2018. január 24., szerda

Lassan telik

Hát nem sikerült kinyomoznom, miért hanyagolja mostanában Réka a vívást….Már kétszer szóltam neki, hogy akkor egy alkalommal mégis el kellene battyogni, összeszedni a holmit a szekrényéből, leadni a kulcsot, hazahozni emlékbe az ősszel vásárolt vívókesztyűt….de aztán eszembe jut rendre, hogy neki ez kötelező tesi elvileg és vissza az egész. Csak az lesz, hogy valamelyik délután odaállítanak Tibivel az edzés végére és beszélnek az edzővel, hogy most akkor ragaszkodnak ahhoz, hogy járjon még fél évig, vagy elengedik. Nem értem, ősszel még olyan lelkes volt… Továbbra is azt gondolom, hogy valamelyik kiscsaj tette be a kaput Rékánál.
Zalán tegnap újabb feketepontot hozott haza, már nem tudom hányadik, talán a harmadik? Az is lehet, hogy az ötödik. Eddig erről mélyen hallgattam, mint hal a szatyorban, bár nem szándékosan. A ronda feketepontot hiányzó házi feladatért kapják és nem tudom, mi van, ha kigyűlik az öt. Vagy tíz? Az itthoni konzekvencia viszont világos, telefon és tablet hozzáférés megvonása erre a hétre. Azon idegesítem fel magam a legjobban, amikor látom, hogy mennyire érdektelen. Nincs pont az i betűn? Kit érdekel? U betű helyett I betűt ír? Kit érdekel? H és B betű totális cseréje megvalósul? Kit érdekel? Őt aztán nem. Állítólag nem. Én meg azt hittem, hogy az írás tök könnyű dolog, Rékánál ment mint a karikacsapás, közben kiderül, hogy nem is. Mármint, hogy nem olyan egyszerű. Mondjuk, nem ugyanaz a tantónéni, ami óriási különbséget jelent….

Tegnap átnéztem az írás mf-ben talált feladatsort….hemzsegett a hibától. Mert figyelmetlen. Ha én diktálok neki tollbamondást, azt miért tudja megcsinálni közel hibátlanra? Szóval az lett belőle, hogy mivel nem figyel az órán, tanulhat még itthon is velem. Tegnap nem volt kész a matek házija, sem a magyar. Amikor rájöttem, hogy keveri a H és B betűket (h-t most tanulták), írattam vele pár szót tollbamondásként. Remélem, összeszedi magát és legalább addig eljutunk, hogy a házi feladata kész, mire hazajön öt órára. Hát könnyebb első osztályra számítottam, azt biztos. Vagy hát inkább úgy mondanám, hogy más típusú aggodalmaim voltak.

Ja, persze, Tibi szemében én voltam a főkolompos, nem Zalán a feketepontok terén, merthogy nem nézem át a könyveket, füzeteket itthon, hogy van e házi, helyette elhiszem Zalánnak azt, hogy nincs. Nos a többedik feketepont után ez már megteszem, de nem sok esélyem van, ha a fiúcska nem biggyeszti oda a házikó jelet a feladat mellé. Most hívogassam M. anyukát, hogy pontosan és részletesen mi a házi? Hát nem.
Rékának foglaltam időpontot festő estre, az ajándékutalványt még karácsonyra kapta ajándékba. Erre visszaírtak, hogy bocs, de a gyerök nincs 11, úgyhogy egyelőre nem fogadják. Réka némileg ki volt akadva, de ez van. Egy lófejet festettek volna indián tollakkal, úgyhogy telitalálat lett volna, ráadásul felnőtt+gyerek est volt….Na mindegy. Azt írták e-mail-ben, hogy számukra roppant kellemetlen, mert már eddig is voltak visszaélések a korhatárral (igen, pl. Réka osztálytársa már tavaly nyáron is festett velük, nem érdekes). Némi ellentmondást is éreztem ott, hogy ők azt szeretnék, hogy mindenkinek sikerélménye legyen, de nem, nem szempont, hogy valaki tud/szeret rajzolni a hétköznapokban, az nem előfeltétel. Szóval fogadnak egy kétbalkezes 30 évest , de nem fogadnak egy ügyes 10 évest, teljesen logikus. Ja és hogy a szülők elfogultak a kis cukimuki gyerekeikkel kapcsolatban és ha kiderül, hogy mégsem mini Picasso a kölök, akkor extra idő megy el a csoport ügyetlen tagjára (aki a lányom) és az nekik ropppant kellemetlen. Hm, valahol megértem őket, de nem lettek szimpik…..Végül abban maradtunk, hogy ősszel visszatérünk a témára, akkor már Réka veszélyesen közelít a 11 éves korhatár felé. Kedvem lett volna mondani, hogy isten bizony senkinek nem mondom el, hogy még csak 10 illetve ha a szokásos csoportfotózást tartják az elkészült alkotásokkal, majd Réka elbújik a vászon mögé, de nem hiszem, hogy vették volna a poént. Úgyhogy felejtős. Már csak abban bízom, hogy itt a nagy költözős, csomagolós, pakolós hónapokban nem veszik el az ajándék utalvány illetve ami még fontosabb, nem felejtem el, hogy van ilyen nekünk. 

2018. január 23., kedd

Kapcsolórendelés helyett


Amióta nem tudok sütni, mert csak a légüres tér van a konyhában, egyfolytában sütni akarok és arról álmodozom, hogy ha végre újra lesz sütőm, mit fogok alkotni. Ha felmegyek a pinterest-re, ahol valamihez képet keresek (meló), akkor is sütemények jönnek szembe, kellett nekem korábban karácsonyi terveimbe bevonni pinterest-éket….végül úgy sem sütöttem semmit csak bejglit és linzert. Arra gondoltam, hogy mióta levette a Marcipán cukrászda a francia krémest a palettáról és a Zagyva nem tudja 100%-ban pótolni (legalábbis Tibi szerint), készítek Tibinek francia krémest a névnapjára. Az április, csak mondom. Szóval nem vagyok elrugaszkodott a valóságtól. Rengeteg egyéb tervem van még, hogy milyen jó lesz nekem, ha végre lesz egy működőképes konyhám.
Zalánék megint úgy írtak sorozatban felmérőket, hogy nem tudtam róla. Parányit aggódok a félévi teljesítménye miatt. Általában a csöndesebb gyerekeket amúgy is hajlamosak alábecsülni, ha még nem is igyekszik illetve nem is figyel, pláne nehezített a pálya. Látszólag őt teljesen hidegen hagyja az iskolai teljesítménye, de a azt gondolom, ez csak a látszat, igazából ő igyekszik megfelelni. Csak ebből gyakorlatilag semmi nem látszik.
Hétvégén, vasárnap elővettem a fiúcskát, hogy akkor nézzük át a leckét, tanuljunk együtt. Erre negyed óra hiszti, könnyek (krokodil) és felháborodás következett, hogy ő nem akar tanulni és milyen kegyetlen és nyomorúságos az élet….. Megvártam, míg abbahagyja, utána diktáltam neki 20 szót tollbamondásra, főleg, amikor kiderült, hogy a legutóbb vett k és b betűket hajlamos keverni (olyan szépen ír, hihetetlen) és aztán feladtam. Erre nem matekból írtak már megint? Még csak megtippelni sem merném a bizonyítványát. Nem azért, mert nem tudom, mit tud, én igen, csak éppen hogy a tanároknál mennyi csapódott le ebből….hát nem tudom.

Réka matek TZ-t írt hétfőn. A másodikat a félévben. Készítettem neki két feladatsort hétvégén, az egyiket megcsinálta hibátlanra, másnap a második ugyanolyanban a harmadik feladatnál már az ötödik hibánál tartott, úgyhogy abbahagytuk. Erre is kíváncsi leszek, hányas lesz. Januárra rengeteg jegyük van. Tegnap volt a félévi vizsga is szolfézsból….na ez az, amire soha nem tanulok vele és abszolút ráhagyom mit és hogy csinál. Na igen, mert az sem érdekel, ha kettes lesz. Csütörtökre meg kell tanulniuk Rákóczi esküjét. Akárhogy próbáltam visszaemlékezni, nem sikerült, szerintem ezt a mi időnkben még nem kellett bebiflázni. Réka szerint nekik is csak azért, mert Rákóczi nevét viseli a suli, bár ezt kétlem. Szerencsére nagyon gyorsan tanul szöveget, verset, úgyhogy nem kínlódtunk vele egyáltalán, pedig nem könnyű szöveg. Jövő hétre a Himnusz két versszaka van feladva. Szóval élje a második félév. Félévi értesítő osztás pénteken, mármint jövő pénteken, hiszen ez a hét még a félév része.
Nagyon várom a tavaszt, mondtam már? Ez a január sem nem könnyű, sem nem egyszerű, inkább nyavalygós.

2018. január 21., vasárnap

Hoztam képeket


lépcsőforduló....ez legalább készen van :) :) 


Réka új szőnyege vegyítve egy kis kupival


Réka asztala


Ott a kapu! A kerítés nem vizsla kompatibilis....

                                                             
                                                               Kupi Zalánnál


Ez lesz egyszer a nappali....illetve az egyik fele


Az Ikeás tárolók még megvannak :) 


Ez pedig az étkező....bár annak semmi jele egyelőre és egy darabig nem is lesz


Zalán íróasztala. Ennél nagyobb zűrzavar volt rajta, a felső fiókba belesöpörtem ezt és azt


Zalán szobájából egy enteriőr


Ha belépünk a bejárati ajtón és jobbra nézünk, ezt látjuk....

                                                                       
                                                               Bejárat és ami attól balra van


Egy emeleti kis részlet. A napraforgó eddig a konyhában lógott, a koszorú a bejárati ajtón, a kádas kép pedig a fürdőben....


Ilyen konyhát szeretnék.....(de nem ilyen lesz egyébként)....


.... és így néz ki most......pf




Hogy is?







Hát most hogy mennyire bírom jól vagy rosszul ezeket a felújítási munkálatokat, az perszer relatív. Nem is tudom. Nem akkor kezdek el kopácsolni a klaviatúrán, amikor a legnagyobb mélypontjaimat élem. Nem is nagyon tudok írni egyébként mély válsághelyzetben, olyankor nyalogatom a sebeimet és próbálom összevakarni magam. 

Nehéz, minden szempontból, természetesen, mint a életben oly sokszor, most is alábecsültem ezt a kihívást, de nem baj, mert így legalább belevágtunk. Vannak hullámvölgyek, kb. mint a sinus vagy cosinus görbe, és amikor éppen fenn vagyok, az erőt ad a mélypontokra is. Nem mindig, mondjuk, de olykor. Elég sok aggályom van, amiket itt most nem részleteznék, de valahogy majd megoldjuk azokat is. Előbb-utóbb.

Sokszor gondolom azt, hogy ez a ház (házrész) soha nem lesz kész. Soha, de soha. Ami persze remélhetőleg nem igaz, de eléggé leszívja az energiáimat. Ahhoz a taktikához szoktam folyamodni, hogy egyszerre csak egy hetet nézek előre, illetve a jó dolgokra koncentrálok, pl. hogy már megrendeltem a mosogatógépet. Mosogatógépem lesz, nekem!! Tudom, hogy ma már legtöbb háztartásban alaptartozék, nekem mégis öröm, mint ahogy az új sütő és főzőlap is. Érkezik a konyhabútor is kb. egy hónap múlva, ha addigra sikerült kifesteni és befejezni valakinek a burkolást. Ha egyszer legalább átmenetileg sikerül magunkévá tenni a nappali-étkezőt-konyhát-fürdőszobát, az már nagy lépés lesz, még akkor is, ha ezt követi majd várhatóan a cirkórendszer bővítése....hhhhhhhh.....na ezért szoktam azt gondolni, hogy ez soha de soha de soha nem lesz kész.....Van az a film Tom Hanks-el arról a pénznyelős házról, szoktam a filmre gondolni helyenként, bár a mi helyzetünk más, mert nincs végtelen összeggel rendelkező bankszámlánk.  

Szóval nem  viselem könnyen, nem is erről volt szó, hogy hónapokra az emeleten rekedünk, de hát ez van, ezt kell szeretni, ahogy anyukám mondaná. Igazából mindig van rossz, és még rosszabb, hogy töröljétek szemetek-szátok a kis közhelyeimmel, hehe. Majd csak lesz jobb is. Most pl. megrendeljük a kapcsolókat, konnektorokat, Tibi vakarja a tapétacafatokat a falról és pénteken remélem valami tökös szakember berakja az új ablakot. Mert már nagyon megérdemelnénk egy jó szakembert....aki nem aranyárban dolgozik.....

Néztétek az Eurovisiont? Nekem az a májusos dal a kedvencem, de meg nem tudnám mondani, miért. Talán mert van egy májusi gyerekem és azóta a május olyan mágikus hónap. Ahogy a december is, de persze akkor annyi minden történik, hogy az amúgy is egy vidám időszak. Nekem az a sárga női esőkabátos pasas a festett könnyeivel...na az is bejött, pedig tök utolsó lett. Neander izé és Viktor nem annyira, most nem, de már megszoktam, hogy nekem mindig az tetszik, ami másnak annyira nem....



2018. január 19., péntek

Péntek


1) Végül nem találtam megfelelő főzőlapot, azzal még kivárok, mármint a megrendeléssel.

2) Eddig nincs itthon ITTHON szag, inkább olyan fura idegen szag. Persze nem csoda, hiszen mosni nem mosunk itthon, főzni talán 3x egy héten és az összes vackunk a garázsban van és az irodában....
Hiányzik az otthon-szag....a Hunyadin olyan jó kis szagunk volt. Főleg, amikor sütit sütöttem vagy a kedvenc illatgyertyámat égettem. És egyáltalán. A bútorok illata meg minden....Hát na, majd alakul....

3) A burkolók a héten sem jöttek. Két hete áll a meló. Azóta már kész lehetne...Bár erre nem szoktam gondolni. Á, dehogy....

4) Nagy kalappal a holnap felvételizőknek, sok-sok maxpontot kívánok a feladatokhoz!!!! 4 év múlva idegbeteg leszek....Döbbenet, hogy már csak 4 év és nyolcadikos lesz Réka. Én ezt soha nem tudom feldolgozni. Mindig azt hittem, ha kisbabám születik, meg fog állni az idő a nagy boldogságban és csak a többi gyerek nő....

5)  Már csak egy hét van a félévből. Hétfőn matek doga, hétfőn német szódoga....Mindezt úgy, hogy nem is nagyon vesznek matekból új anyagot. Szorzás így, szorzás úgy, szorzás amúgy....Szerintem harmadikban többet gályázott Réka az ötösökért, de nem fitymálom, mert még megsértődik a matek felmérő és négyes lesz neki. Bár akkor is ötös lesz félévkor, azt hiszem. Zalán eredményeiről hírzárlat van illetve még írásból nem volt felmérés. Írt két matek dolgozatot úgy, hogy nem is tudtam róla, hogy írnak...ezt nevezem!

6) Más nem jut eszembe. Hazajöttem, főztem egy lecsót gombával, hozzá nokedlit (zacskós). Gombapörit terveztem, de nem találtam a garázsban a fűszerpaprikát. Tudjátok, milyen szomorú ez? Na mindegy, a lecsó ehető lett, bár a hagymát nem találtam hozzá, de mindegy, mert mama lecsója nagyon finom. Csirkét is tettem hozzá, hogy legyen valami íze. Erre Tibi felhív, hogy hozhat e haza gyrost vagy főztem....Hát erre mit lehet mondani? Nyilván hozzon gyrost, ha arra van gusztusuk a pasiknak....

7)  Holnap csillárt szerelünk és kiszámoljuk hány konnektor hová és mint /alsó szint. Itt fenn ronda barnák vannak, de maradnak is. Tudjátok ti mennyibe kerül egy pofás kis Legrand kapcsoló??

8) Úgy számolom a napot a pénteki ablakcseréig, mintha karácsony következne. Na az úgyis elmaradt idén a szívem mélyén....pedig egyáltalán nem biztos, hogy a srácok rögtön nekiesnek majd a hiányzó munkálatoknak is a fürdőszobában....csak remélem, hogy igen.

9)  Cirkósok jönnek holnap 11-re. Nem gondolnám, hogy elhagyja a szájukat egy ár, de legalább a tervezés költségét kinyöghetnék végre. Ez még mindig az, amelyik nem szimpi, jövő héten jön a másik.

10) Múltkor azt álmodtam, hogy a lányom egy kamasz fiúval fizikát tanul a szobájában. A hiba csak ott volt, hogy mindez a Hunyadin zajlott le, nem itt. Hát még nem is álmodom ezzel a kecóval....

11) Egyébként jókat szoktunk aludni. Fura, hogy reggel csönd van, általában a forgalom mértékéből mindig ki tudtam találni, hogy hány óra lehet. Fél ötkör gurult el az első autó és háromnegyed nyolcig huss és huss volt....Vagy ezt már írtam? Ezer bocs, ha igen. Itt, mivel ez zsákutca max annak lehetek tanúja, hogy a szomszéd konyhabútoros a furgonjával pontban hétkor robog ki a házából. A mázlista, annak már ki van rittyentve és suvickolva és felújítva a kéglije.....

12) Reggel egy vakvezető kutyával utaztam egy buszon. Egy zsemleszínű labrador volt, aki egy copfos vak pasit kísért vízlepergetős anyagból készült nadrágban. Nem akartam nagyon bámulni, de muszáj volt, mert annyira helyes kutya volt. Az a figyelem, amit a gazdinak szentelt....hát elolvadtam. Kár, hogy egy megállóval arrébb leszálltak.....

13) Zalánt meghívták egy szülinapi zsúrba, februárban még egyre megy. Sajnos helyenként csúfolják a suliban a dadogása miatt. Ez azért meglepő, mert az oviban soha nem piszkálta senki, most  a suliban igen....Az iskolások kegyetlenebbek? Kevésbé elfogadók? Nem tudom. Édes volt Zalán, megállt előttem és azt mondta: "Dehát én nem dadogok anya....csak bizonyos szavakat nem tudok hirtelen kimondani. " Hát hogy ennek milyen hatása lesz rá, a viselkedésére, egész iskolai megnyilvánulására...nem tudom. De az biztos, hogy a csajok csípik így is.

13+1) Szép hétvégét, élvezzétek, mert egykettőre itt a hétfő és mehettek ti is dolgozni.....