetve holnap ezt viszek ebédre. A gyerekeknek már nem is kínálom. Mivel anyósomék a minap disznót vágtak, hát van itthon sült kolbász és hurka is, ami befőttel és friss kenyérrel, mustárral csúszik. Nem vettem a fáradtságot, hogy krumplit készítsek hozzá köretként. Szilveszterkor volt lencseleves, rántott husi és krumpli sali, kukorica sali...olyan sok, hogy a virslit csak újév reggelén főztük meg. A gyerekek minden nap 11 körül ébredtek, szilveszterkor negyed négykor még fenn tomboltak. 

Tibi két hete leesett a létráról, talán írtam róla, sajnos a sebe mély volt, elfertőződött, úgyhogy családorvos antibogyó kúrára fogta. Ma a sebészetre is bekukkantott fényes fél háromkor (háromig volt rendelés, sehol senki, mármint beteg). Az asszisztens ráripakodott, hogy mit keres ott, már nincs röntgen orvos. Hiába mondta, hogy neki 2 hetes a sérülése és a sebbel van problémája....a nővér csak mondta a magáét, végül szívességnek vehette, hogy ellátták. Rendelési időben. TB-s eü, imádlak. Ezen nem segít a bérrendezés sem, aki ilyen idióta, az mitől lenne akár dupla fizu mellett normális? Mielőtt goromba lenne, bevillan neki a bankszámla egyenlege és megszelídül? Persze ettől nem vagyok az eüs bérrendezés ellen, dehogy is, mert vannak humánusabb eüsök is, csak valahogy olyan sokszor ütközünk ilyesmibe....Na mindegy. Szóval végül ellátták a sebet és holnap kap tetanuszt is Tiborom. Ez most csak onnan jutott eszembe, hogy nem ihatott Tibi szilveszterkor sem pezsgőt, úgyhogy kölyökpezsit vedeltek. Én meg kedvetlenül ittam egy pohárral éjfél után. 

Szilveszterkor lazultunk, filmet néztünk, számítógépes játékokat játszottak a gyerekek, én olvastam, ettünk, ettünk...Szilveszterkor beindultak, nagyon sok. Diónak pont vécére kellett mennie, így kikísértem a kertbe. Tiszta olyan volt a hangzavar, mintha háborús ostrom alatt lennénk. Diót nem zavarta, csak izgatottan szaladgált jobbra-balra, hogy hol repül a vadkacsa, a kakas és egyebek. Sajnos vagy hála istennek, nem tudom, de sehol. Érdekes, hogy ez ennyire a génjeiben van, bár Tibi szerint nem erről van szó, hanem már kölyökkorában, a tenyésztőnél durrogtattak neki, szoktatták a vadászat zajaihoz, hiszen egy vadászkutyának nem félnie kell a puskaropogástól, hanem izgalomba kell jönnie tőle...Hát ebben nála nincs is hiány. Már az augusztus 20-i tűzijátékot is átaludta.


Még 3 hét van hátra a félév végéig, ami nem javít a tényen, hogy holnap suli. Igazából Rékának a nyelvtanra, törire, termismre kell figyelnie, a többi tök stabil. Termismből nem féltem, töriből érdekes az anyag (ókori görögök), a nyelvtan tz viszont homály számomra....Zalánék nem biztos, hogy írnak TZ-ket fő tantárgyból félévig, de a németet nagyon kellene gyakorolni, mert elkezdték a helyesírást is, ami eleinte azért elég nehéz. Schreibtisch, Fleisch, es schneit...meg ilyenek. Remélem, Zalánban lesz akarat, hogy mindezt gyorsan elsajátítsa, valamint figyelni fog órán és akkor nekem is könnyebb lesz. 

Hétvégére, jövő hétre havazást mond az időjárás, amit gyerekek már nagyon várnak. Én is imádom a havat, ha nem a latyakban kell botladoznom. Hát szóval, isten véled téli szabi, téli szünet! Nehezen engedlek el, de talán pénteken délután már semmi bajom nem lesz, hehehe!






2018. december 31., hétfő

Visszatekintés - harmadik harmad



SZEPTEMBER

Szeptember elején elkezdődött az új tanév, amit mindig valódi gyásznapként élek meg, sokkal inkább most, mint gyerekkoromban. Szép reményeim voltak, mert Réka osztályfőnöke nagyon szimpi volt nekem végig a negyedik osztály során, amikor még csak némettanárként funkcionált. Azóta kicsit vegyesebbek az érzelmeim, nekem kicsit túl nagy a fegyelem és túl sok a tanulnivaló, de hát ugye miért írattam emelt németre, annak meg van az ára. Kevésbé gyerekközpontú, mint gondoltam, kevésbé tyúkanyó, de ettől függetlenül nagyjából elégedett vagyok a sulival. Zalán más tészta egy picit, nála abban bízom, hogy felső tagozatra összeszedi magát, bár ki tudja...

Az ötödik osztály egy kicsit nehezebb, mint gondoltam, és egész más, mint az alsó. Nem nagyon van olyan tantárgy, amiből elegendő ügyesen figyelni az órán, alsóban többnyire mindenből ez volt. Persze tanár függő is mindez. És gyerek függő is. Nyelvtanból pl. rendszeresen írnak tollbamondást, bár nem is tanulnak helyesírást konkrétan, egészen más az anyag. Szóval gyúrhatunk a tollbamondásokra. Német adja magát, abból mindig hajtás van. A töri tanár meg olyan szigorú, hogy ihaj...

Újra indultak a zene órák is, bár nagyon nehezen sikerült összeállítani az órarendet, hogy mindenkinek jó legyen. A szolfi órák továbbra is fél öttől hatig- negyed hétig vannak hétfőnként, ami miatt pipa vagyok a zeneiskolára, mert már második vagy harmadik éve ez van, olykor lehetne a másik csoportnak éjszakába nyúló órája, jövőre biztos az asztalra csapok, ha megint a Réka csoportja cumizik. A többi óra nem gond.

Nem emlékszem, hogy szeptemberben leittam volna magam, mert készen lett a cirkó...

OKTÓBER


Mondjuk , októberben sem ittam le magam a cirkó feletti örömömben. Merthogy nem működött jól, úgy tűnt, a vadiúj kazán több sebből vérzik, volt amit orvosolt a beüzemelő, volt, amihez alkatrészt rendelt. Hullámoztam az örömtől....hát persze.


NOVEMBER

Novemberben viszont tényleg pezsgőt bontottunk, mert megjavították a cirkót. Kiderült, hogy fordítva volt bekötve a kazánba a hideg és a meleg víz. Erre varrjatok gombot!! Kértünk még pár ajánlatot erre és arra, de egyik kivitelező sem ért még ide, ami nem baj, mert addig is gyűjtünk pénzt. A gyerekszobákra ablak csere vár, a külső bejárati ajtóra is csere vár és a lenti fürdőszobában még mindig nem áll a zuhanykabin. Több, mint egy éve megvettük, hehe. Az Ikeába is lenne egy utam elhozni az új étkezőasztalt és még két széket. A tervekből soha nem fogyunk ki....


DECEMBER

Szokásos karácsonyi illetve adventi rohanás. Volt itt Mikulás, TZ tenger, karácsonyi koncert a templomban a sulival, kari koncert a zenesuliban, adventi falu látogatás több alkalommal, sok-sok ajándék beszerzése. Volt Rékának 11. szülinapja, céges karácsony mangalica kismalaccal  - sajnos nem élőszereplős buli volt,  a malacot megsütötték kemencében. Karácsony és most szilveszter. A téli szünet első napján megérkezett Tibi új gépe is, úgyhogy remélem, legalább ez a része a kis életünknek rendeződik. Nyomtathat, ami csak a csövök kifér hibakódok nélkül....Vettünk karácsonyfát nagyon hirtelen, mert zárt a bolt. Ajándékot az utolsó pillanatok egyikében. Én nem, idén sem bírtam magammal, sütöttem lekváros linzert, mézeskalácsot, diós és mákos bejglit, zserbót, kavartam kókusz rudat és tiramisut----nem vagyok normális. Fél rúd diós még mindig van.

Boldog új évet kívánok mindenkinek! Köszönöm a hűséges olvasóknak a kitartást! :)