Mínusz egyedik napon

Hinnye, nem írtam már egy hete? Mármint aktualitásokat.

Múlt szombaton aláírtuk a szerződést végre, eladtuk a lakást végképp. Az az ügylet le is zárult, már költöznének be. December 31-ig kötelesek is vagyunk átadni a kulcsokat és úgy egyáltalán. Úgy számoltuk, hogy dec 30-án átcuccolunk, másnap a szolgáltatókat is átíratjuk és ennyi.

Ez megint egy stresszes hét volt. Illetve még az. Kértem az ügyvédnőt, hogy amilyen hamar csak lehet, írjuk már alá a mi adásvételinket is, mármint a beszerző oldalt, mert fontos lenne. Nem fejtem ki miért, de sürgetne az idő. Ígérte, hogy megpróbálja erre a hétre (hétköznapra) valamikorra betenni, de végül ez nem sikerült, szombaton 10 órakor írjuk alá, úgyhogy a héten megint nem kapunk kulcsot. Hm….Mérgelődtem egy sort, mert az ügyvéd nagyon nincs ingyen és akkor még nem is nagyon alkalmazkodik, de lenyeltem a békát, kénytelen vagyok, szóval szombat. Aznap tartjuk Réka szülinapját családi szinten és lesz a Kossuth téri fellépése a 4b-nek. Más egyéb semmi, laposra fogjuk magunkat unni…az biztos.

Tibi hétfőn nem tudta aláírni az adásvételit (ez a 2. a háromból), mert valami nem volt okés a széljegyzettel, amit nem nagyon értettünk, mindegy. Végül szerdán aláírták a szerződést is, széljegyzet is helyreállt, úgyhogy ahhoz az ügylethez is pipa. Érdeklődtünk CSOK ügyben, arra is alkalmasak vagyunk, ami elég vidám hír. Szóval van még ez a szombati program és ha minden oké lesz, akkor vége a lakásprojektnek. Még bele sem merek gondolni. Soha többet nem költözöm onnan sehová.

A suliból még van egy hét, az utolsó tanítási nap csütörtök lesz, igaz, akkor már délig vannak csak. Gondolkodtam, hogy otthon tartom őket, hagy legyen egy kicsit hosszabb a szünet, mert bizony lehetne hosszabb is, ha rajtam múlik, már szerdán sem mentek volna….akkor van meg szűken a két hét, ami nagyon rájuk fér. Ámde Réka menni akar. A kis sztahanovista. Igazából azt nem mondanám, hogy elfáradtak, inkább a tanulásból van elegük, ahogy nekem is…..

Közben dobozolunk szorgosan, mindazt, amire már biztosan nem lesz szükség mostanában. Vettünk olyan buborékos fóliát a törékeny dolgoknak, ezeket majd vasárnap vagy jövő héten dobozoljuk el. Csak a szomszéd utcába megyünk, a konyhaablakból rálátni a lépcsőfordulónkra, a fél házra, de attól még csomagolni kell.

Közben itt van Réka bulija szombaton, amire összeröffen a család….szóval nem ártana kitakarítani és előkészíteni a menüt is péntek este, ha már a fél délelőttöt az ügyvédnél fogjuk tölteni. A tortával elvileg minden rendben, a pasas bevállalta a macskát is, amit csak akartam. Fontolgattam, hogy megírom neki, hogy igazi tejszínhabot használjon a tortához, legyen olyan jó, inkább extrát fizetek, de végül nem akartam felbosszantani vagy megbántani….Max többet nem rendelek tőle tortát. Az lenne az igazi, ha lenne időm a mesébe illő ízű dobostortámra, de hát nincs , ezt el kell fogadni. Azt meg nem tudom megtenni hogy éjjel nekiálljak tortát sütni, munka, házimunka, lecketanulás és minden után, ahhoz nem vagyok eléggé hős.

A gyerekek hazahozták tegnap a karácsonyi fotókat, amiket az iskolában készített a fotós. Zalán hozta az ügyeletes szívtiprót a kis kockás ingében…Rékáé meg szokás szerint nem lett tökély, de bánja kánya, emléknek jó. A cimborás fotó remek lett és az osztályképeken is csak álmélkodtam. Zalánén, hogy milyen nagyok, pedig elsősök, Rékáén meg hogy milyen nagyok, már negyedikesek. Tudom én ezt cifrázni!

Holnap már péntek, hurrá, hurrá, utolsó munkanap idén. Ma igen szakmába vágó dolgokat műveltem, pálinkát szereltem ki fél literes üvegekbe. :)) Kell az ajándék a kedves partnereknek. Írtam egy listát, hogy ki mindenkinek kell még ajándékot venni a hétvégén...hát van még hiányosság bőven. Felhívott a GLS futár, hogy hozott nekem csomagot. A könyvcsomagos csomagot, amit keddre ígértek, szóval már az otthoni címre kértem, nem az irodába. Mérges volt, mert már másodszor csöngetett be...nem tudom, nekem most telefonált először.  Megbeszéltük, hogy majd hétfőn beadja. Okés. A H&M-es csomagomra lehet, hogy keresztet vethetek, pedig abban vannak azok a felsők, amikre Tibi matrickákat nyomott volna....Küldtek egy kuponkódot és ingyen szállítást, szóval lehet, hogy már nem is próbálkoznak? 

Szóval még egy munkanap és következik az év leghosszabb szabadsága, amely két hét és 4 nap hosszúúúú. Imádom! :) 

A első X

10 éves lett a tündér! 

Nem nagyon tudok mit írni.

Természetesen meg vagyok hatva. Csak úgy spontán a ténytől, hogy már 10 éves....Közben lelkifurim is van, mert nem nagyon érek rá elmerengeni és a babakorára emlékezni. Pedig kellene. Ilyenek cikáznak a fejemben, hogy ügyvéd és CSOK, vételár, utalás, költözés, dobozok, dobozok és még dobozok. Német röpdoga és írás felmérő. Karácsonyi programok és szülinapi buli. Lufi, torta és egyebek. 

Döbbenet, hogy újabb 10 év múlva már valószínűleg valamelyik egyetemen csücsül, ha szerencsém van, akkor Magyarországon. Pont annyi idő múlva, mint amennyi ideje ő van nekünk, sőt még annyi sem. Ezért van az, hogy minden napot és hetet illene megbecsülni, amit a gyerkőceinkkel eltölthetünk, hiszen ugye kölcsönkaptuk őket, átmeneti ajándékai az életünknek. 

Mit mondjak, gyorsan elrepült a 10 év, pedig annyi minden belefért. 3 évig nevelkedett a szárnyaim alatt, aztán oviba került, fél napra. Nem szerette, berzenkedett ellene, úgyhogy váltottunk is óvodát, ami ugyan sokkal jobban nem tetszett az anyukának (nekem), neki viszont bejött. Összesen 3,5 év óvoda után iskolába került, ahol aztán végképp kinyílt és jól érzi magát. Emiatt hálás vagyok az iskolának és a tanárainak is, főleg az első két osztályos tantónéniknek. Mindent szeret kipróbálni és átélni, ezért táncolt, járt drámára, most rajziskolába, vívni, fuvolára. Szereti, ha sok barát veszi körül, fel meri vállalni azt, amit szeret, akkor is, ha csúfolják érte (LPS állatkák). Éles az esze, tiszta a szíve, és erre az utóbbira vagyok különösen nagyon büszke. Nincs benne gonoszságnak és rosszindulatnak a csírája sem. Lórajongó és cicaimádó és van egy rakás csontfoga, bevallom, már nem tudom, pontosan mennyi, de sok. 

Ő az én első szülöttem, a gyermek, akire annyira nagyon vágytam, hogy megszülessen. Nekem ő talán már mindig kisbaba marad, mint ahogy örökre az agyamba égett a legelső kép, amit életemben láttam róla ott a szülőágyon. Ma már persze nem emlékeztet arra magzatmázas kis lényre, de fantasztikus érzés, mikor egy -egy gesztusában vagy mosolyában anyukám egy-egy leánykori fotója villan be vagy akár az enyém. 

Nagyon boldog születésnapot, Réka! Még mindig hihetetlen, hogy már 10 éves vagy...csak pislogok bambán és próbálom megemészteni. :)  

Ki a gyerek?

Én: - Na és tényleg elromlott az új fénykardod? - kérdezem Zalánt egy nappal a RepTáros Star Wars buli után.
Zalán: - Igen, sajnos...de szerencsére Sanyi bácsi meg tudja javítani....
- Milyen Sanyi bácsi??
- Hát Bogi apukája.
- Ja, értem...Hogyhogy? Sanyi jedi?
- (két döbbent gyerek) Nem....neki van forrasztópákája....

Hurrá, péntek!

Megsütöttük ma a második ádventi sütit, ez pedig a linzer mama féle lekvárral. 60 dkg lisztból készült, így aztán nem marad belőle sok jövő hétre, azt hiszem. Bár Réka szülinapjáig kitarthatna. 

Ma megrendeltem volna a marcipán figurákat Réka tortájára, mire közölte a hölgy, hogy egyedi figurákat már nem vállalnak sajnos.... Kiguvadt a szemem egy hosszú pillanatra. Most vadászhatok macskákat a tortára (marcipánt) vagy színes marcipánt, amiből macskát tudok formázni. Nem tudom, melyik fenyeget nagyobb katasztrófával. Megkérdeztem a pasast, aki készíti a tortát, hogy nem tudna összerakni legalább egy tarka macskát és egy gombolyagot?? Mármint a megrendelt egyebek mellett. Mindig elfelejtem megkérdezni, mennyibe fog kerülni a torta....node félre, anyagiak, ha a gyerek 10. szülinapjáról van szó. Legalábbis ilyen mértékben. Pasikat és limuzint még nem bérelek ki neki. 

Még mindig nem szedtem össze, hogy melyik gyerek kitől mire milyen ajándékot kap, ami határozottan a túl sok ajándék rémével fenyeget....de a hétvégén összehozom (asszem). 

Anyu planel ágyneműt kér és vastag lepedőt hozzá, nem gumisat. Ez jó, mert ötletem sem volt, mit kaphatna. Persze a szokásos finomságokat minden évben meg szokta kapni. 

Főniék hétfőn megint külföldre utaznak, remélem, a távollétükben semmi dráma nem fog történni. Már csak azért, mert már csak a jövő héten van melóóóó! 

Nagyon elfáradtam. Ez megint egy nehéz és idegőrlő hét volt....főleg az eleje. Hétvégén kéglit kellene pucolni, beleértve a lépcsőházat is. Ajándékokat kellene vásárolni. Lesz a RepTárban az a Star Wars-os kiállítás, arra is el kellene vinni a gyerekeket. Egyszerűen hihetetlen, hogy két hét múlva karácsony. Most volt pár hete, hogy a negyven fokban barackot szedtem anyunál....most meg karácsony lesz...

Mikor?

Tegnap pótolta a hiánypótolását a vevő vevője a bank felé, úgyhogy tizenegyedikétől számítva 15 napon belül elvileg utalni fog a bank. Talán hamarabb is. A vevőnk nagyon türelmetlen, kitalálta, hogy ha 9 napra nem utal a bank, ő eláll az egésztől. Erre menten égnek állt a hajam. Újabb hullámvölgy kezdete volt ez tehát tegnap és nem a felfelé irányuló része, mert volt folytatás is, reggelre ismét beáztunk. Illetve szerintem egy hangyányit nőtt a folt a WC falán. Picit ugyan, de egyáltalán nem kellene, el kellene tűnnie és száradnia, de nem, ez beázik, b...m....Erre már nem lehet mást mondani.

 

Csak az biztat, hogy talán jövő héten valami csoda folytán gyorsan utal a bank és akkor végre felgyorsulhatnak az események. Mindezt úgy, hogy most már végre semmi ne jöjjön közbe. Hogy a beázással mi lesz, még nem tudom, nyilván előszedjük azt , aki javította….Már mérhetetlenül elegem van. 

Mindez persze a Mikulásra is rányomta a bélyegét. Munka után elvágtattam a boltba, 3 perc alatt összeválogattam minden finomságból kettőt és már fizettem is. Közben bérletért is elrohantam, de akkor már láttam, hogy csak ötre érek a suliba, szóval izzadtan és hajszoltan estem be a suliba, ahol a Mikulás sapkás Réka és a szandálos Zalán fogadott. Cuccuk szanaszét, Réka edzésre el, terem zárva, portás bácsit kergetni a tanterem kulcsa után….(idén zárják a termeket, idegösszeroppanásba kergetve a portást, aki szerintem akkor már tizedjére nyitott termet). Negyed hatra értünk haza.

Este, amíg a gyerekek a kádban áztak, villámgyorsan előkaptam a kosarat, amibe a csomagba valót ömlesztettem és feltöltöttem a csomikat. Idén szerényebb csomagot kaptak, mert összesen öt csomag is összejön nekik és nem látom értelmét a csokoládé tengernek (persze finom az, meg minden, de felesleges.) Rékáéra nem jutott szalag, csak összetekertem, Zalánét egy zöld gumival fojtottam le. Tudom, lehettem volna igényesebb…..szuperanyuság sehol. Rendbe tettem M. néni csomagját is (őt húzta Réka a suliban) és reméltem, hogy Réka nem felejti otthon majd másnap. Fürdés után Réka próbálkozott egy röpke házkutatással, hogy hová dugtam a csomikat (ennyit a varázsról), de egyetlen körre futotta neki a nappaliban, betereltem az ágyába, mert már elég késő volt.

Vacsorára pizzát sütöttem, fagyasztottat, boltit, de finom volt , bár majdnem odaégett. Hát mondom én, hogy mostanában kevés dolog sikerül jól. 10 körül zártuk a napot mi is. A nap egyik legjobb részek amikor a fejemre húzhatom a takarót és sötétség vesz körül, valamint csönd…..

Ui: Délután négykor hívott a vevőnk, hogy megkapta a vevője utalását, szóval akármikor fizetni tud. Mikor költözünk ki?