Réka esete a telefonnal

Kb. egy hete feljött a szomszédnéni, hogy ez meg az történt a másik szomszédnénivel, úgyhogy most eladó annak a telefonja, 4000 Ft-ért, melyen van 2000 Ft feltöltés. Vadi új, alap modell, nem okos. Nem vesszük meg Rékának karácsonyra? Azt feleltem, hogy nem hinném, de megbeszéljük az urammal. Tibi nevetett, hogy kizárt, hogy Rékának kellene nem okos telefon. Vesztemre megmutattam a leánykának, mire ő teljesen beleszeretett. Itt már tudtam, hogy hibát követtem el, el kellett volna hajtani a szomszédnénit valahová, de minimum vissza az otthonába. A telefonhoz volt egy csini kis horgolt tok...hát Réka készen volt, mint a matek házi. Hát jó, gondoltuk, megvesszük,  2000 Ft nem pénz érte. 

Újabb egy hét múlva megint közelített a szomszédnéni, hogy vissza az egész, a telefon előfizetéses, nem DOMINO-s és egyáltalán, úgyhogy vagy írassuk át vagy....Úgy döntöttünk, hogy visszaadjuk a telefont. Nahát Réka aznap este (vasárnap) csak sírt és könnyezett, potyogtak a könnyei és szipogott....Ilyet én még nem is láttam. Majdnem vele sírtam. De ehelyett inkább nagyon pipa voltam, hogy minek is kellett ez nekünk?? 

Mit csináltunk másnap (hétfőn), Tibivel berobogtunk egy üzletbe és vettünk egy kártyafüggetlen telefont a csajnak, aki 9 lesz decemberben....Még így is lefelé görbült a szája, amikor a szomszédnéni elvitte a másik, a legelső telefonját. Szóval most a csajnak van egy telefonja, amire istenigazából nincs szüksége, bár azt beszéltük, hogy azokon a napokon, amikor vívás van, magával viheti. Én ugyan megyek érte, de ha ne adj Isten nem tudnék érte menni, akkor tudjon róla, hogy más megy. Erre telefon nélkül is rá fog jönni, szóval eh.....na mindegy. 

Összefoglalom. Van tablet, de igazából a gyerekek nem használhatják. Most az őszi szünetre megkapták, de jövő héten újra eltűnik. Most lesz egy mobil is, amin rajta kell tartani a szemem, vajon tanulás helyett nem azt nyomogatja e Réka és egyáltalán....Hát szóval rossz húzás volt, nem is értem, hogyan jutottunk el idáig...

Viszont nagyon jól állok névnapi, szülinapi és karácsonyi ajándékok dolgában, hogy tőlünk mit kapnak a gyerekek, már megvan, pár tippet azért hagytam a tartolyban a rokonoknak is. Még hat hét ezen kívül és következik a karácsonyi szabim. :) 

Házi feladat

A hétvégén találkoztam egyik ismerősömmel, akinek negyedikes a kisfia. SOHA nem tanul a gyerkőccel, a nagyszülők hordják eleve a kispasit suliba és onnan haza, van főállása és kettő mellékállása, ha időszakos is egyik-másik....Ő nem értette, hogy én miért tanulok Rékával, én meg azt nem értem, ő hogyan csinálja. Pontosabban hogyan állja meg, hogy nem tanul. Persze értem én, hogy valahol ez a normális, ha van ilyen szó....Ugyanakkor én látom, mennyire esélytelen mindez. Hozzáteszem, felső tagozatban nem szándékozom Rékával tanulni, illetve már jövőre is sokkal önállóbbnak kell lenni, ha Zalán tényleg két tanítási nyelvű suliba fog menni......

Csak az érdekesség kedvéért összeírtam, mi a házija Rékának a szünetre.
- matematika - túl vannak a TZ-n, megkapták a Hajdú féle könyvet, úgyhogy ebből rögtön fel is adták nekik az első 24 oldalt ujjgyakorlat címén. Nem új anyag, ismétlés, de mégiscsak 24 oldal. Ebből mára csak 3-5 maradt
- nyelvtan - szintén túl egy TZ-n. 2 feladat a munkafüzetben
- olvasás - szorgalmi feladat - a Sirály a király? könyv feldolgozása a munkafüzet feladatsora alapján külön ötösért (úgy saccoltam, nagyjából 10 munkaóra biztos benne van, mire mind készen lesz....ehhh....)
- olvasás -  kötelező felkészülés- mese témakörben szünet után TZ (műmese, népmese, Arany László, tündérmese, mese fajtái stb.)
- fogalmazás - ebből nem tudok háziról
- német - ételeik, italok neveit begyakorolni, készülni a közeledő első nagy TZ-re
- verstanulás - József Attila: Betlehemi királyok
- Bolyai magyar csapatversenyre új feladatlapot, amit kiosztott a tantónéni- kitölteni
- környezet- közeledik a TZ szünet után 
- József Attila életrajzból felkészülni, fotók, versek, főbb művei (volt egy pár), életrajz
- környezetre minél több levelet és termést gyűjteni, szárítani, gyógynövény, gyomnövény egyaránt jó (amíg le nem fagy)
- furulya - 3-4 dal volt feladva, ebből egy kispolka hiba nélkül, egy másik dal kotta nélkül és további kettő (Este van már 8 óra az egyik, asszem)
- német - valami Jack sitzt in der Küche mit Tina dal elfurulyázása. Réka ezért ötöst remél németből, hát nem tudom, bejön e a várakozása
- szolfézsból nem tudom, mi a házi....
- vívásból nem adtak fel semmit

A Sirály a királyos melót, a verstanulást, matek házit rá lehet bízni Rékára (verset nem szoktam vele tanulni), de a szavak kikérdezése, a szótárfüzet ellenőrzése, a versenyekre készülés segítséget kíván. Persze mondhatnók, hogy az nem kötelező, na ja, tényleg nem, csak éppen befigyel a gyakorlat az elmélet mellé és azon találom magam, hogy Bolyais feladatlapokon töröm a fejem, matek feladatokat ellenőrzök és környezetet kérdezek ki, csak hogy párat emeljek ki. 

Annyit gondolkodtam egyébként már ezen, hogy mi a jobb, hogy a jobb és hogyan csinálta az én anyukám. Az biztos, hogy első két osztályban sokat tanult velem, mert rondán írtam, addig radíroztam, amíg kilyukadt a papír és elmaradtam tesóm kezdeti szárnyalós iskolakezdésétől. Nem csoda, hiszen 6 év 2 hónaposan már suliban találtam magam, kis ártatlan. De az is biztos, hogy amikor negyedikben kikönyörögtem, hogy kivegyen anyám a napköziből hogy otthon tanulhassak, azt egyedül míveltem. Nem ült le mellém senki akkor sem, ha matek témazáró közeledett. Ha rosszabbul ment valami, hát rosszabbul ment, max. tesóm vagy apu lehetett az, akire számíthattam. Viszont én egy teljesen átlagos vagy még átlag alatti suliba jártam, egy vidéki kisvárosban, ahol az osztály fele volt csak négyes feletti, kitűnő meg éppen kettő volt egészen nyolcadikig. Egyik sem én voltam. Rékáéknál meg szerintem nincs is csak jó képességű nebuló és a tananyag, a tempó is valami egészen más. 

Azért néha eljátszom a gondolattal, milyen lenne, ha a suli nem nyomná a vállam. Hazajönnék a munkahelyemről, szelíden vacsorát főznék, amíg a gyerekek a lecke fölött görnyednek, utána olvasgatnék, zoknit stoppolnék (ezt most nem tudom, miért írtam, nem szoktam zoknit stoppolni) és fütyülnék a házikra. Ehelyett hétfőn rögtön keddre és szerdára is tanulni kell, nyilván ezt én koordinálom, szerdán pedig csütörtökre és péntekre is. Illetve a sok elfoglaltság miatt úgy intézem, hogy a felkészülés folyamatos legyen, ne kelljen sokat tanulni egy-egy TZ előtt. Majd felsőben mindezt Rékának majd maga kell hogy megoldja, de nem is hiszem, hogy lesz ezzel gondja. Addigra letisztul, hogy lesz e sport, lesz a hangszer, milyen versenyen érdemes indulni, mire szán az idejéből. Addig meg....csak kibírjuk valahogy! 

Első önálló fogalmazás

Ugye harmadik osztályban már olyan tantárgy is van, hogy fogalmazás. Ez volt az, amire Réka rávágta, hogy neki az lesz a kedvence. Nahiszen, gondoltam, főleg, amikor megírta a nyaralásról írt legeslegelső "értekezését"....nem is olyan biztos az. Aztán jó ideig nem írtak semmi önállót, hogy őszintén szólva nem is tudom, mivel foglalatoskodtak. Néhány hete jött a feladat, hogy Zsófi szülinapja címmel írjanak egy oldalt. Ez Rékának bő kettő lett, de legalább csillogott a szeme és szerintem egész ügyeset írt. Minden rutin nélkül. Nem javítottam bele, még a vesszőket sem, bár itt a blogban persze nem tudtam lehagyni őket. :) 

Zsófi születésnapja

írta: D. Réka Anna, 3.b 

Szombat reggel van. Zsófi már türelmetlenül várja a szülinapjára meghívott vendégeket. Pontosan tíz órára megérkezett minden vendég. Végre kezdődhet a parti! Rengeteg barát jött el. Zsófi megszámolta őket. 
- Hmm....azt hiszem, összesen huszonegy rokon és barát jött el. De hol lehet Flóra? Talán nem volt az ünnepségre ideje? Lehet, hogy itt van csak nem látom? Megkeresem! Talán a másik szobában van. Ha nem találom meg, akkor hétfőn kikérdezem, hogy miért nem jött el. Úgyis hétfőn lesz az iskolában a buli. 
Végre megláthatta a szülinapos a tortát. Csokitorta, marcipán virágokkal és mivel kilenc éves lett, ezért kilenc gyertya égett rajta. Olyan gyertyák voltak, hogy nehéz volt őket elfújni és tűzijáték is volt rajta. Végre kezdődhetett az ajándékozás. Hurrá! - kiáltott fel Zsófi, mert meglátta Flórát. Ezek szerint a másik szobában volt ,csak elbújt valahová. 
- Hol voltál, Flóra? 
- A szekrényben voltam. 
- Akkor azért nem láttalak!
Flóra és Zsófi a parti többi részét együtt töltötte.
Amikor lefeküdt aludni, Zsófi arra gondolt, hogy milyen remek napja volt.

DJ pultom

Nem emlékszem, hogy az utóbbi 10 évben anyuéknál (illetve most már anyunál) aludtunk volna akármilyen felállásban is. Egy gyerekkel, két gyerekkel, gyermektelenül, mindegy. Ám most mégis ez történt, mert anyunak kellett a segítség. Egyébként folyamatosan kellene még heteken át, de hát ugye a lehetőségek meglehetősen korlátozottak.

Fenn aludtunk az emeleten, abban a szobában, amit valamikor anyuék hálónak terveztek, ám aztán hamar rájöttek, hogy annak túl nagy. És hát bizony messze is van a fürdőszobától, mármint a földszintitől, mert az emeleti soha nem lett felszerelve zuhanytálcával vagy vécével. Csupán a csempézés lett készen annak idején 40 éve. Szóval az úgynevezett Nagyszobában aludtunk. Ami vagy 25 éve kb. tesómék vendégszobája, ha hazatérnek néhány napra.

Itt sok minden bújik meg a szekrényekben, pl. az összehajtott karácsonyfa, ami soha nem lett széthajtva az utóbbi években, már karácsonyra sem, mert anyu inkább az ötven centi műfenyőt díszíti, azzal könnyebb a dolga. Vagy a tartalék kések, amiket szettben vett meg anyu vagy 5 éve, aztán el lett róla alaposan feledkezve. Illetve az a kacsasütő tál is itt figyel valamelyik szekrény gyomrában, amit tőlem kapott anyu egyszer karácsonyra, de hát vigyázni kell a dolgainkra felkiáltással nem hogy kacsát nem látott soha, de a konyhát sem. Mármint a tál.

A szekrények tele vannak gondosan lefűzött csekk és számla szelvényekkel, anyu 50 éves leopárd mintás bundájával, amiben ovis koromban filmsztárnak képzeltem magam, az ünnepi evőeszközkészlettel, anyu fátyolüveg gyűjteményével, a régi-régi fotókkal, bizonyítványokkal, okmányokkal, damaszt abrosszal és végül, de nem utolsó sorban tesóm Tesla magnójával. Már nem is emlékeztem, hogy itt ennyi minden kuksol. Ahogy felmértem a terepet, egyszer megszólal Réka.
- Anya, nem is mondtad, hogy nektek van DJ keverőpultotok.
- Micsoda? - megfordulok és akkor látom, hogy megtalálták gyerekkorom, kb. 1986-ban vásárolt lemezjátszóját, melynek még fa teteje és burkolata volt.
- Ez egy lemezjátszó! - szólok én, de nem hisznek nekem. Egészen addig, amíg elő nem kapom az egyik Első Emelet lemezemet. Felhördülnek, amikor a fekete lemez előbukkan a tokjából. Nem hiszik el, hogy bármi lejátszható található a korongon, úgyhogy beüzemeljük a lemezjátszót. Még emlékszem, hogy kell bekapcsolni, bár nem ördöngősség. Felhangzik a zene, a gyerekek oda és vissza vannak a lelkesedéstől, vadul ugrálni kezdenek az ágyon. Persze a lemezjátszó ezt nem bírja és nagy csikorgással egy másik dal közepére ugrik. A gyerekeknek el kell magyarázni, miért történt. 30 év telt el a lemezjátszós korszakunk óta és  ufóként tekintenek a lejátszóra. Dj pult, na persze....:)

Nyitány

Nagyon durva, de túl vagyok az 1500. bejegyzésen. Úgy, hogy korábban két rövidebb blogom is volt a freeblogon, a ZalánosVárandós, meg a mai szemmel naív, elsőgyerekes Popinapló. 1500 bejegyzés 2010 óta...Hát hihetetlen. Jó sokat ki tudnék törölni. 

A kamionunk nem érkezett meg a megrendelt és kifizetett szállítmánnyal. Csaknem 50 m3 faanyag a távoli Szibériából. Nem tudok mit mondani. Nem is nagyon lehet. Nyikolaj, a szállítónk természetesen elérhetetlen, eltűnt, mint a láthatatlan ember. Hát ez van. Nem kifejezetten az én hibám, de érzem azért a felelősség árnyékát.

Nem főztem  vacsorát, rendeltem kaját. Habár van még a hűtőben paradicsomos kápi is. meg egyáltalán, az sem hal éhen, aki a hűtőre akar támaszkodni. Mondjuk ,tej az nincs. Viszont sütöttünk Rékával csokis muffint, amolyan "amit találunk beledobjuk" alapon. Így lett bele téve darált dió a tavaly karácsonyról kimaradt dióból, meggylé valami 3000 éves meggybefőttből, 3 negyed doboz vaj, csoki, amin már kicsapódott az a fehér izé (kakaóvaj?) és még ki tudja mi. Sárkányfű, bagolyvese és lepkeagyvelő. Ha már Halloween....Finom lett, nagyon. Dobott rajta anyu lekvárja, a sárgabarack. Az íze nem érződik ugyan, de szaftos és könnyű lett tőle.

Holnap visszük haza anyut a kórházból 5 hét után. Sütök brassóit pulykából vagy csirkéből, jó sok fokhagymával (bocsi, eredeti brassói recept!) és uborka salátával vagy céklával. Görög sali is jó lenne, de már nincs szezonja. Pecsenyét is szeretnék lesütni egy tepsinyit, hogy legyen mire rájárni ebben a 4 napban, ami vár ránk a hosszú hétvége keretében.

Rékáék marha sok házit kaptak a szünetre. Matekból valami 24 oldal a Hajdús könyvben, ami végre megjött. Állítólag könnyű feladatok, dehát....Magyarból József Attila kutatómunka, ami szokás szerint nem a gyereknek házi, nyilván, hanem nekem. Fotókat nyomtatni, életrajzot kiírni, egyebek. Én megtiltanám az ilyen házikat, amit a gyerek maga nem tud abszolválni. Nem is értem. Van még sok egyéb házi is, de nem sorolom, nem is érdekel, majd jövő hét közepén visszatérünk rá.

Nem jön a pizzám, késik....

Már tiszta ciki, de megint muszáj megemlítenem, hogy 4 kosár vasalni valóm van. Mivel összesen csak 3 kosaram létezik, a gyerekek egyik nagy, zöld IKEÁS dobozát is befogtam. Reggel nem találtunk bugyit Rékának, végül valahogy Tibinek sikerült az ÉN bugyogóim között a fiókban. No comment. De nem érdekel, ma nem csinálok semmit. Teljesen kész vagyok. Valahogy fel kell magam szívni jövő szerdára, vagy legalább az őszi szünet végére, mert mi lesz velem?

És hogy mire vágyom? Patyolattiszta lakásra, nyugalomra, békére, a stressz teljes hiányára, jó filmekre, frissen sütött pogácsára (amivel nem én kínlódom), finom ételekre, sütögetésre, sütire, meleg otthonra, sok nevetésre, a gyerekek ölelésére, forró teára, tejszínhabos tejeskávéra, gesztenyepürére, az osztrák úton félbe hagyott könyvem kiolvasására.

Kellemes hétvégét és csöndes emlékezést mindenkinek!