13+1

1. Van két finn partnerünk, akikkel én tartom a kapcsolatot. Az egyiket MikkaMakkának, a másikat Jolopukkinak hívjuk egymás között. Ez utóbbi meglátogat bennünket februárban, remélem, egyszer sem fogom Jolopukkinak szólítani, mert akkor eláshatom magam.....
2. Tegnap azt hittem, bedilizek, aztán kiderült, hogy csak meg fog jönni. Azt persze tegnap még nem tudtam. Előzmény: felhívott a jelenlegi otthonunk eladója, hogy mondjam már be neki az óraállásokat (gázvízvillany), mire pánikrohamot kaptam, mert sehol sem volt az a bizonyos mappa.
3. Kaptunk két ajánlatot új ablakokra és teraszajtóra....nem mondom, szép nagy ablakok, node fél milka??? Nem sok az?
4. Találtunk új burkolót, jövő pénteken kezd azzal, hogy beépíti az új konyhaablakot. Ez az ablak nincs benne a fél millióban.
5. Válótársakat nézek, első évad. Valami azt súgja, meg fogom unni, de egyelőre jókat kuncogok rajta. Remélem, mi soha nem válunk el....
6. Tegnap a mappát nem találtam az óraállásokkal, ma benn hagytam az irodában a céges telómat. Szerintem nem  vagyok normális és már nem is leszek.
7. Megrendeltem a mosogatógépet is. Kis lámpa fog világítani a padlóra, üzem közben. Nem ezért rendeltem ezt, csak eszembe jutott.
8. Réka abbahagyja a vívást. Most úgy néz ki. De mivel jelenleg a vívás tesiórának számít, hát nem hagyhatja abba. Júniusig nem. Valami konfliktusa van valami tyúkkal (az sem több 10 évesnél, szóval inkább rántani való), de még nem derítettem ki, hogy pontosan mi. Csúfolja, macerálja, nem tudom.
9. Pénteken Pályaorinentációs nap a suliban, nem lesz tanítás. Nagy ötlet alsó tagozatban. Tavaly szünet volt a nyolcadikosok felvételije előtti nap, a péntek, most meg ez.....
10. Ha valaki tudja, mennyibe kerül egy cirkó kivitelezés 100 m2-es házra, ahol a kémény kb. 4 méteres, ne tartsa magába!
11. Nincs olyan, hogy valami elsőre sikerül. Ha mégis, akkor rossz irányba tartunk.....
12. Nézegettem ma előszoba bútorokat. Ami nagyon tetszett, 300 000 Ft. Gyorsan kikapcsoltam a laptopot.....
13. A szomszédságban van egy spániel és egy skót juhász. Ezek egymásnak is szomszédok. Édesek nagyok.
13+1:  Nyestnek, nyusztnak, menyétnek, patkánynak semmi nyoma. Ez nem panasz volt.
13+2: Elfelejtettem....pedig az előbb még tudtam, mit akartam írni..
13+3: Ja igen. Ma hajnalban arra ébredtünk, hogy kikapcsolt a cirkó....16 fok volt idebenn. Tibi elvágtatott a kisboltba gyufáért és be  tudta gyújtani.  Hatalmas megkönnyebbülésemre.
13+4:  Nem mondhatjuk, hogy unatkozunk 2018-ban sem....

  

Első napnak pipa

Pénteken jött a bútoros fiú egyeztetni (az amelyik kicsit úgy néz ki, mint Ernyey Béla fiatalon és egy hatalmas dübörgő Dodge-al jár). Hoztam a formám, nem tudtam kinyitni a színmintás mappát (hihetetlen, hogy néha tényleg olyan ütődötten viselkedem, mint egy óvodás. Nem is néha. ) meg kellett mutatnia, hogy nem könyvszerűen nyílik, hanem ki kell billenteni a fedőlapok közül. Egészen tanácstalan voltam a 200 színminta mustrálása közben, mígnem kibökte, hogy most küldte át nekem a látványtervet….de ne rohanjak a telefonom után az emeletre, mert a telefonján megnézhetem. Nagyon tetszett a látvány illetve a szín, valahogy sötétebbre emlékeztem, úgyhogy megkönnyebbültem és rögtön összecsaptam a színmintás könyvet, hogy nem is kell az. A bútoros fiú jót mulatott rajtam. 

Ami a konyhát illeti, kell még itt-ott csempézni, az ablak kijön, helyére egy kisebb kerül, amitől elfér a konyhabútor is. Villanyszerelő hozza a kapcsolókat – konnektorokat (mármint egyszer majd) , glett és festés ésss máris jöhet kb. 4-6 hét múlva a konyhabútor. Mondta Ernyey Béla az asztalos, hogy húzzunk bele, mert ugyan tudja a bútor tárolni, de hát izé….Szóval igyekezzünk. Ezen felbuzdulva kerestünk páraelszívót, amit én ugyan utálok, de az klassz, ahogy megvilágítja a terepet főzés közben. Golflabdányira dülledt a szemem az árak láttán, mert én 20 000 alatti régiókban gondolkodtam, de olyan nem nagyon volt sehol. Viszont szembe jött egy sütő, illetve kettő és az egyikbe eléggé beleszerettem….Így aztán mivel olyan jó árban volt, ma meg is rendeltem online. 

A burkoló felesége még mindig beteg, de felveszi a telefont, - mármint a burkoló - szóval még él a remény és nem halt meg. Ha halovány is. 

Szombaton megnéztük a Kincsem filmet, nekem nagyon tetszett, látványos, fordulatos, teljesen pörgős, magával ragadott. Picit zavaró, hogy azért elég sok mindennek nem volt köze a valósághoz és a végén az a tűz egy kicsit sok volt a rosszból….de mint film, élményszámba ment. A gyerekek imádták a Kincsem vonalat és persze a macskát, ami egyébként az egyik olyan vonás, ami igaz volt, Kincsemnek tényleg volt egy tarka macska haverja. Réka már teljesen képben volt Kincsemileg, többet tudott, mint én….

Villámhétvége volt egyébként, a gyerekek akuk tanulás undoritiszban fetrengtek, egyszerűen nem és nem akartak tanulni. Zalán képtelen volt megjegyezni a die Butter szót, hiába sutyorogta Tibi, hogy nem MUTTER hanem BUTTER….A végén már a hajam égnek állt. Rékáról pedig meg nem mondta volna senki, hogy nyelvtan TZ-t ír hétfőn a főnevekből és matek dogát kedden….

Zárásként vasárnap este budit szereltünk, a fenti WC-t kicseréltük egy újra és a gyerekek kaptak rá egy macskás WC deszkát Praktikeréktől. Nagyon későn kerültünk ágyba, úgyhogy reggel tele voltam munkakedvvel, amikor háromnegyed hétkor beültem a főnököm kocsijába.

Hétfő:

Délután hazajött Zalán egy 98%-os matek dogával, aminek örültünk, nagyon büszke volt magára. Rékáéknál folyik az év végi jegyek latolgatása, de azért, hogy könnyebb legyen a döntés, holnap dolgozatot írnak németből az új témakör szavaiból, ami az ételek és italok. Mivel hét után értünk haza a páraelszívó vadászatból, nem volt kedvem tanulni a holnapi 4bs matek felmérőre. Jövő héten úgyis TZ, majd arra edzünk.  Átnéztük a német szavakat itt is, ott is, átfutottam Zalán könyveit és füzeteit, mert hiányzó házik miatt már van feketepontja!!!! Eszem megáll. 

Még két hét a félévből. Na nem mintha lenne értelme a nagy visszaszámlálásnak, mert sajnos nem követi a félévi biziosztást legalább 2 hét szünet. Pedig be' jó is volna!

Péntek esti

A héten nem sok jó történt, ami a nomád emeleti életmódunkat illeti. Sajnos a burkolónk lelépett csapatostul. Elvileg a felesége kórházban volt és meg is műtötték a héten, de szerintem – mert én ilyen gyarló vagyok – nem látjuk őket többet. Közben semmi sincs befejezve, így kénytelenek vagyunk készülni B és C tervvel is. A héten nem mozdultunk előre, pedig hétvégén már birtokba akartuk venni a nappali – étkező régiót….legalább bútorilag, mert a villanyszerelő még nem tudott jönni konnektorokat szerelni . Marad a hűtő és a mosógép is raktáron. Nem is bánnám, ha tudnám, hogy jövő héten újra lesz fejlemény, de hát ez erősen kérdéses.

Azért volt nálunk egy pasas cirkó ügyben. Nem volt szimpi. Sajnos én olyan ember vagyok, aki képes a szakmaiság és ár elé tenni a szimpátiát, ha az ösztöneimre gondolok…a „felmérő brigád” pedig lehet, hogy marha profi, viszont nem volt szimpatikus. Kész tervekkel kellett volna előrukkolnom, azzal nem voltak tisztában, hogy számítottunk az ő tanácsaira és tapasztalataira is, mivel egyikőnk sem cirkó tervezésből és kivitelezésből él. Na mindegy, holnap visszajönnek, mérnek és jövő hétre remélem, lesz egy körülbelüli ár, amibe a cirkó frissítés kerülni fog.

Ablak fronton is mozgolódtunk, begyűjtöttem kettő ajánlatot, kizártam kettő kivitelezőt és még folynak az egyeztetések. Jövő héten remélem, megszülethet a döntés, rendelés, előleg és akkor csak négy-öt hét és új ablakaink lesznek redőnyöstül mindenestül. A konyhabútort is ma véglegesíteni szeretném, az kb. egy hónap mire elkészül. Február végén jön a nappali bútor. Szóval ha szerencsénk van, akkor a február vége izgalmas lesz. Még a konyhagépeket is be kell szerezni, persze még csak halovány ötletem van, hogy milyenek legyenek. Szemeztem beépített mikróval…de mivel a régi is működik és dupla az ára, egyelőre le kellett róla mondanom.

Na de nem is ez a lényeg, nem lakásfelújító blog ez, abból inkább kabaré lenne, hogy milyen „nemprofik” vagyunk, de mindegy.

Zalán hazaslattyogott egy 100% olvasás felmérővel, még a félévi matek, írás hátra van. Az írással vannak kisebb gondok, ilyesmi, hogy ékezet nem feltétlenül üti meg Zalán ingerküszöbét, illetve ha u/ü betű van egy szóban, hajlamos abból egy i betűt kihozni. Küszöb helyett tehát kiszüböt ír vagy még inkább kiszubot, de mindegy, gyakorlat teszi a mestert. Elég jól haladnak, már az S betűn is túl vannak és jön a b, ha ez mond valakinek valamit rajtam kívül. Szépen ír, ha akar, még hogy a fiúk nem írnak szépen. Ugyanmár!

Lesz úszóverseny és bár kiderült, hogy az egyik legjobb úszó a csoportban, nem jelentkezett a versenyre. Először úgy nyilatkozott, hogy dehogy megy ő versenyre….később rám kente az egészet, hogy nekem kellett volna őt benevezni. Hogyhogyhogy?? Ha M. anyukája nem kérdezi a versenyt, én nem is tudok semmiről.

Réka stabilan hozza eddig az ötös felmérőket, a német TZ-je is az lett, szövegértés….környezetet tegnap írták és a tollbamondást. Matek és nyelvtan van még hátra. Jövő héten hazajön a turnéról a fuvola tantónéni (Kínából).

Mostanában nyavalyognak egy kicsit, hogy így Hunyadi, úgy Hunyadi, mert ott könnyebb volt kezelni a zuhanyt illetve Zalán megjegyezte, hogy messzebbre kellett volna költöznünk, mert olyan rossz, hogy rálátni a régi lakásra. …Jellemző, hogy én nem nagyon szoktam visszanézni. Reggel, ha akarom, a ház előtt jövök el úton a buszmegállóhoz, ha akarom, másfelé megyek. Mindig azt a 12 évet látom abban a lakásban, amit ott töltöttünk, de persze az idő akkor sem állt volna meg vagy fordul vissza, ha éppen helyben maradunk. Hát nem egyszerű.

Valamelyik éjjel motoszkálást hallottam a padláson. Nem tudtam aludni, úgyhogy teljesen éber voltam olyan négy óra magasságában. Nagyon nem ijedtem meg…..illetve hát van még bennem pár fokozat az ijedtségre, de egy idő után felébresztettem Tibit, aki mostanság sajna Zalánnal alszik és nem velem…..Mire előcsámpázott a mi hálónkba, persze már csönd volt, valahogy elszaladt számításaim szerint afelé a fa felé, amin fel szokott mászni az a valami. Merthogy nem jelentkezett be a padlásfeljárón szerencsére, így nem derült ki, hogy ember vagy állat…..Olyan hangokat hallottam, mintha valaki egy életlen késsel nyiszálna egy kötelet. Jött ment…Tibi nem vesz komolyan, szerinte álmodtam vagy csak a sok faanyag recsegett a tetőszerkezetben, mennyezetben….de én nem vagyok hülye (ilyen téren legalábbis). A szomszéd fia szerint valami nyest / nyuszt /gödény féle szokott a padláson kapirgálni. Az remek. Szörföltem a neten, elengedett kutya és megmetszett ház mellett álló fa sok mindent megoldhat. Én meg csak remélem, hogy nem lesznek álmatlan éjszakáim és nem zavar ez az izé….illetve nem csinál kárt…..

Hullámvasút

Most van időm írni, erre semmi nem jut az eszembe. Jellemző...

A napom egész jó volt. Munka után beugrottam a kisboltba (szerencsére kisboltot nem kellett váltanunk a költözéssel, amilyen szentimentális tudok lenni, még az is hiányozna), vettem mandarint, mert ipari méretekben fogy, tejet, mert abból is elfogy egy liter jobb estéken és mert nagyon éhes voltam, némi sajtos roládot. Már kifelé vitorláztam a boltból, amikor felhívott a konyhabútoros, Zs., hogy kész a kalkuláció. A látványterv ugyan nem, de árat tud mondani. Amikor hétvégén itt volt, totál beégtem előtte. Azt akartam kérdezni, hogy saccperkb milyen árra számíthatunk a lerajzoltak alapján, de hallottam magam amint felteszem a kérdést: Hány szemjegyű lesz a végösszeg?  Persze rögtön rávágta vigyorogva, hogy hat....:)  Még jó, hogy nem tudok pirulni. Az összeg nem sokkal több, mint a 12 évvel ezelőtti, szóval nagyjából meg vagyok elégedve. Amit nem tudok kiválasztani, az a pontos szín, de eh....majd pénteken ha jön, akkor hoz még színmintákat és talán megálmodom, mit szeretnék.

A suliban Zalán a teremben hagyta a cipőjét, szandiban ácsorgott előttem, úgyhogy meg kellett várni M. bácsit, hogy kinyissa a termet. Hazacaplattunk, tiszta izgalomban vártam, hogy a gyerekek a szobájukba érjenek, mert délelőtt meghozták a szőnyegeket és Tibi le is terítette nekik a szobájukba. Rékának egy baglyosat, kisebbet, Zalánnak egy nagyobb hajókormányosat. Az ám, de kiderült, hogy a kulcscsomómról valahogy leesett a külső ajtó kulcsa, így nem tudtunk bejutni a lakásba. Tisztára felment a vérnyomásom. Hívtam Tibit, meséltem, hogy mi van, na neki én nyomtam fel a vérnyomását. Először annyit mondott, hogy keressük a kulcsot, ő nem nyúlt hozzá, de öt perc múlva, amikor előjöttem a hűtőtől (na mert az sincs ám benn a helyén a kamrában, áááá....azt még falazni, burkolni kell) újra hívott, hogy most indul. Enyhén volt morcos. Közben Zalán kitalálta, hogy kakálni kell neki, mindig a legjobbkor, naná. Tibi irodájában hátul van egy klotyó, amit a gyerekek Fideszes vécének becéznek, mert narancssárga a teteje.  Oda betoltam Zalánt, aki vinnyogott, hogy lefagy a feneke. Naná, ott végképp nincs fűtés. Illetve kiszúrtam, hogy nyitva az ablak. Ide szoktak volt járni a munkások cigizni. Zalán nagy nehezen végzett, bezártunk a vaksötétben minden ajtót, majd előre sétáltunk. Nem sokára meg is érkezett Tibi és ki akart nyírni a kulcs hiánya miatt. Így viszont tanúja lehetett ő is, hogy mennyire nagyon örültek a gyerekek az új szőnyegeknek. Annyira édesek voltak!

Nem nagyon tanultunk, Réka elég fölényesen tart a kitűnő bizonyítvány felé. Csak el ne kiabáljam! Ma is hazajött egy füzet külalak négyessel....de kit érdekel a füzet külalakja? Nyilván Rékát sem eléggé, mert amúgy szépen ír, hol vannak már a szabályos kis gyöngybetűk! Nagylányosan irkál. Kikérdeztem még a környezet felét, a macskákat és tyúkot/kacsát, aztán gyakoroltunk Zalánnal, olvasást, mert abból írnak ma és holnap. Elvileg hibátlanul meg kellene hogy írja, hiszen tud olvasni.....de az más kérdés, mennyire figyel oda. Nagyon kíváncsi vagyok. 

Este túrós tésztát főztem a mini indukciós sütőmön, az volt a vacsora. Holnap virsli lesz hotdog kiflivel vagy kenyérrel. Utána lecsós, vagy lecsós csirke esetleg tükörtojás. Ilyesmiken tengődünk, amíg nem tudok lepakolni a konyhába. Ott ugyanis még sem konnektor, sem kapcsolók nincsenek. Ami azt illeti, bútor sem. Festés sincs és ablakcsere is folyamatban van. Jó, nem? Holnap lesz a harmadik nap zsinórban, hogy áll a munka, nem ér rá a banda (a felújító munkások hada). Ilyenkor azért nehéz türelmesnek lenni, de igyekszem....

Füst

Hű, jó régen írtam….magamhoz képest.

Végül másodikán, szabadságom utolsó napján átköltöztünk az új lakásba. Mire minden cucc átment, durván délután 3 óra lett, fáradtak voltunk, mert már harmadik napja pakoltunk és pakoltunk és hurcolkodtunk és úgy tűnt, a holmink soha el nem fogy a Hunyadiról. Láttam Tibin, hogy ő is kivan, ami azért nagyon-nagyon ritka jelenség. Biztos öregszik. 

Én nem köszöntem el a lakástól, nem vagyok túl jó búcsúzkodásban, úgyis csak bőgés lett volna belőle, azt meg nem akartam….Elvégre ez az az ágytál, amire vágytál, ahogy apukám mondaná, szóval ha egyszer alig vártuk, hogy eladjuk, most ne hullajtsak már könnyeket, hát nem? Úgyhogy nem készítettem búcsú fotókat, csak a fürdőszobáról és a gyerekek sem készítették el a búcsúvideójukat, bár volt ilyen felajánlás. Ők rugalmasabbak, másodikán délben az apjuk felajánlotta, hogy átviszi őket az új lakásba, a szobájukba, erre fogták magukat, és amíg Tibi pakolt, elindultak gyalog, átsétáltak. Vissza sem néztek és nem is nagyon emlegetik a Hunyadit. Vagyis Zalán olykor mégis, hogy jó lett volna, ha azt is megtartjuk és az újat is megvesszük….Hát persze, drága kicsikém!

Odaát első nap hideg volt, 15 fok, szálló csempepor, lenn dolgoztak a mesterek és nem volt valami jó kedvem. Az ágyat csak 3 nappal később raktuk össze, úgyhogy a földön aludtunk a matracon, minden holmink dobozban, meleg víz még sehol. Így utólag, bolondok voltunk, hogy kedden kiköltöztük, ráértünk volna a hét végén…De hát nem vagyunk mi szerződésszegők és alapvetően dec 31-ig kellett volna lelépni. Viszont a tévé már működött itt is, aznap reggel bekötötte a szolgáltató és mindenféle csatornára lett előfizetésünk, ami csak létezik (na jó, azért nem).

Mai napig a Hunyadin vannak a csillárok és a WC ülőke, amiről azt gondolom, hogy nem kell az új vevőnek, nekünk meg hiányozna az a szín az új fürdőszobából. Egy nap alatt kicserélték az ablakokat és légkondit tettek a nappaliba is….lassan elidegenedünk a régi kuckótól, legalábbis ez a tervem, hiszen már nem miénk és nem is akarok oda visszavágyni. Egyelőre nem is vágyom. Habár a szép új ablakok…nekünk az még 2-3 hónap….

Úgy költöztünk be, hogy a fenti fürdőszoba bár rendelkezésre állt, de vasárnapig nem volt melegvíz, úgyhogy a szomszéd utcába jártunk este fürödni Tibi tesójáékhoz. Ilyenkor értékeli az ember a komfortfokozatokat igazán. Egyelőre mosni még nem tudok géppel, mert az hátul van a műhelyben, a fürdőszoba készen van, de fuga még nincs a padlón, így a mosógépnek is várnia kell. Konyhabútort megterveztettük, várom rá az ajánlatot, konnektorok és kapcsolók híján a konyha is csak nehézkesen használható. Festésre is vár még. Hát szóval van még itt meló, de nem baj, legalább az első 10 nap rémségeit fedezékben tölthettük, az is jó.

A gyerekek elfoglalták rezidenciájukat rögtön első napon, rémálmom, hogy nem tudjuk felfűteni a házat és megfagynak, megalapozatlannak bizonyult. Most állandó 20 fok van fenn, ez az, amihez hozzá vannak szokva (vagy még annyi sem, 19 inkább). Réka írt egy kompromittáló fogalmazást a felújítás folyamatáról – Téli szünetes legjobb élmény témakörben. Gyakorlatilag a családi szennyes napvilágra teregetése, de nem gond, nem mondtam neki, hogy radírozza ki és írja újra. Remélem, a tanító néni nem hívja a családvédelmi szolgálatot, vagymit, ha átolvassa. Ilyen csúsztatások vannak benne, hogy nincs konyha (igaz) és anyák szobájában fűtés sem (nem igaz) és fürödni nem lehet otthon (lehet éppen….) Egy élmény olvasni.

Azt ígértem a gyerekeknek, hogy aki beéri a kisebbik szobával, az új bútort kap. Aztán kiderült, hogy kapunk ajándékba egy nappali bútorszettet, így sok a szabad bútor….szóval Rékácskáé lett a kisebb szoba, de nem kap bútort, mert van bőven. Emiatt folyton lelki furim van. Ő sem sok segítség, rimánkodtam neki, hogy választhat új csillárt és szőnyeget is, de ő csak ingatta fejét, hogy neki a régi háló csillárja kell és PUNKTUM, az sem érdekli, ha a világ összes csillárja közül választhat. Erre Zalán belecsacsogott, hogy ő szívesen választana csillárt….Tesóm is felajánlotta a fia leselejtezésre váró bútorát, de Réka pechjére az fiús, kék és annyira nem szép, úgyhogy azt is Zalán kapná….de inkább passzoljuk és várunk. Kínomban viszont rendeltem Rékának szőnyeget, azt, amit szeretett volna, úgyhogy lesz meglepi, mert holnap már meg is érkezik a szőnyeg, remélem, lesz öröm. Ha már Rékának vettem, nem bírtam magammal, Zalánnak is választottam egy kék hajókormányosat…mert akciós volt és egyébként is, az isten is Zalán szobájába teremtette….Hogy aztán hogy magyarázom ki, hogy mindketten kaptak szőnyeget, még nem tudom.

No egyelőre ennyit, jó éjt!