In memoriam

"A kamrában van egy kiskutya...." - mondta annak idején kb. 14 éve mama olyan hangsúllyal és hangszínnel, mintha úgy értette volna, hogy Tibi 30 éves plüss kutyájáról van szó. Amit régen kiselejtezett, úgyhogy semmi különös, említésre sem méltó az egész. Nagyjából harmadjára fogtuk fel, hogy egy eleven kiskutya tényleg lakik a kamrában. Aznap érkezett. Hátraosontunk a vaksötétben, a kis ablakon át fényeket láttunk odabenn, Tata bekapcsolta a csibemelegítő, áramzabáló lámpáját. Szerintem soha nem felejtem el, amikor bekukucskáltam az ablakon, egy kis vizsla kölyök nézett fel ránk, fülét hegyezve egy régi fotel mélyéről. 

- Kiskutya! Kiskutya! Kiskutya! - ismételgettem lelkesen a pozitív sokk állapotában. Ezt azóta is emlegeti Tibi olykor. Benyitottuk, megsimogattuk, rögtön imádtuk. Nem volt az a frissen anyjától elválasztott, talán már 10 hetes is lehetett, de egyszerűen ellenállhatatlan volt. Törzskönyv szerint az Avar nevet kapta, amin Tata szokása szerint nem változtatott. Avar. Tetszett ez a név valahogy. 

Az elkövetkező hetekben kiszakította a méregdrága szövetkabátomat, a világosbarna bársony gatyeszom szárába is beleakadt tűéles foga és akkor még nem beszéltem arról, milyen károkat tett Tibi ruhatárába. Ám pillanatok alatt megtanulta a főbb vezényszavakat és hát bármit amit csak akart. Élete során egyszer elütötte egy autó és egy ronda véreb majdnem ketté roppantotta a koponyáját. Nem hittük, hogy túléli, de ők kemény fából faragták,

megrázta magát és felállt. Szeretett a teraszon elnyúlni mamáék ajtajában a hűs árnyékban. Ha vacsoráztunk, mindig benézett az ablakon, nem volt olyan, hogy nem. Szerette a macskákat is, főleg a feneküket szaglászni valami rejtélyes oknál fogva. Az utóbbi pár évben ideje javát Tata gyümölcsösében töltötte, nem a háznál, az annál sokkal szabadabb és ingerekben gazdag környezet volt. Nyáron láttuk először hosszú idő után, amikor a sárgabarackot szüreteltük. Fehér volt már majdnem az egész buksija, a hosszú lábai is deresedtek, de amikor pockot szimatolt a fűben, azt ugyanúgy képes volt vég nélkül kutatni és kutatni. A telet ismét benn töltött a háznál hajlott korára tekintettel. Igaz, az utóbbi időben már nem jött elő a házából, ha egyszer nyugovóra tért, a meleg vackát nem hagyta el. Öreg kutyának számított, tapasztalt jószágnak.  

Avar ma reggel nem ébredt fel, álmában ment el az örök vadászmezőkre. Mancsára hajtotta a fejét és többé nem ébredt fel, minden előjel nélkül.  Nagyon megsirattam, csak hullottak érte a könnyeim vég nélkül....Nagyon fog hiányozni. Nagyon fogsz hiányozni, drága Avar!

4:2

Tegnap elővettem a szigorú énem és leültem Zalánnal tanulni. Na, helyükön vannak a betűk, már csak az ékezetekkel bánik nagyvonalúan, de szerintem ez nála genetika, rendszeres gyakorlással majd csak rögzül, hogy léteznek olyanok is. Azt gondoltam, nagyvonalúbb leszek Zalánnal és valójában az is vagyok, azt hiszem, hiszen nem 100% az elvárt, hanem 90%. De viccen kívül, alacsonyabbak az elvárások, de azért léteznek. Azt hiszem, elsősorban azért, mert tudom, hogy mit érdemel. Matekból vették a tízes átlépést….illetve most következhet, mert még nem úgy számol, ahogy kellene, hanem, hogy ha 10+2=12, akkor 9+2=11. Amolyan következtetősen…

Rékáék még felelnek ma környezetből, nem mintha nem lenne egyértelmű 6 jegyből, hogy ki mit érdemel kb. de mindegy. Réka könnyedén és magabiztosan lett kitűnő, legalábbis a jegyei alapján másra nem tudok következtetni. Szerintem ez most könnyebben ment neki mint valaha.

Vívás ügyben teljes a csönd….

Egyéb mesélnivalóm nem nagyon van. Tegnap egyeztettünk otthon kutya ügyben, hát elég távol állnak az álláspontok. Én már ugye elhoznám holnap (na jó, nyilván nem, de a nyáron) , Tibi azon a véleményen van, hogy jövőre….Addigra összeszedjük magunkat , kész lesz a ház (haha, ha valaha is….), lesz kerítés és jöhet a kutya. Ami természetesen vizsla és kan. Hm…Én alapvetően szuka párti vagyok, talán mert én is nőnemű vagyok, ki tudja. Tibi szerint azokkal több a gond, gondoljak csak a tüzelésre és a nem kívánt kutyaáldásra…..Rávilágítottam, hogy a szuka viszont cukibb, szebb és kevesebbet eszik. Nem jutott egyéb eszembe. Tibi kinevetett. Aztán jutott az eszembe, hogy nem igazságos így leírni a szukákat, hiszen egy fiú kutya is meg tud bolondulni, ha tüzelő szukát szimatol….de erre már nem is tudom, mit mondott Tibi, talán azt, hogy KAN vizslánk lesz és punktum. Úgyhogy azt találtam ki, hogy ebben engedek neki, viszont hozok/örökbefogadok egy cicát, egy szép cirmosat. Macskát végképp nem akar a portán, úgyhogy ezzel igazán rendezhetnénk a nézetkülönbségeinket. Legyen akkor fiú az a vizsga, engem levegőnek fog nézni szerintem, de legalább lesz egy cicám. Na, annak a nemén alaposan elgondolkodtam….azt hiszem, leghelyesebb, ha az is fiú lesz….Így borulnak majd fel az ivararányok nálunk egyensúlyból pasiuralommá….

Holnap péntek és ha minden igaz, új ablak lesz a konyhában, mire hazaérek.4 

Lassan telik

Hát nem sikerült kinyomoznom, miért hanyagolja mostanában Réka a vívást….Már kétszer szóltam neki, hogy akkor egy alkalommal mégis el kellene battyogni, összeszedni a holmit a szekrényéből, leadni a kulcsot, hazahozni emlékbe az ősszel vásárolt vívókesztyűt….de aztán eszembe jut rendre, hogy neki ez kötelező tesi elvileg és vissza az egész. Csak az lesz, hogy valamelyik délután odaállítanak Tibivel az edzés végére és beszélnek az edzővel, hogy most akkor ragaszkodnak ahhoz, hogy járjon még fél évig, vagy elengedik. Nem értem, ősszel még olyan lelkes volt… Továbbra is azt gondolom, hogy valamelyik kiscsaj tette be a kaput Rékánál.

Zalán tegnap újabb feketepontot hozott haza, már nem tudom hányadik, talán a harmadik? Az is lehet, hogy az ötödik. Eddig erről mélyen hallgattam, mint hal a szatyorban, bár nem szándékosan. A ronda feketepontot hiányzó házi feladatért kapják és nem tudom, mi van, ha kigyűlik az öt. Vagy tíz? Az itthoni konzekvencia viszont világos, telefon és tablet hozzáférés megvonása erre a hétre. Azon idegesítem fel magam a legjobban, amikor látom, hogy mennyire érdektelen. Nincs pont az i betűn? Kit érdekel? U betű helyett I betűt ír? Kit érdekel? H és B betű totális cseréje megvalósul? Kit érdekel? Őt aztán nem. Állítólag nem. Én meg azt hittem, hogy az írás tök könnyű dolog, Rékánál ment mint a karikacsapás, közben kiderül, hogy nem is. Mármint, hogy nem olyan egyszerű. Mondjuk, nem ugyanaz a tantónéni, ami óriási különbséget jelent….

Tegnap átnéztem az írás mf-ben talált feladatsort….hemzsegett a hibától. Mert figyelmetlen. Ha én diktálok neki tollbamondást, azt miért tudja megcsinálni közel hibátlanra? Szóval az lett belőle, hogy mivel nem figyel az órán, tanulhat még itthon is velem. Tegnap nem volt kész a matek házija, sem a magyar. Amikor rájöttem, hogy keveri a H és B betűket (h-t most tanulták), írattam vele pár szót tollbamondásként. Remélem, összeszedi magát és legalább addig eljutunk, hogy a házi feladata kész, mire hazajön öt órára. Hát könnyebb első osztályra számítottam, azt biztos. Vagy hát inkább úgy mondanám, hogy más típusú aggodalmaim voltak.

Ja, persze, Tibi szemében én voltam a főkolompos, nem Zalán a feketepontok terén, merthogy nem nézem át a könyveket, füzeteket itthon, hogy van e házi, helyette elhiszem Zalánnak azt, hogy nincs. Nos a többedik feketepont után ez már megteszem, de nem sok esélyem van, ha a fiúcska nem biggyeszti oda a házikó jelet a feladat mellé. Most hívogassam M. anyukát, hogy pontosan és részletesen mi a házi? Hát nem.

Rékának foglaltam időpontot festő estre, az ajándékutalványt még karácsonyra kapta ajándékba. Erre visszaírtak, hogy bocs, de a gyerök nincs 11, úgyhogy egyelőre nem fogadják. Réka némileg ki volt akadva, de ez van. Egy lófejet festettek volna indián tollakkal, úgyhogy telitalálat lett volna, ráadásul felnőtt+gyerek est volt….Na mindegy. Azt írták e-mail-ben, hogy számukra roppant kellemetlen, mert már eddig is voltak visszaélések a korhatárral (igen, pl. Réka osztálytársa már tavaly nyáron is festett velük, nem érdekes). Némi ellentmondást is éreztem ott, hogy ők azt szeretnék, hogy mindenkinek sikerélménye legyen, de nem, nem szempont, hogy valaki tud/szeret rajzolni a hétköznapokban, az nem előfeltétel. Szóval fogadnak egy kétbalkezes 30 évest , de nem fogadnak egy ügyes 10 évest, teljesen logikus. Ja és hogy a szülők elfogultak a kis cukimuki gyerekeikkel kapcsolatban és ha kiderül, hogy mégsem mini Picasso a kölök, akkor extra idő megy el a csoport ügyetlen tagjára (aki a lányom) és az nekik ropppant kellemetlen. Hm, valahol megértem őket, de nem lettek szimpik…..Végül abban maradtunk, hogy ősszel visszatérünk a témára, akkor már Réka veszélyesen közelít a 11 éves korhatár felé. Kedvem lett volna mondani, hogy isten bizony senkinek nem mondom el, hogy még csak 10 illetve ha a szokásos csoportfotózást tartják az elkészült alkotásokkal, majd Réka elbújik a vászon mögé, de nem hiszem, hogy vették volna a poént. Úgyhogy felejtős. Már csak abban bízom, hogy itt a nagy költözős, csomagolós, pakolós hónapokban nem veszik el az ajándék utalvány illetve ami még fontosabb, nem felejtem el, hogy van ilyen nekünk. 

Kapcsolórendelés helyett

Amióta nem tudok sütni, mert csak a légüres tér van a konyhában, egyfolytában sütni akarok és arról álmodozom, hogy ha végre újra lesz sütőm, mit fogok alkotni. Ha felmegyek a pinterest-re, ahol valamihez képet keresek (meló), akkor is sütemények jönnek szembe, kellett nekem korábban karácsonyi terveimbe bevonni pinterest-éket….végül úgy sem sütöttem semmit csak bejglit és linzert. Arra gondoltam, hogy mióta levette a Marcipán cukrászda a francia krémest a palettáról és a Zagyva nem tudja 100%-ban pótolni (legalábbis Tibi szerint), készítek Tibinek francia krémest a névnapjára. Az április, csak mondom. Szóval nem vagyok elrugaszkodott a valóságtól. Rengeteg egyéb tervem van még, hogy milyen jó lesz nekem, ha végre lesz egy működőképes konyhám.

Zalánék megint úgy írtak sorozatban felmérőket, hogy nem tudtam róla. Parányit aggódok a félévi teljesítménye miatt. Általában a csöndesebb gyerekeket amúgy is hajlamosak alábecsülni, ha még nem is igyekszik illetve nem is figyel, pláne nehezített a pálya. Látszólag őt teljesen hidegen hagyja az iskolai teljesítménye, de a azt gondolom, ez csak a látszat, igazából ő igyekszik megfelelni. Csak ebből gyakorlatilag semmi nem látszik.

Hétvégén, vasárnap elővettem a fiúcskát, hogy akkor nézzük át a leckét, tanuljunk együtt. Erre negyed óra hiszti, könnyek (krokodil) és felháborodás következett, hogy ő nem akar tanulni és milyen kegyetlen és nyomorúságos az élet….. Megvártam, míg abbahagyja, utána diktáltam neki 20 szót tollbamondásra, főleg, amikor kiderült, hogy a legutóbb vett k és b betűket hajlamos keverni (olyan szépen ír, hihetetlen) és aztán feladtam. Erre nem matekból írtak már megint? Még csak megtippelni sem merném a bizonyítványát. Nem azért, mert nem tudom, mit tud, én igen, csak éppen hogy a tanároknál mennyi csapódott le ebből….hát nem tudom.

Réka matek TZ-t írt hétfőn. A másodikat a félévben. Készítettem neki két feladatsort hétvégén, az egyiket megcsinálta hibátlanra, másnap a második ugyanolyanban a harmadik feladatnál már az ötödik hibánál tartott, úgyhogy abbahagytuk. Erre is kíváncsi leszek, hányas lesz. Januárra rengeteg jegyük van. Tegnap volt a félévi vizsga is szolfézsból….na ez az, amire soha nem tanulok vele és abszolút ráhagyom mit és hogy csinál. Na igen, mert az sem érdekel, ha kettes lesz. Csütörtökre meg kell tanulniuk Rákóczi esküjét. Akárhogy próbáltam visszaemlékezni, nem sikerült, szerintem ezt a mi időnkben még nem kellett bebiflázni. Réka szerint nekik is csak azért, mert Rákóczi nevét viseli a suli, bár ezt kétlem. Szerencsére nagyon gyorsan tanul szöveget, verset, úgyhogy nem kínlódtunk vele egyáltalán, pedig nem könnyű szöveg. Jövő hétre a Himnusz két versszaka van feladva. Szóval élje a második félév. Félévi értesítő osztás pénteken, mármint jövő pénteken, hiszen ez a hét még a félév része.

Nagyon várom a tavaszt, mondtam már? Ez a január sem nem könnyű, sem nem egyszerű, inkább nyavalygós.

Hoztam képeket

lépcsőforduló....ez legalább készen van :) :) 

Réka új szőnyege vegyítve egy kis kupival

Réka asztala

Ott a kapu! A kerítés nem vizsla kompatibilis....

                                                             
                                                               Kupi Zalánnál

Ez lesz egyszer a nappali....illetve az egyik fele

Az Ikeás tárolók még megvannak :) 

Ez pedig az étkező....bár annak semmi jele egyelőre és egy darabig nem is lesz

Zalán íróasztala. Ennél nagyobb zűrzavar volt rajta, a felső fiókba belesöpörtem ezt és azt

Zalán szobájából egy enteriőr

Ha belépünk a bejárati ajtón és jobbra nézünk, ezt látjuk....

                                                                       
                                                               Bejárat és ami attól balra van

Egy emeleti kis részlet. A napraforgó eddig a konyhában lógott, a koszorú a bejárati ajtón, a kádas kép pedig a fürdőben....

Ilyen konyhát szeretnék.....(de nem ilyen lesz egyébként)....

.... és így néz ki most......pf