Mikor?

Tegnap pótolta a hiánypótolását a vevő vevője a bank felé, úgyhogy tizenegyedikétől számítva 15 napon belül elvileg utalni fog a bank. Talán hamarabb is. A vevőnk nagyon türelmetlen, kitalálta, hogy ha 9 napra nem utal a bank, ő eláll az egésztől. Erre menten égnek állt a hajam. Újabb hullámvölgy kezdete volt ez tehát tegnap és nem a felfelé irányuló része, mert volt folytatás is, reggelre ismét beáztunk. Illetve szerintem egy hangyányit nőtt a folt a WC falán. Picit ugyan, de egyáltalán nem kellene, el kellene tűnnie és száradnia, de nem, ez beázik, b...m....Erre már nem lehet mást mondani.

 

Csak az biztat, hogy talán jövő héten valami csoda folytán gyorsan utal a bank és akkor végre felgyorsulhatnak az események. Mindezt úgy, hogy most már végre semmi ne jöjjön közbe. Hogy a beázással mi lesz, még nem tudom, nyilván előszedjük azt , aki javította….Már mérhetetlenül elegem van. 

Mindez persze a Mikulásra is rányomta a bélyegét. Munka után elvágtattam a boltba, 3 perc alatt összeválogattam minden finomságból kettőt és már fizettem is. Közben bérletért is elrohantam, de akkor már láttam, hogy csak ötre érek a suliba, szóval izzadtan és hajszoltan estem be a suliba, ahol a Mikulás sapkás Réka és a szandálos Zalán fogadott. Cuccuk szanaszét, Réka edzésre el, terem zárva, portás bácsit kergetni a tanterem kulcsa után….(idén zárják a termeket, idegösszeroppanásba kergetve a portást, aki szerintem akkor már tizedjére nyitott termet). Negyed hatra értünk haza.

Este, amíg a gyerekek a kádban áztak, villámgyorsan előkaptam a kosarat, amibe a csomagba valót ömlesztettem és feltöltöttem a csomikat. Idén szerényebb csomagot kaptak, mert összesen öt csomag is összejön nekik és nem látom értelmét a csokoládé tengernek (persze finom az, meg minden, de felesleges.) Rékáéra nem jutott szalag, csak összetekertem, Zalánét egy zöld gumival fojtottam le. Tudom, lehettem volna igényesebb…..szuperanyuság sehol. Rendbe tettem M. néni csomagját is (őt húzta Réka a suliban) és reméltem, hogy Réka nem felejti otthon majd másnap. Fürdés után Réka próbálkozott egy röpke házkutatással, hogy hová dugtam a csomikat (ennyit a varázsról), de egyetlen körre futotta neki a nappaliban, betereltem az ágyába, mert már elég késő volt.

Vacsorára pizzát sütöttem, fagyasztottat, boltit, de finom volt , bár majdnem odaégett. Hát mondom én, hogy mostanában kevés dolog sikerül jól. 10 körül zártuk a napot mi is. A nap egyik legjobb részek amikor a fejemre húzhatom a takarót és sötétség vesz körül, valamint csönd…..

Ui: Délután négykor hívott a vevőnk, hogy megkapta a vevője utalását, szóval akármikor fizetni tud. Mikor költözünk ki? 

A helyzet fokozódik

Kicsit lecsöndesedett a lakásprojekt, ami múlt héten keserves könnyeket csalt ki belőlem. Azt gondoltam, hogy ez már megint olyan lesz, ami nem fog nekünk sikerülni és miért nem sikerül semmi és hasonló önsajnáló gondolatok…..De aztán összeszedtüktem magam és felálltam, kihúztam magam, felemeltem a fejem és megy minden tovább. Még mindig minden nagyon bizonytalan és csak bízni tudok a kedvező folytatásban....

Az történt, hogy hiánypótlást nyújtott be a bank az egyik résztvevő felé ebben a nagy szövevényes és sokszerződéses lakásvételi és eladási projektben…ami mindent eltol két héttel legalább. Úgyhogy idén már biztos nem költözünk. Talán ennek valahol így is kell lennie, mert így legalább tudok az Adventre koncentrálni vagy ami még fontosabb, Réka szülinapjára. Ami az őrületes tizedik lesz…..Tegnap este egy szédült slideshow pörgött le a fejemben villanyoltás után (amikor még a pasik kinn szalámiztak a konyhában, mi csajok pedig a pehelypaplanok mélyén szuszmákoltunk). 

Születés, pici Réka, ovis Réka, nagycsoportos Réka, iskolai egyenruhás, magzatmázas, elsőlépéses, kiságyban felállós, ivópoharas, cumit elhajító, első hajvágásos, első almapürés, utolsó szopis, első szopis, szülőszobás, pocakban nyújtózós, iskolai évnyitós, fellépős, verselős, matek versenyes, furulyás, fuvolás, panírozós, bakancsos, miniszoknyás, nagyágyban alvós, copfos, macskás, lovas, első szülinapon parkettába fúródós, fogtündéres, kéztörött, kórházas, vigyorgós, hisztis, könnyes, kétségbeesett, őrülten boldog, balatonos, vakációs, szülinapos, lufis, bújós, babaillatú, szúnyoglábas, első szóösszeolvasós, első szavas, szépségesen rajzolós, cserfes, csodálatos, varázslatos, egyszeri és megismételhetetlen, méhemből szakasztott, lelkem egy darabja…Na szóval kellőképpen meghatottam saját magam ott a hálószoba sötétjében….10 év az nem semmi, ahogy apukám mondotta volt, az még gombócból is sok, nem csoda, ha elkapott a nosztalgia. Hihetetlen érzés....

Más. Akartam mutatni, hétvégén sütöttünk mézeskalácsot. Gyereketetős recept volt, rénszarvasos kiszúróval – ez utóbbi elég kiszúrás mert nagyon ragaszkodik szegény a tésztához, úgy kell kiimádkozni belőle. Viszont maga a mézeskalács olyan finom lett, hogy másnap délre el is fogyott. Inkább vajas keksz íze van, mint mézeskalácsnak, Zalán rögtön meg is jegyezte, hogy legközelebb dupla adag mézeskalács fűszert adagolunk bele….de nekem nagyon ízlett, nem lehet abbahagyni. Puha is maradt …. legalább másnap délig biztosan. Most hétvégén linzert sütünk – ha megtalálom a formákat - remélem, nem leszek addigra hulla.

Az utáni hétvégén pedig szülinap…hüpphüppp…10 éves lesz a lányom. Tök hihetetlen…..Reggel egyedül ment suliba, mert a fiúk még tollászkodtak….néztem utána, kockáztatva, hogy lemaradok a buszomról. Döbbenet mi lesz egy olyan antennás copfos kislányból 2 éves és 10 éves kora között….

Node szülinapig még jön a Mikulás is, akit már nagyon várnak. Olyannyira, hogy Zalán már a hétvégén kisuvickolta csaknem új csukáját, ami bakancs (az a most divatos mustárszín). Hétvégén rájöttem, hogy az én gyerekeim még mindig hisznek a Nagyszakállúban. Beleremegett a szívem egyszerre jó és rossz értelemben. Réka hosszan elemezte, hogy nem tudja elképzelni, hogy hogy teszi be az ablakon a Mikulás a csomagot az üvegen át…..az hogy lehet? Ugyanakkor mi nem lehetünk, hiszen a csomag éjszaka kerül oda. Késő este, amikor lefekszünk, még nincs ott, reggel meg már ott van. Szóval ő ezt nem érti….Zalán nem szólt semmit, ő már oviban is pedzegette, hogy nincs is Mikulás, de valahogy nagyobb dobra ezt nem verte, talán meggyőzte magát, hogy az a legjobb mindenkinek, ha van..Szóval úgy néz ki, még idén is varázsporos a Mikulás, a ma este és a holnap reggel, még akkor is, ha iskolába kell menni. Talán könnyebb lesz így a suliban is az élet.

Ajándék (karácsony) témában készítettem egy táblázatot, hogy melyik gyerek kitől mire mit kap. Ugyanis kivétel nélkül idén már mindenkinek én veszem meg az ajándékot, amit a gyerekeknek szán. Na jó, a keresztanyut leszámítva. Pont boldog voltam, hogy anyósom legalább a karácsonyi ajeszt megveszi a gyerekeknek saját kútfőből, amikor másnap villantott egy húszezrest, hogy vegyünk már idén magunknak ajándékot, már nem tudja, hogy mit szeretnének a gyerekek és mit mi. Egyébként teljesen megértem, nekem is el kellett mélyednem a témában, de amúgy ez egy-két feladattal megint többet ró rám.

Egyelőre a futárokat várom, a könyvcsomagra, Zalán ajándékára karácsonyra, a társasjátékos csomagot és Réka szülinapos csomagját is. Plusz Kínából is várjuk az LPS-es csomit, nem tudom, írtam e erről, de az is befut majd egyszer. Ez 4 különböző és még senkinek semmilyen ajándékot nem vettem, de szerintem azokat nem is a netről rendelem, majd meglátjuk. Hála Istennek, mindenkinek megvan mindene, ezért nem nagyon kér senki semmit, inkább csak apróságban gondolkodunk.

Süti, hm, mézes krémest és bejglit sütök karácsonyra, plusz az adventi sütik, miből mi marad. Ugye a mézeskalácsból pl. nem sok. Szemezek a kozák sapkával, de nem akarom azt, mint minden évben, hogy mire eljutok a bejgli begyúrásáig, addigra a pokolba kívánom az egész karácsonyt és csak egy kád forró fürdőre vágyom és egy jó filmre, ebben a sorrendben. Jöhet hozzá forralt bor és kürtős kalács is. Na szóval okosan az erővel, mindig ezt mondom. Aztán max máshogy csinálom. 

Réka tortáját is megrendeltem, nagyon klasszat találtam ki, bár az ízét konkrétan nem: lovas torta mindenféle odaillő fityfirittyel. Erre két napra rá egész véletlenül kibökte, hogy akármilyen torta lehet, jó lesz, jó lesz, ameddig az macskás. Hogyhogyhogy?? Úgyhogy írnom kellett a kivitelezőnek (aki idén először nem egy cukrászda, remélem, nem bánom meg) hogy ne ijessze meg a tény, de máris van változás, ló helyett macska.

Idén elmarad a suliban a karácsonyi templomi koncert, amit mindig a negyedikesek produkálnak. Hogy miért és hogy, nem nagyon tudni, elég gyanakodva hallgattam, miket gyakorol Réka, mert csupa olyasmi volt, amit még az oviban tanult….na mindegy, végülis a karácsonyi faluban lépnek majd fel, ráadásul szombati napon, ráadásul pont a szülinapi bulijának délutánján. Nem zseniális? Én nem vagyok egy nagy karácsonyi faluba járós. Lehúzásnak érzem, hangulat meg aztán semmi, de biztos velem van a baj, mert annak idején Németországban nagyon frankó kis karácsonyi vásárokban jártunk. Biztos akkor még kis ártatlan voltam, most meg öregedő banya. A gyerekek betolják a kötelező kürtős kalácsot, kicsit összefagyunk, aztán hazajövünk, ennyi szokott lenni. Most majd kirohanunk a térre, lemegy a műsor, fotó, videó, aztán haza és lehet is tortázni. Hát nem jó?

Egyébként a fuvola karácsonyi koncert is ütközik a céges vacsival….Máris látom, ahogy majd beesek a vacsira átfagyva, abba a helyes kis, inkább elegáns mint olaszos étterembe, leizzadva (mert a suliban mindig dögmeleg van), csiniben és mégsem, kezemben karácsonyi ajándékokat lóbálva, fél óra késéssel, amikor már pár kör aperitif lement és csak rám várnak…hát élmény lesz. De addigra túl leszek egy kör karácsonyi iskolai vásáron is, hajnali ébredéssel, hogy frissek legyenek az ott árulni szándékozott szendvicsek….Még jó, hogy Zalánnak semmilyen külön elfoglaltsága nincs, és hogy a vívók idén nem karácsonyoznak.

Nahát más nem jut eszembe....Jó éjt! :) 

Munkanapok száma 16

Tibi felháborodva esett haza tegnap este (azóta tegnapelőtt) a gyerekekkel. Mint kiderült, a rendelőből jött és határozottan orvost akar váltani. Mármint gyerekorvost. Sajnálom, mert szeretem a doktornéninket, de lassan tényleg tarthatatlan a helyzet. Tibi elmesélte, hogy a rendelő tömve volt kisebbségi alakulattal, fehér ember sehol, ráadásul csapatostul járnak orvoshoz, így soha nem tudni, ki következik. Végigvárták a sorukat szépen elkülönülve, majd többen betolakodtak eléjük, hogy végül Tibi csak beszólt (nem úgy) a doktornőnek, hogy csütörtök-péntekre adjon igazolást és már ott sincsenek. Hogy konkrétan ez hogy hangzott el, nem tudom, de el tudtam képzelni. Szóval ilyen sem volt még soha, még egy perces vizsgálat sem volt….Doktornéni sem lehetett nagyon képben, mert Zalánnak is adott igazolást.  Gondolta, valakinek majd jó lesz.

Úgyhogy kaptam felhatalmazást, hogy keressek másik orvost, ahol kulturált körülmények között lehet várakozni (másfél óra a minimum, beteg gyerekkel egy álom….) . Hát nem tudom, nem nagyon akarom így pont 10 év után váltani….úgyhogy most lapítok, hátha elfelejti Tibi mindezt és fél évig nem lesz beteg egyik gyerek sem! Ez nem nagyon sanszos november végén, tudom. Majd kitalálok valamit, próbálok kapcsolatba lépni én a doktornővel….

Másnap reggel aztán eszembe jutott, hogy a hétfők régen is pokolszámba mentek, amikor még én jártam a gyerekekkel orvoshoz és inkább kihúztam kedd délelőtt 11-ig (rendelés vége), minthogy hétfőn szerencsétlenkedjek egy egészen másik dimenzióban de ugyanabban az országban, ahol egyébként élek…. 

Zalán egy minősíthetetlen magyar felmérővel tért haza tegnap. Egyszerűen nem figyel oda. Hol a fél feladatot átugorja, hogy összeköt valamit valamivel, de különösebb agytevékenység nélkül. Azt értem, mert más választásom nincs, hogy matek órán nem figyel, mert unalmas, nem nagyon zavar, ameddig 100% a felmérő. Azonban az, hogy felmérőn sem figyel és messze elmarad az eredmény a tudásától, az eléggé zavar. Na mindegy, majd beérik, mint a szép bor…Legalábbis remélem. 

Réka a héten triplázik fuvolából, mert dec végén a tanerő külföldre megy dolgozni (megállt bennem az ütő, hogy örökre, de nem, csak 3 hétre), úgyhogy most azokat az órákat pótoljuk előre. Így aztán sűrűbben is előkerül a hangszer, ami nagyon jó, mert olyan varázslatos hangja van…..

A hétvégénk egyébként szuperjó volt, legalábbis a szombati nap. Jártunk piacon, vettünk két szép nagy karfiolt, virágot, ügyvédnél is volt időpontunk (ez nem volt annyira buli, bár jókat röhögtünk), beszereztük az adventi koszorút és szülinapoztunk egy klasszat.

Elég sok alkohol volt a palettán a szülinapon, merthogy kerek volt, de igazán egy likőr ízlett nagyon, egy francia féle, Prunelle de Troyes. Az valami isteni. Állítólag szilvamagból készül, 1840 óta ugyanúgy. Nem lenyűgöző? Végignéztük fél szemmel az X Faktor döntőjét (uncsi) és volt szülinapi torta is, még pedig citromos, NAGYON citromos, ami miatt többször is majdnem megfulladtunk a nevetéstől. Mondanám talán, hogy az ital tette, de Tibi nem ivott, hiszen vezetett, mégis majdnem megpukkadt. Olyan jó együtt nevetni! Egyáltalán, nevetni. Azt tapasztalom, hogy mostanában ebből kevesebb van, ahogy öregszünk, bár amikor októberben a törlőrongy beleszorult a fuvolába, akkor is azt hittem, belehalunk a röhögésbe. Az azért nem semmi, amikor megy a nagy  jókedv, móka és kacagás, fetrengünk és könnyezünk Tibivel, a gyerekek pedig a döbbenettől némán meg sem rezdülnek az autó hátsó ülésen és várják, hogy most mi lesz, mindenki megbolondult vagy mi lesz?

Vasárnap elrobogtunk a Praktikerbe az új fürdőszoba szekrényért....amit  neten megrendeltem. 

Na az sem volt semmi. Találtunk egyébként csempét is, amibe rögvest beleszerettem, bár nem egészen az az olcsó kategória, ami most kellene a költségvetésünkbe, de mindegy. A bútort végül a egyik volt kollegám hozta elő a raktárból. Az információnál majdnem kifizettették velünk kétszer is, de semmi gond. Még a Toyóba is befért, bár további bevásárlásról szó sem lehetett, jöhettünk haza kipakolni. Csak a mosdót és a tükröt néztük meg eddig élőben, azokra nincs garancia, a többi rejtély...Most a különböző bedobozolt darabok fele ismeretlen helyen tartózkodik, remélem, a melléképületben van és majd a költözés során nem veszik el véglegesen....a másik fele a kanapé és a könyvespolcok között figyel itt a hátam mögött.....Én már úúúúgy költöznék. 

Pénteken indul az adventi naptár. Vettem bele egy giga nagy gumicukros pakkot, sok kicsi zacsi van benne, ezt fogom megspékelni mindenféle finomsággal, ilyen-olyan házilag megírt kuponnal, aztán jónapot. Réka szülinapjára sem vettem még semmit, de semmit, ami miatt ma kaptam egy gyors lefolyású pánikrohamot….de aztán megnyugodtam. Merthogy megvettem a könyveket, amiket szerettem volna, kb. 4-4 könyv a két gyerkőcnek….Ruhára nincs szükségük, de a H&M amúgy is ki lett fosztva a fekete pénteken vagy akörül, mert szinte semmit nem kapni a webáruházában. Torta lesz, buli lesz és még egy társasjátékon gondolkodom, de valahogy nem találtam még meg az igazit. Ilyeneket tanulmányoztam, hogy:

- Qwirkle

- Gravity maze

- Scrabble

- Dixit

Valaki valamelyiknek nagy rajongója?

Még két hét és 2 nap meló....de már nem nagyon van mit csinálni, évet zárunk, nézgelődünk, pislogunk....

Belehúzhatok

Réka ma felhívott telefonon az irodában, hogy hol van Zalán telefonja, mert videót akar forgatni a lovakkal (nem élő). Ebből gondoltam, hogy jobban érzi magát. Igazából még nem nagyon eszik, viszont már nem fekszik, mint egy darab fa, ami jó jel. Hétfőn irány a suli! Legalábbis remélem, hogy nem esik vissza. 

Zalánnak sikerült a héten a második sapkáját is elhagynia, remélem, az osztályteremben van, különben jövő kedden felforgathatom az iskolát mindenféle zsákok és tárolók formájában. Amikor hazaérkeztünk a suliból ma, átnéztem a matek könyvét, mire kétszázas lett a vérnyomásom, ugyanis azt mutatja, hogy egyáltalán nem figyel órán. Emiatt eléggé el vagyok keseredve. Rékának sem kellett feszített figyelem elsőben, hogy kiszámolja mennyi 4+1, de azért legalább a munkája többnyire hibátlan volt. Már amennyire emlékszem. Zaláné meg olykor 50%, máskor, mondjuk, ha fogalma nincs, mi a feladat, akár 0% is lehet. Marha jó!  Persze van, hogy jó a feladat, nem azt mondom, de az kevésbé feltűnő. Ehhez képest szoktak röpdolit írni, eddig mindig hibátlan volt és ma hazajött egy be nem jelentett tájékoztató dolgozattal, ami szintén hibátlan lett. Szóval igazán ügyes. Ettől lehiggadt bennem a nőstényoroszlán, ami Tibi telefonált, elújságoltam neki a hírt, mire az első reakciója ez volt: Puskázott?? - ezen nevetnem kellett, mert 3+2-ből nem lehet puskázni.  Egyébként az elsős matek valami álom. Kár, hogy később csak bonyolódik. :)) 

Magyarból vettek már egy halom betűt, azt hiszem a T-n már túl vannak. Vették az A, I, Í, M, O, Ó, E, L, U, Ú és végül a T-t, úgyhogy már egész sok szót lehet neki diktálni gyakorlásként. Viszonylag hanyagul kezeli, hogy az M betűnek megvan e a három lába és néhány ív hiányozhat, de ha odafigyel, akkor remekül dolgozik és meglepően szépen ír. Amíg el nem unja vagy elfárad, de olyankor mindig abbahagyjuk a házit is. 

Rékáról már írtam, hogy nincs formában....hát majd csak túllendül rajta!

Idén először sorsolják azt, hogy ki kinek készít 1000 Ft értékben csomagot Mikulásra, még tavaly is mindenki egyen csomagot kapott, beleértve a tantónéniket....Réka még nem tudja szerintem, mert csütörtökön és pénteken nem volt suliban...Eltűnődöm néha, hogy vajon még idén is várja a Mikulást? Mármint az igazit.  Aki éjjel jön, leszáll az erkélyünkre, benyúl az üvegen át az ablakon és beletömi a csiszmákat csokival. Csupa olyannal, amelyek bolti forgalomban kaphatóak. Hát nem tudom, már nagyon rezeg a léc! 

Már csak 3 hét és jövünk szabira. Jól számolom? De jól számolom....Jobb lesz, ha belehúzok a karácsonyi ajándékok beszerzésébe! 

Helyi hírek

A kellemetlen széria folytatódik, Réka ma reggelre lebetegedett. Nem lázas, de tegnap este ment a hasa (1x) illetve fáj a feje, energiaszintje nulla. Remélem, ez olyasmi nyavalya, ami egyszer már megvolt neki, gyorsan felgyógyul. Mondjuk holnapra, mert matek TZ vagy legkésőbb hétfőre….Hát így péntek már boldog és megkönnyebbült nem lesz, de talán az este még összejöhet.

Aggódok emiatt a német TZ miatt is, mert én úgy gondolom, hogy jól megy a német Rékának, nagyon ügyes, mégis valahogy nincs ötös eső. Illetve ha ez a TZ négyes lesz, tudom, nem dől össze a világ, de ennyi négyese még soha nem volt semmiből…Új tanár, új módszerek, meg minden….rengeteg a szóban leadott anyag, aminek nincs nyoma könyvben vagy feladatlapon, mégis számonkérhető…hát szokom még ezt és úgy látszik, hogy ez a heti 5 német azért elég kemény, feladja a leckét, többet kell vele foglalkozni….Persze lehet, hogy túlaggódom, csak mert nem 5,0 németből….de érzem, hogy nem viszi magasan a mércét ezúttal…Pedig azt hittem, én naív, hogy ez nyolcadikig így lesz. Na jó, nem hittem, tisztában vagyok az iskola terhelésével, még ha nem is egészen hiszem, hogy erős versenyistálló, mint sok szülőtársam….

Juj, képzeljétek, rendeltem Praktikeréktől egy fürdőszoba szekrényt tükörrel, lámpával mindenestül. Majdnem ugyanolyan, mint a mostani,  csak még szebb. Akciós és ugyanannyiba kerül, mint amennyiért annak idején 12 éve vettem a gyártótól. A tulaj vagy a munkatársa házhoz hozta nekem 2005-ben vagy 2006-ban, csak nekem, csak akkor és ez a kedvenc bútordarabom a kégliben. Amikor eladtuk a lakást, úgy adtunk túl rajta, hogy marad, a lakás tartozéka, akárcsak a konyhabútor….amit utóbb megbántam….És most valahogy szembejött velem, hogy akciós és elérhető. Megmutattam Tibinek, de félig már le is mondtam róla, mondván, hogy túl nagy ez a mi új fürdőszobánkba, mert kettő lesz ugyan, nem is kisebb mint a mostani, de kell majd a hely mosógépnek, szárítógépnek, nem lesz mosókonyhám….Mire Tibi visszaírt, hogy ez nem nagyobb mint ami otthon van….Csak ennyit írt, mégis elindult az agyamban a vezérhangya és mire észbe kaptam, azon kaptam magam, megrendeltem áruházi átvétellel. Vasárnap megyünk érte…..Nagyon boldog vagyok!!! Ha mégsem adjuk el a lakást és nem is vesszük meg ezt az újat, mert valami katasztrófa folytán meghiúsul a dolog….hát akkor is jó lesz valamire…előbb-utóbb….

Egyébként - más téma - karácsonyi ajándékok tekintetében még sehol sem állok.. Pont megjegyezte a takarítónéni ma, hogy tavaly ilyenkor már tele volt csomaggal az íróasztalom alatti régió. Legóval, autóval, mindenféle kinccsel. Most meg semmi. Annyit megtettem, hogy a Pagonynál összeállítottam egy könyvcsomagot, illetve még összeállítás alatt van, mert könyvet biztosan fognak kapni a gyerekek. Réka rendelt az ebayről LPS kutyákat és macskákat, de sanszos, hogy az bizonyítvány osztásra ér ide. Aztán ott a buli, ami szintén januárban lesz, bár Tibi felháborítónak tartja, milyen összeget elkérnek 2,5 óra buliért + torta + pizza....Szerintem egy 10. szülinap ennyit megér, illetve Réka boldogsága... Úgyhogy készülnek a karácsonyi listák, amik majd segítenek nekem. Zalánéban minden tétel úgy kezdődik, hogy minecraft.....Szeretnék majd Tibivel pólókat, pulcsikat készíttetni Minecraft matricákkal, ő jóval olcsóbban meg tudja nyomni a H&M-es gúnyákat a megfelelő matricával, mint amit lehet egyébként kapni. Aztán meglátjuk. Ha szerencsénk lesz, már a másik házban karácsonyozunk, ott meg mondhatom azt, hogy itt a szobátok gyerekek, merri kriszmösz, frőlihe vájnáhtn.....meg ilyenek....!