2018. április 9., hétfő

Nem lehetett letörölni....

Jó is, hogy túl vagyunk a 10. blog-szülinapon, mert most lehet, hogy egyedül maradok.
Ha javasolhatok valamit a kedélyek felborzolása ellen, a feszültségek elkerülése érdekében, csak Fidesz szavazóknak érdemes ezek posztot végig olvasni ..... Én szóltam.



Hát szóval vasárnap egyszerűen gyönyörű napunk volt, tiszta nyár…Bammm, berobbant a 20-23 fok. A gyerekek ennek megfelelően fütyültek a tanulásra, szombaton sem vették elő a könyveiket, vasárnap is kergetni kellett őket sodrófával, úgyhogy meg is fogadtam, hogy ez így nem lesz jó, a leckét valahogy jobban be kell osztani a két hétvégi nap között....Különösen, ha ragyogó az idő.
Ja jut eszembe, egy Zalán mondta.
Mi az, amit nem akarsz hallani a gyerekedtől egy matek TZ kapcsán egy szép pénteki napon?
- Anya, igazából nem a hétvége UTÁN írjuk meg a matekot.....
No comment.

Vasárnap reggel elmentünk szavazni olyan 10 óra körül. Most, hogy egy utcával bentebb költöztünk a belváros felé, ugyanott szavazunk, ahol eddig , csak egy ovis csoporttal arrébb. Tényleg, nem is mondtam Rékának, hogy pont az egykori csopiszobájában volt a szavazókör….Ennyi embert én még szavazókörben nem láttam, folyamatosan álltak sorba az emberek az asztalnál, kb. 10-en. Idősek, alig járni tudók, fiatalok, felnőttek gyerekekkel....Ahogy hozzájutottunk a szavazólapokhoz, mi nem vágytunk nagy magányra, egy kis asztalnál behúztuk az x-eket, borítékba csavartuk az íveket, megnéztük, hogy van é rajtuk pecsét, volt, aztán Réka bedobta a borítékokat a dobozba. Nem fotóztunk, semmi, de eszembe jutott ,hogy ha a kövi választásokon még nem is, de 8 év múlva már Réci is szavazni fog és hogy milyen büszke leszek rá....

Utána bevásároltunk, vettem avokádót, 480 Ft-os banánt, finom medvehagymát, tormás krémsajtot és még elég sok mindent....Auchan-ban találtam kenyértartót a kis konyhámba, majd hazarobogtunk és nekiláttam rögtön ebédet főzni, a gyerekek pedig élvezték a jóidőt és hogy összebarátkoztak az összes szomszéddal. Tibi a csillárok felszerelésén szorgoskodott, meg kell hogy mondjam, baromi nagy különbség van egy kókadt 30 éves vezetéken lógó, festékes-glettes villanykörte és egy átlagos csillár között is. .... Nem is hinnétek!

Találtam a kertben egy nagyon helyes kis piros tulipánt, amit Zalán „random tulipánnal” nevezett el és le akar szúrna a földbe egy táblát, hogy az ott egy tulipán. Nem mi ültettük, azóta bújt ki szegényke, hogy kiirtottuk a mindent lefojtó borostyánt. Most valószínűleg hálás, hogy napfényhez és kajához jut. A környékén sok az ibolya is az árnyékos kertben, még több a téglatörmelék, úgyhogy nem tudom még mi legyen a kert ezen kis részével. Akartam venni szárítót, kintit, de Tibi azt mondta, hagyjuk, majd kifeszít egy madzagot valahol, az ingyen van. Igen….És marha jól fog kinézni, ugye? Lebegnek majd a bugyogóim a szélben, az ő gatyáiról nem is beszélve….

Este a gyerekekbe ördög bújt, mert nem és nem akartak lefeküdni. Ezek az hiszik, már itt a nyári szünet. Végül fél 11 –kor csönd lett (!!), de halálra voltak sértődve, hogy 10 órakor nem játszhattak...
Megnéztük a tévében a Gasztroangyal húsvéti adását, ami annyira gyönyörűségesen szép volt , nem felejtem el mostanában, akkora élmény volt. Nagyon megható volt. Eszembe jutott, hogy nekünk (többségünknek)  itt nagyjából már fogalmunk sincs a húsvétról...
Ahogy kijöttek az exit pollok, már éreztem, hogy nyertünk, mert bár senki nem mondhatott semmit, látni lehetett az arcokon, hogy nem lesz szomorú esténk. Eszembe jutott Zalán, aki megjósolta a minap, hogy a Fidesznek meglesz a kétharmad is….nem hittem neki. Talán már fél egy is volt hajnalban, mire elaludtunk, de érdekes, hétfő ide vagy oda, 5 órai alvás ide vagy oda…nem volt nehéz reggelünk. Boldog voltam és egész nap mosolyra állt a szám.....

Soli Deo Gloria!

2018. április 7., szombat

Puzzletól platánig



Túl a tíz éven....Első napon....Egyből lebetegedtem náthával. Azaz dáthával. Nem hiszem el, egy téli szezon alatt ennyiszer én még nem voltam beteg....Az arcüregemmel kezdődik, aztán folyik az orrom, mintha csapot nyitnának és rossz a közérzetem. Pedig pont tegnap nyugtáztam, hogy jupi, megúsztam idén is az influ járványt ... ami tényleg remek, de hogy én már megint beteg vagyok, az mégis csak túlzás... Na mindegy, remélem, rosszabbra nem fordul, egyelőre sok folyadékon és orrcseppen kívül nem teszek ellene semmit. 

Passzív hétvégénk van felújításilag, vagyis sem glettelés, sem festés, sem parkettacsiszolás, de azért felraktuk a tükrös szekrényt a fürdőszobába, ami a múltkor 1-2 hét után ismét a falnak támasztva virított. Hát imádkozom, hogy egy éjjel ne arra ébredjünk, hogy leszakadt az egész...Vagy egyszer arra jöjjek haza, hogy katasztrófa súlytotta terület lett a fürdőszoba. Ez a lakásfelújítás megtanított arra, hogy realista helyett (az optimizmust szerintem a gimiben hagytam vagy legkésőbb a fősulin) helyett simán lehetek pesszimista is, sokkal egyszerűbb, mert kevesebb meglepi van az életben.

Délelőtt Zalán szülinapra volt hivatalos, úgyhogy itthon puzzle-oztunk ketten Rékával. Persze Miss Sajkukaccal nem lehet puzzle-ozni sokáig, ő ki akarja rakni az 500-ast fél óra alatt és ha ez nem következik be, már nyafog, fészkelődik, vakarózik....Mindegy, mert Tibi hazajött a fűtés felújítás árajánlattal és tervekkel, a puzzle darabkák helyett abban mélyedtünk el. Természetesen a tól-ig előzetes árajánlat tól árától jó messze  van a végső, túl az ig-áron...naná. Nem sokkal, de az a másfél milkás target...na abból nem lesz semmi. Illetve még több lesz. Ami a legjobb, hogy hivatalos engedély még nincs is, 10-12 hete konziztunk először kb., úgyhogy elvileg lehetne még ajánlatot kérni másoktól is.  Én sajnos azt hiszem, ez egy reális ajánlat, kókány munkát nem szeretnénk, láttunk eleget, úgyhogy ennek fényében döntünk majd.

Délután kitakarítottam a Zalán és Réka szobáját, olyan megkönnyebbülés volt, most ott is olyan finom illat van, tisztaság szag. A játékokat külön dobozba szortíroztam Zalánnál, dínók, legók, karácsonyi és húsvéti díszek (??), tanszerek (kósza radírok és hegyező). Lenn a fürdőszobában és az előszobában majdnem lett villanykörte helyett csillár, ám Zalán elkeverte Apa csavarhúzóját, mire meglett, besötétedett, így aztán maradtak  a körték..

A gyerekek összehaverkodtak a szomszéd gyerekekkel, újabb kettővel és kiderült, hogy hívják szemben a spánielt, Snoopy :) :) Ha már szomszédok....Nem tudom, emlékeztek e arra a díszpéldányra közülük, akiről egyszer meséltem. Mikor még az udvarunkban állt a konténer és nem tudott Tibi beállni a kocsival sem a kertbe, pláne nem a garázsba, Tibi a szemközti szomszéd előtt állt meg egy negyed órára. Egyszer. Erre kijött a manus nagy svunggal és bár nem kőbunkón, de nem is olvadozón elmagyarázta Tibinek, hogy van itt (avagy ebben a roppant menő utcában) egy olyan íratlan szabály, miszerint mindenki csak a saját portája előtt parkol…ha ez nem sikerül, akkor előrébb áll meg, fentebb…Szívünkbe zártuk mindketten, szó ami szó, rosszul esett ez az első benyomás a szomszédtól….

Az történt, hogy újabban a szomszéd a puttonyosával egyre-másra előttünk áll meg, ami számomra döbbenet. A dolog nem annyira lényeges, maximum bosszantó, hogy léteznek ilyen emberek, akik képesek az új szomszédot könnyedén kioktatni, majd pofátlanul, pár hónap múlva ellentmondani saját magának....Hogy lehet egy ember ilyen? Tényleg kíváncsi vagyok rá. 

Előbukkant egy másik szomszéd is, aki eddig csak gyanakodva méregetett, hogy izé, van az a platán félig az ő háza, félig a miénk előtt, az önkormányzat nem engedi kivágni (még jó), de olyan sok a levél rajta ősszel, nem lehetne, hogy összefogunk és megkurtítjuk a lombját?? Tibi szerint kisebb baja is nagyobb annál, hogy platánok frizuráját alakítsa, szerintem meg várjunk legalább egy évet, hogy milyen az élet ezzel a platánnal. Nyilván lesz ősszel jó sok száraz levél, meg minden, de hát a fák már csak ilyenek, nem? Kivéve a fenyőt....

2018. április 6., péntek

Szülinapos



Szerintem ma 10 év kezdtem a blogírást. Még a Popinaplóval. De az is lehet, hogy holnap...esetleg 11-én. Sajnos nem emlékszem. Sokszor csókolok mindenkit, aki a kezdetektől velem van, páran később is csatlakoztak, nekik is pacsi!

Közben visszalapoztam öt évvel ezelőttre és TÉNYLEG ma vagyok tíz éves. Azért nem semmi!!!! Megőrülök, ha összedől a blogspot, mert továbbra sincs lementve ez a blog Akkor, 10 éve frankó aranyesős tavasz volt, Réka 4 hónapos, maga volt az idill és a tökély....azóta történt pár dolog. Szert tettünk egy tökös fiú gyermekre, összeházasodtunk, és most legutóbb új kéglibe költöztünk (mármint a kégli nem újépítésű, de ezt úgyis tudjátok. Bár lassan annyit költünk rá és úgy is néz ki egyre több enteriőr....) Elvesztettük édesapámat, Molly kutyát és Avar kutyát...Eladtuk a Fityót és a Seatocskát, jött a Toyó. Azt nem írom le, hány kilót híztam, de baromi jó lenne leadni 5-6 kilót.  A gyerekek kijártát az óvodát és belecsaptak a lecsóba a suliban. Nekem azóta volt két munkahelyem, de többet nem szeretnék. Tibi is vett pár gépet és talán már unjátok, de nem tudok neki eléggé örülni: egyesült iroda és otthon Tibinek.

Nem lett népszerű blog vagy magas olvasottságú, de nem is ez a lényeg, én szeretem, mert az én drága kicsikéimről szól és az enyém. Fontos dokumentum az utóbbi 10 évről (itt lassan nyolcról)  és nagyon örülök, hogy lesz mit visszaolvasni. 

Boldog szülinapot, blogi! :)






2018. április 4., szerda

Visszaszámlálás

Ma felmondott a takarító néni a cégünknél. Illetve úgy általában mindenhol. Hetente egyszer takarított nálunk és én úgy tudtam, márciustól nyugdíjas lesz, már alig várta. Mellette eldolgozgatott volna, amennyi belefér az idejébe….Erre ma kiderült, hogy amíg szabin voltam, fogta magát és felmondott. Jövő héten utazik Németországba, ahol takarítani és mosogatni fog, szabad idejében pedig varrogatni. 60 évesen. Nem hihetetlen? 

Nem nagyon emlékszem, mit írtam a húsvétról, de a lényeg, hogy nyugisan, békésen eltelt. Egyetlen fiaskóm a konyhában a második számú kaláccsal ért, melyet buktatésztából dagasztottam és sütés előtt kalácsformába pakoltam. Erre a kis túróval töltött gombóckák bazira váratlanul túlzottan megdagadtak – én nem is értem, lehet túladagoltam valamit??? De nem…. Zalán fiam, amikor benézett a sütőbe, ahol a kalács sült, a hasát fogta nevettében, és közölte, hogy hat hatalmas csöcs sül a sütőben. Értelmiségi gyerek, az látszik, nem? Egyébként a hasonlat fájóan pontos volt, mert a kalács folyamatát tekintve úgy kelt, hogy először felfelé tört, majd meggondolta magát és sütőformából kifelé bukott, így tényleg viccesen festett. Még szerencse, hogy a fahéjas kalácsom zseniális lett, nem kellett a kardomba dőlnöm. Húsvét utáni kedden elszántan levágtattam a konyhába, hogy igenis sütök egy húsvéti kalácsot, de annyi kaját találtam konyhaszerta, kamraszerte, hogy ezt gyorsan átgondoltam. Majd a hétvégén. Esetleg. Addig egy fél disznó kucorog a hűtőben a sonkáját szorongatva.

Háttt a gyerekek jól vannak, köszönik szépen. A hétvégén kifejtették, hogy még mindig jobb volt a Hunyadin, mint most az új kégliben. Hálátlan, büdös kölkök. Rékának Ravak csepp alakú kád kell (ha láttok ilyen mini kádat , szóljatok, szerintem már nem gyártják) és Zalán is nehezményezi, hogy a lenti fürdőszoba még nem zuhanyzásra kész. A többi kifogásukra, mert egynél nem álltak meg , nem emlékszem, olyan jelentéktelen volt.

Kedden csodaszép nyárias napunk volt, tollasoztunk az utcán, amit imádok, a gyerekek bicikliztek, görkoriztak, ilyenek.  Nagyon nyugalmas itt. A tavaszt is sokkal jobban érzékeli az ember, mint egy utcával arrébb. De tényleg. Hamarosan kertészkedésbe vágok, veszek egy halom virágföldet és sok szép virágot, illetve elhozom hozzánk anyukámat, hogy segítsen, hová milyen virág való, ebben nem vagyok nagyon profi sajnos....

A gyerekek nagyon élvezték a tavaszi szünetet, bár rövidke volt, kedden este biztattam őket, a kis elszontyolodottakat, hogy még egy hónap és itt a május elseje, hurrá, hurrá ,vele a hosszú hétvégével. Valahogy úgy érzem, ők már a nyári szünetre is készek lassan. Vagyis nem, ÉN vagyok kész a nyári szünetre. 

Ma bátor voltam és kerékpárral mentem dolgozni. Kb. 20 perc, olykor emelkedővel, lejtővel, rosszabb úttal, jobb úttal, lámpákkal, zebrákkal, kerékpárúttal...Van itt minden. Nem esett jól sem oda, sem vissza, ezen picit elkeseredtem, de talán lesz ez még másképp is. 

Glettelés és festés várat magára, tegnap sem jöttek a srácok és ma sem, nem is hívtak. Csak azért nem bosszankodom, mert ha jöttek volna sem csiszolná Tibi a parkettát a héten, határidős munkája van. Valamit ki kell találnom, mit csinálok, ha kész leszünk az első ütemterven 3-4 hónap után és végre lesz nappalink. Hogy leiszom magam az olyan kis semmiségnek tűnik ahhoz képest, amit majd érezni fogok....

Holnap már csütörtök, ez is remek hír. :) 

2018. március 31., szombat

Tőmondatokban



Készült isteni kókuszos tekercs - elfogyott, fahéjas kalács - elfogyott, tiramisu - hűtőben, répatorta - mascarpones-tejszínhabos sapkára vár, rákóczi túrós - hűtőben érik, sonkaleves- elfogyott. Elégedett vagyok, még ha egy kicsit el is fáradtam.  Holnap reggel még lehet hogy összedobok egy kis sajtos rudat, de csak ameddig a kalácstészta dagasztódik és kel. :)  

Tegnap volt Zalán névnapja, nem volt ajándékeső, kapott egy játékot és egy könyvet, a ruhákra rá sem nézett. Mindezt nagyjából a család egészétől kapta. A húsvéti tojáskeresés is lesz majd holnap Mamánál, de mama már morog, hogy minden csupa sár lesz illetve mindenki...Azt hiszem, a gyerekeket nehéz lenne visszatartani bármitől, úgyhogy a tojáskeresés az alap...Kis szépséghiba, hogy a tojáskereséshez vásárolt Kinder tojásokat megtalálták és engedély nélkül felfalták (legalább egy sincs meg), úgyhogy ennyivel kevesebbet tudnak majd megkeresni, ez van. 

Megérkeztek az új bejárati ajtók is, irodába és házba, az ablakok berakása után ma az ablak körüli helyreállító munkálatok is megtörténtek. Kedden folytköv gletteléssel. Még a végén kész lesz a nappali! :)

Az idő nem tökéletes, változékony, de ma délelőtt pl. gyönyörű idő volt, illatos, tavaszi, meleg, vidám, csodás. Zalán nem érezte csak az esőszagot, de nem érdekes. Előkerültek a bringák, a görkori, focilabda. Zalán szert tett egy cimborára a szomszédságban, 11-kor egyszer csak megjelent a nagykapuban. Mint kiderült, nem kéreckedett el, úgyhogy volt belőle gubanc. This is the beginning of a beautiful friendship....Ki tudja? :) 

Főni az ígérte, hogy kerít nekem vizsgát, május 1 után kell telefonálnia az "emberének"....Hát meglátjuk. Azt nem említettem, hogy nem kell hogy full extrás kutya legyen, nekünk csak családtag lesz az eb, vadászvizsga hiányától nem kapunk pánikrohamot....

Nem is lettem olyan rövid. :) 

Boldog, áldott húsvétot mindenkinek!