2018. április 20., péntek

Nagyon vegyes


Jövő héten fogadóóra. Rékáéra nem megyek, bár két kérdésem lenne M. nénihez és R. nénihez is, nevezetesen, hogy meddig kell eladni az idei második olvasónaplót, illetve – és ez inkább költői – hogy lehet egy lényegében hibátlan matek dolgozat végül négyes? Erre magam is tudom a választ, képletírás és mértékegység nélkül nagyon könnyen kivitelezhető ez a mutatvány. Én egyébként soha nem voltam ötös matekból – bár voltak ötös felmérőim, főleg gimiben – ezt igen gyakran elfelejtem már csak empátia szempontból is, hogy egyrészt marha könnyű matekból (vagy bármiből) ötöst szeretni (egyeseknek) és marha nehéz ötöst szerezni (másoknak).

Az utóbbi két napban vettem 10 begóniát és két közepes muskátlit. A gyerekek segítettek átültetni a virágokat, nagyon ügyesek voltak. A kis zöld kertészkedős lapátomat ugyan egymás kezéből tépkedték ki ,de ennél már magasabban van az ingerküszöböm, hogy ez zavart volna. Pillanatok alatt szétkapták a virágokat és cserépbe vágták őket, csak lestem. Úgyhogy szépül a kert. Igaz, ha a virágládáktól 4 méterre balra nézek, helyezkedik ott némi leselejtezett parapet és fűtőtest, mint a felújítás utózöngéje, de hát ne nézelődjek annyit, hát nem?


Jah, visszatérve a fogadóórára. Tegnap átlapoztam Zalán füzeteit és legnagyobb horroromra, megint tele van piros javításokkal. Persze Zs. néni azt is átírja, ha nem elég kerek az O betű, de ezek most konkrét hibák is voltak. Sajnos ilyenkor felmegy a vérnyomásom és számon kérem Zalánt, hogy mi ez, hogy volt ez és főleg hol volt ő, amikor a feladatokat megoldották? Mérgemben lediktáltam neki az egész szószedetet, amit mostanság tudniuk kellene (hanyaganya definicióját kimerítem: csak a héten derült ki számomra, hogy létezik ilyen szószedet….hiába no, Réka szülőijén ücsörögtem, nem Zalánén). Nem mondom, hogy hibátlanra megírta otthon a  listán szereplő szavakat, de majdnem és ez nem az első eset. Nem tudom, hogy hol jár órán, de tutira nem figyel oda. A j és ly betűkhöz kifejezetten jó érzéke van, kivéve az osztájt….Még Réka tantónénijétől tanultuk, hogy szajkó-héja-papagáj-varjú-fürj ….ezen kívül minden madár ly-s, már ezt is tudja. Hát na, gyakorlat teszi a mestert!

Felhívtam egy másik fogorvos doktornőt és keddre már kaptam is időpontot. Üdítő újdonság, hogy második hívásra elértem a dokit, és egy héten belül tud adni időpontot...Aztán remélem, hogy fogat tömni is tud és nem lesz katasztrófa a számban (még nagyobb). 

Holnap grill buli Főniéknél. Kérdezte ma átmenetileg külföldön tartózkodó főnököm, hogy milyen itallal készülhet nekem, mire kicsúszott a számon, hogy egy finom hűtött fehérbornak örülnék. Csak később jutott eszembe, hogy talán a gyümölcslé, kóla, Fanta, Apenta, ásványvíz ötszögben mozgott, én meg rávágtam, hogy piálnék, de hát péntek van és hosszú volt ez a hét....

Rékáék ma "felléptek" a városházán a polgármester bácsi előtt (más is volt ott, de arról Réka nem számolt be). Az egész fuvolás banda jelen volt, nekik ma nem volt tanítás. Jól érezték magukat, kaptak egy doboz csokit és a tantónéni fagyizni is elvitte őket. Voltak kételyeim, hogy mennyire lesznek profik, mert a kottákat még csak két napja kapta meg Réka, de már van az a jótulajdonsága, hogy kottából hamar elsajátít egyszerűbb műveket, népdalokat. Az egyik mű a Figaro házasságából volt, amit Réka nemes egyszerűséggel Faragó házasságának olvasott, na ja, hát annak legalább van értelme...Na szóval, kár, hogy lemaradtam erről a buliról, szívesen megnéztem volna őket, de sebaj, majd a tanszakin mindenképpen ott leszek. Bár ott mást játszanak majd. 

Nem is meséltem, az előző tulaj hagyott itt egy polcot a lenti kamrában, amelybe beleszerettem. Először leszedtem róla a papírt, amelyen valaha befőttek sorakoztak, aztán a rajzszögeket, szögeket, majd elkezdtem csiszolni. Faiparban dolgozom és nagyon szeretem a fa illatát. Még a raktárnak is nálunk más illata van, mint egy közönséges raktárnak, mindig szagolgatni szoktam a friss fűrészárut, főleg a finnt, mert az nagyon messziről jön...Na szóval lecsiszoltam ezt a kis szekrénykét, amely négy polcból áll és kb. 150 cm magas, ma pedig be is lazúroztam. Hogy hol fog állni, még nem tudom pontosan, egy ideig az étkezőben lesz.

Hétfőn matek dolgozat Rékának, nnna, marha jó, már olyan régen írtak, kb. két hete?? 

Beszéltem ma a Mestörrel, még nem tudja, mikor jön festeniglettelni, de az biztos, hogy nem most a hétvégén. Remélem, a jövő hétbe belefér majd azért...

Megy a Virtuózok, hurrá, hurrá! :) 

2018. április 19., csütörtök

Uzsis dillema



Múlt hét óta van az, hogy nem rakok a gyerekeknek nasit az uzsis dobozba. Észrevettem ugyanis, hogy ha "finomság" is akad a dobozban, akkor nem eszik meg a szendvicskéket, azok szinte érintetlenül jönnek haza. Mivel az iskolai tízórait lemondtam, máshonnan biztosan nem jutnak táplálékhoz, úgyhogy aggaszt, ha délig nem esznek semmit, max. egy kis.... Dörmit. Ez egyébként inkább Zalánra vonatkozik, Réka vagy mindent megeszik, vagy rafkósabb és kihajít mindent a suli kukájába, majd hazahozza az üres dobozt…fene tudja, bár valószínűtlen. Az is lehet, hogy jobb étvágyú osztálytársa kebelezi be a kajáját.
Szóval a normál tízórai úgy néz ki, hogy valamivel megkent kenyér + gyümölcs, alma, banán, áfonya, körte, kiwi . Nem mind, valamelyik. Ámde az uzsis doboz mégiscsak úgy tökéletes, ha van benne egy kis nasi (ez nem igaz egyébként, csak az én fejemben van így), úgyhogy ma reggel újra bepróbálkoztam egy kis TK nápolyival, amit szeretnek (hiszen finom). Innivalónak egyik üvegbe baracklevet tettem, a másikba ízesített ásványvizet, gondoltam, majd kiválogatják, kinek mi ízlik.
Végeredmény: Réka a két kulacs mellett figyelő harmadik üveget, a 100% narancslevet vette el (!), Zalánnak megfelelt az ízesített víz. De hogy ne örüljek nagyon, hogy kisfiam áldott jó természet és nem köt bele az uzsiba, a TK nápolyi helyett Dörmit kért….
Szerintem visszatérünk oda, hogy szendvicskék és gyümölcs....ásványvízzel.

2018. április 18., szerda

Rosszkor írok


…mert megint olyan elegem van . Csapkodnak, csapkodnak a hullámok és lassan a fejem fölött…Nem is tudnám számba venni hány problémám van, de több fronton küzdök. Az egyik legfrissebb, hogy kiesett a tömés az egyik fogamból. Egy kráter van a számban. Még előző vasárnap ropogtattunk egy zacskónyi cantuccinit, amit nagyon szeretek (bár ez csokis volt és az igazi kedvencem a mandulás), de ezek szerint nem ehetek. Roppant egyet a szerencsétlen fog, aztán tegnap este ki is pottyant a tömés. Mikorra van időpont a doktornőnél? Május 28. Tibi, akivel egy csónakban evezünk, de ő a töpörtőre harapott rá (na olyat nem eszek), azt mondja, ő kivárja ezt a május végét, de én nem bírok egy ilyen likkal élni a számban, úgyhogy kereshetek másik fogorvost. Értitek, másik fogorvost, amikor 14 éve járok a régihez. Tiszta para….

A komolyabb problémáimat nem is taglalom, nem lényeg, bár abból is van legalább kettő plusz a felújítás miatti finomságok. Gáztervhez engedély még mindig nincs, már nem is számolom a heteket, mióta. Tibi békésen várja, hogy a pasas hívja, majd egyszer….de én mindenképpen beszélni akarok vele, mert még a részletes lebontását sem adta ide a költségeknek….Honnan tudhatnánk, mennyire jó ajánlat az övé….

Múltkor találkoztunk R.-rel, aki annak idején a Hunyadit felújította…kb. fél év alatt…Most is megkerestük, de nem vállalta, mert a szabad idejében a saját házát újítja fel. Azt mondja, még egy év és készen lesz. Ez a pasas 12 év alatt semmit nem öregedett, csak bámultam rá hitetlenkedve, remélem, nem tűnt fel neki. Ő mesélte, ahogy egy akciós muskátli virágát csipegette a pénztárnál mögöttünk, hogy 8 hónap alatt lett pecsét a gázterven. Májusban adta be és decemberben jött meg az engedély. Ez csak azért érdekes, mert a nappali-étkezőben már nincs fűtés, a parapeteket leszereltük, a falat bejavítottuk…nincs visszaút. Mondjuk ugyanúgy kibírnánk , mint ezen a télen, de nem próbálnám ki, ha nem muszáj….Tényleg megint azt érzem, hogy jön egy újabb mélypont, olyan, mint amikor az első burkoló bandát elzavartam a háztól és üvölöttem , mint a sakál….Pedig van ám jó is, mert Tibi kijavította a parkettát csiszolásilag és 90%-ban jobb lett. 10%-ban meg nem jobb vagy rosszabb, de bánja már a fene.

A világ szeme tehát lassan a Mestörön, hogy mikor jön glettelni és festeni. Mondjuk, a villanyszerelő nem jött bevésni az étkezőben a villanyvezetéket, de már ez sem érdekel. Meg a fűtés/gázterven, hogy végre készen legyen már! Meg…meg…meg….

2018. április 17., kedd

Fűrészpor és lakk



Mostanában fokozottan élvezem a hétvégéket. Nem csoda, hiszen legszívesebben mindig itthon lennék ….Mindenhol tavaszi virágok, szépséges tulipánok, aranyeső, valószínűtlenül zöld lombok és egy sor növény, ami gyönyörű, bár felének sem tudom a nevét. Persze nem annyira a mi kertünkben pompázik mindez, mint a máséban, de majd alakulunk mi is.

Kiderült a ház előtt álló egyik fáról, hogy csodaszép gesztenyefa, most, hogy kizöldellt. A gyerekek ujjongtak. Jó lenne, ha a másik hárs lenne, imádom az illatát nyáron, de nem az. Egyelőre nem nagyon tudtam még hozzányúlni a kerthez, még ha pici is, nem jutottam oda. Ahogy vasalni sem, úgyhogy van két nagy kosárnyi….Virág ügyben ezen a hétvégén annyit tettem, hogy vettem egy leandert. Igazából egy másik cserép virágba szerettem bele, de mellettem egy hölgy pont az sutyorogta a férjének, hogy ilyet aztán nem vesz, mert folyton csupa tetű lesz, csak a bosszúság van vele….Pedig valami álom szép volt, a neve pedig kimondhatatlan….de ott maradt, egyelőre, bírtam magammal.

A másik lakásból áthozott virágládáimat sem tudom még hová teszem, elvileg begónia lesz bennük, legalább 6-8 cserép elfér majd. A rózsák, futórózsa magához tért, zöldell, várom a fejleményeket. A visszametszett bokrok is megindultak, ahogy az autóbejáróban a gyom, na, ezeket kicibáltam a puszta kezemmel vasárnap reggel, bár egy kapával többre mentem volna….Egyelőre itt tartunk.

Hogy fokozzam az izgalmakat, nem sikerült a parketta lakkozása maradéktalanul a nappaliban. Emiatt eléggé fel voltam zaklatva, el voltam keseredve pénteken, de aztán estére valahogy megemésztettem. Annyira láttam magam előtt, hogy mi mindent lehet kihozni belőle, és aztán mégsem jött az létre, ami lehetett volna….Az történt, hogy a rések bejavítása ugyan jó lett, nagyon szép lett a parketta, ám mivel már a kölcsönzött nagy csiszológép nem volt nálunk, valószínűleg nem lett megcsiszolva kellőképpen és a javítás foltjai továbbra is ott virítanak a lakk alatt. Hhhhh....

Hogy aztán a Mestör mikor tud jönni glettelni újra, nem tudom, de remélem, még a héten. Május elsejei hosszú hétvégén már bútort szerettem volna szerelni és lepakolni, de hát lehet, hogy csak Zalán szülinapjára jön össze mindez. Vagy elengedem az egészet, hogy tojok bele, mikor lesz kész, kész lesz, ha kész lesz, már majdnem ott tartok. Olyan, mint egy soha véget nem érő történet…

Azért jó hétvége volt ez, csak szokás szerint, iszonyú gyorsan eltelt. Még mindig nagyon száll a por a lakásban, mire lepucoltam pl. a cserépkályhát, ami sötétbarna, egy óra múlva állt rajta megint a por…Ugyanez igaz a lépcsőre és egyáltalán mindenre. N. unokahugi barátja, Guillaume javasolta, hogy vegyünk olyan Vileda mopot vagy mit, a szüleinek is az van és nagyon klassz. Akciós volt az Obi-ban a múltkor, úgyhogy vettünk egy szettet és tényleg klassz. Igaz, 2-3 ezer egy pótfej hozzá, de remélem, nyúzzuk még sokáig ezt az egy fejet is. Jóval nagyobb felületet kell tisztán tartanom, mint eddig, rám fér a segítség…Elvileg ezzel még a gyerekeket is rá lehetne venni az önálló takarításra.

Idén először fordult elő fennállásunk óta, hogy nem vettem ajándékot Tibi névnapjára. Remélem, ez nem kiüresedő kapcsolatunk szimptómája, ahogy Adrian Mole mondaná. Azért szombat délután, Tibor napján rögtönöztem neki egy görög desszert bort, anyutól kapott egy Pinot Noirt, anyósomtól egy pezsgőt és sógornőmtől szintén egy üveg bort..... Pedig ennyire nem borkedvelő ember.

Szombaton anyunál voltunk, kivittünk a temetőbe legalább 30-40 szál tulipánt abból a különleges lila fajtából, amit apu annyira szeretett….Kérek majd belőle hagymát és elültetem, így jövőre már nekem is lesz. Alig várom. Vasárnap is ugyanolyan nyárias idő volt, mint szombaton. A gyerekeket nagyon nehéz volt benn tartani, ami egyrészt jó, mert senki nem akarta a telefonját nyomogatni, másrészt nem jó, mert tanulni sem akartak.


Én lencsegulyást főztem a húsvétról maradt sonka segítségével kissé kései ebédként, vásároltunk mindenféle finomságokat az Aldiban, aztán eladtam egy fél banános doboznyi Rékaruhát, aminek nagyon örültem, mert jó sok pénz gyűlt össze. Estefelé mentünk ki mamához, úgy volt, hogy ott lesz majd a családi névnapozás, ha szerény keretek között is, de végül ebből csak annyi lett, hogy a gyerekek görkoriztak egy sort és Réka a macskáját tanulmányozta. Nünü, más néven Lili szemmel láthatóan anyai örömök elé néz, de Réka szerint csak meghízott. Valahogy ezt a terhes dolgot nem nagyon akarja elfogadni, tagadásban van a lány. Kíváncsi leszek, hány cica fog születni…Elvileg egy kis kandúrt szívesen bevállalnék, persze Tibi kézzel-lábbal tiltakozik….De egyelőre még mindig nem találtam vizsla kölyköt és egyre inkább úgy néz ki, hogy anyagilag sem bírunk egy tenyésztőtől származó kutyussal, úgyhogy kezdek lemondani róla, hogy már idén lesz kutyánk...:( 

No kedden folytatom

A parkettát újra felcsiszolta Tibi, azt a foltost, valamivel jobb lett, ahogy anyu fogalmazna, tűrhető....Éppen az étkezőt lakkozza, úgyhogy megint fincsi illet lesz idebenn. Ma voltak itt a UPC-sek is, akiket vasárnap kihívtunk, hogy akadozik az adás…..Mire kijöttek, már semmi nem akadozott, viszont egy kis teszt kiderítette, hogy baromi lassú a net és hogy be van ázva kinn a vezeték az utcán és cserélni kell. Jó, nem? 

Egy Rékás sztori a végére: Réka elesett a görkorival és alaposan lehorzsolta a bőrt a térdéről. Én nem szoktam semmit leragasztani nekik, fertőtlenítés, olykor krém, máskor hintőpor, aztán gyógyul az gyorsan. Gondoltam is, hogy jó lecke ez, ezen túl biztosan használja majd a térdvédőt, könyökvédőt. Két óra múlva, amikor már nem vérzett a térde, látom ám, hogy önfeledten gurul az utca aszfaltján, térdvédő sehol. Az indok emígyen szólt: - Nyomja a sebet a térdvédő, anya, most semmiképpen nem tudom felvenni….” 

Na megyek, megnézem, hogy halad Tibi, összedobok egy vacsit, teregetni is kell...Lecke nincs, mert ma volt a Májusfa Futás és ebben az a legjobb, hogy nincs másnapra lecke. Ó jeeee...



2018. április 13., péntek

Illatos


Ésss kérem szépen, máris péntek lett. Igazából nem nagyon történt semmi a héten. Illetve ez így nem igaz, mert szerdán itt volt a "Mestör", fel- és leglettelte a nappalit, étkezőt, úgyhogy a szürke fal helyett a kaptunk egy szürkés, foltos, száradó falat....Kicsit csalódott voltam, mert hófehéret, simát és tökéleteset vártam, de hát na...május elsejére csak kész lesz.... Nagyon elegem van, csak nem rinyálok annyit....

Csütörtökön arra jöttem haza, hogy Tibi felcsiszolta a parkettát. Nem volt túl elégedett, szerinte az irodai az szebb, de hát ezt láttuk előre, hogy így lesz. Amíg sült az oldalas és a zöldségek a sütőben, parkettafűrészporral összekevert faragasztóval eltüntettük a kósza repedéseket a parkettából....Nagy változás ez, nem nagyon lehet majd ráismerni a parkettára, zongorázni lehetne a különbséget a régi és a leendő között.... Az igazi persze egy vadiúj hajópadló lenne és még tudnám is honnan venni, de most erre nincs keret. Nem is lesz.  Na hagyjuk is a lakásfelújítás témát, unalmas.....

Gyerekek jól vannak, bár Tibit pont ma állította meg a tantónéni, hogy Zalán utál házit írni. Mondjon olyasmit, amit én nem tudok! Napköziben egy húsz perces feladat felett elücsörög egy órát, anélkül, hogy készen lenne. Ez sem újdonság, jelzem. Én már beérem azzal, hogy mindig kész a házi itthon, képben van tananyagilag és jók a tesztjei. Fogadóóra lesz két hét múlva, majd elbeszélgetünk. 

Réka mostanában nem nagyon tanul, legalábbis velem nem, inkább a suliban. Múltkor írt egy alapvetően hibátlan matek dogát, ám négyes osztályzat állt rajta. Az történt, hogy nem írt képletet, terület és kerületszámításnál mértékegységet és hát ezek fájó veszteségek voltak pontszámilag, hiába számolt tök jól és pontosan. Na mindegy, van egy halom ötöse, részletkérdés. Jövő héten környezet TZ, hétfőn német szódoga, doga, de mostanában arra törekszünk, hogy minimalizáljuk a tanulást, úgy, hogy azért a jegyek ugyanolyan egyhangúak legyenek, mint mindig....

Itt a hétvége, vele pedig a pihi, pihi, pihi. Remélem nyugalmas két nap lesz, mert semmi másra nem vágyunk.

Mondjuk, ez a lakk baromi büdös.....és még jön egy réteg....