2018. június 8., péntek

Cseresznyéig

1. A gyerekek hazaértek a kirándulásokról tegnap délután. Rékáék elrobogtak korán reggel Szarvasra, de mivel esett az eső, nem mentek be az arborétumba, hanem beültek valami múzeumba…majd hazarobogtak. Két órára itthon is voltak. Hát Réka nem volt valami lelkes. De legalább nem fázott meg, mert egy kis rövidnadrágba ment, amiből kilógott a feneke, mert folyton a hónaljáig fel akarta húzni, mint a taták…. Zalánék jobban jártak Csongrádban, ahol valami Western parkban jártak Bokroson vagy Bokrodon, nem tudom megjegyezni. A rendelkezésre álló zsebpénzt mindkét gyerek elköltötte, úgyhogy van még mit tanulni a pénz beosztásáról és takarékosságról úgy általában …

2. A kutya nem bírja, ha Réka fuvolázik. Néhány sor a kottában és elkezd vonyítani. Eléggé vicces látvány. Általában először csak feszeng, aztán vinnyog, máskor fásultan mered ránk, felnőttekre, hogy csináljunk már valamit, mi ez az izéééé?? Bizonyára túl jó a hallása és bántja a fülét a fuvola sípolása…Abban igaza van a kutyának, hogy Réka még nem léphetne fel a produkciójával a Carnagie Hall-ban. De nem is egy istencsapása....

3. Amióta nem kell tanulni (azaz a héten) minden nap előkerült a fuvola és egy új darabot próbál Réka, amit a nála egy évvel fentebb járó fuvolisták szoktak játszani. Nagyon szép kis zenemű, egész nap ezt szoktam dudorászni, mert bemászott a fejembe nagyon. 

4. A kutya mára virradóra Zalán szobájában ébredt. Naaaagyon cuki!

5. Szobatisztasággal nem haladunk sehogy. A gyerekekkel egyszerűbb volt. Múltkor már azt hittem sínen vagyunk, erre tegnap megállt a plédje fölött, roggyantott és slagolt….Ment a pléd a mosógépbe izibe’. Képes azt megcsinálni, hogy kiballag pisilni, semmi produktum, majd visszaballag és ereszt egyet. Igaz, bekakálni régen kakált be, örüljek ennek, mint majom a farkának. 

6. Tegnap Réka lestoppolta a FamilyFrost-os autót a házunk előtt, választott egy mangó ízű jégkrémet, majd hátra szaladt az apjához az irodába, hogy 1400 Ft lesz….Nem cuki? A barátnője is ott volt, megfelezték a fagyit és mindet betolták. Az üres kelyheket mondjuk a krémszínű kanapén hagyták, de hát mindent nem lehet….

7. A kutya egyszerűen fantasztikus. Vizslát mindenkinek! – mondanám, de ne essünk túlzásokba, van még pár kutyafajta. Reggel, amikor felkelek, őt keresem legelőször. A gyerekek még úgyis alszanak, ő pedig csóválja a farkát, megölel és bújik. Egyszerűen szerelmes vagyok….Reggel Zalán ágyában találtam, ami nem egészen legális, de hajnalban be szokott oda kuckózni. Vagy ha oda nem, akkor Rékához.

8. A „hitvesi ágy” az egyetlen, ami még nem „esett el”, amit még Dió nem vett be…remélem, így is marad ez. Erős leszek.

9. Kaptunk fotót a tenyésztőtől a tesókról. Egy kivételével mind Németországban él, a szukák egészen biztosan, de néhány kan is. Nagyon édesek mind és fura mód hasonlítanak Dióra. Törzskönyv még nincs, elvileg a jövő héten megkapjuk postán. Vicces lenne, ha kiderülne, hogy tacskó-vizsla keverék és nem nő már nagyobbra….

10. A héten kellene a képemnek egy alapos bőrradír, egy kis pakolás, kényesztetés, szemöldök felesleges szőrzetének eltávolítás….Ez a program mindig elmarad és kapkodva, reggelente szoktam sok részletben mindezt kivitelezni.

Még folytatnám, hülyén is néz ki, ha itt félbehagyom, de vár a cseresznye....

2018. június 6., szerda

Hogy is volt?







Ó, a hétfői nap a fellélegzések napja volt, Réka megírta az utolsó TZ-jét és ahogy én értelmezem, több felmérő és dolgozat nem is lesz ebben a tanévben. Hihetetlen megkönnyebbülés, pedig nem is hetedikes vagy nyolcadikos gyermekem van….. Hurrááááááá! Én már nagyon régen voltam ennyire boldog és felszabadult. Számomra már most kitört a vakáció, amit nagyon vártam, mert nagyon elfáradtam lélekben a végére. Mindig el szoktam. Két gyerekkel nyomon követni a tananyagot elég durva feladat, ha nem ezt csinálja az ember főállásban. Mondjuk szerintem úgy sem egyszerű. Főleg, ha a gyerekek hozzáállás olyan, mint nálunk Zalánnak.

Még mindig nem történt meg a bejelentés, azaz nem tudni, ki lesz Rékáék felsős ofője. A múlt héten nem hivatalos hírek terjedtek el, amit egyelőre cáfolnak, szóval mégsem Réka némettanára lesz az ofő….Hát most már nem tudom, mit higgyek, mit ne, de nem is érdekes, meg kell várni, míg a suli bejelenti. Azért én még reménykedem, hogy K. néni lesz, mert annyira emberi volt a fogadóórán...

Egy sor változás lesz egyébként jövőre. Csoportbontásban tanulják a matekot is, külön ének óra lesz fiúknak és lányoknak, ahogy tesi órán is másképp lesz a felállás. Új tantárgyként bejön a történelem, az angol a német mellé, kicsit bizonytalan vagyok, de szerintem az informatika is.….meg valami dráma?? Természetismeret lesz környezetismeret helyett, más neve lesz a "gyereknek". 

Két év után újra a főépületben kapnak helyet (elvileg), mégpedig az emeleten, ami a felsősök hagyományos tanyája. Vándorolnak minden órán, ami érdekes lesz az elvesztett tárgyak szempontjából. Réka belekóstolt ebbe idén, fuvola óra, kamara, szolfézs, hol itt, hol ott...vesztett is el nem is egy pulcsit pl…..Első óta arra nevelem, hogy a padban nem hagyhat soha semmit, az mintha nem is létezne, de hát még mindig van, hogy elfelejti, most pl. a kirándulásos lap maradt ott. 

Szóval izgi lesz a következő év is, és hát mikor unatkozunk, soha. Még nagyobb követelmények, még több terhelés, de előnye is van, pl. hogy ebéd után itthon találja magát a lány, tehát elvileg a kedvelt tevékenységekre több idő fog jutni. Ahhoz ragaszkodom, hogy ötödikben is menzás legyen, aztán meglátjuk, mennyire fogynak el a társai, mert világos, hogy ha nem lesz kivel ebédelnie, ő sem akar majd…Azt is elképzeltem, hogy mire én hazajövök a melóból, ő már megtanul, legalábbis egy ideális világban. Így foglalkozhatom Zalánnal, Rékát max kikérdeznem kell, persze egyelőre ez illúziónak tűnik, szükség lesz jó adag kötelességtudatra, hogy ez így legyen. Mivel feltett szándéka, hogy végig kitűnő lesz (mert azok a nyolcadikban az évzárón külön kis kupát kapnak, a továbbtanulás az elitben nyilván nem érdekli, jóhogy…) fel kell kötnie egy picit a gatyát és nem könnyedén venni TZ-ket és felmérőket, mint idén. Újdonság lesz a meglepetésszerű dolgozat és felelés is, na ez az, amitől én mindig kardomban dőltem, hogy mindig minden tantárgyból képben kellett lenni a rossz jegyek elkerülése érdekében. Én betiltanám a meglepi feleléseket és dolgozatokat....

Zalán teljesen más történet, számára jövőre kezdődik csak az iskola igazán a második osztállyal (legalábbis én úgy látom), szeretném, ha úgy teljesítene, mint amire képes. Szerencsére a sulis bandát kedveli , délután halálra van sértődve, ha négyre megy érte az apja, mert pont ráér. Jó kis osztálya van, bár sokkal kevésbé ismerem a társaságot, mint annak idején Réka osztálya esetében, mert eddig egyetlen közös rendezvény volt, most hétvégén egy kis játszóteres NEFAG-os batyus buli, arra sem mentem el, hiszen a kutyát nem lehetett magára hagyni. A kutya jól ellett volna a gyerekekkel a NEFAGon, csakhogy oda nem lehet vinni kutyát.

Érdekes demográfiai adat, hogy míg 2013-ban 64 helyre 68 jelentkező volt, majd 2014-ben Réka idejében is sikerült bőségesen megtölteni a két induló első osztályt nebulókkal, azaz 31-31 fővel indult az első évfolyam , addig most két 18-18 fős első osztályt indítanak szeptemberben. Valahogy nincsenek gyerekek, bár mindezt az élveszületések száma is alátámasztja, 2011-ben  mélypont 88 000 gyerek született, míg 2016-ban 95 000. 2007-2008 volt a csúcs, amikor 99 000 baba született. 

Visszatérve a Nefagra. Sütöttem lekváros tekercset, gondoltam az gyors is, egyszerű is, szeretik is a gyerekek. Valahogy átok ült ezen a tekercsen. Két tepsivel sütöttem, az egyiket majdnem odaégettem (de mindképpen alaposan túlszárítottam), mert véletlenül 250 fokon sütöttem és nem 200-on…..Hat perc után gyanús volt….A másik rúdról a felszeleteléskor kiderült szerencsére, hogy a piskótában félborsónyi lisztcsomók maradtak…ekkora amatőrt, komolyan, mint aki még nem sütött száz piskótatekercset….Úgyhogy a banda üdítőt vitt a bulira hozzájárulásként. Utóbb olvastam, hogy italról mindenki magának gondoskodott, na mindegy.


A gyerekek a héten már nem járnak suliba, helyette kirándulnak. Réka rögtön belecsapott a lecsóba, mert a Csodák Palotájába látogatnak ma az osztállyal, Zalánék pedig a helyi katonai reptérre buszoznak ki. Remélem, egészben hazaérnek este, tele élményekkel. Este felkészülésképpen maratoni rántotthús sütést rendeztem, mert ilyenkor mindig rántott husit akarnak vinni ebédre-uzsonnára. Mellé csináltam egy nagy vajling chilis babot is, ami olyan csípős lett, hogy a gyerekek számára ehetetlen lett…mostanában nagy sikereim vannak a konyhában, még jó, hogy a rántott husit nehéz elrontani.

A házfelújítóknál (nálunk) közben elkészült tegnap éjjel a parketta szegése is, Tiborom jóvoltából, mert mesterembert immáron lasszóval sem lehet fogni, úgy be van mind táblázva a nyárra….Nagyon szép lett, újabb kis lépéssel előrébb. Következik a polcok felrakása a nappaliba a kanapé fölé és a csillár plafonra illesztése, kicsit uncsi már az a villanykörte….
Hites uram nagy erőről, kitartásról tett tanúságot, ugyanis munka közben leégett (fehérbőrű...) és az arca, karja könyéktől lefelé rózsaszín lett. Illetve tegnap még bordós volt. Elég mókásan festett, amikor levette az ingét....Este, így leégve, munka után még neki állt szegőket fűrészelni és igazgatni....Egy igazi hőőős! 

Dió köszöni, jól van, hizlalásos projektemet egyelőre még nem kell odafogyottságra hivatkozva lefújni, válogatós, keveset eszik (szerintem) és soványka. Nem nagyon, de lehetne gömbölyűbb. A színhús farhátat rizzsel, zöldségekkel mondjuk megeszi….és a kutyaszalámit is (BRIT)….és a töpörtőt sem veti meg. Jövő héten oltás, és kitárul előtte a világ. 

2018. május 31., csütörtök

Van pár témám







1. Nagyon fáradt vagyok, és nagyon elegem van. Pontosabban VOLT tegnap este 22 órakor. Akkor azt mondtam, hogy nem bírom tovább. Persze bírtam, mert már miért ne bírtam volna, még esti mesét is olvastam, bár bevallom, a villanyoltás pillanatára nem emlékszem….
2. Tudom, hogy baromi későn van az estimese, de nagy reformokba ebben a tanévben már nem vágok, azt hiszem.
3. Megvolt Réka tanszaki koncertje tegnap a 30 fokos tanteremben. Ez mindig a mi sulinkban van és minden Rákóczis fife-os és fuvolás előad egy két darabot (inkább egyet). Rögtön arra gondoltam a 10. műsorszám után, hogy ez valóban nem a Virtuózok döntője, de még a megyei döntő sem ,de persze nem baj, a 30 fokban folyton hangolni kellett a hangszereket, mindenkiről folyt a víz….május vége van és kit érdekel már ilyenkor bármi is ami a suliban folyik….
4. Réka fuvolatanára nagyon csinos, nagyon fiatal, olyan, mint egy királylány. Nagyjából úgy is van felöltözve a kis koncertjeinken. Szerintem ez megmagyarázza, miért volt jelen ilyen sok apuka.
5. Réka nagyon ügyes volt, most nem tudom megmondani, mit játszott, valami francia izét….Lassabban játszotta , mint itthon, megfontoltabban, hogy aztán a legvégét, az utolsó 10 hangot egyszerűen elfelejtse….Mást fújt egyszer, kétszer , háromszor….Totális blokk. Aztán a zongora leállt, hagyta , hogy magára találjon, ami végül, sokadszorra sikerült is neki és befejezte a művet .Igazából arra voltam a legbüszkébb, hogy nem vágta földhöz a fuvolát, nem tört ki könnyekben, nem viharzott ki az ajtón és nem csapta be maga után, mert én valamelyiket megtettem volna, talán a pityergést. Mármint ha 10 éves valómat nézem. Ehelyett elnyomott egy mosolygós fintort, jelezve, hogy nem így akarta, nagy tapsot kapott és a helyére billegett. Büszke voltam rááááá!
6. Otthon jobban ki jött belőle a feszkó, már buggyantak volna a könnyek, hogy elrontotta így meg úgy, amilyet soha nem csinált itthon. De gyorsan megnyugtattam, hogy nem számít, így is hallani lehetett, hogy ügyes. Egyébként ezt leszámítva, a legkevesebb hamis hang nála volt. A többiek, a felsőbb évesek ugyan nehezebb műveket játszottak, de rendre belesültek, volt akinek a levegője fogyott el, volt akinek a tehetsége….
7. Hazafelé szembesített Réka a jó hírrel, hogy pénteken német dolgozat, módbeli segédigék ragozása címmel. Hát mire vágyik a lány június első napjára? Pont erre.
8. Bejött nekem ezt a pontokba szedős , ezen túl ilyen lesz a blog….Kevesebbet kell gondolkodni.
9. Este átjöttek Zs.-és kiskutyát nézni, bár a kerítésen belül re nem jöttek be, igyekeztek haza, mert készült a rakott krumpli. Zs. azt is elejtette, hogy németből holnap felelnek Zalánék. Ekkor a spanyol inkvizíció minden eszközét igénybe véve kiszedtem Zalánból, hogy ő már felelt, de három W betűs szót nem tudott és azt pótolni kell majd HOLNAP. Ez a három ige a schreiben ,schlafen és a spielen volt.
10. Nem mondjátok, hogy egyik sem W-vel kezdődik???
11. Ha megteszi, arany csillagot kap.
12. Végülis mindegy, mert írásból már bebukta a kiválóan megfeleltet (nem egészen igazságosan, de hagyjuk), úgyhogy hogy németből kiváló vagy jó már majdnem egál…..Z alánnak meg pláne.
13. Este , amikor még vonszolni tudtam magam, épp csak túl fáradt voltam ahhoz, hogy elaludjak, meg hát minek aludnék, amikor még a gyerekek nem is fürödtek…összeütöttem egy meggyes sütit.
14. Ezt most nem azért írom, hogy mekkora ász vagyok és a munka valamint az anyaság hőse, mert nem, csak hogy milyen az emberi lélek, egy kis sütiért mindenre képes.
15. Tegnap arra battyogtunk haza mi együtt: egy kerékpár, két gyerek, 8 táska és én, hogy Tibi és N. éppen vinnék felfelé a gardrób szekrényt a lakásba. Fél óra múlva, mire meguzsonnáztunk, kiderült, hogy nem fér be a bejárati ajtón. Ott ugyanis rögtön van egy 90 fokos kanyar balra, plusz lambéria plafon, egyéb nyalánkságok, a lényeg, hogy nem fért be. Elég ronda szekrény, az idő vasfoga is beleharapott, de egyelőre szükségünk van rá, alig várom, hogy telepakolhassam ruhákkal. Hétvégén szét szedjük, darabokban felvisszük és összerakjuk. Elvileg.
16. Minek fárasztom magam a zabpelyhes reggelivel, ha este meggyes sütit zabálok porcukorral, nem tudom. Talán mert a zabpelyhes tejjel reggel nincs sok fakszni, gyors reggeli, a süti meg finom.
17. Nagyon vágyom arra, hogy ne csináljak semmit. Vágyom arra, hogy ne történjen semmi . De legjobban arra vágyom, hogy véget érjen az iskola. Lassan, de biztosan vágyam teljesülni fog…
18. A kutya a múltkor fel akart ugrani az étkezőasztalra, de elvétette - szerencsére, így viszont jól megütötte magát, ahogy visszapottyant. Úgy elkezdett sivalkodni és jajveszékelni, hogy azt hittem, legalább két lába eltört. Szerencsére nem, de úgy megijedtem, hogy percekig babusgattam, mint egy kisbabát.
19. Megjött az új tápja, amit a Royal Canin mellé vettem, 1-1 kg, azt hiszem , valami Happy. Hát ez sem aratott osztatlan sikert, bezzeg Zalán füstölt kolbászos uzsonnája igen…Elhatároztam, hogy megpróbálom rászorítani a tápra. Hetente főzök neki szívesen farhátat, ezt azt, de olykor – és ezt szégyellem bevallani – olykor az is nehezemre esik és vagy nincs rá időm, hogy családom embertagjait ellássam vacsorával, nem hogy a kutyusra főzzek. Ehhez túlságosan be vagyok táblázva. Főleg iskolaidőben.
20. Egyébként cukorfalat és már olyan nagyot nőtt. Majd hozok képeket
21. Virágzik a hárs a környező utcákban. Mennyei...

2018. május 29., kedd

Történések 40 pontban


1. Ősidők óta nem emelkedett a blogot olvasók száma. Ez bizonyára sok mindent elmond a blog tartalmáról, élvezhetőségéről…
2. Nem mintha sokat számítana, nem túl izgalmas az életünk (MIVAN??) csak megjegyeztem, mert picit viccesnek tartom. Mindig az jut eszembe erről, mikor Tibi ezer éve, az induláskor megkérdezte, hogy van e, aki olvassa a blogot. Mármint rajtam kívül. Azt mondtam neki, hogy nincs, hogy teszteljem. Bólintott. Nem kételkedett egy pillanatig sem. 
3. Hétvégén végre itt volt nálunk anyukám, főztünk együtt bolognait és …. igazából nem csináltunk semmit, csak együtt töltöttük a napot. Este hazavittük anyukámat és rá jellemző módon rögtön a kezünkbe nyomott egy nagy tálat, hogy szedjük le a cseresznyét, mielőtt leeszik a seregélyek. Teleraktuk a tálat és a bendőnket 85%-os érettségű cseresznyével . Közben a seregélyekkel szemeztünk és arra gondoltam, hogy végre megint visszaköszön egy gyerekkori íz…olyan ritka manapság az ilyen.
4. Úgy néz ki, Rékának megvan az ofője és ez jó hír számomra. Hivatalos bejelentés még nincs. Hétvégén külföldön nyaralat a teljes tanári kar, most biztos ki vannak pihenve és csupa ötöst osztanak ki az utolsó véghajrában….
5. Hétvégén klímát is kapcsolgattunk ki és be, merthogy elkészült az emeleten. Csöndes, fehér, helyes és hűsít…mit is mondhatnék többet egy klímáról. Isten áldása a tetőtérben. 
6. Szombaton leköltözött a tévé a nappaliba, ami hülye lépésnek tűnt azután, hogy itt a nyár a nyakunkon és klíma csak fenn van, de mindegy. Így néz ki jobban a nappali. Tibi 15 évvel ezelőtt beszerzett, dédelgetett méregdrága hangfalai is méltó helyükre kerültek, majd mutatok fotót, ha egyszer fotózom. 
7. Készítettem megint pohárkrémet, most még jobb lett, mint a múltkor…8 kisebb-nagyobb pohárral lett, az utolsóért véres harc folyt…na jó, nem, négyfelé osztottuk és mindenkinek jutott két kiskanállal.
8. Tegnap megkezdődött a Ninja Warrior , vagy mi….Úgyhogy aki eddig nem tudta az utcában, hogy itt lakunk, most értesült róla. A gyerekek nagyon hangosak nyomokban….
9. És még Réka nyafogott a múltkor, hogy a három házzal arrébb milyen zajosak az ovisok, az ő idejében még nem így volt. 
10. Hétfőn a fogorvosnál töltöttük a fél napot, illetve én a rendelőintézetben egy panoráma röntgenre is beneveztem, ha már lúd, legyen kövér. Hoztam a formám, először egy sima fogászati röntgennél álltam sorba, aztán egy goromba matróna átirányított egy emelettel lejjebb. Fél óra alatt végeztem, de még hatalmas robajjal levertem az ólomköpenyt és nem vágtam elsőre, milyen az, ha élére kell rakni a fogakat….hát na, be tudok mutatni tök hihetően egy agyhalált stresszhelyzetben és nekem minden eü-s helyzet komoly stressz. Menekülésszerűen távoztam a CD birtokában. 
11. Amit aztán a doktornő – immáron privi rendelésen – nem tudott megnyitni….Hápersze.
12. Azért a fogköveket leszedte, gyönyörű lett. Tibi nem lát semmi különbséget, mert Tibi azt sem venné észre, ha arcátültetésem lenne….
13. Azt bezzeg észreveszi, ha 3 másodpercnél tovább ég a villany a kamrában a szükségesnél…
14. Tegnap majdnem sírva fakadtam, amikor le kellett ülnöm Rékával tanulni. Szenvedek, szenvedek, cefetül szenvedek….Ő is így érez, de rá vár 10 hét vakáció.
15. Réka ma vizsgázik fuvolából. Valami egészen alap művet fúj, illetve kettőt, de most egyik sem jut eszembe, szégyen szemre, sőt , ott sem leszek, mert fél ötre esélytelen átbumlizni a városon a zeneiskolába azért, hogy egy percig zenéljen. 
16. Viszont holnap lesz a Sulis Fuvolás nemtommi, ott én is jelen leszek. 
17. Megsértődött rám az egyik szomszéd néni. Nem tetszett nekem, hogy a távollétünkben (értsd: felnőtt sehol) átengedte az ovis unokáját hozzánk, ráadásul az irodába, ahol Réka és a kutya tartózkodott. Mondtam neki, hogy ha nem vagyunk itthon, ne engedje át az unokát. Azon kapom magam, hogy ahogy öregszem, úgy leszek egyre türelmetlenebb és egyre bunkóbb…Nem tudom, milyen személyiségfejlesztést hajtok végre, de leginkább semmilyent, úgy látom. A néni erre – még mindig a mi portánkon állva – megjegyezte, hogy felugrál a kutya, neveletlen. Akkor már nem mis bántam, hogy bunkó voltam esetlegesen….Azóta nem köszön, ha a kertben a rózsáit vegyszerezi vagy ilyenek. 
18. Ne így építsétek a jószomszédi viszonyt! 
19. Dió jól van, köszöni szépen, hajnali 3:10-kor felébredt és kikéreckedett pisilni. Nem cuki. 
20. Most már egyáltalán nem eszi meg a tápot (18 kg – royal canin puppy) , úgyhogy csirkefarhátat főzök neki, hetente kétszer kb. 5-6 kilót. Hogy mi lesz a táppal, még nem tudom.
21. Eddigi káresemények listája: 2 db kiszakított Zalánpóló, 1 db kilyukasztott Rékaszoknya
22. Hogy elkergeti a macskákat a portáról, azt nem számítom ide. Főleg, hogy rendszeresen oldalba jelölik a ruhaszárítót, ami felháborító mozzanat .
23. Hétvégére a Tescoban vásároltunk be, amit ugyan gyűlölök, de ott volt akciós az Apenta…
Nem volt már pénztáros , mire mindent megvettünk, nekem kellett lehúznom 1000 cikk árát, leizzadtam és megfogadtam, hogy megint nem jövök ide legalább két évig.
24. Fogyókúrám újra aktív üzemmódba lépett, miután pár blúzom megint nem tudom begombolni. Zabkása, zabkása és zabkása. Még mindig nincs elem a mérlegünkben, úgyhogy nem tudom, hány kiló vagyok ,de sooook…..fájóan túl sok.
25. Persze nem kellene annyi epres sajttorta pohárkrémet zabálni és karamellás-egészmogyorós csokit, akkor biztos könnyebb lenne. 
26. Szombat este is bevágtam egy nagy zacskó csípős csipszet , mert imádom. Közben arra gondoltam, vajon szánalmas vagy nevetséges vagy valami adalék eredménye, hogy közben tök boldog volt a fejem.
27. Nem, a kutya még nem szobatiszta, de megfelelő ütemezéssel ki lehet védeni a baleseteket. Egyébként, ha nem kel l turkálni a kakában, féreglárvák és peték után (féreghajtót kapott ) , akkor nem is büdös. 
28. Hétvégén N. és G. jött látogatóba, illetve felköszönteni Zalán szülinapján. Hoztak menő adidas-os cuccokat a gyerekeknek, amilyen még soha nem volt nekik – mert túl drága ahhoz, hogy csak úgy önhatalmúlag kinőjék őket. Kis csalódással nyugtáztam, hogy az kutya őket is ugyanúgy szereti, mint minket….
29. A kutya fél a porszívótól, a hajszárítótól és múlt héten megugatta a mosógépet. Jó kis vadászkutya ! 
30. A kiképzését Tibi vezeti , jól haladnak. 
31. A kutya kinőtte a kosarát, úgyhogy egyelőre egy nagypárnán és 3 pléd összehajtott változatán pihen éjjel, a légkonditól távol, mert ő a meleget szereti. Hajnalban Réka pihapuha sarkába szokott bevackolni.
32. Azt meséltem, hogy nyárra feladatokat kapnak németből ,hogy ne felejtsenek sokat? Be kell adni egy pendrive-ot. Én támogatom az ötletet, a nyelvtanulás kész kikapcsolódás, hát nem?
33. Zalánnak csodálatos színe van most, hogy szabad téren úszik és még nyár is van. Az úszószemüveg nyoma enyhén meglátszik az arcán, olyan, mintha ki lenne festve, de ezt nem mondtuk meg neki. Tibi szerint Zalán inkább Trump elnökre hasonlít, amin jót vihogtunk.
34. Zalán kinőtte az évnyitós ünneplő nadrágját…még nem tudom, mibe megy az évzáróra. Bokavillantósban, sötét kordban (gyerekkínzás) vagy rövidnadrágban (Nike)….Vagy veszek újat neki, mert sötét ünneplő cipőjét is kinőtte, pont 3x volt a lábán…
35. Egyik gyerekemről sem tudom, pontosan hová mennek erdei iskolába jövő héten, több helyszínes a dolog, ez szól mentségemre. Zalánét befizettük, Rékáét nem. De pótoljuk, ígérem.
36. A felújításról már nem írok egyelőre. Egyrészt mert az első ütemterv befejeződött, így nincs is miről, másrészt mert elfogyott a pénzünk, így nem is veszünk semmit. Júliusban, ha Isten is úgy akarja, jönnek a fűtésreformisták. Azért nézegetek karnisokat, Ikeás csentre-bentréket, függönyöket, szőnyegeket, hogy ha odajutunk, legyen ötletem. 
37. Szombaton 1A-s osztálybuli a Nefagon. Batyus, így aztán pénteken még sütnöm is kel l valami sütit. Én nem megyek, mert vigyáznom kell a kutyára. Egyébként is olyan antiszoc lettem, nem bánom a nyugit. Majd szépen kitakarítok, illatos és tiszta lesz a kecó….Pedig ott lenne a helyem, mert az anyák napján elrikkantotta magát az egyik kisfiú, hogy jéééé, Zalán anyukáját is lehet látni??? 
38. Aszta, hogy már június lesz szombaton, én ezt nem is értem, most volt május 1…
39. Tegnap friss meggyből meggyszószt főztem (kis citrom, mézeskalács fűszerek és a szokásos habarás, cukor, naná) annyira finom lett, hogy csak na. Roston csirke került mellé és főtt krumpli, ilyentájt ez a kedvenc kaját . A kutya érdeklődve figyelte az elkészült vacsit a pulton, de nem kapott. Reméltem, hogy bezabált a farháttal….
40. Talán bosszúból ébresztett fel hajnali h
áromkor???

2018. május 28., hétfő

A hálátlan mottója



Sok célom elértem, több álmom valóra vált....Szuper! Most már csak az kell, hogy tudjak velük együtt élni anélkül, hogy egy lakatlan szigetre vágyódnék....